Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

Az akciót, úgy tűnt, hogy ad-hoc módon szervezték meg, legalábbis az utolsó pillanatokig titokban tartották. Az online boltok egy nappal korábban kezdtek kommunikálni a fekete pénteki kedvezményekről. Elsőként az eMAG küldött ki sajtóközleményt, hogy a Flanco-val közösen megszervezik a Fekete Pénteket.

Ezt követte az PC Garage hírlevele és utólag kapott az alkalmon az EvoMag, a KOYOS és más kisebb online boltok. Átlagban 10-50% közötti árcsökkentéssel igyekeztek sikeressé tenni a pénteki akciójukat, természetesen adott termékekre és csak a készlet erejéig. Ami a kedvezmények értékét illeti, a blogtérben elég sok bejegyzés és még annál is több hozzászólás kérdőjelezte meg ezek hitelességét. Voltak, akik bebizonyították, hogy az akció előtt egy héttel, annyival emelték az árakat, amennyivel csökkentették az akció napján, míg mások egyszerűen átveréssel gyanúsították az online boltok üzemeltetőit.

Aztán pénteken, november 25-én megkezdődött az online roham. A következmények: szerverleállások, 404-es hibaüzenetek, percek alatt betöltődő oldalak és órák alatt kimerülő árukészletek. A legnagyobb online bolt, az eMAG ezúttal is tarolt, az akció 8 millió euró körüli forgalmat eredményezett, ami 90.000 rendelést és 1.1 millió látogatót jelentett (a hazai internetezők kb. 14 százaléka). A számok nagyjából magyarázzák a szerverkieséseket, ám ez nem tette boldogabbá azokat, akik pont emiatt nem tudtak vásárolni, vagy akiknek nem jutott már az akciós termékekből.

Voltak olyan e-shop üzemeltetők is, akik távol maradtak a fekete naptól, és ezt igyekeztek többé vagy kevésbé kreatív módon kommunikálni is. A Romtelecom által működtetett clickshop.ro is erre hajazott, Rózsaszín Pénteket tartott és kellemes vásárlást kívánt azoknak a csalódott ügyfeleknek, akiket szerverkiesés fogadott a versenytársak oldalain. A Sigmanet, hogy egy lépéssel előbbre legyen és az agyonrágott Kiber Hétfő (Cyber Monday) csontját se vegye a szájába, már egyenesen Rózsaszín Hétfőt szervezett.

Ennyit „röviden” az előzményekről. A történetnek talán itt vége is lenne, ha az eMAG.ro-t működtető Dante International vállalat nem kezdeményezte volna november 23-i dátummal a Black Friday márkanévként való levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).

A fülest az egyik legolvasottabb romániai blogger, Vali Petcu, kapta az egyik hozzászólótól és hamar közzé is tette az OSIM oldalán megjelenő kérelmet, azóta több mint 100 hozzászólást kapott a bejegyzés. Az E-Kereskedelmi Díjak Gálájának főszervezője is írt egy bejegyzést, ehhez jóval kevesebb, mindössze 10 hozzászólás érkezett, ami inkább nevezhető párbeszédnek a főszervező, Andrei Radu és az eMAG tulajdonosa, Radu Apostolescu, között. A Facebook-os bejegyzése is csak 30 hozzászólást kapott. Egy nappal később átvette a tömegmédia is. Nagyjából ennyiben nyilvánult meg a második „lavina”, igaz ebben már nem a vásárlók, hanem főként az online boltok tulajdonosai és az e-kereskedelemben tevékenykedő szakemberek nyilvánítottak véleményt. Sokan aljas húzásnak nevezték azt, hogy az eMAG ilyent merészelt tenni. Mások tudatában vannak annak, hogy a lépés üzleti szempontból helytálló, csupán etikai szempontból kérdőjelezik meg az egészet. Elvileg jogi szempontból sem támadható majd meg a kérelem, mivel egy angol kifejezésről van szó és nem egy román nyelvű ünnepről vagy a köznyelvbe beépült eseményről, mint például a Karácsony (Crăciun) vagy a Húsvét (Sfintele Paști). Mások szerint Nyugaton már beépült annyira a köznyelvbe a fogalom, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetére (WIPO) hivatkozva, az OSIM elutasítsa helyi szinten a bejegyzési kérelmet, hacsak nem olyan bizottsági tag kezébe kerül, aki témán kívül van, vagy meg lehet vesztegetni.

Sokaknak savanyú a szőlő, és azt kérdezik, mi lenne, ha ők a „Karácsonyi Kedvezmények” vagy „Húsvéti Árcsökkentések” kifejezéseket védetnék le? Valószínűleg a fennebb bemutatott ok miatt elutasítaná a Védjegyhivatal.
Létezik egy olyan álláspont is, mely szerint, az eMAG használta először a Black Friday nevet Romániában, így jogosan kérvényezheti azt, hogy jövőre csak ő használhassa a márkanevet. Ám a valóság kicsit árnyaltabb, az igaz, hogy ilyen méreteket idén öltött először a Fekete Péntek, ám ezzel a fedőnévvel már 2008-ban is szervezett árcsökkentéses napot egy brassói bevásárlóközpont.

