A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

Amikor a képviselők a vállalat fenntartható programjairól kellene beszéljenek a nyilvánosság előtt tétováznak. Ez a tény arra enged következtetni, hogy az olyan hagyományos eszközök, mint a vállalati filantrópia, a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatósági jelentések, a jótékony célú marketing vagy a zöld marketing már nem megfelelőek.
Ezért, abban a pillanatban, ahogy a vállalat elkezd gondolkodni a jövő évi fenntartható stratégiáján, egy új meglátást is figyelembe kell vennie, amit a tanácsadó fenntarthatósági kommunikációnak nevez. Nézzük, milyen tanácsokkal látja el a vállalkozásokat Jim Nail, új szemléletének függvényében:

1. Ne eladni próbálj. Kommunikálj.
A klasszikus marketing és PR arról szól, hogy a vállalatok egyirányú pozitív üzenetekkel bombázzák a célközönséget, amelyek arról szólnak, hogy milyen kiváló termékei és nagyszerű megvalósításai voltak a vállalatnak. Ezt a megközelítést alkalmazó CSR jelentések, a tanácsadó szerint, joggal tekinthetők az image fényezésére használt eszközöknek. Természetesen a pozitív üzenetek továbbítására is szükség van, helyük van a vállalat kommunikációjában, azonban ezeket nem a CSR jelentések megírásakor kell alkalmazni.

A fenntartható programok kommunikációja során figyelembe kell venni az érintettek igényeit is. Fontos, hogy az információkat jól strukturált, rendszerezett formában tálalni, ezzel is megkönnyítve az olvasók dolgát, akik, a számukra releváns információkat keresik. A kommunikáció nyelvezete sem elhanyagolható, hiszen, ha tudományos szakszavakat használunk, akkor nem biztos, hogy az érintettek közül mindenki érteni fogja.

A tanácsadó nagyszerű példaként említi a Hanesbrands, külön a fenntartható fejlődésre létrehozott oldalát. A hanesgreen.com honlapon, nemcsak a lényeges információk találhatók meg a nagyközönség számára, hanem hasznos zöld tippeket is adnak a ruhavásárlással, mosással, szárítással kapcsolatban.

Hazai oldalak közül, Román Kereskedelmi Bank (BCR) honlapja hozható fel az egyik legjobb példaként. Az bcr.ro weboldalon a CSR szekció átlátható, jól felosztott. A három fő menüpont alatt megtaláljuk a vállalat oktatásra, vállalkozásra, társadalmi szolidaritásra vonatkozó elveit. Külön szekcióban olvashatunk a vállalat CSR jelentéseiről, projektekről és a vállalat fenntartható víziójáról is.

2. Mondd az igazat. Még akkor is, ha fáj.
Az autentikusság és az átláthatóság gyakori kifejezések a CSR területén belül. Viszont, ha egy vállalat, kizárólag csak a sikereiről beszél, a fenti tulajdonságok közül egyik sem lehet jellemző rá. Egy vállalat sem érte el az abszolút fenntarthatóságot. „Minden cég harcol valamiért, és a legtöbb nem éri el a célját” – mondja Jim Nail. Ahelyett, hogy elhallgatnák a kudarcot, az lenne a leghelyesebb, ha felvállalnák azt. Fontos, hogy ne csak azt tudassák a vállalatok az érintettekkel, hogy mit sikerült elérniük, hanem azt is, hogy mit nem.

A legjobb példa erre, a Starbucks “Shared Planet” (Megosztott Bolygó) nevű kezdeményezése. Ha belépünk a honlapra, már az első oldalon láthatjuk, hogy a célok közül kettőt, még nem értek el teljesen. Láthatjuk, hogy meg is jegyzik az oldalon, hogy még fejleszteniük kell a projekteket, hogy elérhessék céljukat. Azt is írhatták volna, hogy az elmúlt évben eladtak 6,4 millió újrahasznosított pohárban felszolgált italt, hisz ez is elégséges lett volna. Ők viszont felvállalták, hogy a kitűzött célnak csak az 1,8 százalékát érték el. Hogyha ők ezt nem vallják be, minden bizonnyal előkerül egy aktivista vagy egy non-profit szervezet, aki rámutat a problémára.

3. Ne légy közömbös. Kötelezd el magad.
Amikor egy vállalatot válság ér, a legtöbb esetben tagad, kicsinyít és az önvédelemnek mindenféle formáját kipróbálja, csakhogy megvédje magát. Ez a hozzáállás, csak ritkán működik. Ahelyett, hogy a kritikákat fenyegetésnek vennék, a vállalatoknak meg kell tanulniuk, hogy gyakran a kritikák olyan információkat tartalmaznak, melyek által elérhetik a céljaikat. Ahelyett, hogy kizárnák a kritikusokat, meg kellene hallgassák őket.

A Guardian egyik cikkében, Frank Figgie professzor élesen kritizálta a Marks&Spencer egyik kitűzött célját, miszerint a “legfenntarthatóbb kiskereskedő szeretne lenni a világon”. A kritikus szerint ezt a célt lehetetlen teljesíteni, ugyanakkor összezavaró és kicsinyes. A kritikára a vállalat szóvivője a következőképpen reagált: “Pontosítani fogjuk célkitűzéseinket, hogy azok jól meghatározottak és átláthatóak legyenek. Ugyanakkor meghívjuk az összes érintettünket, hogy együtt határozzuk meg mit jelent a legjobb lenni a fenntarthatóság területén.” Ez a reakció már csak akkor lehetett volna jobb, ha magát a kritikust is meghívták volna, hogy legyen ő az egyik az érintettek közül – jegyzi meg viccesen Nail.

A marketing és közkapcsolati szakembereknek kiváló képességeik közé tartozik, hogy a célközönséget meggyőző üzeneteket kreáljanak. De meg kell szabadulniuk ösztönükből fakadó könyörtelen pozitivizmusuktól. Képesnek kell lenniük a negatív tények közlésére is. Ha erre képtelenek, akkor a fenntarthatósági vezetőknek, az úgynevezett chief sustainability officers-nak (CSO), át kell átvenniük a vezetést, ahhoz, hogy a megfelelő fenntarthatósági kommunikációval védjék meg a szilárd fenntarthatósági teljesítményüket.

