A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

A konferencia felvezetőjében Soós Róbert, az Eko Media Group vezérigazgatója, arról beszélt, hogy milyen nehéz megtalálni a közös hangot, a szürke inget, öltönyt viselő vállalkozókkal, amikor az online hirdetési lehetőségekről beszélnek velük. Szerinte minden vállalkozóban ott rejlik egy szimpatikus gengszter, és addig kell beszélgetni velük, amíg ezt a szimpatikus gengsztert meg nem találják. Az Eko Media Group portfoliójába tartozó manna.ro élményportál által is mindenkiben a bohócot keresik, egyrészt az olvasóikban, akik mernek másak lenni, mernek olyan dolgokat kipróbálni, amit mások nem, másrészt a vállalkozókban, akik mernek olyan dolgokat kipróbálni, amit más hülyeségnek tart. Soós a konferencia megszervezésének fő okát a jól ismert közmondással szemléltette: ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Nos, ez pont fordítva történt, mivel a Mohamed szerepében álló szervezők elhívtak minden egyes hegyet.

Mit jelent a reklámhatékonyság a hagyományos, illetve az online marketing esetében?
Farkas Leventétől, a Marketing Iskola alapítójától megtudhattuk, hogy milyen az a kincs, ami nincs, de mégis van, ugyanis előadását a kincskeresés képletével kezdte. Ahhoz, hogy a nem mindennapi tevékenységhez hozzálássunk meg kell találnunk a megfelelő helyszínt, a megfelelő szerszámokat és végül neki kell kezdeni bányászni/ásni. Nincs ez másként az ügyfélszerzéssel sem, amelyért ugyanúgy tenniük kell a kisvállalkozóknak. Ezt követően részletesen kifejtette, hogy honnan származik a bevétel.

Elsőként a terméket/szolgáltatást említette, amely esetében igen fontos a hozzáadott érték. Felhívta ugyanakkor a jelenlevők figyelmét arra, hogy pontosan határozzák meg a vállalkozás saját termékét/szolgáltatását, ugyanis sok esetben óriási félreértések vannak ilyen tekintetben. Példaként az építőanyag-kereskedő céget említette, amelynek a tégla nem a terméke, lévén, hogy az a téglagyár terméke. Minél kisebb a hozzáadott érték, annál sebezhetőbb a vállalkozás, annál könnyebben másolható. Minél gyengébb egy termék, annál jobban meg kell szenvedni az ügyfelekért.

Másodikként a célközönségről beszélt, a piacnak, annak a részéről, amely a vállalkozásunkat érdekli. Szerinte sosem lehet tudni eleget a célközönségről, sosem áll fenn annak a veszélye, hogy elég energiát fordítsunk a potenciális vásárlók megértésére. Millió egy eszköz létezik, amellyel meg lehet tudni pontosabban, hogy mi van a célközönség fejében.

Harmadikként az üzenetről beszélt, amely ha minél több csatornán megy ki a célközönséghez, annál nagyobb esély lesz a bevételre. Hangsúlyozta, hogy olyan üzenetről van szó, ami az adott vállalkozás azon termékéről/szolgáltatásáról szól, ami jó az ügyfeleknek.

Negyedikként a csatornáról beszélt, amelyen az üzenetet továbbíthatjuk a célközönségünk fele. Ehhez tudnunk kell, hogy a célközönségünk milyen csatornákat fogyaszt. A költséghatékony marketing feltétele tehát kizárólag a célközönséghez a megfelelő csatornán eljuttatott olyan üzenet, amely hatásos, ami valóban jó az ügyfél számára és/vagy jobb más ajánlatnál. Ha ezen elemek közül bármelyik gyenge, akkor ellehetetleníti a több vásárló – több profit alapcélkitűzést. Minél jobban uraljuk ezt a négy pontot, annál költséghatékonyabbá tehetjük marketingünket.

A kkv-kra szakosodott tanácsadó szerint a jó marketingesnek nincs véleménye, a jó marketinges tényekből dolgozik, pontosan ezért nem az íróasztal mögül kellene eldönteni, hogy a célközönségnek mi a jó, hanem ezt pontosan kellene tudni.
Azt is elárulta, hogy mitől más a Marketing Iskola a többi versenytárshoz képest, mitől sikerült erdélyi piacvezetővé válni. Előbb hasznos és ingyenes információkkal látja el a kis- és középvállalkozásokat, 15-20 anyagból csak egyben próbál eladni valamit. A legtöbb tanácsadó cég nem válogatja meg az ügyfeleit, bárkivel dolgozna és gyúrja az ajánlatait mint a kis angyal.
Csomortáni Botond kérdésére, hogy képes-e a vállalkozó jól megfogalmazni az üzenetét és egyáltalán neki kell megfogalmazni ezt, illetve kitől kérhet segítséget, egy érdekes párhuzammal replikázott: amíg a májműtétünket sem végeznénk el saját magunknak, addig ne írjuk meg a weboldalunk szövegét vagy az AdWords hírdetéseket sem. A banner hirdetések tervezését is jobb ha szakemberekre bízzuk. Ezzel kapcsolatos tanácsa az, hogy csináljuk azt amihez értünk, és azt igyekezzünk jól csinálni!
A tréner meggyőződése, hogy nincs válság. A kérdés csupán az, hogy ki varázsolja ki a létező piac pénzét a zsebből. Erre a leggyorsabb, leghatékonyabb eszköz az online marketing.

Előadása utolsó felében elárulta a végtelen marketingbüdzsé titkát, amely nagyon egyszerűen hangzik: az összbevétel X%-a árrés, aminek az X%-át mindig, minden körülmények között marketingre kell költeni. Az előadás után a konferencia résztvevői feltehették kérdéseiket, amelyekre közösen próbáltak válaszokat találni a jelenlévők.