Ami a tényeket illeti, elmondható, hogy az eMAG képviselői is későn ébredtek, ha hamarabb készültek volna erre az akcióra, akkor valószínűleg már hónapokkal ezelőtt kérvényezték volna a Black Friday márkanév levédését, nem csupán két nappal az esemény előtt.

Hogyan kerül ki ebből az egész ügyből az eMAG márka és a működtető Dante International vagy a vállalkozás alapító-vezetője, Radu Apostolescu, még nem tudni.
A jelenlegi negatív blogbejegyzések, hozzászólások és újságcikkek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzési kérelemmel többet rontott a márka megítélésén, mint amennyi hasznot hozhat jövőre a márka kizárólagos kereskedelmi használata.

Az ügy egy kicsit rávilágított a márka jogi védelme körül létező visszásságokra is. Annak ellenére, hogy a romániai márkavédelemre irányuló törvénykeretet igyekeztek a nemzetközi és uniós törvényekhez igazítani és felzárkóztatni; hozzátéve azt is, hogy más országokban a hazainál is körülményesebb a kereskedelmi márkák levédése; minden bizonnyal kijelenthetjük, hogy bőven lenne mit javítani a törvénykereten és az erre alapozó rendszeren.

Lowe & Partners
Typromania az elképzelés megnevezése, mellyel játékba szállt az ügynökség. Az ötlet, melyből a három kreatív szakember kiindult, az volt, hogy csak egy dologgal büszkélkedjünk, még akkor is, ha több okunk van rá. Országunkban ajánlatos megcsodálni a természet szépségeit, ugyanakkor sportolásra is lehetőség nyílik. A zenében és a gasztronómiában is jók vagyunk. Vannak helyek, ahova kirándulhatunk és vannak helyek, ahol megpihenhetünk. Ez Románia. Egyenlő mértékben, idegeneknek és hazaiaknak, egyaránt. Jó és rossz dolgokkal, de inkább jóval.
A Lowe & Partners által választott koncepció, különböző médiumokban alkalmazható: sajtó, outdoor, televízió, ambient reklám. A virális környezetben is megállja a helyét az elképzelés, hiszen, a kreatívok szerint, bárki kitalálhatja saját Románia verzióját.
A csapat: Mihai Fetcu kreatív igazgató, Claudia Pascu művészeti igazgató és Ana Maria Vasilache copywriter.

Graffiti BBDO
Az ügynökség szerint, ha fel akarod hívni a sietős és elfoglalt fogyasztó figyelmét, fontos, hogy egy teljesen új meglátást kínálj fel. Ez érvényes akkor is, amikor egy új mosóport szeretnénk eladni a háziasszonyoknak, de akkor is, amikor turistáknak kirándulóhelyeket ajánlunk. A Graffiti BBDO csapata joggal tette fel a kérdést, hogy Románia a Duna-Deltán, a Fekete-tengeren, a Parlament Palotáján és a Tölcsvári kastélyon kívül, rendelkezik más különlegesebb dologgal, amit eladhatnának a turistáknak? És rájöttek, hogy igen, létezik ilyen: a lakói a legfőbb attrakciói ennek az országnak. Karizmatikus, tehetséges – a szó legősibb értelmezésében, kizárva a „mánélistákat”– lelki és szenvedélyes állampolgárok. Nem, nem mentek el mind külföldre. Ez a megközelítés újító hatással bírhat a nyugati emberek szemében, akik kinyitnak egy folyóiratot és rápillantanak egy olyan makettre, ami ezt tükrözi. Főleg most, amikor a „románokra” néha „problémás állampolgárokként” tekintenek a legtöbb országban.

Az ügynökség csapata el is készítette a letisztult maketteket, melynek megkapó főcíme olyan román hírességeket említ meg, akik a múltban vagy a jelenben megjelölték az emberiséget, mint például: Ștefan Odobleja, Nicolae Paulescu, Henri Coandă, Ilie Năstase és Nadia Comăneci – és még ötször ennyi név szerepel a listán. Mivel egy gyakorlatról volt szó, a maketteken nem szerepel sem logó, sem weboldal, hiszen ” a Google korszakában, ha megfog egy ötlet, tovább már magadtól is megtalálod az utat, ahhoz, amire kíváncsi vagy.”
A csapat: Mihai Gongu kreatív igazgató és copywriter, Adi Ghiță designer.

Friends Advertising
„A kreatív ember… olyan, mint egy építészmérnök”. Ezzel a mondatta indítja a elképzelésének bemutatásást az ügynökség tulajdonosa. Akinek szüksége van egy jó lakásra, megmondja a mérnöknek, hogy milyent szeretne, mire szeretné használni, mi lesz a rendeltetése. Mivel az ügynökség vezetője, nehézsége miatt, nem tudta követni teljességgel a briefet, több kérdést is feltett, többek közt: mit szeretnének elérni ezzel a feladattal? Köze van a nemzeti brandhez? Ki a célcsoport? A turisták? Az üzletemberek? A külföldiek vagy a hazai polgárok?
Sorin Trancă nem szeretett volna elméleteket felállítani, sokkal inkább az volt a célja, hogy rámutasson arra, hogy egy ilyen helyzetben, mennyire fontos az ügyfél döntéshozatala. Úgy gondolja, hogy a rossz reklám az ügyfél hozzá nem értése miatt jön létre, annak ellenére, hogy Romániában elég képzett és szenvedéllyel rendelkező ember van a szakma iránt. És ezt bizonyítják a nagy kreatív fesztiválok is, amelyeken szinte mindig díjazták a romániai munkákat. Miután több kérdésre is válaszolt, az ügynökség kreatívja újraírta a briefet és megpróbált egy következtetést levonni, amelyet ő optimistának könyvel el. A románok agressziója és képrombolása az alkalmazkodó készségüket és intelligenciájukat mutatja.
Kivitelező: Sorin Trancă tulajdonos és kreatív partner