Forrás: Environmental Leader

Első nap (2010 november 17., szerda)

Az első előadást azonban még végighallgattuk: a Casa Vernescu marketing koordonátora, Alina Constantinescu, odaadóan beszélt online élményeiről, például, hogy egy éve fedezte fel a Twitter-t, a blogban rejlő lehetőségeket sem sokkal korábban. A közösségi médiát tékozló szeretőknek nevezte, amelyre időt, energiát kell fordítanod, figyelmet szentelned, de ugyanakkor cselekvésre késztet és bevon. Olyan szükségleteket és vágyakat kelt, amelyek előtte nem léteztek, korlátaidat feszegeti és segít lerombolni a mindennapok kliséit.
Rövid, de fantasztikus fejlődése a közösségi média által, mélyen inspirálta a jelenlevőket -közvetlen stílusa és a szakmai mérföldköveinek részletezése, szerintem a többséggel elhitette, hogy igen is lehet, fel lehet törni az ismeretlenségből, ha okosan használjuk ki a web 2.0-ben rejlő lehetőségeket.

A délután folyamán különváltunk, hogy minél jobban lefedjük a műhelyeket. Jómagam a Coca Cola és a Michelin képviselői által tartott beszélgetéseken vettem részt, Tünde a Michelin és a Danone workshopok-ra volt kíváncsi.

A Coca-Cola HBC részéről Janina Rădulescu, a hazai vállalat belső kommunikációját koordináló szakember volt jelen. Kicsit betekintést nyerhettünk a színfalak mögé, többet megtudhattunk arról, ami a világ legerősebb márkájának Pipera-i (Bukarest) irodáiban történik. Janina pár cégadatot is elárult: 1800 alkalmazottjuk van, 3 gyáruk (Temesvár, Ploiești, Vatra Dornei), és egy teljesen autómatizált, raktáruk, amely az egyik legmodernebb Kelet-Európában. A Ploiești-en található, high-bay típusú raktárban 34800 raklapot tudnak egyszerre tárolni – ez a mennyiség 4 hónap alatt fogy el a hazai piacon
A Coca-Cola képviselője mesélt a márka jelenlegi kommunikációs platformjáról – amely a futballra és a zenére összpontosít. Ezzel kapcsolatban bemutatott néhány rendezvényt, amelyek a saját alkalmazottakat célozták meg. Az egyik a futball VB kupájának a fogadása volt, amely során az alkalmazottak fotókat készíthettek a maximálisan őrzött tárggyal, a másik a “Talents on board“ nevű internship projekt cégen belüli bemutatása volt, a harmadik pedig a futball ünneplése volt, amikor az alkalmazottak pár óráig sippal-dobbal, bohocnak öltözve ünnepelték a sportok királyát.
Levetített pár régebbi reklám szpotot, bonuszként megmutatta a 2010-es karácsonyi szpotot is, amelyet csak másnap vetítettek először tévében. Megmutatta a játéksarkot, ahol az alkalmazottak szabadidejükben kiélhetik magukat.
Előadása végén beszélt pár CSR projektről is, miközben elmondta, hogy az ők értelmezésükben a társadalmi felelősségvállalás egy nagyon pragmatikus dolog – az eladások függvényében alakul a CSR költségvetés (az éves forgalom maximum 3%-a), ha nőnek az eladások, akkor az ilyen irányban elköltött összegek is nőnek. Lévén, hogy a termékeik 99% víz és nagy részüket pillepalackokban értékesítik, a projektjeik is ezekre irányulnak. Jelképesen örökbe fogadták a Dorna Candreni községen átfolyó Negrișoara patakot, amelyet alkalmazottak és önkéntesek segítségével takarítottak ki.
Rákérdeztek arra is, hogy hogyan került a céghez, milyenek voltak az interjúk – ezt is készségesen elmesélte – 3 interjún esett át, az utolsón sikerült egy igen kreatív megoldással előállnia, amikor a vállalat célcsoportjait kellett bemutatnia, ő a hátizsákjából kirakott egy sor üveget, amelyek mindenikébe bele volt rakva a szöveg. A konkurenciát egy Pepsi-s üveggel jelenítette meg. A bizottság szinte hátraesett a leleménység láttán – így kapta meg az állást.
Ami tetszett ebből a workshop-ból, hogy őszintén beszélt a cola termékek fogyasztásáról, továbbá arról, hogy ha nagy mennyiségben fogyasztják őket természetesen, hogy nem egészségesek (De mi egészséges?). A jelenlevők által felidézett városi legendákra, mely szerint a Cola-ban tartott fogakat el lehet morzsolni, annyit mondott, hogy sokkal savasabb gyümölcsöket eszünk és tartunk a szánkban, mint amennyire savasak az általuk gyártott üdítők. Amit nehezményeztem, az előadásban, hogy túl erőteljes és számomra feltűnő volt az “adjuk el a márkát” jelleg. Ja, hogy végül is, ez volt az előadás témája is, azt el is felejtettem.

A Michelin workshop-on, tekintettel arra, hogy a résztvevők nagy része keveset tudott a vállalkozásról, az előadó, Alexandra Macoviciuc, bemutatta a céget és bővebben kitért a vállalat politikájára. Így jobban ráláthattunk az autógumik gyártására és annak folyamatába, valamint megtudhattuk, hogy melyek azok az értékek melyek köré felépítették a vállalkozást. Ezek után csoportokra osztva egy esettanulmányt kellett megoldanunk. A feladat szerint a Michelin vállalat gumierdői Brazíliában már nem nyereségesek, de mégis meg kell menteni, mert a vállalat nem hagyhatja az alkalmazottait munka nélkül. Erre a problémára kellett megoldást találjon a jelenlevő négy csapat.