Az erdélyi portálok reklámereje: hol és mit érdemes reklámozni?
A második előadó Seer László, tanulmányi okok miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián, így előadását egy videofelvétel segítségével mutatták be a jelenlevőknek.
Prezentációjából az elmúlt évtized változásait vázolta. Egyre tudatosabbak a fogyasztók, ugyanakkor egyre bizonytalanabbak. Az innováció szinte kötelező az egyre brutálisabb versenyben lévő cégek esetében. A korábbiakat helyettesítő technológiák és termékek jelentek meg valamint radikálisan új beszállítási módok.
A hazai magyar online piac vázolása előtt viszonyítási pontként, bemutatta az 1,3 millió lakossal rendelkező Észtországot, amely 881.000, elsősorban nagyvárosi, rendszeres internetezőt számlál, ami 68%-os penetrációt jelent. Az online piacot kiterjedt hírportál-rendszer jellemzi, amelyben minden szegmens megkapja a maga tartalmát. A reklámfelületekért óriási verseny van és két ugrásból mindenki elérhető egy reklámüzenettel.

Ezzel szemben Erdély magyar lakóssága megközelítőleg 1,5 millió – erre vadásznak a hírportálok. Az internet-penetráció kb. 25-30%-os, valamivel az országos átlag alatt, ami a jelenben 35,5% körüli. Ez számszerűsítve 375.000 személyt jelent, amiből 100.000 rendszeres internet felhasználó. Szűkebb pátriánkban nem igazán beszélhetünk versenyről a reklámfelületek esetében és a rendszeres internetezők is csak sok ugrásból érhetők el. Az erdélyi online piac általános jellemzői után bemutatta annak szereplőit, a főbb portálokat. A harc tucatnyi versenyző között folyik, amelyek közül az első kettő a legfontosabb. Az egyik, az Eko Media Group portfoliója (manna.ro, kukker.ro, uh.ro, csh.ro, stb.), a másik, pedig, a Media Net által működtetett oldalak (Transindex, Pénzcsinálók.ro, Egologo.ro, Szótár.ro, stb.). A versenyzők közül még megemlítésre méltó a Erdély Online, a székelyhon.ro, az erdély.ma, a Krónika, a Szabadság, a Nyugati Jelen, a Plusz Portál, a Háromszék, a szatmár.ro, a kolozsvár.info valamint a kakukk.ro. Seer László hozzátette, hogy sok a furfangosság ezen a piacon.

Ahhoz, hogy egy hatékony kampányt tervezzünk, elsősorban tudnunk kell, hogy kinek üzenünk és mit, másodsorban el kell döntenünk, hogy mennyi ideig tesszük ezt. Tekintettel kell legyünk arra, hogy mennyi pénzünk van, és hogyan ütemezzük annak az elköltését. Az online kampány tervezésének első fázisában le kell kérni a rate card-okat, azaz a listaárakat, amelyek tartalmaznak minden lényeges adatot az adott portálon való reklámozás tekintetében, többek között a látogatók jellemzőit, az egyedi látogatók és a letöltések számát valamint a hirdetési tarifákat.

Az üzenet típusa és a költségvetés alapján kell lefoglalni a reklámfelületeket és az olyan paramétereket, mint a megjelenés gyakorisága, a megjelenés helye az oldalon, a nap adott időpontjában, stb. Seer hangsúlyozta, hogy ne csináljunk unalmas kampányokat, mivel az unalmas kampány esetén kicsi a valószínűség arra, hogy megragadjuk az internetező figyelmét. Az is fontos, hogy folyamatosan követni és ellenőrizni kell a kampány eredményeit, úgy a külső statisztikák (amelyekhez a hirdető adminisztrációs felületén férünk hozzá), mint a belső mérések (egy analitikai szoftver, pl. Google Analytics) segítségével.

A videó prezentáció végén ellátta a résztvevő vállalkozókat egy sor jó tanáccsal: Ne görcsöljünk, hisz az online közösség laza. Törekedjünk a portál értékrendjének a megértésére és igazítsuk hozzá a kampányunkat, amennyiben közösek a célcsoportjaink. Mindig lássuk magunk előtt a célcsoport ideális tagját. A kampány céljait ne módosítsuk annak lefolyása közben, ha nagyon muszáj, akkor az üzenetet, a felületeket és a paramétereket lehet változtatni. A kampány után mindig vonjuk le alaposan következtetéseinket, ne csak az érzelmeinkre hagyatkozzunk.

Online marketing az elméleten túl. Esettanulmányok.
A harmadik előadó, a csíkszeredai Szőcs Barna, rövid elméleti bevezető után a téma gyakorlati oldalát mutatta be, néhány esettanulmány segítségével. Előadása első felében a napjainkra oly jellemző kommunikációs zajról beszélt, amely gátol az üzenet továbbításában. Ezt követően a kiváltott hatásról ejtett néhány szót, majd vázolta azokat az elemeket, amelyek ezt a hatást alakítják. Beszélt a szimbólumról, amelyre Freud is a tudattalan rendszer legfőbb kifejezési módjaként tekint, a szóról, amely a márkanév vagy a szlogen képében jelentkezik, a kapcsolatról, ami alatt a céghez vagy termékhez/szolgáltatáshoz társított tartalmakat érti. A szín egy másik elem, amellyel meg lehet ragadni az embereket, de betöltheti ezt a szerepet egy képi megfogalmazás, egy illat vagy egy hanghatás. A figyelem és ezáltal a megfelelő hatás eléréséhez egy széleskörű eszköztár áll rendelkezésünkre, amelyből kiemelhetjük a reklámot, a vásárlásösztönzést, a közkapcsolatokat és az ehhez kapcsolódó társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát vagy a direktmarketinget.

Ezt követően Szőcs bemutatott két modellt, amelyeket alkalmazni lehet az online marketing stratégia kialakításakor. Elsőként az 5M modellről (Mission – Money – Message – Media – Measurement) beszélt, amely a küldetésre, a marketing stratégiában összefoglalt célkitűzésekre; a rendelkezésre álló pénzre, azaz a költségvetésre; az üzenetre, a kiválasztott médiacsatornákra és a legfontosabbra, a tevékenység mérésére terjed ki. A kampány után mindig meg kell nézni, hogy mit csináltunk jól, hogyan szerepelt a kampány a kitűzött célok fényében, melyik rész az, ami jól és melyik az, amelyik kevésbé működött jól. A modell működését az Opel Movano online kampányáról készített esettanulmánnyal szemléltette.