Saatchi & Saatchi
Az ügynökség csapata arra gondolt, hogy úgy mutassa be Romániát, mint egy múzeum. Hogy miért? Mert a múzeum a hotel és étterem mellett, a harmadik olyan látványosság, melyet egy művelt turista nem fog kihagyni kirándulása során. Hogy aláhúzzák és támogassák egy szabadtéri múzeum ötletét, a csapat két tagja, rajzolt néhány tervet azokról a helyekről és látványosságokról, amelyeket meghatározónak tartottak. Az E85-ösön haladó szekér, a Bamboo Club táncos lányai, a Duna-delta madarai, a Parlament Palotája vagy a Voroneţ kolostor mind részei annak a kirakósnak, amely meghatározza napjaink Romániáját.

A csapat: Irina Codreanu senior copywriter, Vlad Molico kreatív igazgató.

Forrás: Biz folyóirat

Az egész napos rendezvény rendhagyó előadással kezdődött, hiszen Valentina Ion, a Microsoft Románia képviseltében, online jelentkezett be a marosvásárhelyi konferenciára. Ő és kollégája, Daniel Popescu, a Microsoft-nál használt online technológiáról beszéltek, kitérve a kommunikációs platformokra valamint az okos telefonokra is. Beszéltek az online technológia jövőjéről, amit a Microsoft alkalmazások és szolgáltatásokon keresztül mutattak be.

Ezután Florina Oneţiu, egy induló rendezvény portálnak, a GO for EVENTS-nek, a tervét mutatta be. Nagy lelkesedéssel beszélt a saját vállalkozásáról, melynek fő sajátossága az események online élő közvetítése lesz. A portál ugyan még fejlesztés alatt áll, de az első élő online közvetítés már június 1-én követhető lesz a weboldalon.

Az online kampányokról Hermina Condei beszélt, aki a Google képviseletében adott elő. Ő is főként az online kommunikáció jövőjét boncolgatta. Bemutatta az Apple és Yahoo weboldalainak tíz évvel ezelőtti változatát, melyeket a Google archívumából halászott elő. Míg régen a weboldalak statikusak voltak, mára a dinamikus honlapok uralják az online teret. Erre azért van szükség, mert az interakció nagyon fontos szerepet játszik egy vállalkozás és az ügyfél között. „A közösségi média korát éljük” – mesélte az előadó, aki azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint 6 perc online jelenlétből egyet közösségi oldalakon töltünk. Az előadásból nem maradhatott ki a Google szolgáltatások – Google Insight for Search, Google Trends, Double Click Ad Planner, Google Analytics – rövid bemutatása sem.

Ugyancsak a közösségi médián volt a hangsúly a „marketing krokodil”, Călin Biriş (a Trilulilu videó megosztó portál marketing szakembere) előadásában is. Ő a jövőt a videókban és az okos telefonokban látja. Előadásában ő is kihangsúlyozta az interakció fontosságát. Mivel tartalom nélkül nincs interakció, ezért arra buzdított minden jelenlevőt, hogy merjenek tartalmakat készíteni és megosztani ezeket. Természetesen szerinte a legegyszerűbb módja ennek a videó anyag, amit ma már szinte bárkinek lehetősége van elkészíteni a fejlett technológiának köszönhetően.

Az első konferencia blokkot Mihai Manoliu zárta, aki előadásában az elektronikus kereskedelemről, online fizetési eszközökről beszélt. Az ePayment eladási menedzsere szerint, a közeljövőben rohamosan meg fog nőni azoknak a személyeknek a száma, akik online fogják végezni pénzügyi tevékenységüket. Előadásában ismertetett néhány modern fizetési módszert, mint az instant banking, az okostelefonról történő fizetés vagy a hazánkban még fejlesztés alatt álló NFC (near field communication).
Néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a résztvevőkkel: a bankkártyák száma ugyan csökkent az elmúlt évek során, ami a szelekciós folyamatnak tulajdonítható. Míg korábban a felhasználók akár tucatnyi használatlan bankkártyával rendelkeztek, mára csak egyet-kettőt tartanak fent. Az online tranzakciók, csakúgy mint az online fizetések száma nőtt. Az ePayment az idei év első negyedében 30%-os növekedésről számolhat be.