A második Michelin műhelyen, amin én vettem részt kissé eltért a téma. A Coca-Cola előadásához hasonlóan, az országos forgalmazást menedzselő Vlad Cetină, a márka mögé nyújtott betekintést. Ő is végigvezetett a Michelin történetén, a technikai fejlesztésekről és laboratóriumi kutatásokról beszélt, amelyre a vállalat nagy hangsúlyt fektet. Az egyetlen gondolat, ami így 2 hét után eszembe jut, az az, hogy a Michelin-nél a HR az nem emberi erőforrások, mivel ők az embereket nem erőforrásnak tekintik, hanem érző és gondolkodó lényeknek. Ezért ők az alkalmazottakkal foglalkozó részleget személyzeti osztálynak nevezik (departament/serviciu personal).

A Danone workshop-on a “Trust by Danone“ játékról mesélt Elena Moman. Már több alkalommal is megrendezték itt Romániában ezt a játékot, melynek célja, hogy a diákok betekintést nyerjenek a vállalat mindennapjaiba, valamint új stratégiákat dolgozzanak ki egy-egy témára. A győztes csapat tagjainak, miután minden fordulón átmennek, nemcsak az lesz a jutalmuk, hogy részt vehetnek a nemzetközi versenyen is, Franciaországban, ahol a résztvevő országok nyertesei mérhetik össze tudásukat, kreativitásukat, de egyúttal alkalmazni fogják őket a romániai vállalatnál.
A műhely keretén belül a játékba való jelentkezéshez szükséges kérdéssorozatokra kellet felelnünk csapatokban. A győztes csapat természetesen tovább juthatott a következő fordulóba.

Második nap (2010 november 18., csütörtök)

A második nap egy kicsit márka-mentesebb volt, ami az előadások tartalmát illeti. Két konferencia blokk hat előadását hallgathattuk meg. Nagy csalódásomra, Dragoș Stanca – a Realitatea-Cațavencu tröszt F5 nevű új média részlegének az alapítója és egyben a Publyo digitális ügynökség társalapítója – nem jött el.

A konferencia első blokkját Bogdan Iordache, a “How To Web“ konferenciát szervező, Wembrio egyik vezetője nyitotta meg. Előadásában a személyes márkázásról és a szándék levél megírásáról beszélt. Megtudtuk, hogy a legtöbb munkaadó figyelembe veszi, ha az önéletrajzhoz mellékelünk szándéklevelet is, és egyáltalán nem mindegy hogy van megfogalmazva, hiszen ezen múlhat, ha megkapjuk vagy nem a kiszemelt munkahelyet. A legfontosabb egy ilyen dokumentum megírásakor, ha nem a netről letöltött mintákat használjuk, hanem levél formájában megírjuk a munkaadónak, hogy miért pályázunk az adott állásra. Az is esszenciális, hogy minden állásajánlathoz különböző szándéklevelet írjunk, hiszen az a fontos, hogy meggyőzzük a munkaadót. Ugyanakkor azt is a hallgatóság lelkére kötötte az előadó, hogy csak olyan állásokra pályázzunk, amelyeket szívből szeretnénk megkapni és készek vagyunk az adott vállalatnál dolgozni.

Iordache után Ana Matei SEO és közösségi média tanácsadó kissé egyhangú előadását hallgathattuk meg. Az általa elmondott dolgok többsége már ismerős volt – a szándéklevélről, mint egyedi értékesítési javaslatról (USP – unique selling proposition) beszélt – a megkülönböztető elemekről, a szakszerű online jelenlét fontosságáról. Vázolta a közösségi média egyes alkalmazásainak előnyét. Megtudhattuk a blog és mikro-site kiváló eszköz arra, hogy a munkaadó többet megtudjon rólunk, a bemutatkozásba foglalt kulcsszavak által a keresőmotorokban is meg találhatnak bennünket. A SlideShare és a hozzá hasonló dokumentum- és bemutató megosztókra könnyedén feltehetjük önéletrajzunkat és szándéklevelünket. Mindkét esetben hangsúlyozta, hogy a blog és a dokumentum megosztó is integrálható a LinkedIn, szakmai célra használt közösségi oldalon levő profilunkba. Harmadikként a videó-megosztókról beszélt, ahová klip formájában tölthetjük fel szakmai bemutatkozónkat. Képek segítségével bemutathatjuk eddigi tapasztalatainkat, érdeklődési témaköreinket. Egy animációt is készíthetünk, amellyel szakértelmünket, készségeinket és tudásunkat támaszthatjuk alá.

A második blokkot Bogdan Grigore tréner kezdte, aki az álmok és célok eléréséről beszélt a résztvevőknek. Az előadás elején megosztotta a hallgatósággal saját történetét, pályafutásának kezdetét. A sikerhez vezető útról beszélt nekünk, különböző tanácsokkal látott el, hogy miként érhetjük el céljainkat. Majd kötetlen beszélgetés következett közte és a résztvevők közt. A legtöbb kérdező főként az előadó tapasztalataira, tanulmányaira kérdezett rá, melyekre a válasz néhány személyes történet, idézet vagy bölcs megjegyzés volt.

Adrian Soare, a SuccesDublu.ro tulajdonosa az élethez való titkos összetevőről beszélt. Mondanivalóját történetekkel, személyes tapasztalatokkal, eredeti hangulatfokozó ötletekkel tette színesebbé. Megtudtuk tőle, hogy az érvényesüléshez nem elég álmokat szövögetni, hanem akarnunk kell megvalósítani azokat, sőt el kell szánnunk magunkat, hogy áldozatokat hozzunk célunkért. Életünk végén három kérdésre kell majd választ adnunk: éltük életünk minden egyes pillanatát, szerettünk-e igazán, számítottunk-e valójában valakinek?
“A legfontosabb az életben, hogy találjuk meg azt a dolgot, mely legbelül éget és tegyük azt célunkká” – fejezte be előadását a tréner.

A Henkel Románia egyik marketing menedzsere, Stefan Klingler az igazi sikerről beszélt. Arról az útról mely a siker felé vezet, és amely akadályokkal van tele. Előadásában kihangsúlyozta, hogy amit teszünk szeretnünk kell. Ha nem szeretjük, akkor változtassuk meg. Ha úgysem megy, mondjunk le róla és kezdjünk bele valami olyasmibe, amit szeretünk csinálni. Mert tulajdonképpen az a sikeres ember, aki szereti is azt, amit tesz. A szakember előadása végén egy videó lejátszása által ízelítőt adott a hallgatóságnak a “Henkel Innovation Challenge” versenyből, amelyről többet az előadásokat követő workshop-on tudhattunk meg.