A második modell, amelyet bemutatott az AIDA (Attention – Interest – Desire – Action) volt, amely révén szintén sikeres lehet a marketingkommunikációs tevékenységünk. A modell a figyelemfelhívás lépésével indít, amit valamilyen érdeklődés követ, majd kialakul a termék/szolgáltatás iránti vágy, ami egy akcióban végződik, ami jelentheti azt, hogy az alany vásárol vagy nem. Online marketing esetében létezik egy ötödik lépés, a továbbkattintás vagy továbbmondás (megj: az ún. word of mouse – a word of mouth helyett), amely során meggyőzhetjük ismerőseinket arról, hogy érdemes kipróbálni az adott terméket/szolgáltatást, vagy épp ellenkezőleg, le is beszélhetjük őket erről. Az AIDA modell működését a ROM csokoládé kampányával szemléltette, amely igen költséghatékony volt és nagyon hatásosnak bizonyult.

Mindezek után rátért a saját ügyfeleknek készített kampányok bemutatására. A csíkszeredai gyógyszertárnak készített kampányai közül az ingyenes vércukormérő készüléket beharangozó kampányát említette, valamint a Csíkszereda vérnyomása akciót, amely során több száz csíkszeredai polgárnak mérték meg ingyenesen a vérnyomását, akik cserébe egy 5%-os kedvezményre feljogosító kupont is kaptak. Egy másik ügyfél, a szintén csíkszeredai bowling klub kommunikációjáról is beszélt, amely kapcsán sajtómegjelenéseket generáló sporteseményekről, a különböző profilú cégek közös marketing akcióban való hatékony együttműködéséről valamint a közösségi médián keresztül történő népszerűsítésről beszélt.

Online kampány lépésről-lépésre. Mitől lesz kattintásvonzó a reklámunk?
Az utolsó előadó, Csomortáni Botond, az Eko Media Group kereskedelmi igazgatója, előadásában a tudatos online jelenlét fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hogy ezt szemléltesse, bemutatta a szétválaszthatatlan mesterhármast, akik ha nem működnek együtt, a siker is váratni fog magára. A mesterhármas tagjai meghatározott elvárásokat támasztanak az online jelenlét kulcselemével, a vállalkozó weboldalával szemben. Elsőként ott van a vállalkozó, akinek azt kellene elvárnia, hogy a weboldala hitelesen kommunikáljon, az online jelenléte láthatóbbá tegye a piacon és növekedjen a bevétele az online marketingbe fektetett pénz, idő és energia hatására. A második szereplő a kiadó/reklámügynökség vagy a marketinges/tanácsadó. Neki az lenne az ideális, ha a weboldal egymagában is jól kommunikál, együtt lehet használni különböző online marketing eszközökkel és képes kiszolgálni az általa generált forgalmat. Harmadikként ott van a trióban a webprogramozó/webdesigner, akinek egy gyors, intuitív és funkcionális weboldal az álma. Azt kívánja, hogy a design segítse a tartalmat és legyen stílusa, továbbá az információk a fontosságuk szerint legyenek kibontva. Fontos lenne, hogy ez esetben ne a vállalkozó vagy a programozó nézőpontja érvényesüljön, hanem a potenciális vásárlóé. Ez az alapfeltétele a hatékony online marketingnek.

Ezt követően Csomortáni vázolta a kommunikációs eszközök arzenálját, amelyben, a sok többi között, megtalálható a Facebook, a Google Adwords, az ETARGET, a Twitter, a YouTube és képernyő (display) típusú hirdetések és bannerek. Igyekezett eloszlatni néhányat a képernyőhirdetésekhez legnagyobb tévhitek közül. Nem igaz, hogy egy banner esetében az a jó, ha mindenhol látják, hogy csak így jegyeznek meg valakit és az sem, hogy ez hatékony lenne. Nem kell orrba-szájba hirdetni, mert az csak csődhöz vezethet. Az olvasó figyelmével nem szabad visszaélni, mert hamar megunja a hirdetést és az unalom hamar undorrá fajulhat. Az sem igaz, hogy a diplay hirdetés drága, vagy, hogy olcsóbb lenne AdWords-ban vagy más hálózatokban hirdetni. A másik buktató az, amikor a vállalkozó elhiszi magáról, hogy van annyira kreatív és felkészült, hogy egyedül felépítsen egy marketingkampányt. Aki ilyen téren azt hiszi, hogy ő tudja mi a jó a saját vállalkozásának, mert övé a cég, az téved. A marketing kampány kidolgozásában mindhárom szereplőnek részt kell vennie, úgy a vállalkozónak/cégtulajdonosnak és a Sales House-nak, azaz a kiadónak, mint a reklámszakembernek/reklámügynökségnek.

A kampánytervezés során kell válaszolni a következő kérdésekre: Mi a kampány célja, ki a célcsoport, hol tudjuk a célcsoportunkat elérni, mivel ragadjuk meg a figyelmét és végül, hogyan visszük végig az értékesítési csatornánkon.

A jó és a hatékony banner ismérvei
Az előadás második felében a résztvevők megtudhatták azt is, hogy mitől jó egy banner és mikor hatékony. A jó banner egyszerű, jó statikus kompozícióval rendelkezik, amennyiben animált, annak van funkcionalitása és nem hosszabb 10 másodpercnél, megjelennek rajta a márkaelemek és van link rajta, cselekvésre késztet és végül de nem utolsó sorban nem a tulajdonságokra, hanem az előnyökre összpontosít. Ahhoz, hogy egy banner hatékony legyen először is jónak kell lennie, releváns tartalomkörnyezetben, a megfelelő oldalon kell megjelennie, a megfelelő célcsoportnak, jó pozícióban és a megfelelő variánst kell megjeleníteni, amelyet a kampány indítása előtt teszteltünk. Csomortáni az előadás után magyarországi és amerikai honlapokról letöltött bannereket mutatott be, amelyeket a közönség nagy lelkesedéssel elemzett ki. A hozzászólásokra alapozva, azt állíthatnám, hogy a legtöbb résztvevő hozzáértő profivá alakult át hírtelen vagy csak feltört belőlük az ízig-vérig kritikus.

