Románia új turisztikai szlogenének bemutatására kerül sor július 29-én, csütörtökön a Shanghai EXPO Világkiállításon. „Explore the Carpathian garden” azaz „Fedezd fel a Kárpátok kertjét” az új szlogen, melyet a romániai turisztikai és fejlesztési miniszter, Elena Udrea, fog bemutatni a kínai városban.
Az Impactnews hírportál szerint az új logó fő eleme a falevél, mely elsődlegesen a természetet, a frissességet, a növekedést képviseli. A logó alapszíne a kék, mely az ország gyógyüdülési lehetőségeit szimbolizálja.

A Turisztikai és Fejlesztési Minisztérium piaci kutatásainak és felméréseinek eredményeképpen Románia legfőbb turisztikai szolgáltatásai a faluturizmus, a városnézés (a city break típusú csomagok), a kulturális körutak, a természetjárás és a kaland turizmus, a gyógyüdülés illetve a vallásturizmus.
Az okok, amiért a turisták Romániát választják a következők: a Kárpátok és a Duna-Delta érintetlen tájai, az archeologikus helyek, ahol latin és bizánci motívumok találhatók, valamint azok a régi román szokások, amelyeket néhány terülten megőriztek napjainkig.

A Turisztikai Minisztérium sajtóközleménye szerint, melyet hétfőn küldtek ki, a logó vizuális szempontból friss és a román nép egyik legerősebb szimbóluma ihlette. Ugyanakkor teljes összhangban van azzal a nemzetközi irányzattal, melynek fő célja a természethez való visszatérés, a felfedezés és a megőrzés.
A turisztikai brand megalkotása és népszerűsítése, melyet európai alapokból támogatnak, egy projekt része, mely Románia turisztikai potenciálját népszerűsíti és egyik fő célja országunk pozitív imázsának kiépítése. Erre a projektre 2013-ig összesen 75 millió eurót fognak költeni.

Az elmúlt évben a romániai turisztikai márka szlogenje a „Romania, the land of choise”, azaz „Románia a lehetőségek országa”, volt. A Turisztikai Minisztérium szerint erre a szlogenre nem költöttek pénzt, mivel a minisztériumon belül alkották meg. A szlogen bemutatására 2009. május 1-én került sor a turisztikai himnusszal együtt. Az utóbbi költségei elérték a 10.000 eurót. A népszerűsítési kampány főként videó szpotokkal történt, melyben olyan romániai híres személyiségek szerepelnek, mint Nadia Comăneci, Ilie Năstase vagy Gheorghe Hagi. A „Land of choise” kampányra összesen 1.5 millió eurót költöttek.
2009-ig Románia turisztikai szlogenje a „Romania, simply surprising” volt, azaz „Románia, egyszerűen meglepő”.

A kiszivárgott adatok alapján a brandrops munkatársai a következőképpen képzelik el az új turisztikai logót:

UPDATE (2010.07.29. 12:45): Így néz ki az eredeti turisztikai logó:

Megjegyzés: Az Impactnews fontosnak találta megjegyezni, hogy az új turisztikai szlogent a következő formában küldték el nekik: „Explore the Charpatian garden”. Helyesen azonban így hangzik “Explore the Carpathian garden”. Nem tudni, hogy hiba csúszott-e a dokumentumok szerkesztésekor vagy az új szlogen tényleg hibás? A hírportál a források szerint vette át az információt.

Forrás: Impactnews

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Noha még nem ismeretesek a zsűri értékelési szempontjai az Effie Awards Romania 2010 rendezvényen, az AdPlayers mégis megtudta hogyan lehet szemétbe vetni egy vállalatot egy ilyen rendezvényen. Egy,a történethez közelálló személy szerint a Poiana (Kraft Romania) vállalatot kizárták az idei rendezvényről egy grafikon alatti szöveg színe miatt. És ez nem vicc!
Habár nehezen hihető, hogy az Effie-n épp a színt zsűrizik, mégis megtörtént ez a “Válaszd a Poiana-t. Tedd a szebbé a napod.” („Alege Poiana. Fă-ţi ziua mai frumoasă.”) kampánnyal. Sok hónapos előkészítés után a kampányt kizárták a versenyből, mert egyes szavak nem egyszerűen feketével, hanem színes betűkkel voltak írva.
Peter Jansen, a Cohn and Jansen-től (a kampányt kivitelező és versenyre beírató reklámügynökség), megerősítette a hír hitelességét, továbbá elmondta azt is, hogy ez a kis hiba a beiratkozásnál csúszott be. A szakember ugyanakkor csalódott is, hogy egy ilyen kis baki miatt kizárták a kampányt a versenyből.
“A szabályok, szabályok: be kell tartani őket. Azonban az biztos, hogy kell beszéljünk és egyeztessünk erről, hogy hogyan kerülhetjük el ezeket az igazságtalan kizárásokat a közeljövőben.” – nyilatkozta Jansen.