A második konferencia blokkot két elismert vállalkozó nyitotta meg, a rendezvény nevéhez híven, ezúttal is Skype-ról jelentkeztek be. Marius Ghenea, élőben a Moldovai Köztársaságból, nemrég megjelent könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A “Vállalkozás – út az ötletektől a lehetőségekig és az üzleti sikerekig” című könyv bemutatása kapcsán néhány praktikus tanácsot is adott a jelenlevőknek vállalkozás terén.
Vlad Stan Bukarestből kapcsolódott a konferenciához. A lényegre törő, velős néha vicces előadás alatt elmondta, hogy mit vár egy befektető egy online vállalkozástól. A Seed Money társalapítója a támogatási lehetőségekről beszélt, melyek közül kiemelte az induló vállalkozásoknak szánt start-up és a kezdőtőke (seed money) típusú befektetéseket. Vázolta a családi vállalkozások és a sorozat-vállalkozások közötti különbségeket. A családi vállalkozást azzal a céllal hozzák létre, hogy hosszú távon biztosítsa a megélhetési lehetőséget, míg a sorozat-vállalkozás küldetése kezdettől fogva az értékesítése kell, hogy legyen. A vállalkozásokat, a hosszú távú célok függvényében, mérnöki pontossággal meg lehet és meg kell tervezni, fel kell a struktúráját építeni.

Az online előadások után, Ciprian Stavar a Guerilla Marketing tanácsadója online gerilla módszerekről beszélt. Lélekfelemelő előadásában kitért a romániai ember sorsára. Szerinte az ország lakossága úgy általában pesszimistán áll a dolgokhoz és ez leginkább a „kulturális örökségnek” köszönhető, hiszen már az iskolában pesszimista balladákkal (Mioriţa), legendákkal (Meşterul Manole – Kőműves Kelemen), irodalmi művekkel befolyásolják a gyerekeket. Ami a legrosszabb, hogy ezek a dolgok annyira megpecsételik az ember további életét, hogy már nem tudnak a felhőkön túlra nézni. Pedig a gerillának ez a lényege, a képzelet és a dobozon kívüli (outside the box) gondolkodásmód.

Ciprian Gavriliu, a Play the Balls ügynökség társalapítója, arról beszélt előadásában, hogy milyen elvárásai vannak a felhasználóknak az online vállalkozásoktól. Saját tapasztalataira hivatkozva tippeket, tanácsokat osztogatott a jelenlevőknek. Előadásában kitért a pozicionálás fontosságára és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra is. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz, és újraértelmezni azokat. A vásárlók azért vesznek meg valamit, mert megoldanak egy problémát vele, vagy jobban érzik tőle magukat. Az elavultnak tűnő 4P-t is szem előtt kell tartani: olyan termékekre van szükség, amelyekre a piac igényt tart, ott kell eladni, ahol a fogyasztók keresik, olyan (online) felületeken kell hirdetni, amelyeket a célcsoport látogat, és olyan áron kell kínálni a termékeket, amelyet a vásárlók hajlandóak megfizetni.

“A plusz egy Like” című előadásában Voicu Stoiciu, az e-concept igazgatója, a közösségi média erejét mutatta be saját vállalkozásuk Facebook oldalának példáján keresztül. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a közösségi médiában is az egyediség, és a kapcsolattartás mibenléte. Az is fontos szempont, hogy az online vállalkozásunknak releváns tartama legyen, szem előtt tartsuk a céljainkat és következetesek legyünk.

Az online környezetben felmerülő biztonsági kérdésekről tartott előadást Farczádi Zoltán, a Zooku Solutions menedzsere. A legfontosabb az, hogy jelszavainkat biztonságosan határozzuk meg és diszkrét módon kezeljük őket. Ugyanakkor az előadó a WiFi, a közösségi portálok és az okostelefonok biztonsági réseire is felhívta figyelmét a hallgatóságnak.

A konferencia blokkok után két műhely következett, ahol a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Az első workshopba az előadókon kívül, két másik szakember is bekapcsolódott Valics Lehel (Grafx) és Mircea Căpățână (Intelligent IT) személyében. Az utóbbi meghívott egy rövid előadást is tartott, amelyben bemutatta a Webbi honlap generáló platformot, mely által bárki elkészítheti saját weboldalát.
A workshopokon néhány előadó bővebben is kitért a képviselt vállalat szolgáltatásainak bemutatására, de egy elég intenzív párbeszéd is létrejött az előadók és a hallgatóság között, amelyet a feleknek lehetőségük volt folytatni a kávészünetekben.

A műhelyeket a két moderátor Pacsó László (a konferencia főszervezője) és Lucian Săcălean zárta. Ezt követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt több mint egy órán keresztül beszélgetni és kapcsolatokat építeni az előadókkal.

Fotók: Pacsó László

Annak ellenére, hogy hazánkban, még új területként kezelik a közösségi médiát, mely felfedezésre vár, érdekes esettanulmányok születnek azokról a márkákról, amelyek kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Míg a tavaly a toplistán csak 10 márka szerepelt, melyek aktívan használták a közösségi médiát, addig ez a szám az idén 30-ra emelkedett. A Zelist segítségével, 33 szakember döntött az idei év helyezettjeiről.
A következőkben megtudhatjuk, mit meséltek az egyes nyertes vállalatok képviselői a közösségi médiában való aktivitásukról.

Vodafone
Mit jelent a Vodafone-nak ez az előkelő hely? Luminiţa Boştinaru, a vállalat senior brand menedzsere szerint, ez a díj egy 3 éve kötött fogadásnak az eredménye. Ekkor döntötte el a Vodafone, hogy nyitni fog az ügyfelek felé és minden kommunikációs csatornát fel fog használni a hatékony kapcsolattartás érdekében, beleértve az online médiát is. A rengeteg kampány alatt igyekeztek mindenféle kommunikációs csatornát kihasználni, ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy egyszerre használják a közösségi médiát és a hagyományos médiát. Ez meg is mutatkozott az “Esküvő” című kampányban, ami 100 %-ban román ötlet alapján született.