A konferenciát egy, Soós Róbert által moderált, rövid kerekasztal zárta. Az előadókhoz intézett kérdései által próbálta összefoglalni a konferencia tanulságát. Rákérdezett arra, hogy mi az, amit ők tanultak a pénteki nap során. Arra is kíváncsi volt, hogy mit gondolnak az előadók a konferencia honlapjáról. A kérdezettek nem kerteltek, őszintén véleményezték a látottakat.
A felvezetésben elhangzott célkitűzések látszólag megvalósultak. Azokat a problémákat, amelyeket korábban külön-külön tárgyaltak meg a vállalkozókkal, most sikerült a jelenlévőkkel közösen megbeszélni. Ami a jelenlévő vállalkozók online marketing iránti bizalmatlanságát illeti, meggyőződésem, hogy sikerült többnyire eloszlatni azt. Remélhetőleg a rendezvénynek lesz folytatása és akkor a nyomokban megmaradó kételynek híre-hamva sem marad. Addig nem marad más hátra, mint gyakorolni a vállalkozás színfalai mögött a szimpatikus gengszter szerepét, és olykor-olykor szabadon engedni a mindannyiunkban ott lapuló bohócot.

A Digital 3 Televízió híranyagát megtekintheted az alábbiakban:

A manna.ro beszámolóját elolvashatod itt

Az egész napos rendezvény rendhagyó előadással kezdődött, hiszen Valentina Ion, a Microsoft Románia képviseltében, online jelentkezett be a marosvásárhelyi konferenciára. Ő és kollégája, Daniel Popescu, a Microsoft-nál használt online technológiáról beszéltek, kitérve a kommunikációs platformokra valamint az okos telefonokra is. Beszéltek az online technológia jövőjéről, amit a Microsoft alkalmazások és szolgáltatásokon keresztül mutattak be.

Ezután Florina Oneţiu, egy induló rendezvény portálnak, a GO for EVENTS-nek, a tervét mutatta be. Nagy lelkesedéssel beszélt a saját vállalkozásáról, melynek fő sajátossága az események online élő közvetítése lesz. A portál ugyan még fejlesztés alatt áll, de az első élő online közvetítés már június 1-én követhető lesz a weboldalon.

Az online kampányokról Hermina Condei beszélt, aki a Google képviseletében adott elő. Ő is főként az online kommunikáció jövőjét boncolgatta. Bemutatta az Apple és Yahoo weboldalainak tíz évvel ezelőtti változatát, melyeket a Google archívumából halászott elő. Míg régen a weboldalak statikusak voltak, mára a dinamikus honlapok uralják az online teret. Erre azért van szükség, mert az interakció nagyon fontos szerepet játszik egy vállalkozás és az ügyfél között. „A közösségi média korát éljük” – mesélte az előadó, aki azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint 6 perc online jelenlétből egyet közösségi oldalakon töltünk. Az előadásból nem maradhatott ki a Google szolgáltatások – Google Insight for Search, Google Trends, Double Click Ad Planner, Google Analytics – rövid bemutatása sem.

Ugyancsak a közösségi médián volt a hangsúly a „marketing krokodil”, Călin Biriş (a Trilulilu videó megosztó portál marketing szakembere) előadásában is. Ő a jövőt a videókban és az okos telefonokban látja. Előadásában ő is kihangsúlyozta az interakció fontosságát. Mivel tartalom nélkül nincs interakció, ezért arra buzdított minden jelenlevőt, hogy merjenek tartalmakat készíteni és megosztani ezeket. Természetesen szerinte a legegyszerűbb módja ennek a videó anyag, amit ma már szinte bárkinek lehetősége van elkészíteni a fejlett technológiának köszönhetően.

Az első konferencia blokkot Mihai Manoliu zárta, aki előadásában az elektronikus kereskedelemről, online fizetési eszközökről beszélt. Az ePayment eladási menedzsere szerint, a közeljövőben rohamosan meg fog nőni azoknak a személyeknek a száma, akik online fogják végezni pénzügyi tevékenységüket. Előadásában ismertetett néhány modern fizetési módszert, mint az instant banking, az okostelefonról történő fizetés vagy a hazánkban még fejlesztés alatt álló NFC (near field communication).
Néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a résztvevőkkel: a bankkártyák száma ugyan csökkent az elmúlt évek során, ami a szelekciós folyamatnak tulajdonítható. Míg korábban a felhasználók akár tucatnyi használatlan bankkártyával rendelkeztek, mára csak egyet-kettőt tartanak fent. Az online tranzakciók, csakúgy mint az online fizetések száma nőtt. Az ePayment az idei év első negyedében 30%-os növekedésről számolhat be.

A második konferencia blokkot két elismert vállalkozó nyitotta meg, a rendezvény nevéhez híven, ezúttal is Skype-ról jelentkeztek be. Marius Ghenea, élőben a Moldovai Köztársaságból, nemrég megjelent könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A “Vállalkozás – út az ötletektől a lehetőségekig és az üzleti sikerekig” című könyv bemutatása kapcsán néhány praktikus tanácsot is adott a jelenlevőknek vállalkozás terén.
Vlad Stan Bukarestből kapcsolódott a konferenciához. A lényegre törő, velős néha vicces előadás alatt elmondta, hogy mit vár egy befektető egy online vállalkozástól. A Seed Money társalapítója a támogatási lehetőségekről beszélt, melyek közül kiemelte az induló vállalkozásoknak szánt start-up és a kezdőtőke (seed money) típusú befektetéseket. Vázolta a családi vállalkozások és a sorozat-vállalkozások közötti különbségeket. A családi vállalkozást azzal a céllal hozzák létre, hogy hosszú távon biztosítsa a megélhetési lehetőséget, míg a sorozat-vállalkozás küldetése kezdettől fogva az értékesítése kell, hogy legyen. A vállalkozásokat, a hosszú távú célok függvényében, mérnöki pontossággal meg lehet és meg kell tervezni, fel kell a struktúráját építeni.