Becsületesség vagy szőrszálhasogatás? Az Effie hivatalos szabályzata szerint, az eset grafikai kivitelezése lehet színes, azonban ez a magyarázó szöveg esetében tilos. Jansen szerint ezzel a kizárással a szervezők elvették az Élelmiszer Termékek szekció potenciális győztesének esélyét.
“Egy nagyszerű eredményeket elért esetről beszélünk. Ez is volt az ok, amiért beneveztük a versenyre. Meggyőződésem, hogy reális esélyei voltak egy Gold Effie díjra.” – nyilatkozta csalódottan Peter Jansen.

Plusz infó:

Az Effie egy nemzetközi fesztivál az AMA New York hatósága alatt. Romániában az Effie-t az International Advertising Association (IAA) és a Romániai Reklámügynökségek Szövetsége (Uniunea Agentiilor de Publicitate din Romania – UAPR) védnöksége alatt bonyolítják le, a Millenium Communications szervezésével.
Az Effie díjakkal a vállalatok azon projektjeit jutalmazzák, melyekkel kitűnő eredményeket értek el kreatív ötletekre és újító stratégiákra alapozva.

Forrás: Adplayers

Újabb hargitai ásványvíz gazdagítja az ásványvízpiacot. A Tusnád (Tușnad) és a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) mellett a jövőben a vásárlók a Bilbor ásványvizet is megtalálják majd az üzletek polcain, hiszen a Bilbor Mineral Water Kft, piacra dobta a Bilbor ásványvizet, tájékoztat a vállalat pénteken kiadott sajtóközleményében.

„A romániai ásványvíz piacnak még mindig nagy fejlődési potenciálja van, úgy az eddig ki nem használt vízforrások terén, mint az egy főre jutó fogyasztás terén. Egy emelkedő trendről beszélünk, ha eltekintünk a gazdasági válság ideiglenes hatásaitól. Elvásásaink között szerepel, hogy az első évben körülbelül 20 millió liternyi vizet értékesítsünk. Viszont ami a bevétel termékek általi részesedését tekinti, el szeretnénk érni, hogy az ásványvíz eladásai az URBB (United Romanian Breweries Bereprod) csoport forgalmának 3-5 %-át tegye ki.” – nyilatkozta Shachar Shaine, a Bilbor Mineral Water elnöke.

A Bilbor ásványvíz a Hargita megyében elterülő Kelemen-havasokból származik, mely dús borvízforrásairól híres. Bélbor település Maroshévíz és Borszék között található, egy olyan helyen, ahol a természet gondoskodott a földi paradicsom szennyezéstől való megvédéséről, természetes határokat építve fel az ásványvízforrás köré.

„A Bilbor kristálytiszta termék, hiszen az emberi és ipari hasznosításból számított koncentrációs index szintje majdnem nulla. Egy prémium termékkel törünk be az ásványvíz piacra, amit elsősorban aktív személyeknek szántunk. Az ásványvíz modern csomagolásban juttatjuk el az üzletekbe a jó lefedettséggel bíró értékesítési hálózatunkon keresztül, melyet az évek során partnereinkkel együtt megerősítettünk” – mondta Doron Zilberstein a Bilbor Mineral Water marketing igazgatója.

A Bilbor ásványvizek két fajta kiszerelésben kaphatók majd a boltokban: szénsavazott és szénsavmentes változatban. A szénsavazott vizet fél és másfél literes kiszerelésben, míg a szénsavmentes vizet fél illetve két literes kiszerelésben lehet majd megvásárolni.

Forrás: URBB

Hónapokig tartó, világszintű médiavisszhangot generált Izlandnak a márciusban kitört vulkán, és az abból keletkező hamufelhők, amelyek Európa légi forgalmát többször is megbénították. Nem feltétlenül volt ez pozitív hatással a sziget turistaforgalmára, ám ismertségét mindenképp növelte.