BCR
2009-ben a BCR – melyet az idei rendezvényen Daniel Pană és Eliza Rogalski, a Tempo Group igazgatója képviselt – olyan kérdésekkel találta szembe magát, melyek a termékeire vonatkozó információk köré csoportosultak. Céljuk az volt, hogy mindenki számára érthető módon informálják az ügyfeleiket és megértessék, hogy mire használhatók termékeik. Ugyanakkor ehhez még hozzáadódott a pénzügyi képzés problémája is. Ekkor jött létre a kapcsolat a szükséglet és a megoldás között.
Így alakult át a pénzügyi kezdeményezésük egy sikertörténetté. Elindították a Pénz Iskolája (Şcoala de Bani) nevű projektet. Daniel Pană szerint ez kezdetekben úgy működött, mint egy laboratórium, ahol minden új ötletet szívesen fogadtak. Feltevődik a kérdés, hogy mi volt a legnehezebb ebben a projektben? Eliza Rogalski szerint, nehéz volt egyeztetni egyes részleteket, melyek nagyon befolyásolták a projekt előrehaladását. Például a BCR-nek volt néhány kérése a márkájával kapcsolatban, melyek nem egyeztek az ügynökség elveivel. A kampány egyik legfontosabb eredménye az, hogy a Pénz Iskoláját a BCR-vel asszociálják, annak ellenére, hogy a projekt ideje alatt mindvégig a háttérben maradt.
“Könnyű a közösségi médiában kreatívnak lenni, viszont nagyon nehéz stratégává válni. Míg egykor a stratégia volt az egyik legtriviálisabb szó, mára a közösségi média átvette a helyét.” – fejtette ki Eliza Rogalski.

Petrom
Hogyan érte el a Petrom, hogy megtalálja a közös témát a célközönségével? A “Fedezd fel újra Romániát” (Redescoperă Romania)kampány megváltoztatta a közösségi médiában folyó beszélgetés irányát, a “beszéljünk rólam” helyett  a “beszéljünk a közös dolgokról” témára. Ana Bulgăr, a Petrom online menedzsere, 3 dolgot emelt ki, melyeket figyelem előtt kell tartani egy kampány kezdetekor, egy ilyen nagyvállalat esetében. Az első, a terület, amelyen az adott vállalat tevékenykedik, mely sokszor korlátozó is lehet. Aztán ott van a vállalat nagysága, amely befolyásolhatja a reakció sebességét, valamint a célközönség nagysága, amelyet megszólít a kampány.
A “Fedezd fel újra Romániát” projekt mögött hat, online véleményvezért tömbösítő csapat állt, amelyeket, a bloggerként közismert, Bobby Voicu vezetett. A kampány ideje alatt a csapatok, összesen 600 km-t tettek meg, több mint 100 turisztikai látványosságot kerestek fel, 70 városon utaztak át, több mint 5000 fotót készítettek és több mint 6000-szer csiripeltek Twitteren. A projekt még mindig folyamatban van, jelenleg több partner vállalat is csatlakozott, többek között a Romtelecom, a Dacia és a Paralela 45 turisztikai ügynökség.

AVON
Az AVON még 2008-ban elkezdte használni a közösségi médiát. Ezzel egyidőben indította útjára az Avon Space nevű blogot is. 2010-ben pedig saját közösségi hálóját, az Avon Connects-et, amelynek jelenleg 50 000 tagja van – Romániából és Nagy-Britanniából származik a legtöbb felhasználó. A platform főként az Avon forgalmazókért jött létre, mindazokért, akik azonosítani tudják magukat a márkával.
A négy legfontosabb lépésről, melyekkel az Avon sikereket ért el a közösségi médiában, Raluca Kişescu, a vállalat marketing igazgatója mesél. “A legfontosabb dolog megtalálni az érdeklődő embereket, majd értékes tartalmat nyújtani számukra, információkat szerezni róluk és végül tartani velük a kapcsolatot.”

Marad a kérdés, hogy megéri időt, energiát és anyagiakat fektetni a közösségi médiába, megtérül-e ez a vállalatoknak? Hogyha a kérdést egy pénzügyi igazgató szempontjából nézzük, akkor azt válaszolná, hogy csak 30%-ban térül meg a vállalat befektetése. Ám ha körültekintőek vagyunk, nem felejtjük el, hogy a barátok mellett, ott vannak a barátok barátai is, továbbá azt sem, hogy egy hosszútávon gyümölcsöző tevékenységről van szó, amely idővel márkatöbbletben konkretizálódik.

Szentes Tünde és Barabás Andrea

Forrás: PR Romania

„Az üzleti életben a protokolláris tevékenységnek meghatározó szerepe van és nélkülözhetetlen elem” – nyitotta meg előadásával Pap Boglárka a kommunikáció szak szekcióját. A protokollról, mint kommunikációs eszközről beszélt a hallgatóságnak. Ezt a tevékenységet a székelyudvarhelyi Eurato vállalatnál és a Septimia szabadidőközpontnál vizsgálta, interjúval illetve megfigyeléses módszerrel. Kutatásában arra kereste a választ, hogy ezek a helységek mennyire tesznek eleget a protokoll általános szabályainak. Amint a vizsgálatokból kiderült, mindkét vállalatnál valamilyen szinten megtalálhatóak a protokoll szabályai (például öltözetre, névjegykártyára, rendezvényekre vonatkozóan), viszont ezeket nem végzik mindig tudatosan. Az előadó szerint a vizsgált vállalatoknál nincs gondosan kidolgozott protokoll előírás, ennek függvényében – mivel ez a szakterület még nincs kifejlődve országunkban – szükség lenne képzett protokoll szakemberekre.