Az online előadások után, Ciprian Stavar a Guerilla Marketing tanácsadója online gerilla módszerekről beszélt. Lélekfelemelő előadásában kitért a romániai ember sorsára. Szerinte az ország lakossága úgy általában pesszimistán áll a dolgokhoz és ez leginkább a „kulturális örökségnek” köszönhető, hiszen már az iskolában pesszimista balladákkal (Mioriţa), legendákkal (Meşterul Manole – Kőműves Kelemen), irodalmi művekkel befolyásolják a gyerekeket. Ami a legrosszabb, hogy ezek a dolgok annyira megpecsételik az ember további életét, hogy már nem tudnak a felhőkön túlra nézni. Pedig a gerillának ez a lényege, a képzelet és a dobozon kívüli (outside the box) gondolkodásmód.

Ciprian Gavriliu, a Play the Balls ügynökség társalapítója, arról beszélt előadásában, hogy milyen elvárásai vannak a felhasználóknak az online vállalkozásoktól. Saját tapasztalataira hivatkozva tippeket, tanácsokat osztogatott a jelenlevőknek. Előadásában kitért a pozicionálás fontosságára és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra is. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz, és újraértelmezni azokat. A vásárlók azért vesznek meg valamit, mert megoldanak egy problémát vele, vagy jobban érzik tőle magukat. Az elavultnak tűnő 4P-t is szem előtt kell tartani: olyan termékekre van szükség, amelyekre a piac igényt tart, ott kell eladni, ahol a fogyasztók keresik, olyan (online) felületeken kell hirdetni, amelyeket a célcsoport látogat, és olyan áron kell kínálni a termékeket, amelyet a vásárlók hajlandóak megfizetni.

“A plusz egy Like” című előadásában Voicu Stoiciu, az e-concept igazgatója, a közösségi média erejét mutatta be saját vállalkozásuk Facebook oldalának példáján keresztül. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a közösségi médiában is az egyediség, és a kapcsolattartás mibenléte. Az is fontos szempont, hogy az online vállalkozásunknak releváns tartama legyen, szem előtt tartsuk a céljainkat és következetesek legyünk.

Az online környezetben felmerülő biztonsági kérdésekről tartott előadást Farczádi Zoltán, a Zooku Solutions menedzsere. A legfontosabb az, hogy jelszavainkat biztonságosan határozzuk meg és diszkrét módon kezeljük őket. Ugyanakkor az előadó a WiFi, a közösségi portálok és az okostelefonok biztonsági réseire is felhívta figyelmét a hallgatóságnak.

A konferencia blokkok után két műhely következett, ahol a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Az első workshopba az előadókon kívül, két másik szakember is bekapcsolódott Valics Lehel (Grafx) és Mircea Căpățână (Intelligent IT) személyében. Az utóbbi meghívott egy rövid előadást is tartott, amelyben bemutatta a Webbi honlap generáló platformot, mely által bárki elkészítheti saját weboldalát.
A workshopokon néhány előadó bővebben is kitért a képviselt vállalat szolgáltatásainak bemutatására, de egy elég intenzív párbeszéd is létrejött az előadók és a hallgatóság között, amelyet a feleknek lehetőségük volt folytatni a kávészünetekben.

A műhelyeket a két moderátor Pacsó László (a konferencia főszervezője) és Lucian Săcălean zárta. Ezt követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt több mint egy órán keresztül beszélgetni és kapcsolatokat építeni az előadókkal.

Fotók: Pacsó László

Egy stratégiailag jól átgondolt online kampány segítségével a potenciális ügyfelek sokkal költséghatékonyabban érhetőek el, a kampány alatt optimalizálni lehet az egyes eszközöket, hogy azok a lehető legjobb eredményeket produkálják. Ismerve az egyes eszközökre szánt ráfordításokat (legyen szó pénzügyi ráfordításról vagy akár idő ráfordításról, ami pénzre konvertálható), könnyen ki lehet számítani a kampány hozamát.

A fent említett számadatokat statisztikai és analitikai webes alkalmazások segítségével lehet mérni. Az egyik legismertebb ilyen alkalmazás a Google Analytics. A szociális médiában való megosztásokat az AddThis nevű megosztási platformmal lehet nyomon követni, de sok más, hasonló opciókkal rendelkező eszköz létezik.

A Google Analytics-et, ami a Google által fejlesztett és tárolt platform, társítani lehet egy saját szerverre telepített analitikai szoftverrel, mint például az Open Web Analytics, vagy a korlátozottabb és ódivatúbb Webalizer.

Ha több analitikai szoftvert is használunk, szembe kell nézzünk egy, első látásra igen idegesítő ténnyel: az egyes szoftverektől származó statisztikák szinte minden esetben merőben különbözni fognak. Azt, hogy ez miért lehetséges és milyen becslési algoritmusokat és látogatói nyomon követési technológiákat alkalmaznak az egyes alkalmazások, talán egy későbbi bejegyzésben részletezem.

Visszatérve a Google Analytics-re: fantasztikus alkalmazás, nagyon sokat lehetne róla írni, beszélni, de olvasni, dokumentálódni annál is többet. Nem fogom kimeríteni, hogy most mit mutat meg ez az analitikai szoftver, mi mindenre használható, csak annyit mondok el, hogy a napi, heti, havi vagy a felhasználó által megadott időtartamra, megmutatja az oldalletöltések/oldalmegtekintések számát (pageview), látogatások számát (visits), egyedi látogatók (unique visitors) számát – és ezek csak a nagyon alapvető számadatok.