Marius Ghenea, a FIT Distribution elnöke, akit az RTV2 csatorna “Oroszlánok arénája” (Arena Leilor – TVR2) című műsorából is ismerhetünk volt a negyedik előadó, aki jelenlétével megtisztelte a rendezvényt. Ha valaki, akkor ő elmondhatja magáról, hogy sikeres ember. Habár a legtöbben elérhetetlen személynek tartják, előadásában leereszkedett a hallgatósághoz, és az odaillő hangnemben beszélt a sikerről, a sikeres emberekről, példaképekről. Elsősorban különbséget kell tennünk a sikerek különböző típusai között, mivel a sikernek van egy vélt és egy valós oldala, továbbá el kell határolnunk a siker fogalmát az álmoktól. Szerinte “a siker hosszú távú, nem egy sprint, hanem egy maraton”. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy sikeresek vagyunk, tudnunk kell mit jelent számunkra a siker, célokat kell kitűznünk. Megosztotta velünk a “Flow with the GO” versus “Go with the Flow” elvét is. Példaképei (Branson, Gates és Jobs kombinációja) is ennek az elvnek köszönhetően lettek sikeresek. Előadása közben az etika kérdéskörét is érintette: “Mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni a sikerünkért?”

Az Empower Egyesület (Asociația Empower) vezetője Ionuț Ciurea a leadership-ről beszélt. Őszinte volt a jelenlevőkhöz, elmondta, hogy nem mindenkiből lesz jó vezető, csak pár fiatalnak sikerülhet ez. Több felvonásban ismertette azokat a tényezőket, amelyek révén leader lehet belőlünk.
Az első dolog, az, hogy tisztázzuk kik vagyunk és mit akarunk, miben hiszünk, melyek azok az értékek, amelyekkel rendelkezünk és mi az életcélunk?
Lehet, hogy a célunk az, hogy adott terület szakértőjévé szeretnénk válni. Meg kell vizsgálnunk milyen források állnak rendelkezésünkre és melyek azok, amelyeket könnyen elérhetünk? Megéri a cél az áldozatokat, amelyeket esetlegesen hozni kell? Ki kell iktatnunk a szóhasználatunkból a megpróbálom-ot!
Ciurea pár mítoszt is lerombolt. Hamis az, hogy ha arra gondolok, amit el szeretnék érni, akkor meg fogom kapni az adott dolgot. A vonzás törvénye teljesen másként működik: azt érjük el, valósítjuk meg, amit érzünk és nem, amit gondolunk. A másik mítosz szerint céljaink elérhetőek úgy, hogy tudatosan gondolunk rájuk. Tudnunk kell, hogy ötleteink 97%-a a tudatalattinkból tör elő.
Az Empower alapítója három kérdést tett fel a műhely második felében: “mi az, ami fontos számunkra a szakmai életben és miért fontos? Mi az, amit akkor is folytatnánk, ha fizetnének azért, hogy ne tegyük?” És végül “mi az, amit naponta tennénk, anélkül, hogy megunjuk és anélkül, hogy fizetve lennénk érte?” Ha ezeket, a kérdéseket megválaszoljuk, akkor meg lesz a főcélunk. Természetesen még van egy tényező, ami nélkül nem sikerülhet mindez, és ez a hozzáértés. Az adott szakterületek élén járó szakemberek (mintegy 10-20%) 5-10-szer annyit keresnek, mint az átlag. Ki kell derítenünk, hogy mihez értünk a legjobban, a legeslegjobban, mi az, amit csak mi tudunk nyújtani mások számára? Itt jön képbe az egyedi értékesítési javaslat (USP), ami miatt az ügyfelek minket választanak és nem a konkurenciát.
Ionuț Ciurea előadása végén a korlátokról, a folyamatos tanulásról, a fókuszról és az elkötelezettségről beszélt. Utolsó gondolataiban felhívta a figyelmet arra, hogy az igazi vezetők fel merik tenni a nehéz kérdéseket és meglátják a nehézségekben rejlő lehetőségeket.

A Henkel workshopon Adriana Radu a vállalaton belül zajló, “Henkel Innovation Challenge” versenyről beszélt. A játék lényege, hogy a résztvevő csapatoknak ki kell találniuk egy olyan Henkel terméket, melyet az emberek 2050-ben is előszeretettel fognak majd használni. Ehhez természetesen a résztvevő csapatoknak sok-sok fantáziára, kreativitásra, információgyűjtésre van szükségük.
A műhelyen kialakított 5 csapatnak az volt a feladata, hogy felvázolja, hogyan képzeli el a világot, az életstílust 2050-ben és ehhez egy terméket is ki kellett találniuk. Érdekes termékek, elgondolások születtek az ötletelések során, és a bemutatásukkor nem maradhatott el a jó hangulat sem. Olyan termékek születtek mint, a száraz sampon, takarító robot Henkel termékekkel, automata hajfesték.

A negyedik workshop-ot, a vezető romániai IT&C webáruház, az eMAG.ro képviselői tartották. Az emberi erőforrások és a fejlesztési osztályról egyaránt eljöttek alkalmazottak. Röviden bemutatták a kilenc éves múltra visszatekintő online áruházat. Megtudhattuk, hogy a számadatok alapján, az általuk működtetett ProfitShare partnerprogram (affiliate rendszer) révén, az eMAG idézőjelesen Románia legnagyobb online reklámügynöksége. A partnerprogramban több mint 4000 oldal vesz részt. Azt is elárulták, hogy egy hét múlva (azaz most, a beszámoló írása előtt egy héttel) megújul a webáruház – most már mindenki látta ezt. Ezek után Irina Viță, az eMAG HR menedzsere egy gyakorlati feladatot adott a jelenlevőknek, akik csoportban kellett megbirkózzanak a kihívással. Az eMAG-hoz hasonló webáruház üzleti tervét kellett kigondolni, amely divatcikkeket, főként ruhadarabokat árusít.
Az 5 csapat közel egy órát dolgozott a jelképesen eFASHION-nak titulált terv kigondolásán, miközben az eladási és beszerzési folyamatra, differenciáló stratégiára, kiszállítási módozatokra és termékpalettára egyaránt gondolniuk kellett. A villámterveket az öttagú eMAG-os zsűri előtt kellett bemutatni.