A reklám szerepét a társadalomban Szigeti Szenner Szilárd taglalta előadásában. Erdélyi magyar internetező fiatalok körében végzett kérdőíves kutatást, hogy választ kapjon a reklám és társadalom kapcsolatában felmerülő miértekre. A felmérésből érdekes adatok derültek ki, többek közt az, hogy a megkérdezettek több mint fele a reklámokat semlegesnek tekinti, 25 százalékukra viszont pozitív hatással vannak a reklámok. A legnagyobb reklámkerülés az interneten észlelhető, a legalacsonyabb pedig a rádióhallgatóknál, hiszen 62 százaléka a fiataloknak nyilatkozta azt, hogy végighallgatja a rádióműsorok közötti reklámszünetet. A televíziónézők esetében 66 százalék más csatornára kapcsol a reklámszünet kezdetekor, viszont 15 százalék azon fiatalok aránya, akik végignézik a reklámokat.
A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy egy reklám sikeres legyen, több humorra van szükség, 30 százalék szerint több változatosságra lenne szükség, 28 százalék szerint viszont több dolgot kellene a célközönség tudtára adni az adott termékről. Az előadó szerint mindebből az egyik tanulság az, hogy a reklámozónak meg kell ismernie a célközönséget, a pontos célzás érdekében.

A közösségi médiáról, mint marketingkommunikációs eszközről tartott előadást Olasz Tamás, aki dolgozatában a 2010-ben megszervezett OKOS konferencia közösségi médiában alkalmazott kommunikációs stratégiáját mutatta be. Mint a konferencia egyik szervezője, elmondta, hogy a népszerűsítési kampány középpontja a konferencia weboldala és Facebook oldala volt. Ide irányultak az online sajtóban, rádióban, televízióban, nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések. Habár a hagyományos médiát is használták a népszerűsítéshez, a hangsúlyt mégis az online-ra, azon belül a közösségi médiára fektették. A tartalommegosztás mellett a kampányban helyet kaptak a Facebookon zajló nyereményjátékok, hirdetések és természetesen a sajtóközlemények is. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen a kampány alatt a konferencia lájkolói megduplázódtak.

A következő dolgozattal pár száz évet visszaugrottunk az időbe, Bartha Orsolya és Kiss Noémi a platánfákról, azok társadalmi-kulturális jelentéseiről beszélt a hallgatóságnak. A városkép részévé vált platánfáknak a XIX. és a XX. században lettek fontos kulturális jellemzői. A dolgozatban, a Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen még megőrzött platánfákat mutatták be a diákok, összevetve azok térrendezési jellemzőit a Budapesten található platánfákkal. Ugyanakkor ezek fontosságára, és megőrzésére is próbálták felhívni a hallgatóság figyelmét.

A hagyományoknál maradva az utolsó dolgozat is antropológiai jellegű volt. Erdei Ildikó Gréta, a Zilahi Terbete Néptáncegyüttest vizsgálva, arra kereste a választ, hogy ez az eredetiségre vagy inkább a látványosságra törekszik leginkább a táncaiban. Ugyanakkor az is fontos szempont volt vizsgálódásai során, hogy megtudja visszatükrözi-e a néptáncegyüttes által táncolt tánc azt a régi valóságot, amit a nagyszüleink táncoltak?

Az idei évben, sajnos a kommunikáció szakos előadásokat összevonva értékelték a pedagógia és a közegészségügy szakok diákjainak előadásaival. A zsűri értékelése szerint, az első díjat Szigeti Szenner Szilárd kapta a „Reklám a társadalomban” című előadására, a második helyen, pedig, minimális pontszámkülönbséggel, Olasz Tamás végzett „A közösségi média, mint marketingkommunikációs eszköz” című dolgozatával.

Penny Market
A németországi Rewe-csoporthoz tartozó Penny Market logójának alapszíne a piros, míg a sárgával a feliratban találkozunk. Sajnos kutakodásaim során nem találtam meg a cég arculati kézkönyvét (ahogy a többi diszkont áruházat működtető cégnek sem), amelyből megtudhattam volna, hogy számukra milyen jelentőséggel bírnak ezek a színek. A piros és sárga színkombináció a termék promóciókat tartalmazó nyomtatványoknak is az alapszínét képezi.
Amint már fentebb említettem, a diszkont áruházak logóiban általában található aprópénzre utaló elem. Így van ez a Penny Market esetében is: az új logóban, a betűk mögé rajzolt elliptikus kör jelképezi a garast. A régi logóban ez nyilvánvalóbb volt, ott még egypennisekkel ábrázolták az alacsony árakat.