Egy rövid kód hozzáadásával megtudhatjuk, hogy hányszor kattintnak egy adott gombra, például hányszor játszanak le egy videót, hányszor nyomtatnak ki vagy mentenek le egy dokumentumot. De látjuk azt is, hogy honnan érkeznek a látogatók, melyik oldalra érkeznek be, hány oldalt tekintenek meg, mennyi időt töltenek az oldalon vagy melyik oldalon tartózkodnak épp akkor, amikor bezárják azt. És még mindig az alapokról beszélek.
Be lehet állítani célokat (Goals) és böngészési csatornákat (Funnels) amelyek segítségével nyomon lehet követni, hogy egy látogató végigjár egy utat (x oldalról y-ra, y-ról z oldala, így tudni fogjuk, hogy egy látogatás az általunk kívánt cselekvésben végződött vagy sem. Létrehozhatunk haladó statisztikai kimutatásokat, úgynevezett Speciális szegmenseket (Advanced Segments) is, amelyek segítségével percek alatt elénk tárulnak különböző változók kombinációi. Például tudhatjuk, hány kolozsvári látogatónk volt, aki a Google kereső találati listájáról érkezett és 2 percnél többet töltött el az oldalunkon.

Továbbhaladva: azt is tudhatjuk, hogy melyik az a forrás (fizetett hirdetés, saját hírlevél, organikus keresés, más oldalakon elhelyezett banner, szociális médiában közölt link), amelyekből az olyan látogatók érkeznek, akik egy általunk kívánt akciót végrehajtanak (kitöltenek egy kapcsolati ívet, letöltenek egy árajánlatot, megrendelnek egy terméket). Tudjuk melyik források a leghasznosabbak – ezek hatékonyságát tovább növelhetjük, a kevésbé hatékony forrásokat mellőzhetjük, vagy optimalizálhatjuk tenni őket.

A fentiekben csak átfutottam és nagyon vázlatosan mutattam be az online kampányok hatékonyságának mérési lehetőségeit. Érdemes megismerni közelebbről az említett analitikai szoftvereket, kitapasztalni és kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Természetesen mindezt nem lehet elérni az online marketing területén használatos fogalmak és szakszavak jelentésének megismerése és tisztázása nélkül. Ez bizony rengeteg időt igényel és kitartást. Szerencsére ma már nem kell mindenhez értenie a vállalkozónak, hisz vannak ezen a téren jártas szakemberek, akiket ha megfizetnek, elvégzik a munkát helyettük.

November 19 és 20 között került sor a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 9. fórumára, az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében.
A brandrops csapata is részt vett az eseményen, pontosabban a Közgazdaságtudományi szekció marketing – turizmus blokkjában tartott előadásokon. Színes prezentációkat, érdekes ötleteket hallhattunk a marketing és turizmus területén tevékenykedő szakemberektől. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemet valamint a Partiumi Keresztény egyetemet képviselő előadók főként saját kutatásaikról vagy kutatási terveikről számoltak be a hallgatóságnak.

Marketing témakörben tartottak előadást Kánya Hajnalka és Alt Mónika a Társadalmilag felelős marketing Romániában illetve Az okos és hagyományos telefon használata az erdélyi fiatalok körében címmel. Megtudtuk, hogy nemcsak vállalatok kezdik előszeretettel gyakorolni a társadalmi felelősségvállalást, hanem bizony már közintézményeknek, iskoláknak, óvodáknak, civil szervezeteknek is programjaik vannak ezen a téren. Ezekről a programokról számolt be Kánya Hajnalka előadásában.
Az okostelefonok használata fellendülőben van az országban élő fiatalok körében – derült ki Alt Mónika és munkatársa kutatásából. Bár a legtöbb fiatal előnyben részesíti az okostelefonok használatát, van egy olyan réteg is, amely nem cserélné le hagyományos telefonját egy okosra. (megjegyezendő, hogy az utóbbi rétegnek a száma folyamatosan csökken). A fiatalok közül a legtöbben internetes kapcsolattartásra használják telefonjukat majd böngészésre és játszásra. Az előadásból kiderült, hogy egyes romániai mobiltelefon szolgáltatók úgy vélik, hogy 2011-ig Románia lakosságának 31%-a fog okostelefont használni. Ezt az állítást természetesen nemcsak az előadó, de a hallgatóság is kétségbe vonta, hiszen a teremben ülők közül senki sem használt okostelefont.

A turizmus témakörben előadásokat hallhattunk az ökoturizmusról, a faluturizmusról valamint a román turizmusról is.
Talpas János ismertette a hallgatósággal azokat a turisztikai problémákat, amelyeken Romániának javítania kellene. Ki nem használt turisztikai látványosságokról, szemetes tájakról, romba dőlt kastélyokról, rendezetlen tengerpartról esett szó az előadásban.
Bíró András Csaba és Pajzos Csaba a faluturizmus témája köré építették előadásukat. Míg előbbi a jogi szabályozásokról beszélt, és arról, hogy milyen előnyökkel jár, ha betartjuk a törvényeket, addig az utóbbi előadó a falusi panziós és idegenvezetési szolgáltatások bővítésének lehetőségeit ismertette. Mindezt tette úgy, hogy a jelenlevő fiatalok kedvet kapjanak falusi panziók létrehozására a közeljövőben.
A romániai ökoturizmus helyzetét Szabó Orsolya ismertette a közönséggel. Elmondta, hogy habár még nincs elterjedve a turizmusnak eme ága országunkban, már kezdenek felbukkanni kisebb-nagyobb kezdeményezések. Minden bizonnyal Románia egyedi domborzatának és sajátos tájainak köszönhetően egy tökéletes hely lenne az ökoturisztikai vállalkozások fejlesztéséhez – derült ki az előadásából.

Az online generáció korszakát éljük

Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek.
Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése.

Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva.
Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt.