Szombaton (május 29) jött egy újabb szenzáció, ami ismét az északi szigetre terelte a fél világ figyelmét. Történt ugyanis, hogy a Reykjavik-i választásokat egy komikus nyerte, egy viccként létrehozott politikai alakulat, a Legjobb Párt élén. Nem ígért semmi mást a választó polgároknak, mint ingyenes törülközőket a fürdőkbe, egy jegesmedvét az állatkertbe, Disneyland-et a főváros repülőterére, továbbá azt, hogy 2020-ig a parlament drog mentessé válik. Azt is elmondta, hogy azért ígérnek a többi pártnál többet, mert ígéretüket amúgy se fogják betartani, továbbá a kampányban megvesztegethetőségüket is nyíltan vállalták.

Tegnap (június 2-án) Izland népszerűsítő kampányt indított el az interneten. A Vimeo és Youtube videómegosztókon közzétett szpotok egyszerűen nagyszerűek.

Az „Izland megihletett” (Inspired by Iceland) szlogennel ellátott kampány fő szpotja elképesztő egyszerűséggel, közvetlenséggel és köznapisággal mutatja be a sziget látványosságait. A 2 és fél perces videó Emillia Torrini „Jungle drum” dalával végigtáncoltat a szigeten: a csodálatos vulkanikus hegyektől kezdve, a gleccsereken, gejzíreken, pecázásra kiváló patakocskán és vízeséseken át, szinte mindent bemutat. A nudisták sem szégyellik a megmutatkozást, a vén rókák is megrázzák a rázhatót a forró termálfürdőben. A freestyle-ozó halász és a parkour-osok ha nem lennének benne, a betétdalt dúdoló kórus, a vadul zenélő fiatalok által megalkotott pezsgő sziget képe sem lenne a teljes. Persze van ott még búvárkodásra, barlanglátogatásra is lehetőség a vadvízi rafting után a kocsmázás sem maradhatna ki.

Pár órával ezelőtt megjelent egy hosszabb videóanyag is „Az izlandi óra” (The Iceland Hour) címet kapó több mint fél órás bemutatóban, maga az izlandi elnök hív el csodálatos országukba. Ugyanakkor megszólal a turisztikai miniszter, megmutatják közelről a háborgó Eyjafjallajökull vulkánt, megszólaltatják az egyik legismertebb vulkanológust, Haraldur Sigurdsson-t. A természeti szépségek mellett az izlandi kultúra is bemutatásra kerül, ennek védelmében a főváros kulturális és turisztikai igazgatója valamint az oktatásügyi és kulturális miniszter beszél. Az újonnan megválasztott fővárosi polgármester, Jon Gnarr sem maradhatott volna ki, a Gay-Parade-ről a nemzetközileg ismert meleg pop énekes és lemezlovas, Páll Óskar beszél, és betekintést nyerhetünk az izlandi fesztiválok életébe is.

Összefoglalva: egy pezsgő, élettel tele, energiától duzzadó és folyton tevékenykedő sziget képe tárul elénk, amelynek lakói vendégszeretetben nem szenvednek hiányt.
A szpotot több mint száz vallomást tartalmazó videó kíséri, ismeretlen és ismert emberek élményteli turista-beszámolója: feltűnik a Gyűrűk Urában Aragont alakító Viggo Mortensen, vagy Yoko Ono, John Lennon egykori felesége.
A népszerűsítő kampány oldalán a fenti (egyre sokasodóbb) videó mellett minden szükséges turisztikai információ megtalálható.

A szpotot 2 nap alatt több mint 200.000 ember látta Vimeo-n, a fogadtatás messzemenően pozitív, egyes hozzászólók azonnal elköltöznének Izlandra.

Tövisi Attila Daniel: Nagy a valószínűsége, hogy vírusreklámmá váljon, és napokon belül óriási nézettségre tegyen szert.
Ezt nevezem kommunikációnak! Mikor összefognak a kormány képviselői, az államelnök és a média-sztárok és együttes erővel népszerűsítik az országukat, természetesen, besegítenek a külföldi turisták is. Kiváló válságkezelési módszer (a vulkán-krízisre) és hatékony ország-márkázási elem egyidejűleg – minden elismerésem iránta. Nos, mennyi annak az esélye, hogy egy hasonló folyamat lejátszódjon Romániában is? Szerintem mindannyian tudjuk erre a választ…

A B&P Brandivia és a GfK Románia szakemberei által közzétett tanulmány szerint a Coca-Cola vezeti a ranglistát Románia legerősebb márkái közül. A Brand Community Power Model kutatása szerint a második helyet a toplistában a Milka foglalja el, amit a Jacobs Krönung követ. A negyedik és az ötödik helyen az Orange illetve az Ariel szerepelnek.
Az autó illetve a pénzügyi márkák csak a ranglista második felében jelennek meg. Míg az autóipar területén a Dacia bizonyul a legerősebb márkának (21. hely), addig a pénzügyi szférából a BCR-nek tulajdonítható ez a rang (24. hely).