“A szenvedély a kezdet és a vég” – kezdte a BCR workshop-ját a vállalat HR felelőse, Lucia Morari. Ezen az előadáson nem feladatokat kaptunk, nem is a közönségé volt a főszerep, hanem a vállalat fiatal alkalmazottaié. A meghívottak beszéltek nekünk az általuk legfontosabbnak tartott tulajdonságokról, melyek végig kellene kísérjék mindennapi munkánkat, sőt az egész életünket. Hallhatunk az elkötelezettségről, a kitartásról, az önmotivációról, az odaadásról, a bizalomról, sőt a mentorok kiválasztásának fontosságáról is. Megosztották velünk történeteiket, mindennapjaikat, élményeiket, melyeket munkájuk során éltek át. Élő példák mutattak rá arra, hogy nem lehetetlen egy, a köztudatban elérhetetlennek tűnő, vállalat alkalmazottja lenni.

Néhány szóban összefoglalva a két napos rendezvényt: többségében inspiráló előadásokon vehettünk részt, amelyeket nagyszerű előadók tartottak, új dolgokat hallhattunk, olyan szakembereket kérdezhettünk, akikkel itthon ritkán találkozhattunk. Voltak unalmas dolgok is, amelyek talán egy első- másodéves egyetemistát érdekeltek, bennünket már nem. Végső soron ez a konferencia nekik szólt, de azért kiváló alkalom volt újra találkozni a bukaresti szakmai élettel és annak képviselőivel.

Szerzők: Tövisi Attila Daniel és Szentes Tünde

Az Ogilvy PR Worldwide és a Cranfield University – School of Management szerkesztésében látott napvilágot a “Building trust and Communicating CR Effectively” (Hogyan építs bizalmat és kommunikáld a CSR-t hatékony módon) című társadalmi felelősségvállalási tájékoztató füzet, melynek célja különböző CSR stratégiák megismertetése azokkal a vállalatokkal, melyek szándékoznak beiktatni a társadalmi felelősségvállalást politikájukba.

“A közösségi média forradalma arra kényszeríti a vállalatokat, hogy nagyobb figyelmet tulajdonítsanak a fogyasztók kritikáinak. Ebben a felállításban egy vállalat hírneve nemcsak ennek etikai alapelveitől és kommunikációjától függ, hanem azoktól a problémáktól is, amelyekkel meg kell küzdenie a CSR célok elérése érdekében. Ezért a vállalatoknak, a jelenlegi törvények betartásán túl, be kell illeszteniük a társadalmi felelősségvállalást a 21. századi üzleti modelljük élére.” - nyilatkozták az Ogilvy PR munkatársai.

A tájékoztató füzet nemzetközi esettanulmányokra alapszik, amelyben a romániai Petrom CSR programjait is felhasználták. Nemzetközi szinten olyan esettanulmányokról olvashatunk, mint a COP 15 alkalmával megszervezett Hopenhagen, vagy az Ogilvy csoport által szervezett kampány a Francia Fenntartható Fejlődés Minisztériuma részére.
A kiadványban tanácsokat találunk a CSR értékek és célok felállításáról, ezek beillesztéséről és kommunikálásáról, az érintett személyek (stakeholderek) bevonásáról. Ugyanakkor hasznos tanácsokat találunk arról, hogy hogyan segíthet egy vállalati politikába beépített társadalmi felelelősségvállalási stratégia válság idején és ugyanez hogyan erősítheti hosszútávon a márka hírnevét.
A tájékoztató füzet a múlt évi OgilvyEarth kiadvány folytatása, melyeket az Ogilvy csoport egyedi szolgáltatásán belül készített. A szolgáltatás stratégiai tanácsadást és kommunikációs megoldásokat nyújt olyan intézmények részére, melyek be szeretnék illeszteni politikájukba a társadalmi felelősségvállalást.
A kiadvány letölthető angol nyelven a következő linkre kattintva: A CSR-t kommunikálva.

Forrás: Strategic

Romániában még nem, fejlettebb országokban azonban már észlelhető a CSR fontossága a vállalatok körében. A gazdasági válság ellenére, 2010-ben a CSR az első helyek között szerepel a kiskereskedelmi és multinacionális vállalatok elsőbbségi listáján. A januárban, a The Consumer Goods Forum által, végzett felmérés a Top of Mind elnevezést viselte. A felmérést online bonyolították le, mintegy 345 általános igazgatót és menedzsert bevonva, 46 országból. A megkérdezetteknek egy 12 pontból álló fontossági listáról kellett kiválasztaniuk azt a 3 dolgot, ami elsőbbséget fog élvezni 2010-ben a vállalat programjában.

Az eredmények szerint, 2010-ben a CSR a második helyre került a menedzserek elsőbbségi listáján, miután 2009-ben vesztett egy poziciót. Ennek értelmében a CSR problémája olyan fontos problémákat előz meg, mint az ügyfelek hűségének elérése, a piaci pozíciók javítása vagy a humán erőforrások stb.
A felmérés eredményei meglepőek, és ugyanakkor megcáfolják azokat a kijelentéseket, miszerint a gazdasági válság kellős közepében sok vállalat csökkenti vagy teljesen eltörli majd a társadalmi felelősségvállalás szerű kezdeményezéseket. Erre hivatkozva, Jean-Marc Saubade, a The Consumer Good Forum igazgatója, kijelentette, hogy “a vállalati felelősségvállalás nemcsak, hogy fontos fog maradni a vállaltoknak, de ki is fog hangsúlyozódni a gazdasági válság befejeztével.” Ugyanakkor a tény, hogy az utóbbi három évben a CSR az első három helyen volt az elsőbbségek listáján, a társadalmi felelősségvállalás fontosságára enged következtetni, valamint arra, hogy stabil helye van a vállaltok napirendjében.

Forrás: responsabiliatesociala.ro

A Think Outside The Box nevű projekt Csibi Magor kezdeményezésével indult útjára, először csak román nyelven. A projekt a hotnews.ro-n olvasható, ami mindenről szól, ami a dobozon kívül található. Csibi Magor, a politikusból lett újságíró így nyilatkozik a kezdetekről a projekt honlapján:”szerettem volna ugyanazt folytatni, amit a politikában elkezdtem, csak jobban.” Ennek függvényében meghívja az olvasóit, hogy együtt keressék meg a társadalom által megszabott határvonalakat. Egy zöld projektről van szó, ami világot akar megváltani, urbánus életmód projekt, ami meggyőzne, hogy másképp is lehet élni. A felismerés után, hogy mindezt magyarul is lehetne, Bakk-Dávid Tímea társszerkesztésében, szintén a Tusnád támogatásával, meg is valósult az elképzelés. A magyar nyelvű projektet a Transindexen követhetik figyelemmel az olvasók. Az alapelv ugyanaz, az üzenet mégis egy kicsit más: vissza a természetbe, de nem szakítani a várossal.

A Tusnád CSR programja a sport mellett a környezetvédelemre is kiterjed. A vállalat számára “a környezetvédelem nemcsak elvi jellegű kijelentés, hanem a cselekvési szándék kinyilatkoztatása is.” Ennek következtében támogatnak környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket, mint például a Think Outside The Box. A projekt elnyerte tetszésüket, mivel a személyes felelősségvállalásról és elkötelezettségről szól, melynek „megálmodói a természettel való összhangra építő, felelős életforma népszerűsítésére vállalkoztak.”

A vállalat támogatása megnyilvánul a projektet fenntartó honlapokon is. A Transindexre például, több helyre is felkerült a Tusnád bannere. A minap mikor beléptem a portálra furcsának tűnt, hogy a fő oldalon román nyelvű banner fogadott. Furcsa volt az, hogy a Tusnád, lévén Hargita megyei vállalat, nem magyarul reklámoz, hanem románul, egy olyan portálon, mely a magyar nyelvű olvasót hivatott tájékoztatni. Lennebb, ugyancsak Tusnád-dal kapcsolatos banner található, de mellette már megjelenik a Think Outside The Box projekt is. Révén, hogy egy banneren szerepelnek, az olvasónak is világos lesz, hogy összekapcsolódnak. Még egy furcsa jelenség figyelhető meg itt: általában a reklámok a hírek között szerepelnek, azaz tartalmi kontextusba beágyazva. Itt meg fordítva történik: a banner aljában megjelenik mindig az aktuális cikk címe, ami a Think Outside The Box oldalán olvasható. Tehát a reklám közt van a hír. Ugyanez figyelhető meg a hotnews.ro oldalán is, ahol azonban csak egy bannert találunk a projekttel kapcsolatosan, ugyancsak a Tusnáddal párosítva. A felcserélés elve valahol érthető is, hiszen „dobozon kívüli” gondolkozásról beszélünk, ahol minden lehetséges, ami eltér a megszokottól.

Láthattuk, hogy márkaépítés szempontjából egy projekt támogatása hatékony eszköz lehet, mert más szinten is asszociálódik a márka a természetessel. Kíváncsiságból a ratecardok alapján kiszámoltuk, hogy mennyit kellene fizessen a vállalat a portálokon való online kampányaiért: a Transindexen a két bannerért havi kb. 2000 eurót, míg a hotnews.ro-n havonta kb. 5.000 – 10.000 euró között terjedő összeget kérnek el egy projektért.

Forrás:
Transindex
HotNews.ro
Tusnád
Think Outside The Box magyar nyelvű weboldala

]]> http://www.brandrops.com/csepp/marka/markaepites-tamogatassal/feed/ 0 http://www.brandrops.com/csepp/csr/zold-esernyo-karavan-2009-osszefoglalo/ http://www.brandrops.com/csepp/csr/zold-esernyo-karavan-2009-osszefoglalo/#comments Tue, 12 Jan 2010 21:59:26 +0000 brandrops http://www.brandrops.com/?p=518

Két évvel ezelőtt, a Tuborg elindította a Zöld Esernyő (Umbrela Verde) környezet felelősségvállalási programot. Ennek vezérelve egyszerű volt: a hangsúlyt a személyes példamutatásra és a kisebb gesztusokra, jóérzésre fektették, melyeknek megtöbbszörözésével jelentős változások érhetők el. A programban fontos szerepet kaptak az önkéntes tevékenységek is.

2009 elején, Alina Bratu, a program koordinátora, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a Zöld Esernyő program keretén belül több megoldást népszerűsítsenek a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ennek következtében szervezték meg annak a karavánnak az elindítását, amely az év során az ország több városába is eljutott: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Konstanca, Mangalia, Sinaia és Bukarest.
A projekt fő célja pozitív példát mutatni a városok lakosainak a környezetvédelem terén, ugyanakkor felkérni őket a környezetük és városuk iránti felelősségvállalásra. A karaván arra hivatott, hogy
• információkat szolgáltasson a lakosoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról
• bátorítsa a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésre
• mozgásba lendítse a lakosokat, hogy ezek részt vegyenek a városuk megtisztításáért szervezett tevékenységekben

Mindenik városban a Zöld Esernyő karaván általában három napot maradt (legtöbbször csütörtöktől szombatig, azonban voltak kivételek is). A szervezőknek fiatal önkéntesek is besegítettek, akik a lakosok közül kerültek ki.

1. Kolozsvár (22 – 25 április)
Első lépésként a fiatal önkéntesek fényképkiállítására került sor, “Zöld Kolozsvár” címmel. Ezután a Radio Zu egyes műsorvezetőivel (Buzdugan és Morar) és egy több mint 60 önkéntesből álló csapattal együtt megtisztították a Bükk erdőt.
Eredmény: több mint 200 zsák hulladék.

2. Temesvár ( 14 – 16 május)
Az eseménybe bekapcsolódtak a Zöld Emberkék is (ld. fotó). Feladatuk az volt, hogy információkat szolgáltassanak a lakósoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról. Az ők segítségükkel került sor az állatkert előtti terület megtisztítására.
Ebben a városban sikerült bevonni a legtöbb önkéntest: több mint 400 személy vett részt a tevékenységekben. A program az Egyesülés Piacon sorra kerülő koncerttel zárult (Keo, Simplu, Direcţia 5), ahol megközelítőleg 20.000 temesvári gyűlt össze.
Eredmény: 500 zsák hulladék.

3. Brassó ( 11 – 13 június)
Ebben a városban “megerősítést” kaptak a szervezők a tevékenységekhez, első nap a Zdob şi Zdub együttes tagjai személyében, akikkel együtt öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, “Nem dobom a szemetet az utcára” felirattal.
Második nap a Zöld Emberkékkel és a Cargo együttes tagjaival elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze a város lakosságától. Az utolsó napon a Simplu együttes és az önkéntesek segítségével a La Iepure zöld területet tisztították meg.
Eredmény: kevesebb zsák szemét összegyűjtése, mint az eddigi városokban.

4. Konstanca ( 2 – 4 július)
Az első napon öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, és segítettek ezeknek megszabadulni az autókban “tárolt” szeméttől. A következő napon a Mandinga együttessel közösen ellátogattak a város néhány negyedébe, ahonnan elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze a lakosoktól.
A konstancai akciót a Kastély körüli napozó terület megtisztításával fejezték be, melyben részt vettek a Sistem és Simplu együttesek és Shachar Shaine, a Tuborg Románia elnöke is.
Eredmény: 35 zsák szemét az autóvezetők gépkocsiiból. 80 zsák, az üdülő turisták által otthagyott szemét, összegyűjtése a napozóról.

5. Mangalia ( 12 – 16 augusztus)
Ezúttal az önkénteseken és a szervezőkön kívül az akcióban részt vett a RoRec Egyesület és a Nutline. A mangaliai Polgármesteri Hivatal segítségével, a városközpontban létrehoztak egy az elektronikai hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására szánt központot. Az elkövetkező 4 napban, a város lakosságát informálták az újonnan kialakított központról.
Az utolsó két napban a mangaliai napozó megtisztítására került sor. Nemcsak összegyűjtötték a szemetet, hanem a Nutline jóvoltából dobozokat osztottak ki a szervezők a turistáknak, az általuk termelt szemét összegyűjtésére.
Eredmény: 297 darab begyűjtött elektronikai hulladék.

6. Sinaia (25 – 27 szeptember)
A karaván részt vett a Sinaia Forever fesztiválon, ahol öntapadós matricákat osztogattak a résztvevőknek. A Zöld Sátornál versenyt rendeztek, ahol a résztvevők “zöld” kérdésekre kellett válaszoljanak, és görkorcsolyákat nyerhettek. Ugyanakkor műanyagpoharakat gyűjtöttek össze a jelenlevőktől, hogy azok “ne a földre, hanem a szemetesbe kerüljenek.” A sátor előtt egy táblát is felállítottak, ahova bárki felírhatta üzenetét a környezethez és a környezetről.
Ebben a városban is összegyűjtötték az elektronikai hulladékokat, és a RoRec Egyesülettel közösen egy állandó begyűjtő központot létesítettek az elektromos és az elektronikai berendezések begyűjtésére.
Eredmény: A 2×2 méteres üzenő táblát teleírták az arrafele látogatók. Egyre több ember dobta a kukákba a szemetet és nem a földre.

7. Bukarest (november – december)

A karaván utolsó napjaiban a szervezők és több mint 50 önkéntes öntapadós matricákat osztottak szét az autóvezetők között. Itt is főként elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze néhány negyedből. Az akció előtti napon az önkéntesek szórólapokat osztottak ki a lakósoknak, és plakátokat ragasztottak ki a tömbházak bejáratához a másnapi eseményt hirdetve. Az gyűjtőakcióban részt vett a Damian and Brothers együttes is, akinek későbbi koncertjére a Zöld Esernyő támogatásával került sor.

Az esemény kiértékelése számokban:
• 15.000 öntapadós matrica kiosztása az autóvezetők számára
• több mint 1.000 zsák szemét összegyűjtése, amiből majdnem 2 tonna műanyag és 13 tonna elektronikai hulladék
• több mint 215.000 személy vett részt a zöld akciókban és a koncerteken
• több mint 900.000 személy hallott a Zöld Ernyő üzenetéről a médiapartnerek által
• jelenleg 765 partner bloggere van az akciónak, akik segítenek eljuttatni másoknak is a felhívást a jóérzésre és a környezet iránti felelősségre
• majdnem 7.000 felhasználó követi a Zöld Esernyőt Facebook-on

Forrás: Umbrela Verde, resposabilitatesociala.ro

A Post Privatizare Alapítvány szervezésében, 2009 december 10-én sor került a Business Ethics 360° nevű rendezvényre, a bukaresti Athenee Palace Hilton Hotelben. Etika az üzleti életben – ez volt a rendezvény fő szervezőelve, melynek keretén belül olyan előadásokat mutattak be, melyek a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR), az üzleti élet átláthatóságáról, a jó hírnévről, a közösségben való tevékenységről szóltak.
A szervezők szerint azért volt szükség egy ilyen jellegű rendezvény megszerzésére, mert elfogadhatatlanok azok a sztereotípiák, melyek szerint Romániában nem beszélhetünk az üzleti életben etikáról, vagy ha igen, akkor is ellentmondásosak ezek a fogalmak.
A Business Ethics 360° keretén belül lehetőség adatott a résztvevőknek ötleteik megvitatására, és olyan megoldások keresésére, melyek a vállalkozásuk etikai életében hasznosak lehetnek.