Hanyatlik a reklám korszak

Az előadások során megtudhattuk, hogy a reklámok kora már leáldozóban van, egyre nagyobb teret hódít a vírusmarketing és a szóbeszéd marketing. Az utóbbiról tartott előadást Eszes István, aki szerint az emberek többsége már nem bízik a reklámokban, inkább barátaik, ismerőseik véleményét fogadja el. Az ingyenes szóbeli ajánlásokat már a 80-as évek elejétől aktívan használták a szakértők, mára azonban a szóbeszéd marketing felköltözött a virtuális közösségek hálóira, erre kialakított honlapokra vagy éppen blogokra. Hasznos módszer mindenképpen, amelyet nem tanácsos figyelmen kívül hagyni egyetlen vállalatnak sem.
Az online fizetett hirdetések is egyre divatosabb marketing eszközök lettek. Faluvégi Barna előadásában a Google és a Facebook hirdetési eszközeiről beszélt. A Google Adwords nevű szolgáltatásával és a Facebook hasonló alkalmazásával, minimális befektetéssel nagyon tagolt és behatárolt célcsoportot érhetünk el hatékonyan. Azonban fontos megtanulni elemezni az adott kampányokat, hogy a jövőre nézve még eredményesebbek legyenek a hasonló befektetések.

A rendezvénysorozat egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen egy igen intenzív, kérdésekkel, felvetésekkel tűzdelt beszélgetés alakult ki a közösségi média témakörében. Egyes vélemények szerint a Facebook egy online játszótér, az IWIW online telefonkönyv, míg a LinkedIn szakmai kapcsolattartó platform. Szó esett még a felhasználói adatok biztonságáról valamint a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok hatalmáról és ennek esetleges negatív következményeiről.

Elhangzott OKOSságok:

• Az online generáció után az R generáció következik, azaz responsible (felelős), amelyik megpróbálja megoldani amit a net generáció elrontott
• A közösségi média esetében ma már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki van fent, hanem, úgy, hogy ki nincs fent?
• A Facebook túszai vagyunk
• A vírusreklámok át kell menjenek a célcsoport ingerküszöbén
• Romániában a közösségi oldalak közül a HI5-ot használják a legtöbben, amit a Facebook és a Trilulilu.ro követ
• Az elkövetkező években a mobil-internet le fogja körözni a desktop-internetet
• Marketing 1.0: az árucikkre való összpontosítás, marketing 2.0: a fogyasztó e kerül előtérbe, marketing 3.0: már nem a fogyasztókra, hanem az emberekre koncentrálunk
• A fogyasztók nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolatban álló emberek halmaza
• A marketing szótárban a leghatalmasabb szó az „ingyen”
• A Facebook népszerűbb, mint a pornó
• Az új kommunikációs technológiák megerősítik a meglévő társadalmi kapcsolatokat, bevonnak elszigetelt egyedeket

Identitászavar vagy kampány?

A kampány szpotjában egy amerikai úriember meséli el, hogy megváltoztatták a ROM csokoládé csomagolását csak a románokért. Hogy bárhol lehessen enni a világon és legyen büszke rá a román nép. A csokoládé új szlogenje: „The taste of coolnes”. És hogy miért pont Amerika? Talán azért, mert a ROM csokoládé is az amerikai Cadbury cég tulajdona.

A román blogoszférában nagy port kavart a ROM új arculata. Számos negatív, nemtetszést tükröző véleményt olvashatunk nemcsak blogokon, hanem a közösségi portálokon is. Mindenki a vállalatot szidja, amiért képes volt ilyen dolgot művelni.
A kampányt készítő McCann Erickson reklámügynökség kreatív igazgatója, Adrian Boţan, így nyilatkozott egy sajtóközleményben: „Mindannyian hallottunk az amerikai Álomról és hittünk benne, annak ellenére, hogy nem kérte ezt senki. A románoknak szükségük van erős szimbólumokra, melyek motiválják és inspirálják őket. Ezért a ROM most értük megváltozik: mától új csomagolásban fog megjelenni.” A kampány szakemberei szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a román lakosság körében vita alakuljon ki a román értékek kapcsán.
Tehát mindenképp kampánnyal van dolgunk, aminek elsősorban a figyelemfelkeltés volt a célja.

Facebook kampány az identitásváltás ellen

Az interneten kutakodva, hozzászólások sorát olvasva, nem is a ROM csokival akadt problémájuk a vélemény nyilvánítóknak, hanem inkább Amerikával. A problémát legtöbb esetben nem úgy vetették fel, hogy „milyen eszeveszettek ezek a csoki gyártók, elveszik a MI termékünket és ráraknak egy amerikai zászlót”, hanem inkább ez a kérdés merült fel: „ezek tényleg azt hiszik, hogy valaki megvesz egy olyan terméket, amelyen az amerikai zászló tündököl?”
Akárhogy is merült fel a probléma, beszéltek róla. Rengetegen osztották meg a véleményüket. Így a márka a figyelem központjába került. Sőt odáig fajult a dolog, hogy még Facebookon is kampányoltak az arculatváltás ellen („Vrem ciocolata ROM Autentic înapoi”). Olyan üzenetek olvashatók az oldal falán, mint „vissza szeretnénk kapni ami a miénk” vagy „nem áll jogotokban elvenni tőlünk”. Egy dologra ennek kapcsán még érdemes odafigyelni: a Facebook oldalon jól látható helyen azt olvashatjuk, hogy ennek az oldalnak semmi köze nincs a McCann Erickson ügynökségnek. Talán nincs, talán csak figyelem elterelés végett írták ki. Ezt mindenki döntse el saját magának. Én úgy gondolom, hogy ez is a kampány része.
A videómegosztókon egy érdekes videó terjed, mintegy reakcióként a nem várt változásra. Talán e mögött is a McCann Erickson áll; bár ez csak feltételezés.

Visszatérés?