A kiértékeléskor néhány, az emberi viselkedésre jellemző archetípust is figyelembe vettek a szerzők: nyitott-foglalt, kezdő-támogató, funkcionális-emocionális. Mindezeket négy dimenzióra osztották, melyek egyforma jelentőséggel bírtak, a márkák jellemzői szerint: a kapcsolat ereje a márkával, a hovatartozás érzése, rítusok és hagyományok valamint a közösség erkölcsi felelősségvállalása.
A Coca-Colának logója népszerűsége valamint az események miatt, melyekben részt vesz a márka, sikerült helyezést elérnie a Milka és a Jacobs Krönung előtt. 28% a megkérdezettek közül emlékszik valamilyen eseményre, amiben a márka is szerepel, 22% pedig személyes eseményekre is emlékszik, melyben a márka fontos szerepet játszott.

A top 10 egyetlen teljesen román márkája a Poiana, ami a 6. helyet foglalja el. A Milkával szemben a Poiana fogyasztói közössége kisebb, kevesebb rajongója is van ugyanakkor alacsonyabb népszerűségnek örvend a márka szlogenje valamint a lógója is.

“Az embereket néha sokkal jobban érdeklik azok a társadalmi kapcsolatok, melyek egy márka körül képződtek, mint a márka önmagában, vagy ennek racionális és funkcionális jellemzői. Ahhoz, hogy megépítsék és meg is tartsák a márka közösségeket, a vállalatok nemcsaksaját érdekeiket kell nézzék, hanem a célközönségek társadalmi szükségleteit is. Egy márka sikere már egyre nagyobb mértékben az erős fogyasztói közösségek kialakításától és ezeknek fejlesztésétől függ.” mondja Cosmin Alexandru, a B&P Brandivia menedzsere.

Forrás: Capital

Megváltoztatja az Actimel és az Activia márkájú joghurtjainak reklámját a francia Danone élelmiszergyártó vállalat. Több éven keresztül próbálták elismertetni a Danone reklámok a fogyasztókkal, hogy joghurtjaik fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Ezek szerint a bifido-baktériumokat is tartalmazó Activia “hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez”, az Actimel pedig “egyedi élőkultúrájának is köszönhetően segítheti szervezetünk természetes védekezőképességét”.

A vállalat csütörtökön közölte, hogy a vártnál jobban nőtt a Danone bevétele az első negyedévben, ugyanakkor visszavonták az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) elé terjesztett kérelmet, miszerint a joghurtok fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Az EFSA már februárban kétséget támasztott a Danone közlésével szemben, mely szerint a csecsemőknek szánt termékeikben levő “immunofortis” erősíti ezek immunrendszerét. A hatóság szerint ez az állítás tudományosan nem bizonyított. A Danone azt állítja, hogy az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információkra vonatkozó európai szabályozás nem eléggé átlátható és egyértelmű. “Teljesen biztosak vagyunk az Actimel és az Activia tudományos hátterében. Mindkettő mögött több éves kutatások állnak, és a legalaposabban tanulmányozott probiotikus termékek közé tartoznak. Hatásukat számos klinikai tanulmányban demonstráltuk, melyeket nemzetközileg elismert tudományos lapokban publikáltunk, hogy felülvizsgálhatók legyenek, ami azt jelenti, hogy pártatlan szakértők is elfogadták az eredményeket” – állítja a Danone, közleményében.

Nem az első eset, hogy támadják a vállalatot a fogyasztók megtévesztése miatt. 2008-ban egy amerikai állampolgár, egy bizonyos Trish Wiener, törvényszékre adta a vállalatot. Ügyvédje szerint a Danone reklámjain keresztül hétköznapi joghurtot próbál eladni több százmillió dollár értékben az egészségükért felelős fogyasztóknak.
Elemezve a helyzetet a vállalat nagyon okosan teszi, amit tesz. Egy olyan piacon, ahol az összetevők nem különböznek – hiszen a joghurt az csak natúr lehet – a Danone létrehozta a Bifidus Esensis csodabaktériumot, amit a joghurthoz adva megnő ennek az ára és a célcsoportok is változnak. Ezzel hatalmas előnyre tett szert a többi tejtermék gyártó vállalattal szemben. Aki azt hiszi, hogy ennek a joghurtnak az előállítása többe kerül, mint egy a natúr joghurté, az minden valószínűséggel téved. Azonban a sok reklám és egy más csomagolás már más hatással bír. Mondanom sem kell, hogy a Danone elvesztette a pert, ami 35 millió dollárjába került a vállalatnak.

Franciaországban a vállalat már módosította hirdetéseit és ezt fogja tenni Európa többi országában is. Nem úgy Romániában: a francia vállalat romániai képviselői azt állítják, hogy a román piacról egyelőre nem vonják vissza a két termék reklámjait. “Jelenleg, ebben a pillanatban, nincs szükség a marketing kommunikáció megváltoztatására. A jövőbeni fejleményeket kivárva vehetjük csak figyelembe ezt a lehetőséget. Szeptemberig biztos nem lesznek változások a kommunikációban. Azt azonban el kell mondanunk, hogy az Activia és az Actimel jótékony hatásai nem légből kapottak, több tudományos tanulmány igazolja ezt.” - nyilatkozta a vállalat PR felelőse, Andreea Mureşan.

Az Actimel és az Activia forgalma tavaly 3,7 milliárd eurót tett ki, ez a tejtermék üzletág bevételének 43, a csoport teljes forgalmának 25 százaléka. Tejtermékekből mennyiségben 12,5 százalékkal többet adtak el, mint tavaly az első negyedévben. Az ásványvíz üzletágban – ahol a Danone a második számú piaci szereplő a Nestlé után – 2,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nyereségadatot nem közölt a cég, tavaly 7,5 százalékkal nőtt az adózott eredmény, 1,41 milliárd euróra az egy évvel korábbi 1,31 milliárdról. Az üzemi eredménynek a bevételhez viszonyított aránya 61 bázisponttal 15,31 százalékra emelkedett. A vállalat részvényei a csütörtöki bejelentés után 1,6 százalékkal gyengültek a párizsi értéktőzsde zárására.

Források: FigyelőNet
Creative Marketing
Brand Week
România Liberă

Április 27-én  második alkalommal kerül sor a TopSocialBrands konferenciára a Biz folyóirat szervezésében a bukaresti Novotel Hotelben. Egy olyan konferenciáról van szó, amely először mutatja be romániai márkák közösségi médiában (social media) használt stratégiáit és az online térben való szereplését , ugyanakkor ami egybegyűjti a romániai online területén tevékenykedő szakembereket.

A konferencián a Vodafone, LG, Microsoft, Starbucks, Pepsi és BCR vállalatok képviselői a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat mutatják be. Hat romániai ismert blogger és online vállalkozó fogja megosztani online munkássága során szerzett tapasztalatait, ugyanakkor szó lesz a szociális média használatáról a mindennapi élet során is.
Az eseményre különösen a marketing, kommunikáció, online területein tevékenykedő szakembereket és a közösségi médiában legaktívabb vállalatok képviselőit várják.
Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint: Bobby Voicu – blogger, Cristian Manafu – közösségi média tanácsadó, Sergiu Biris – a trilulilu.ro alapítója, Eliza Rogalski – a Rogalski Grigoriu ügynökség menedzsere, Daniel Pana - a BCR marketing igazgatója, Bogdan Tataru – a Microsoft Románia marketing vezetője stb.

A TopSocialBrands konferenciát két felmérés előzte meg, ahol megállapították a közösségi médiában leggyakrabban előforduló márkákat: a Biz folyóirat felmérése – ahol online területen tevékenykedő szakemberek voksolhattak – és a ZeListen 2009-ben közzétett információk összesítése.
Azok a márkák, melyek a listákon szerepeltek legalább egyet folytattak a közvetkező online tevékenységek közül: vállalati blog, termék blog, blog kampány, Facebook felhasználó, Facebook oldal, Twitter felhasználó, Twitter kampány, blogger kapcsolatok, rendezvények szponzorálása, kampány a Second Life-ban, Flickr felhasználó, Youtube felhasználó, Wikipédia profil.
A voksok leadásakor figyelembe vették az online tevékenységek népszerűségét és hatását (blog buzz, a média megjelenés, résztvevők száma az eseményeken).

Forrás: Strategic.ro

Ezt a riportot március 29-én mutatta be a TVR (román állami adó) 1-es csatornája, Krónika című műsorában. Az interjúk márciusban készültek Kolozsváron. Érdekes meglátások, ötletek, vélemények kerülnek a nézők elé. Vajon szükség van Kolozsvár márkázására? Ha igen, mivel kellene kezdeni? Milyen ötletek vannak az arculatépítésre? Melyek Kolozsvár értékei, jellemzői, amelyeket a márkázás során meglehet ragadni? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Ferencz Judit, Kötő Zsolt és Bányai Péter kisfilmje.

Forrás: Czika Tihamér

A Think Outside The Box nevű projekt Csibi Magor kezdeményezésével indult útjára, először csak román nyelven. A projekt a hotnews.ro-n olvasható, ami mindenről szól, ami a dobozon kívül található. Csibi Magor, a politikusból lett újságíró így nyilatkozik a kezdetekről a projekt honlapján:”szerettem volna ugyanazt folytatni, amit a politikában elkezdtem, csak jobban.” Ennek függvényében meghívja az olvasóit, hogy együtt keressék meg a társadalom által megszabott határvonalakat. Egy zöld projektről van szó, ami világot akar megváltani, urbánus életmód projekt, ami meggyőzne, hogy másképp is lehet élni. A felismerés után, hogy mindezt magyarul is lehetne, Bakk-Dávid Tímea társszerkesztésében, szintén a Tusnád támogatásával, meg is valósult az elképzelés. A magyar nyelvű projektet a Transindexen követhetik figyelemmel az olvasók. Az alapelv ugyanaz, az üzenet mégis egy kicsit más: vissza a természetbe, de nem szakítani a várossal.

A Tusnád CSR programja a sport mellett a környezetvédelemre is kiterjed. A vállalat számára “a környezetvédelem nemcsak elvi jellegű kijelentés, hanem a cselekvési szándék kinyilatkoztatása is.” Ennek következtében támogatnak környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket, mint például a Think Outside The Box. A projekt elnyerte tetszésüket, mivel a személyes felelősségvállalásról és elkötelezettségről szól, melynek „megálmodói a természettel való összhangra építő, felelős életforma népszerűsítésére vállalkoztak.”

A vállalat támogatása megnyilvánul a projektet fenntartó honlapokon is. A Transindexre például, több helyre is felkerült a Tusnád bannere. A minap mikor beléptem a portálra furcsának tűnt, hogy a fő oldalon román nyelvű banner fogadott. Furcsa volt az, hogy a Tusnád, lévén Hargita megyei vállalat, nem magyarul reklámoz, hanem románul, egy olyan portálon, mely a magyar nyelvű olvasót hivatott tájékoztatni. Lennebb, ugyancsak Tusnád-dal kapcsolatos banner található, de mellette már megjelenik a Think Outside The Box projekt is. Révén, hogy egy banneren szerepelnek, az olvasónak is világos lesz, hogy összekapcsolódnak. Még egy furcsa jelenség figyelhető meg itt: általában a reklámok a hírek között szerepelnek, azaz tartalmi kontextusba beágyazva. Itt meg fordítva történik: a banner aljában megjelenik mindig az aktuális cikk címe, ami a Think Outside The Box oldalán olvasható. Tehát a reklám közt van a hír. Ugyanez figyelhető meg a hotnews.ro oldalán is, ahol azonban csak egy bannert találunk a projekttel kapcsolatosan, ugyancsak a Tusnáddal párosítva. A felcserélés elve valahol érthető is, hiszen „dobozon kívüli” gondolkozásról beszélünk, ahol minden lehetséges, ami eltér a megszokottól.

Láthattuk, hogy márkaépítés szempontjából egy projekt támogatása hatékony eszköz lehet, mert más szinten is asszociálódik a márka a természetessel. Kíváncsiságból a ratecardok alapján kiszámoltuk, hogy mennyit kellene fizessen a vállalat a portálokon való online kampányaiért: a Transindexen a két bannerért havi kb. 2000 eurót, míg a hotnews.ro-n havonta kb. 5.000 – 10.000 euró között terjedő összeget kérnek el egy projektért.

Forrás:
Transindex
HotNews.ro
Tusnád
Think Outside The Box magyar nyelvű weboldala

]]> http://www.brandrops.com/csepp/marka/markaepites-tamogatassal/feed/ 0