Érdemes egy pillantást vetni a Rewe-csoport logójának színeire is, hiszen ebben is megtalálható a piros és sárga színkombináció. Azonban ez nem mindig volt így: 1932-ben a Rewe-csoport logóját sárga színűre tervezték. A ’90-es évek elején a piros és sárga színeket használták a cégcsoport vizuális arculatában. A 2006-ban újratervezett, minimalizált logóba már becsempészték a piros-sárga színkombinációt, melyet mai napig használnak.

Profi
A Louis Delhaize csoport tagjaként ismert Profi üzletlánc logójában is piros az alapszín. A sárga színnel csak a körvonalakban találkozunk. A diszkontra utaló szimbólum a pénztárca, melyet nyomtatványokban megszemélyesítve, mintegy kabalaként használnak: ő mutatja be az árakat, a termékeket stb.

Lidl
Az országunkban még Plus néven ismert diszkontáruház nevét hamarosan Lidl-re fogják lecserélni. A Lidl & Schwarz céghez tartozó áruház logójában, az előzőekhez képest, már három szín szerepel: kék, sárga, piros. Itt az alapszín a sárga, míg a piros, csak a körvonalban, illetve az i betű színeként jelenik meg. A garasra utaló jel, a kör, csakúgy, mint a Penny esetében, a Lidl logójában is stilizáltan van ábrázolva.

MiniMax Discount (Mac.ro)
A nemrég alapított romániai diszkont üzletlánc logójának is az alapszínei a piros és a sárga színek kombinációja. Ebben a logóban is megtalálható az alacsony árakra utaló jel: az aprópénz mellett itt már feltűnik a malac persely is. A Minimax árkedvezmény nyomtatványaiban a malackának kiemelkedő szerep jutott, hiszen különböző árucikkeket ajánlva átkalauzolja az olvasót az oldalakon.

Piros és sárga színkombináció
Mivel egyetlen cégnek sem találtam meg az arculati kézikönyvét, melyben magyarázatot kaphattam volna a színekre vonatkozólag, más megvilágításban próbáltam választ találni kérdéseimre. Ha megnézzük a fast-food vállalatok logóit, láthatjuk, hogy többségük előszeretettel használja a piros-sárga színkombinációt (Mc’Donalds, Burger King, Wendy’s, Taco Bell régi logója, Pizza Hut stb). Tehát mindkettőben, a gyorsétkezdékben és a felsorolt élelmiszerdiszkont áruházakban, a közös, hogy kapcsolatban állnak az élelmiszerekkel, illetve az étellel.

De nézzük csak a színek jelentését. Pszichológiai kutatások szerint a piros szín érzelmeinkre intenzíven ható szín. Magabiztosságot, energiát és biztonságot nyújt. A sárga szín, viszont, vidámságot, kellemes és bizalommal teli hangulatot ébreszt. Erősen figyelemfelkeltő szín, de idegesítő és frusztráló hatású is.
A designban a sárga színt a sebességgel illetve a gyorsasággal asszociálják, míg a piros színről úgy tartják, hogy étvágygerjesztő hatással bír.
Két meleg színről beszélünk, melyekről tudjuk, hogy erős érzelmeket váltanak ki a szemlélőből. Talán ez a színkombináció az, amely a legjobban vonzza a tekintetet már messziről, mert két ellentétes színről van szó. Figyelemfelkeltő hatásukat mi sem bizonyítja jobban, mint a mentőautók színkombinációja vagy a futballban használt piros illetve sárga lap színei.
Tehát látjuk, hogy a két szín az étvágygerjesztéssel illetve az éhséggel van asszociálva. Ennek tudatában elmondhatjuk, hogy az élelmiszeriparban nagyon jól kihasználják ennek a színkombinációnak a hatását. Úgy gondolom, hogy ez lehet a magyarázat arra, hogy az élelmiszerdiszkontok is előszeretettel használják a piros és a sárga színárnyalatokat.

Források: Wikipédia/red, Wikipédia/yellow, psychology.about.com

Facebookos lájkolások
Mind a három jelölt Facebookos oldalt hozott létre, amit a hálózat használói lájkolhattak. Az első, aki létrehozta „rajongói” oldalát Kelemen volt, december 12-én, Kelemen Hunor 2011 néven, ami jelzi, hogy előre jól ki gondolt kampány veszi kezdetét. Őt Eckstein követte rá egy hónapra, január 10-én, létrehozva az oldalát Változás az RMDSZ-ben 2011 címmel. Legutoljára Olosz csapatának jutott eszébe a közismert közösségi portálon való jelenlét fontossága. Ők február 6-án, szűk három héttel a megmérettetés előtt készítették el az Olosz Gergely 2011 oldalt. A jelöltek kedvelőinek száma is tükrözi ezt az időbeli eltolódást, ugyanis Kelemennek van a legtöbb, 591, míg Ecksteinnek 280 és Olosznak 79. Egyikük oldalán sem vehető észre a kétirányú kommunikáció, mind a hárman csak a róluk szóló híreket, hivatkozásokat, videókat osztották meg az érdeklődőkkel. A kommentekre nem válaszoltak, annak ellenére, hogy naponta többször is aktívak voltak. A megosztott anyagokat több-kevesebb sikerrel lájkolták a követők. Volt olyan poszt, melyet egyáltalán nem lájkoltak, de akad olyan is, amelyet többen mint húszan kedveltek.