Tehát láthatjuk, hogy a negatív reklám is jó valamire. Ha nem másra legalább beszélnek róla, lereagálják, és ez jó. Ugyanis pár nappal korábban megjelent a ROM reakciója is az eseményekre.
A ROM csoki újra visszatér, értetek! – áll a csoki gyártó cég hivatalos honlapján. És folyatódik: „aki ellenezte, igazi román” (mármint ellenezte a változást). Az eredeti szpotban szereplő amerikai úriember visszatér egy újabb szpotban azzal a szöveggel, hogy „ne ijedjenek meg a románok. Kering ugyanis a hír, hogy nem tetszik, az amerikai zászlós csomagolás az embereknek. De hát ez csak egy vicc volt” – fejezi be mondanivalóját.

Igen, tényleg csak egy kampány volt, melynek célja az értékfrissítés. Szükség volt rá, ugyanis 1964 óta nem változtatták sem a csokoládé csomagolását, sem az ízét. A figyelemfelkeltést már elérte a kampány, a kérdés már csak az, hogy hogyan fognak módosulni az eladási görbék?

Forrás: puterea.ro

Újabb kommunikációs táborra kerül sor augusztus 16-21 között, hiszen megszervezésre kerül az I. Keresdi Marketing- és Kommunikációtábor. A rendezvény célja: arculati terv és marketingkampány változatok készítése a keresdi Bethlen-kastély számára. Egy olyan arculati terv megvalósítása a cél, amely tükrözi a kastély régmúltját és közelmúltját. Ugyanakkor a résztvevők feladata lesz egy olyan marketingkampány elkészítése, mely a kastélyt turisztikai központként fogja népszerűsíteni.
A szervezők, olyan történelemkedvelő, 18 és 25 közötti fiatalokat várnak a rendezvényre, akik alapismeretekkel rendelkeznek marketing vagy kommunikáció területén. A táborra, amint az már a nevéből is kiderül, a Segesvár mellett található, Dános község Keresd falujában fog sor kerülni.

A táborban való részvétel ingyenes, a szállás saját sátorban fog történni, az étkezést a szervezők biztosítják. Bővebb információkat az info[kukac]pontweb[pont]ro címen kaphatnak az érdeklődők.

A Think Outside The Box nevű projekt Csibi Magor kezdeményezésével indult útjára, először csak román nyelven. A projekt a hotnews.ro-n olvasható, ami mindenről szól, ami a dobozon kívül található. Csibi Magor, a politikusból lett újságíró így nyilatkozik a kezdetekről a projekt honlapján:”szerettem volna ugyanazt folytatni, amit a politikában elkezdtem, csak jobban.” Ennek függvényében meghívja az olvasóit, hogy együtt keressék meg a társadalom által megszabott határvonalakat. Egy zöld projektről van szó, ami világot akar megváltani, urbánus életmód projekt, ami meggyőzne, hogy másképp is lehet élni. A felismerés után, hogy mindezt magyarul is lehetne, Bakk-Dávid Tímea társszerkesztésében, szintén a Tusnád támogatásával, meg is valósult az elképzelés. A magyar nyelvű projektet a Transindexen követhetik figyelemmel az olvasók. Az alapelv ugyanaz, az üzenet mégis egy kicsit más: vissza a természetbe, de nem szakítani a várossal.

A Tusnád CSR programja a sport mellett a környezetvédelemre is kiterjed. A vállalat számára “a környezetvédelem nemcsak elvi jellegű kijelentés, hanem a cselekvési szándék kinyilatkoztatása is.” Ennek következtében támogatnak környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket, mint például a Think Outside The Box. A projekt elnyerte tetszésüket, mivel a személyes felelősségvállalásról és elkötelezettségről szól, melynek „megálmodói a természettel való összhangra építő, felelős életforma népszerűsítésére vállalkoztak.”

A vállalat támogatása megnyilvánul a projektet fenntartó honlapokon is. A Transindexre például, több helyre is felkerült a Tusnád bannere. A minap mikor beléptem a portálra furcsának tűnt, hogy a fő oldalon román nyelvű banner fogadott. Furcsa volt az, hogy a Tusnád, lévén Hargita megyei vállalat, nem magyarul reklámoz, hanem románul, egy olyan portálon, mely a magyar nyelvű olvasót hivatott tájékoztatni. Lennebb, ugyancsak Tusnád-dal kapcsolatos banner található, de mellette már megjelenik a Think Outside The Box projekt is. Révén, hogy egy banneren szerepelnek, az olvasónak is világos lesz, hogy összekapcsolódnak. Még egy furcsa jelenség figyelhető meg itt: általában a reklámok a hírek között szerepelnek, azaz tartalmi kontextusba beágyazva. Itt meg fordítva történik: a banner aljában megjelenik mindig az aktuális cikk címe, ami a Think Outside The Box oldalán olvasható. Tehát a reklám közt van a hír. Ugyanez figyelhető meg a hotnews.ro oldalán is, ahol azonban csak egy bannert találunk a projekttel kapcsolatosan, ugyancsak a Tusnáddal párosítva. A felcserélés elve valahol érthető is, hiszen „dobozon kívüli” gondolkozásról beszélünk, ahol minden lehetséges, ami eltér a megszokottól.

Láthattuk, hogy márkaépítés szempontjából egy projekt támogatása hatékony eszköz lehet, mert más szinten is asszociálódik a márka a természetessel. Kíváncsiságból a ratecardok alapján kiszámoltuk, hogy mennyit kellene fizessen a vállalat a portálokon való online kampányaiért: a Transindexen a két bannerért havi kb. 2000 eurót, míg a hotnews.ro-n havonta kb. 5.000 – 10.000 euró között terjedő összeget kérnek el egy projektért.

Forrás:
Transindex
HotNews.ro
Tusnád
Think Outside The Box magyar nyelvű weboldala

]]> http://www.brandrops.com/csepp/marka/markaepites-tamogatassal/feed/ 0 http://www.brandrops.com/csepp/reklam/marketing-nyilt-napok/ http://www.brandrops.com/csepp/reklam/marketing-nyilt-napok/#comments Tue, 16 Mar 2010 21:18:50 +0000 brandrops http://www.brandrops.com/?p=655

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!