A rendezvény fénypontja Stephen Young, neves amerikai előadó, a Caux Round Table igazgatója, volt, aki a modern kapitalizmusról beszélt, kapcsolatba hozva azt a jelenlegi gazdasági válsággal, avagy „Út, az üzleti etika felé”.
A második előadást Daniela Nemoianu, a KPMG, tanácsadói cég koordinátora tartotta „Építsük meg az etika és szolgálatkészség kultúráját” címmel.
A rendezvény második felében az előadók már gyakorlatiasabb módszerekről beszéltek. Stephen Young előadásában azt magyarázta, hogy mennyire fontos kialakítani nagy vállalkozásoknál egy CSR szakosztályt, aminek feladata meghatározni a vállalat CSR programját, továbbá az ilyen nemű projektek és kampányok lebonyolítása. Ugyanakkor fontos, hogy tudassuk ezeknek az eseményeknek az eredményeit a nagyvilággal is – hangzott el Magdalena Stoian előadásában, aki az éves CSR beszámolókról beszélt.
Ahogy általában a vállalatok rendelkeznek egy viselkedési kóddal, ugyanúgy rendelkezniük kellene egy etikai kóddal is. A kettő nem tévesztendő össze: míg az egyik a szakmai normákról szól, az utóbbi az erkölcsi normákat foglalja magában – hangzott el Tiberiu Moisa, a Transilvania Bank igazgatójának előadásában.
Az előadások után a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak és tanácsokat, ötleteket kérhettek vállalkozásukkal kapcsolatban.

„Fontos, hogy beiktassuk vállalatunkba az etikát és felelősséget vállaljunk úgy környezetünkért, mint a közösségért, melyben tevékenykedünk.” – vonta  le az előadások tanulságát Barta Péter, a Post Privatizare Alapítvány elnöke. Megígérte, hogy a közeljövőben is fognak szervezni hasonló rendezvényeket, melyeknek témája az üzleti etika és a vállalati társadalmi felelősségvállalás lesz, hiszen Romániában ezek még gyerekcipőben járnak és fontos, hogy mihamarabb változtassunk a fent említett sztereotípiákon.

Az UniCredit Tiriac Bank a Zöld Sarok (Colt Verde) projekt keretén belül az országban található összes kirendeltségébe (245) kirendeltségébe beszerelték a begyűjtési tartályokat az elektronikai és elektromos berendezések részére. A kampányt partnereik, a Recolamp és az ECOTIC, segítségével szervezték meg.
A bank nemes gesztusa az első ilyen jellegű Romániában, ami arra hívatott, hogy megerősítse a zöld pozicionálást. A projekt a „RE Kampány” belső program része, amelyet májusban indítottak útjára, azzal a céllal, hogy az alkalmazottakat bevonják a természetes erőforrások fogyasztásával járó felelősségvállalásba.
A kampány keretén belül bárki elviheti elektromos és elektronikai hulladékait az UniCredit bankokban elhelyezett begyűjtő tartályokba: villanykörték, telefonok, videó-lejátszók, számítógépek stb.
Mindenik kirendeltségben kiválasztottak egy alkalmazottat, “zöld embert”, aki önkéntesen segít a begyűjtés lebonyolításában. Feladatai közé tartozik az újrahasznosítani szándékozó személyekkel való kapcsolattartás és a hulladékok időben való elszállításának biztosítása.
A nagyközönség tájékoztatására minden kirendeltségnél plakátokat és szórólapokat helyeztek el. Ezenkívül, az alkalmazottak a Recolamp részéről kitűzőket kaptak, melyeken az “Újrahasznosítás” felirat áll. Ezek használatával ösztönzik az ügyfeleket, hogy hozzák el elektronikai és elektromos berendezésekből keletkező hulladékaikat a Zöld Sarokba.
“A Zöld Sarok kampány az egész országra kiterjed. Jellegzetessége, hogy az ügyfelek és azon személyek bevonására törekszik, akikben tudatosul az újrahasznosítás fontossága. Bankunk nemcsak információval áll a nagyközönség rendelkezésére, hanem eszközökkel is, amelyekkel egy civilizált körülmények között történő újrahasznosítás vihető véghez” – nyilatkozta a vállalat kommunikációs igazgatója, Anca Nuta.

Forrás: resposabilitatesociala.ro

A közeledő koppenhágai Klíma Konferencia alkalmából a világ leghíresebb gyorsétteremlánca, a McDonalds úgy döntött, hogy zöld lesz – legalábbis ami a logójukat illeti – nyilatkozta hétfőn a vállalat német vezetője, Holger Beeck.
A változást először a németországi gyorsétteremekben fogják bevezetni. Ezek belső részének korszerűsítését nemrég fejezték be, most a külső megjelenésen a sor. A vállalat logójának piros hátterét zöldre fogják átcserélni; ezzel kívánják jelezni a környezetvédelem melletti hitvallásukat és tiszteletüket .
Körülbelül száz németországi McDonalds étteremben fogják bevezetni az új logót, azonban már Franciaországban és Nagy-Britanniában is elkezdték használni a zöld színű emblémát.
A világszerte ismert étteremhálózat a hatodik legértékesebb brand a világon, amelyet csak a Coca-Cola, az IBM, a Microsoft, a General Electric és a Nokia előz meg. Egy nemrég készített felmérés szerint Németországban, a McDonalds a legnépszerűbb brand a 12 és 18 évesek körében.
A december 7-18 között sorra kerülő koppenhágai Klíma Konferencia célja a nemzetközi klímaegyezmény aláírása, melybe belefoglalják  a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a szegényebb nemzetek felé való pénzjuttatást, mely lehetővé tenné ezeknek, a klímaváltozás pusztításaival való megbirkózását.
Az amerikai vállalat 32.000 éttermet működtet 118 országban. Nagyon sokáig kritizálták az aktivisták a környezet iránt kinyilvánított tiszteletlen magatartásáért. Ennek következtében már voltak különböző zöld megnyilvánulásai, ilyenek a csomagolóanyagok használata és az erdőirtás elleni fellépésük. A Greenpeace aktivistái is dícséretben részesítették a vállalat környezetbarát erőfeszítéseit, beleértve az olyan hűtőgépek bevezetését amelyek nem tartalmaznak káros klórt és fluort tartalmazó szénvegyületeket.

Forrás: DailyBusiness, The Jakarta Globe