Twitteres fecsegések
A 140 karakteres kommunikációnak is nevezhetnénk ezt a lehetőséget. Ekkora hosszúságban nem sok minden fér el, de ha megfelelően vannak válogatva a szavak, igenis sokat mondhatnak. Ezzel a lehetőséggel a három jelölt közül csak Kelemen és Eckstein élt.
Kelemen a régi felhasználóját keltette életre január 26-án, másfél év szünet után. Egy hónap alatt 71-szer csiripelt, 196 követőt szerzett, 101 csirip folyamot követett és 13 listára került fel.
Ezzel szemben Eckstein, aki szilveszter előtt egy nappal kezdett el „beszélni” a csatornán 112-szer szólalt meg, 56 követőt szerzett és 2 listára került fel. Próbált minél több személyt befogni saját csatornájára, 153 twitterező csiripeléseit olvasta.

Fotók a Flickren
Fotók terén Eckstein és Olosz élt a Flickr által nyújtott lehetőségekkel, 65 illetve 10 fotót osztva meg magukról valamint a körülöttük, velük történő eseményekről. Kelemen utoljára a 2009-es államelnöki kampányakor használta ezt a fajta médiumot. Jobbnak találta csak saját honlapján közzétenni a vele kapcsolatos fotókat.

Videómegosztás a Youtube-on
Ezen a téren is csak két nevet említhetünk, az Ecksteinét és a Kelemenét. Olosz nem hozott létre csatornát a maga népszerűsítésére. Kelemennek is azért van, mert a 2009-es elnökválasztásról megmaradt. Azóta nem használta, inkább az RMDSZ központosított csatornáján mentek a felvételek róla. Az egyetlen, aki rendszeresen töltött fel videókat saját csatornájára a kampány alatt, Eckstein volt, 33 videóval. A felvételeket 402-szer nézték meg, ami átlagosan 12-13 megnézést jelent videónként. Kilencen „fizettek elő” a csatornájára és két ismerőse is akadt a videómegosztó portálon.

A Google mindent lát, mindent olvas
A kampány kezdetétől számítva (pontosabban 2010. december 1-től mérve) a Google Eckstein-Kovács Péter nevére körülbelül. 10.100 találatot ad ki. Kelemen Hunor nevére hozzávetőlegesen 27.900-at míg Olosz Gergelyre csak körülbelül 9950 találatot kapunk.

Saját honlapok
Ezen a téren adtak magukra a jelöltek és külön honlappal rukkoltak elő. Eckstein és Olosz az ingyenes WordPress CMS-t, míg Kelemen egy saját igényeire megírt tartalomkezelő weboldalt használ.

Eckstein honlapján nyolc magyar és két román menüpont található. Románul csak a sajtómegjelenések és a programja olvasható. Központi helyet foglal el a Facebook profiljára mutató hivatkozás, a Twitter-folyamára utaló link, a Youtube-csatornájára irányító hivatkozás, valamint a Wikipédia, róla szóló szócikkére mutató link. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a róla készült képek a honlap jobb oldalán lefuttatva. RSS hírolvasóknak szánt link megszokott helyen, a címsorban található.
A közölt írásokhoz hozzászólások fűzhetők, de csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel a látogatók. Utolsó bejegyzése a kongresszus után volt, amelyben megköszönte csapatának és támogatóinak a segítséget és a szavazatokat. Azóta csend van a honlapon.

Kelemennek külön magyar és külön román nyelvű weboldala is van. A román oldal szegényesebb a magyarnál, de itt is sok minden megtalálható. A magyar nyelvű weblap öt menüpont köré csoportosítja a tartalmat. Itt is szembeötlő helyen találhatók – a jobb felső sarokban foglalnak helyet – a különböző közösségi hálókra mutató kis grafikus linkek, az úgymond kötelező négyesfogat: Facebook, Youtube, Flickr, Twitter. Az ötödik grafika az RSS hírolvasók számára szól (nem a megszokott helyen a címsorban található). A másik szokatlan dolog a mai honlapokhoz képest az, hogy hiányzik a cikkekhez való hozzászólási lehetőség.

Olosz honlapján a menüt kétszer is megtaláljuk, először a fejlécben, másodszor pedig bal oldalt. (Egyszer is elég lenne – szerk. megj.) A tartalmat hét magyar és egy román nyelvű menüpontba csoportosítja. Híreket 1-2 napi rendszerességgel, naponta több alkalommal is publikált. Utolsó aktivitás a honlapon február 21, azóta itt is síri csend. Az általa használt közösségi hálózatok közül csak a Facebook-oldalára utaló linket találjuk meg pár kattintás után a kapcsolat menüpont alatt. A Flickr-fiókjára mutató hivatkozás nem található.

Röviden összefoglalva a tapasztaltakat kijelenthetem, hogy Eckstein-Kovács Péter csapata használta ki legjobban a web 2.0 illetve a közösségi média által nyújtott lehetőségeket, de Kelemen Hunor és csapata is érti a dolgát, ők sem maradnak alul. Úgy gondolom, hogy előnyben voltak Ecksteinhoz képest, ami a videóikat illeti, mert az RMDSZ központi Youtube-csatornáján tették publikussá. A fentiek alapján, szerintem Olosz Gergelynek van még mit tanulnia, de ha idejében neki látott volna, lehet, hogy előrébb lenne.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj