Ember okozta közelgő katasztrófa vagy csak természetes folyamatok? Berecki Beáta Hajnalka igencsak vitatott kérdéskör vizsgálatára vállalkozott: annak feltérképezésére, hogy a romániai sajtófogyasztó milyen képet kaphat a klímaváltozásról, illetve hogy Nyugat-Európa és az Egyesült Államok ehhez képest hogyan helyezhető el. A hírportál elemzés kezdeti eredményei szerint sok az irreleváns cikk, leggyakrabban észak-amerikai kutatóintézetek jelentéseit olvashatjuk a hazai on-line híranyagokban. A globális összefüggéseket kevés cikk kapcsolja össze a hazai médiafogyasztót érintő romániai jelenségekkel. Egy biztos, konszenzus egyelőre semmilyen diskurzusszinten sincs, és sajnos a glokalitásra építő anyagok száma is elenyésző. Innen már a témához kapcsolódó attitűdök milyenségén is érdemes gondolkodni.

Szabadegyetem vagy Diáktábor egybeeső vagy párhuzamos? – zsűrit és hallgatóságot felvillanyozó humoros előadói stílusban Tusványos szlogenjeinek elemzése és egy szűk körű kérdőíves felmérés kiértékelése képezte Simon Levente előadásának alapját. A szlogenkutatás eredménye szerint, szervezői oldalon a szabadegyetem mivoltának hangsúlyozása elsődleges, míg a megkérdezettek válaszaiból inkább a fesztiválhangulat érződik, mondta az előadó. Rendezvényszervezőknek a fordulópont elmélet ismerete számít elengedhetetlennek, mint láthattuk az előadás során is: ha elegen látogatnak egy programpontot, kedvelnek egy fellépőt, hangoztatnak egy szlogent, akkor a tömeges részvétel sem várat magára.

Kolcza Mátyás Barna. Egy név, egy szekció, két előadás. Maros megye városai „mérkőztek meg”, pontosabban a róluk írtak imázsalakító ereje. A megyét érintő valamennyi on-line, ez év első harmadában megjelent médiaanyag mustrálásra került, majd egy on-line adatbázisban kapott valamilyen előjelet. A minősítések összesítését követően készült el az aktuális rangsor. A zsűri a kutatás nagymértékű szubjektivitására figyelmeztetett, emellett viszont konkrét, megvalósítható továbbgondolásról beszélt az előadó: kiterjesztés Erdély szintre, esetleg városimázsgála, ötletcsere a szakemberek számára.
Kolcza Mátyás Barna második előadásának alapját egy érdekes csavar adta, hiszen az ETDK arculatát elemző dolgozattal állt elő – említésre számot tartó részlet, hogy három éve ő maga foglalkozik ezzel. Az elmúlt évek konferencia-plakátjait látva leginkább a szakmai zsűri nosztalgiázott. Végkövetkeztetésként levonható viszont, hogy a rendezvény arculata nem annyira az arculat fogalomdefiníciónak, sokkal inkább a mindenkori szervezőcsapat igényeinek felel meg, természetesen az értő szem kiolvas belőle néhány szervezési-politikai kontextusbeli kérdést is.

A szekcióülés zsűrijét dr. Kádár Magor, dr. Keszeg Anna és drd. Zörgő Noémi a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakának tanárai, dr. Vallasek Júlia az Újságírás Tanszék tanára, illetve dr. Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszékének tanárai alkották.
Egyetlen dobogós helyet osztottak a vasárnapi díjátadón: Berecki Beáta Hajnalka első helyezett készülhet az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Dicséretben részesült Kolcza Mátyás Barna a városimázs-ranglista felállításával, illetve Simon Levente Tusványos témájú előadásával.

Madaras Szidónia

A fókuszcsoportos beszélgetés öt résztvevője, négy egyetem mesteri képzését mutatta be: Molnár József a bukaresti Ökológiai Egyetem marosváráshelyi kirendeltségének a kommunikáció és közkapcsolatok szakát, Fülöp Lóránd a Babeş-Bolyai Egyetem újságírói szakát, Dombi Boriszák Ibolya a Babeş-Bolyai Egyetem reklám szakát, Szentes Tünde és Tövisi Attila Daniel a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem közkapcsolatok menedzsmentje illetve reklám és márka szakát.

A beszélgetés során kiderült, hogy a mesteri képzésről a résztvevők szórólapokból (pl. a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem) , ismerősöktől értesültek. Volt, aki nem is nézett más képzés után, csak arról értesült és az aktuálisnak tűnt, de akadt olyan is, akinek elegendő bizonyíték volt a tanár hírneve, ahhoz, hogy ezt a továbbtanulási lehetőséget válassza. Fontos kérdésnek számít, hogy érdemes-e, egy egyetemi kommunikációs alapképzés után, kommunikációs mesterit választani. A válasz, a beszélgetés végére eldőlt: csak akkor érdemes ugyanazon a szakon továbbtanulni, ha meg tudják a diákok a tanultakat más szemszögből is világítani, rá tudnak látni másféleképpen, mint az alapképzés során. Esetleg megéri, azért mert jó szakemberek tanítanak ott. Amennyiben mindez nem áll fenn, akkor nem érdemes, azon a vonalon továbbmenni, mert ahogyan azt a fókuszcsoport alanyai tapasztalták, többnyire nem fognak változni a leadott anyagok.

A fókuszcsoportos beszélgetés során, a négy bemutatott egyetem, öt mesteri képzését illetően, elmondhatjuk, hogy az ott oktató tanárok nem igazán fektetnek hangsúlyt az anyag leadására. A vizsga, minden mesterin, többnyire a dolgozatok leadásából állt, amelyeket megadott témára, és esetenként megadott bibliográfiára kellet leírni. Ezeket megadott határidőre kellett teljesíteni.
A megkérdezettek alapján, egyértelműen elmondható, hogy aki szeretett volna dolgozni, azt össze tudta egyeztetni a munkahelyi időt és a tanórákat. A nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetemen, bár nappali tagozat, a kurzusok hétvégén vannak, vagy a Babeş-Bolyai Egyetem, reklám magiszteri nappali képzésén délután tartanak kurzusokat. A munka mellett, még a mesteri képzésen is ösztöndíjas lehet a diák, amennyiben jó eredményeket ér el. Minden állami egyetem mesteri képzésén van tandíjmentes és tandíjas hely, de a magánegyetemeken ez ritkábban fordul elő.

A beszélgetés során, többször elhangzott, hogy fontos a gyakorlat megszerzése. Előny, ha már egyetemi (alapképzés) éveink alatt elkezdünk dolgozni, hogy ki tudjuk próbálni magunkat. Nem feltétlenül dolgozni kell menni, hanem gyakornokoskodni, mert később már nehezebb lenne bevállalni ezt, tekintve, hogy még támogatnak otthonról. Egy jó szakember mellett rengeteget tanulhat az ember, és később a CV-be is jól mutat, ha egy olyan valaki mellett dolgoztál, aki a szakterületen elismert.
Végezetül álljon itt néhány meghívott válasza, arra a kérdésre, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni egy ilyen mesteris diplomával?: pl. :
„… hogyha az ember nem tudja, hogy miért akarja elvégezni a mesterit, az az nincs, célja csak azért végzi el, hogy legyen még egy elvégezve, akkor az ismeretségen kívül, kicsit több bibliográfián kívül, nem hiszem, hogy van más említett…”
„… fel tudok mutatni én is egy diplomát, odatehetem a többi mellé, de ettől még a gyakorlatban számomra semmi hasznot nem jelent.”

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy csakis akkor érdemes mesteri képzésen részt venni, ha ki van tűzve egy cél, és azt el szeretnénk érni. A mesteri lehet egy lépcső a doktori képzés felé, vagy lehet információszerzés, kapcsolatépítés helye. Viszont meglehet közelíteni a másik oldalról is, még plusz két év egyetem, van aki támogasson, és nem kell dolgozni. De ezért igazán nem érdemes belevágni – fejtették ki a meghívottak.
Mindenekelőtt a gyakorlati tudás megszerzése a legfontosabb, ahogy jó tanácsként elmondták „… ne próbáljuk először a PR menedzser állást megpályázni, mert most már van egy egyetemi diplománk.” Ahhoz, hogy megszerezzük álmaink állását, hosszú utat kell végigjárni.

Kányádi Orsolya

Cristina Blănaru a Mediafax hírügynökségnél dolgozott, mint szerkesztő, 2002 és 2010 között. Majd 2010-ben közkapcsolati felelős lett a 121 communications ügynökségnél. Nem sokkal később, a Makesense PR ügynökség csapatát erősítette, mint PR menedzser. Az írást azonban nem hagyta abba, saját kommunikációs blogján mutatja meg a nagyközönségnek írói tehetségét. Saját elmondása szerint, az íráshoz mindig vissza lehet térni. „Azért jöttem el az újságírásból és fogtam bele a közkapcsolatokba, mert végső soron mindkettő a kommunikáció egy formája, és mert az utóbbi időben az újságírás már nem vonzott annyira, mint régen. A legnagyobb különbség a két szakma között az, hogy az újságírásban én döntöttem, hatalmam volt a dolgok felett. Mint PR szakember mindig kell találni valami érdekes dolgot, amikor sajtóközleményt írunk, hogy azt a sajtó is átvegye.” – meséli a szakember.

Antonia Tucheac a Business Standard szerkesztője volt éveken keresztül. Majd a folyóirat megszűnése után, ő is a közkapcsolatokat választotta, a V+O kommunikációs ügynökségnél. De 2010 októberében mégis visszatért a romániai marketing szakembereket egyesítő portálhoz, a SMARK-hoz, ahol főszerkesztőnek nevezték ki.
„A Business Standard megszűnése után kis idővel belefogtam a közkapcsolatokba. A PR az újságírók első opciója, ha állásváltásról van szó, és a V+O hamarabb jött az ajánlattal, mint mások. Viszont visszatértem az újságíráshoz, az írás öröméért. Feltöltheted magad mint freelancer, mint blogger, de az adrenalint mint újságíró érzed igazán, amikor meg kell szerezned egy hírt, és arra törekszel, hogy azt te tedd közzé a leghamarabb. Visszatértem azért, mert elégtételt nyújt számomra, hogy az információ olvasva és, remélem én, megértve és értékelve van.”
Ma az újságírónő azt állítja, hogy soha sem menne vissza PR szakterületre dolgozni. Hogy miért? „Nem állítom, hogy nem szeretem a közkapcsolatokat. De egy rövid tapasztalat után, rájöttem, hogy sokévnyi újságírás után, engem nem jellemez az az elégedettség, amit a közkapcsolatok kínál. Nehéz volt a másik oldalon lennem. Nem éreztem jól magam egy PR-es bőrében. Lehet, azért mert nagyon szeretek írni.”

Az IQads és a SMARK szerkesztője, Alina Galeriu, a PR területén fogja kipróbálni magát. Marketing újságírással 2008 szeptemberétől foglalkozik – ekkor került az IQadshoz, míg 2009 augusztusában a SMARK-nál cikkezett.
Bevallása szerint a PR egy újabb kihívást jelent számára. „Mindenki ezt mondta távozáskor és én is azt tartom, hogy ez nekem valami új lesz, egy új kihívás. És azt gondolom, hogy az új munka illeni fog hozzám. Végső soron szomszédos szakterület az újságírással, nem fogok nagyon eltávolodni az újságírók céhétől, hiszen a folytatásban is együtt fogunk majd dolgozni. De hogyha tévedek, még mindig elölről kezdhetem az egészet, még fiatal vagyok. Bár nem szeretném, hogy ez bekövetkezzen.”

Minden bizonnyal az egyik legnagyobb elszakadás az újságírói szakmától a volt Campaign főszerkesztőjének, Romaniţa Oprea-nak, tudható be. Újságíróként (2002-2009) dolgozott már olyan szakmai lapoknál, mint az AdMaker, Biz, Campaign, IQads. 8 évnyi újságírás után, Oprea úgy döntött közkapcsolatok terén is kipróbálja magát, így került át a Millenium Communications ügynökséghez. Azonban itt csak kevés időt töltött, ugyanis 2010-től szabadúszóként dolgozik.
„A legnagyobb szenvedélyem az újságírás marad, ezt szerettem csinálni világéletemben. Azért hagytam ott az újságírást, mert megszűnt a folyóirat, és mert marketing és kommunikáció újságírás területén ez már elég volt. Próbálkozásom a Strategic.ro-val bebizonyította, hogy pontra tudok tenni egy csapatot és egy weboldalt, ahogy elterveztem. Ezek után úgy éreztem, hogy lezártam egy szakaszt és megpróbálom a közkapcsolatokat. Szerettem volna látni, hogy a PR terén is ugyanolyan jól tudom majd végezni a dolgomat.”
Romaniţa Oprea szerint az újságírásnak és a PR-nek is megvannak a szép oldalai. „Mindkét szakmának van szép oldala: mint újságíró a kifejezés szabadsága, és annak a lehetősége, hogy bizonyos dolgokba van lehetőség részt venni. Mint PR-es hozhatsz fontos döntéseket, melyek stratégiailag nagyon fontosak, ugyanakkor segítheted egy vállalkozás növekedését is. Lehetőséged van megismerni nagyon sok területet, annak függvényében, hogy kik az ügyfeleid és milyenek az elvárásaik.”- meséli a szakember.

Láthattuk, hogy mindkét szakmának megvannak a pozitív és negatív oldalai. Mindkettő szerethető vagy éppen nem, ez sok tényezőtől függ. Reméljük, hogy összeállításunk segített abban, hogy tisztábban belássatok a függöny mögé.

Forrás: Adplayers

Hónapokig tartó, világszintű médiavisszhangot generált Izlandnak a márciusban kitört vulkán, és az abból keletkező hamufelhők, amelyek Európa légi forgalmát többször is megbénították. Nem feltétlenül volt ez pozitív hatással a sziget turistaforgalmára, ám ismertségét mindenképp növelte.

Szombaton (május 29) jött egy újabb szenzáció, ami ismét az északi szigetre terelte a fél világ figyelmét. Történt ugyanis, hogy a Reykjavik-i választásokat egy komikus nyerte, egy viccként létrehozott politikai alakulat, a Legjobb Párt élén. Nem ígért semmi mást a választó polgároknak, mint ingyenes törülközőket a fürdőkbe, egy jegesmedvét az állatkertbe, Disneyland-et a főváros repülőterére, továbbá azt, hogy 2020-ig a parlament drog mentessé válik. Azt is elmondta, hogy azért ígérnek a többi pártnál többet, mert ígéretüket amúgy se fogják betartani, továbbá a kampányban megvesztegethetőségüket is nyíltan vállalták.

Tegnap (június 2-án) Izland népszerűsítő kampányt indított el az interneten. A Vimeo és Youtube videómegosztókon közzétett szpotok egyszerűen nagyszerűek.

Az „Izland megihletett” (Inspired by Iceland) szlogennel ellátott kampány fő szpotja elképesztő egyszerűséggel, közvetlenséggel és köznapisággal mutatja be a sziget látványosságait. A 2 és fél perces videó Emillia Torrini „Jungle drum” dalával végigtáncoltat a szigeten: a csodálatos vulkanikus hegyektől kezdve, a gleccsereken, gejzíreken, pecázásra kiváló patakocskán és vízeséseken át, szinte mindent bemutat. A nudisták sem szégyellik a megmutatkozást, a vén rókák is megrázzák a rázhatót a forró termálfürdőben. A freestyle-ozó halász és a parkour-osok ha nem lennének benne, a betétdalt dúdoló kórus, a vadul zenélő fiatalok által megalkotott pezsgő sziget képe sem lenne a teljes. Persze van ott még búvárkodásra, barlanglátogatásra is lehetőség a vadvízi rafting után a kocsmázás sem maradhatna ki.

Pár órával ezelőtt megjelent egy hosszabb videóanyag is „Az izlandi óra” (The Iceland Hour) címet kapó több mint fél órás bemutatóban, maga az izlandi elnök hív el csodálatos országukba. Ugyanakkor megszólal a turisztikai miniszter, megmutatják közelről a háborgó Eyjafjallajökull vulkánt, megszólaltatják az egyik legismertebb vulkanológust, Haraldur Sigurdsson-t. A természeti szépségek mellett az izlandi kultúra is bemutatásra kerül, ennek védelmében a főváros kulturális és turisztikai igazgatója valamint az oktatásügyi és kulturális miniszter beszél. Az újonnan megválasztott fővárosi polgármester, Jon Gnarr sem maradhatott volna ki, a Gay-Parade-ről a nemzetközileg ismert meleg pop énekes és lemezlovas, Páll Óskar beszél, és betekintést nyerhetünk az izlandi fesztiválok életébe is.

Összefoglalva: egy pezsgő, élettel tele, energiától duzzadó és folyton tevékenykedő sziget képe tárul elénk, amelynek lakói vendégszeretetben nem szenvednek hiányt.
A szpotot több mint száz vallomást tartalmazó videó kíséri, ismeretlen és ismert emberek élményteli turista-beszámolója: feltűnik a Gyűrűk Urában Aragont alakító Viggo Mortensen, vagy Yoko Ono, John Lennon egykori felesége.
A népszerűsítő kampány oldalán a fenti (egyre sokasodóbb) videó mellett minden szükséges turisztikai információ megtalálható.

A szpotot 2 nap alatt több mint 200.000 ember látta Vimeo-n, a fogadtatás messzemenően pozitív, egyes hozzászólók azonnal elköltöznének Izlandra.

Tövisi Attila Daniel: Nagy a valószínűsége, hogy vírusreklámmá váljon, és napokon belül óriási nézettségre tegyen szert.
Ezt nevezem kommunikációnak! Mikor összefognak a kormány képviselői, az államelnök és a média-sztárok és együttes erővel népszerűsítik az országukat, természetesen, besegítenek a külföldi turisták is. Kiváló válságkezelési módszer (a vulkán-krízisre) és hatékony ország-márkázási elem egyidejűleg – minden elismerésem iránta. Nos, mennyi annak az esélye, hogy egy hasonló folyamat lejátszódjon Romániában is? Szerintem mindannyian tudjuk erre a választ…

A mozi százéves évfordulója óta intenzív viták zajlottak a filmtudomány és a filmkritika berkeiben a mozi médiumának elkerülhetetlen haláláról, számos filmrajongó szellemben írt cikk jelentette be a mozi végnapjait, és gyászolta egy korszak elmúlását, miközben a médiatudomány új irányzatai olyan fogalmakat hoztak divatba, mint a „remedializáció” , a „médiakonvergencia” vagy a „poszt-média esztétika”. Az ezredfordulóra a médiumok egész „ökoszisztémája” radikálisan megváltozott a hibridizáció és médiakonvergencia folyamatainak hatására. Néhány elméletíró ezért úgy véli, hogy most, amikor a „médium” fogalma végre meghonosodott a kortárs kultúra és művészet körüli diskurzusban, maguk a médiumok már tulajdonképpen megszűntek. A digitális képek minden médiumot magukba olvasztanak, s így azok puszta „kísérteteivé válnak korábbi maguknak”.

Ennek fényében szervezi meg a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szaka a XIII. Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben című konferenciát, melyre 2010 október 22-23 között kerül sor Kolozsváron.  A rendezvény alapvető célja az egyetemeken működő kutatóműhelyek közötti szakmai tapasztalatcsere és az egyetemi hallgatók kutatómunkára való ösztönzése.

A konferencián a következő témakörökhöz kapcsolódva lehet előadásokkal jelentkezni akár elméleti megközelítésben, akár konkrét filmelemzések formájában:
•A médium fogalmának újragondolása a poszt-média korban. A médium sajátosságának kérdése, a remedializáció, a médiakonvergencia, a média archeológia, az intermedialitás és a hibriditás fogalmai a filmjelenségek tanulmányozására vonatkoztatva.
•Változó kontextusok, változó keretek: a mozi rekontextualizációja. Mozgókép a művészeti galériában, a múzeumban, az interneten, stb.
•Ellentmondani az egyetemes filmnyelvnek: a filmes “nyelvjárások”/”anyanyelvi” formák megjelenése a moziban a globalizáció korában (filmek, amelyek helyi nyelvjárásokat, lokális és etnikus sajátosságokat emelnek előtérbe).
•Régi struktúrák új köntösben, halott/”élőhalott” médiumok, amik a mozgókép új formáiban “kísértenek”? Vagy ennek fordítottja: az új médiumok hatása a klasszikus filmműfajokra és a mozi retorikájára. A poszt-média műfajok megjelenése? (Például: a websorozatok, „streamy”-k.)
•A digitálisan reciklált mozi? A remake fogalmának újraértelmezése: a mozi hagyományőrzésének kérdése a digitális korban
•A mozgókép médiumának disszeminációja és hétköznapivá válása: a film intézményes és privát szférái.
•Reflexivitás a poszt-média korban? Filmek, amelyek a mozgóképek változó kontextusára, használatára, formáira reflektálnak (például Atom Egoyan, Michael Haneke, Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf filmjei).

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő egyetemi hallgatók is. Az előadásokra szánt idő: 20 perc, amit egy 10 perces vita követ. A legjobb dolgozatokat a tanszék nemzetközi tudományos folyóiratának különszámában teszik közzé, angol nyelven. A részvételi díj 100 EUR; kedvezményes díj egyetemi hallgatók, PhD hallgatók részére: magyarországiaknak és romániaiaknak: 10 EUR, külföldiek részére: 50 EUR.
Az előadásokkal 2009. július 25-ig lehet jelentkezni a konferencia weboldalán megadott címen.

Forrás: A konferencia weboldala

Magyar nyelvű televízió Erdélynek
2008 szeptember 15-én kezdte el próbaadásai készítését az Erdélyi Magyar Televízió. A marosvásárhelyi székhelyű televíziót a Janovics Jenő Alapítvány működteti, főként a magyar állami támogatásból . „Olyan közszolgálati televízió kíván lenni, amely a híreket objektíven mutatja be, politikai hírek esetében pedig a vélemény kialakítását a nézőkre bízza.” – nyilatkozta Szepessy Előd a televízió ügyvezető elnöke. Másfél év után a csatorna még mindig csak földi sugárzásban közvetíti adásait. Ugyan az Erdély Tv nem található meg az RDS kábeltelevízió szolgáltató alapcsomagjában, de a marosvásárhelyiek bérmentve igényelhetik a hozzáférést a szolgáltatótól. A Romtelecom Dolce digitális televíziójának csomagján keresztül is már megtekinthetők a csatorna adásai Marosvásárhelyen.

Interneten az Erdély Tv
Ezelőtt másfél éve, amikor az Erdélyi Magyar Televízió elindította próbaadásait, az ügyvezető igazgató azt nyilatkozta, hogy a televízió „a kor elvárásainak megfelelően interneten is szeretne elérhető lenni.” Továbbá kitért arra is, hogy a televízió internetes megjelenésének előkészítése párhuzamosan zajlik ennek beindításával. A próbaadások elkezdése után egy évvel megjelentek az Erdélyi Magyar Televízió első internetes nyomai is. Most már nemcsak egy üres oldal várja a látogatókat, hanem hírek, műsorok, műsorújság, videótár sőt az itt dolgozó személyekről is információkat szerezhetünk a weboldalról. A kérdés az, hogy az előbb felsoroltakhoz hozzá tud-e férni az olvasó vagy az egész csak látszat?

Közel fél éve jelentek meg az első információk a televízió honlapján. Akkor a látogató számos videót tekinthetett meg, főképp az aktuális hírekkel. Még érthető volt, hogy csak ezekhez a tartalmakhoz lehetett hozzáférni, hiszen a weboldal még építés alatt állt – habár ez sehol sem volt/nincs feltüntetve. Fél év eltelte után, mondhatni a televízió honlapja még mindig csak az alap információkat nyújtja a látogatóknak, némi változással. Az építés alatt álló weboldalon újabban nehezebb megtalálni az aktuális híreket, habár a televízió műsoraiban a közéleti hírekre fekteti a hangsúlyt. Míg korábban a Hírfolyamban aktuális helyi híreket láthattunk, most itt nemzetközi híreket olvashatunk különböző forrásokból átvéve, azonban az utóbbi időszakban megjelent átvételek nincsenek semmilyen módon lehivatkozva. Ha helyi hírekre vagyunk kíváncsiak a Hírek menüpontban találunk néhány információt, némelyik videót meg is tekinthetjük. Ezt a változást azzal magyarázzák, hogy a közeljövőben egy hírportált szeretnének működtetni a televízió weboldalán, tehát az elsődleges cél nem a televízió bemutatása lesz.
A fenti kérdésemre a választ az olvasó is kitalálhatta: a látszat csal! Sajnos fél év után is csak a Hírek és az ETV (televízió bemutatása) szekcióban találunk tartalmat a weboldalon. A Műsorújság, Munkatársak oldalak üresek valamint a Fórum menü is teszt fázisban van. Tehát egyelőre marad a híradók olvasása, megtekintése.

Technikai hibák
A weboldalt böngészve elég komoly technikai hibákkal találkozunk: például a videók URL címében magyar karaktereket használnak, vagy egyes helyi hírek szövegei nem magyar karakterekkel íródtak. Ez azt jelenti, hogy hiányzik az a modul, amely a tartalom lementésénél a különleges karaktereket és szóközöket helyettesíti.

Mivel annyi a hiba ilyen téren, az oldal keresőmotorokra való optimalizálására nem is térek ki, csupán egy viccesebb részletet emelek ki, éspedig a Google keresőben elérhető találatok egyike. A tartalomkezelő rendszer egyik belső oldalán egy képgalériát láthatunk, melyben igen érdekes képmegnevezések vannak.
A híradók esetében nem lehet mindenik videót lejátszani, ugyanakkor nem lehet megtekinteni ezeket a képre kattintva, csak a tovább szón van link, ami elvezet az adott hírnek a videójához és tartalmához. A hírböngésző internet felhasználó már megszokta, hogy a videó képére kattintva, lejátszódik a videó, azonban ebben az esetben fel kell hagyni internetezési szokásaival.
Ezek a hibák a webfejlesztő cég profizmusának hiányára utalnak, mert általuk használhatatlanná válik az oldal, elérhetetlenné válnak bizonyos tartalmak. Utánanéztem a weboldalt fejlesztő cégnek. Egy olyan gazdag portfólióval rendelkező magyarországi cégről van szó, aki számos magyar nagyvállalatnak készített honlapot. Ha összehasonlítjuk az Erdély TV honlapját ezeknek a vállalatoknak a honlapjával, láthatjuk, hogy nagy a különbség, hiszen azoknak a vállalatoknak a weboldalai profizmusról árulkodnak. Érthetetlen ez a különbség a webfejlesztő cég munkái között. Szerintem az a magyarázat erre, hogy a cég telepítette a tartalomkezelő rendszerét (Sense/Net 6.0) és személyesítette az oldal arculatát, a többi munkálatot pedig, értem ez alatt a tartalomkezelést is, a televízió munkatársaira bízta. Ezért az utóbbiak hozzá nem értése miatt elhanyagolódott a weboldal.

Szakmai szemmel
Kommunikációs szempontból nem szerencsés, ha a címek kétértelműek, nem a lényegre törőek. Ezt úgy látszik, a televízió munkatársai figyelmen kívül hagyják, amikor a híreknek címeket adnak. Az alábbi összeállításban néhány példát adok ezekre a furcsa címekre és mellékelem ezek jelentését, amiről a hír valójában szólt:

Nádszál a tavon – vizes élőhelyek világnapja
Hidegben sztrájk miatt – közalkalmazottak sztrájkja Kolozsváron
Erősödünk – a hazai pénznem felértékeléséről
Ezt is lenyeljük? – az április eleji gyógyszerdrágításokról
“Édes” élet - cukor és liszt kiosztása Marosvásárhelyen
Külügyel Korodi – Korodi Attila a román parlament külügyi bizottságának elnöke lesz
Egyszerre, de kevesebbet – szociális segély az újszülöttek részére
Iszik vagy babát vár – terhes nőknek szóló figyelmeztetés az alkoholos italok veszélyéről
Megmenekül a pizza – … és a shaorma sem fog drágulni
Narancs üti a szegfűt – országgyűlési választások Magyarországon
Pötyögnek a gazdák – földalapú támogatás igénylése
Bekeményít az Energomur – az Energomur elzárja a  tartozók gázcsapjait
Korimuri – korcsolyázási lehetőségek Marosvásárhelyen
Megitat a hivatal – forró tea osztogatása a Polgármesteri Hivatal előtt
Csak ne tilosban! – olcsóbbak lesznek a parkolójegyek, drágábbak a buszbérletek

Nemcsak zavaró, hogy az olvasó nem jön rá a címből a hír tartalmára, de ez már szakmai szinten is elfogadhatatlan. Az való igaz, hogy a címeknek érdekeseknek és figyelemfelkeltőeknek kell lenniük, de azért ezt már a szerkesztők is túlzásba viszik. Talán egy verseskötet tartalomjegyzékébe jobban beillenének, mint egy közszolgálati televízió híreinek a címeiként.

Szerkesztőség, műsorvezetés
A minőségi munka kapcsán időzzünk el egy keveset a szerkesztőknél, műsorvezetőknél is. Láthatjuk, hogy fiatal, dinamikus csapat alkotja a szerkesztőséget, akik közt vannak hozzáértő és kevésbé hozzáértő személyek. Találkozhattunk már a képernyőn olyan személyekkel, akik egyszerűen nem alkalmasak hírbemondásra vagy műsorvezetésre. Nem állítom, hogy nem lehetnek kiváló szerkesztők, azonban közönség elé állni és érthetetlenül beszélni, nem szakmaiságra vall. Ez azoknak a felelős személyeknek a hozzá nem értésére utal, akik kiválasztják a műsorvezetőket, bemondókat – legyen szó akár vezetőségi tagokról, vagy az emberi erőforrásokért felelős személyekről.
Ebből is látszik, hogy koránsem beszélhetünk a televízió kapcsán minőségről, szakmaiságról is aligha. A kérdés csak az, hogy ha önerőből kellene fenntartsa magát a televízió és nem anyaországi támogatásból élne, akkor mennyire tükröződne a minőség és profizmus a csapat munkáján? Egyáltalán létezne akkor ez a televízió? De ez már egy egészen más téma, amire érdemes lesz majd kitérni.

Források:
Erdély Tv
Új Magyar Szó
Polgár Infó

Március 31-én, szerdán, a Mediafax megjelenteti a Media & Advertising évkönyv 2010-es kiadását. Az évkönyv különböző kutatások eredményeit tartalmazza a médiafogyasztás és reklám területein. A kutatásokat a 360insights bonyolította le 800, 16-64 év közötti, városon élő személy, közreműködésével.

A tanulmány szerint, 12 %-a a felhasználóknak az Internetet online újságolvasására használja naponta többször, 15 % azonban naponta csak egyszer olvas interneten újságot. Ugyanakkor 4%-a a megkérdezetteknek hetente 4-5 alkalommal látogat információs oldalakat, 4% 2-3 alkalommal egy héten, 11% ritkábban, a többi meg soha.
Az online szociális hálózatokat illetően, mint a Facebook vagy a hi5, 12%-a a megkérdezetteknek vallja, hogy naponta több alkalommal használja ezeket, 10% viszont csak naponta egyszer.
Az Internet fejezetének értékeléséből kiderül, hogy 11%-a a felhasználóknak olvas vagy ír blogokra információkat naponta, ugyanakkor 14 százalékuk lép be fórumokra ugyanilyen gyakorisággal.
Az e-mail és a messenger használata képezi a válaszadók leggyakoribb tevékenységeit. Fele a felhasználóknak naponta legalább egyszer belép az elektronikus postaládájába, folytat beszélgetéseket ismerősökkel messengert vagy más hasonló platformokat használva.
Az online játékok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, főképp a fiatalok és a férfiak körében. Ezeket követi az online rádió hallgatása, vicces videóklippek megtekintése és filmek vagy zenék letöltése. Ezzel ellentétben a banki átutalások, a számlák kifizetése valamint az online vásárlások a legritkábban használt online tevékenységek közé tartoznak a megkérdezettek körében. Ezekkel a lehetőségekkel általában a nagyobb jövedelemmel rendelkező felhasználók élnek.

„A Media & Advertising évkönyv tízedik kiadása a média és a reklámpiac kényes pillanataiban jelenik meg, ezért döntöttünk úgy, hogy az évfordulót az előzőekhez képest szokatlan módon fogjuk megünnepelni: egy olyan eljárással, ami reméljük, hogy minden olvasó kategóriának hasznos fog lenni, valamint egy tanulmánnyal, amelyet a 360insights készített a Mediafax számára. Ennek elemzései bemutatják a média és a reklám szereplőinek jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor megoldásokat keres a nehézségek áthidalására, valamint rámutat a nehéz pillanatokban található lehetőségekre.” – mondja Teodora Iuga, a kiadvány felelős szerkesztője.

Két részre osztva, Marcom és Média, az idényi Media & Advertising évkönyv magába foglalja az utóbbi 12 hónap eseményeit, kronológikus sorrendben, adatbázisokat a piacon található vállalatokról és elemzéseket a következő területekről: marketing kutatás, direkt marketing, media planning & buying, reklám, márkázás, PR, CSR, web advertising, BTL, indoor, reklám készítés, print és online. A Mediafax kiadványa ingyenesen lesz kiosztva egyes reklám és PR ügynökségeknek, valamint a médiának.

Forrás: Strategic

A februári visszahívások és a gazdasági recesszió következtében elszenvedett piacvesztés 2009-ben, a Toyota hazai képviseletét is megviselte, egyrészt pénzügyi vonalban, másrészt az imázsa is sérült. Míg 2008-ban 10.000 fölötti egységet értékesítettek Romániában, ami 3.1%-os részesedést jelentett, 2009-ben még 4000 egységet sem sikerült eladniuk.
Lévén, hogy az ország autóparkjának felfrissítését megcélzó roncsautó program 2010-ben is folytatódik, szinte mindenik autómárka-kereskedő igyekszik a programon keresztül értékesíteni járműveit. A Toyota Románia is ezáltal próbálja visszaszerezni a tavaly elvesztett piaci részesedését, minél többet eladni a kedvezőbb árfekvésű alapmodelljeiből.
Ám, ha a közelmúltbeli eseményeket nézzük az autókereskedő háza táján, ez nem is lesz nekik könnyű. A pénzügyi veszteségek mellett, az elmúlt negyed évben óriásit bukott az imázsa tekintetében is, úgy globális, mint országos szinten.

Hogyan kezdődött a Toyota válsága
A történet 2009 novemberében kezdődött, amikor az amerikai Toyota Motor Corporation a közlekedésbiztonsági felügyelettel (NHTSA) együttműködve, bejelentette, 4.2 millió autót fog visszahívni a szervizekbe, mivel fennáll a gázpedál padlószőnyegbe való beakadásának a veszélye, ami életveszélyes balesethez is vezethet. 2010. januárjában újabb visszahívás következett, ezúttal a gázpedál beragadásának veszélye volt a kiváltó ok, melyet nyolc modellnél észleltek. Emiatt ismét 2.3 millió gépkocsi visszahívását tűzte napirendre a japán autógyártó. A visszahívott egységek száma az Amerikai Egyesült Államokban elérte a 7.5 millió egységet. Hamarosan Európában is megindult a lavina, újabb 1.7 millió autó visszahívását jelentették be. Az okok, az Egyesült Államokban is tapasztalt, gázpedál beragadásának veszélye és feltételezett szoftverhibák az automatizált fékrendszernél.
Nemrég a Toyota menedzsmentje, Kazuo Okamoto alelnök személyében, nyilvánosan is elnézést kért az európai autótulajdonosoktól, akiknek valamiféle problémája adódott az esetleges gyártási hibák miatt. Amerikában ennél bonyolultabb az ügy lévén, hogy 102 feljelentés érkezett a közlekedésbiztonsági felügyelethez a fent említett problémák miatt. Több haláleset illetve baleset okozásáért a japán gyártót több csoport is keresetet nyújtott be illetve perbe fogta.
Romániában a Toyota helyi illetékesei januárban még tagadták, hogy gondok lennének az országban eladott járművekkel, ám február közepén mégis bejelentették 12.500 egység visszahívását a hazai 18 márkakereskedő egyikének a szervizébe. Nemrég interjúban nyilatkozott a Toyota Románia vezérigazgatója, George Kyriazis is, aki a visszahívások állapotáról beszélt.

Válságkezelés a Toyota-nál
Érdekes lépéseket figyelhetünk meg a Toyota kommunikációjában. Az Egyesült Államokban még le sem zárultak a kongresszusi meghallgatások, és máris intenzív reklámkampányba kezdett a vállalat, ezzel próbálva visszaszerezni a vásárlók bizalmát. Az amerikai Saatchi&Saatchi, a Toyota reklámügynöksége egy 1 perces szpotban igyekszik menteni a menthetőt, a Toyota több mint fél évszázados múltjára hivatkozik, amely során megbízható, biztonságos és kiváló minőségű járműveket nyújtott ügyfelei számára.

Érdekes, hogy a Toyota válságkezelésének alapvető eszközeként a reklámot választotta, amely nem a jelenlegi problémák orvoslásának a konkrét kommunikációjára terjed ki, hanem a márka évtizedek során elsajátított értékeire. Fontos megjegyezni, hogy a megszokott postai úton történő személyes értesítések mellett, a visszahívások kommunikációját igen erősen az online médiumra összpontosította a gyártó. Ám ezzel még nincs nyert ügye, lévén, hogy Amerikában sem teljesen népszerű az ilyen jellegű információ-követés az autótulajdonosok körében.

Külföldi reklámszakértők szerint a március 2-án elkezdett kampány kissé elsietett, mivel szőnyeg alá próbálja seperni a biztonsági gondokat. A Los Angeles-i Deusch LA reklámügynökség elnöke, Mike Sheldon szerint, az embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy a rossz híreket megemésszék, feldolgozzák, ezért a vállalatoknak nem kellene túl hamar újrakezdeniük az eladást és az ezt célzó népszerűsítést. Úgy néz ki, hogy a Toyota az elhúzódó gazdasági recesszióban nem engedte meg magának ezt a profitkiesést. Hogy hosszú távon mi lesz ennek a következménye nehéz megjósolni. Az autóipar válságkezeléseinek történetében voltak példák mindkét esetre, voltak akik egy ilyen válságot megerősödve küzdöttek át, és voltak akik belebuktak. Végső soron, itt nyilvánul meg igazából a márka ereje.

Toyota a Trabant vagy éppen Olcit helyett
Romániában, lévén, hogy sokkal jelentéktelenebb piacról beszélünk, és a visszahívások száma sem nagy (ahogy az utóbbi években eladott egységek sem – nem éri el a 35.000 egységet), nem volt szükség külön imázs-kampányra. A 2009-es eladási mutatók nem voltak túl biztatóak, így idén több egység értékesítését tűzték ki célul, hátha majd így teljesíteni tudják legalább a tavalyi értéket. A roncsautó program előnyeit próbálja meglovagolni a japán gyártó romániai képviselete is, ezért egy népszerűsítési kampányt indítottak útjára.
Ha már színész megjelenéséről van szó egy Toyota szpotban, és csöppet is jártasak vagyunk a román blogtérben, sejthettük volna, hogy a választás a médiasztár és színész Mircea Badea-ra esik majd, aki már elég régóta népszerűsíti blogján a Toyota márkát. Két változat készült a szpotból, a történet ugyanaz, csupán a népszerűsített modell változik. Az Auris-t 8949 eurótól kezdődő HEA-t tartalmazó árban kínálják, míg a kisebb méretű Yaris-t 6399 eurótól kezdődően, HEA-val együtt.
Az új szpotokat a Saatchi & Saatchi hazai képviselete szignózta, Daniela Nedelschi koordinálásával, a gyártás a Saga Film munkája, Radu Jude rendezésében, míg az utógyártási munkálatokat a Chainsaw Europe végezte el.
Az AdPlayers információi szerint a szpotok március 6. óta futnak a televízióban, ám a YouTube-ra már március 4-én feltöltötték őket.

A szpotokra visszatérve, a forgatókönyv egyszerű, ám annál sokkal több benne félig evidens, jelenlegi hatalmat célzó csípős kritika, ami arra utal, hogy Mircea Badea is részt vett a forgatókönyv kidolgozásában. A szpotban megjelenik Badea édesapja is, szintén az apa szerepében. Mircea kölcsön kéri a jó öreg Trabantot, az öreg kétszer is lelkére köti, hogy vigyázzon rá, nehogy összekarcolja, egy nap majd az övé marad. A hazatérő Mircea jól megtréfálja az apját, történt valami az autóval mondattal, mire kiderül, hogy a jó öreg Trabit beadta a roncstelepre és helyette egy új Toyotát vett. Az autót az öreg szaki teszteli, majd véleményezi, szerinte szuper ez az ár a roncsautó programon keresztül, csak utak legyenek. A szpot végén elhangzik a garancia időtartama, Mircea hangjával, aki szerint az 5 éves garanciával megérik az erdélyi autópálya befejezését is.
Talán az első olyan reklám a hazai reklámiparban, amely ironizálja a politikai hatalmat. Egyrészt a Trabant rendszáma, amely egyidőben céloz az iszákos példamutató államelnökre (BEA) és lányára (EBA), továbbá a szpot végén elhangzó, a közéletben amúgy is annyit vitatott erdélyi autópálya, amely közvetlenül a szállításügyi minisztert, Radu Berceanu-t kezdi ki.
Kérdés, hogy hogyan ment ebbe a játékba bele az ügynökség, mennyi pénzt kap az imázsa Toyotával való társításáért Mircea Badea, és mennyire fog hasznára válni ez a márkatársítási döntés a Toyota romániai képviseletének? Ha a személy és a márka közvetített értékeit hasonlítjuk össze, nem egészen tökéletes az egyezés, de talán a kormány épülete előtt korábban meztelenkedő médiasztár felfele fogja görbíteni a japán gyártó 2010-es eladásait.

Érdekes az a részlet is, hogy míg a szpotokban a Trabantot használják, ami nem kifejezetten hazai őstermék, addig az autókereskedő weboldalán megjelenő banner-eken egy lerobbant Olcit látható. További érdekesség, hogy míg a szpotokban két modellt kínálnak a roncsautó programon keresztül, addig a web banner-eken további három modell jelenik meg, az Avensis, Corolla és az Aygo.
Figyelembe véve, hogy egy hét telt el a kampány kezdete óta, egész jó kis visszhangot váltott ki, úgy a médiasztár blogján, mint a YouTube hozzászólásokban. A legtöbben pozitívan viszonyulnak a szpotokhoz, és dicsérik Mircea Badea színészi és közreműködői szerepét, sokan nagy sikert és a Toyota eladásainak megnövekedését látják.

Tövisi Attila Daniel: Jómagam szkeptikusabb vagyok azon a téren, hogy a kampány jelentősen meg fogja növelni a Toyota eladásait, így inkább kivárom a végét. Egy biztos, imázsépítőként nagyon megfelelnek a szpotok, a kérdés, hogy kinek az imázsának használnak leginkább? A több millió autót visszahívó japán márkának, vagy a reflektorfénybe vágyó médiaszereplőnek. És ha belegondolok, hogy ezért fizetik is…

Források:
Toyota.com, Toyota.ro,
APIA, Wikipédia,
The Hindu, Taiwan News,
Ziarul Financiar – 1. cikk, 2. cikk,
Hotnews.ro – 1. cikk, 2. cikk,
Ziare.com, AdPlayers.ro,
Világgazdaság Online, HVG.hu

Január 16-tól kezdődően nem fog többet megjelenni a Jurnalul Naţional szombati száma és a Jurnalul casei melléklet – adták hírül a napilap képviselői.
Ezzel egyidőben, a Jurnalul de duminică lapot hétvégi újsággá alakítják át és január 16 után szombatonként fog megjelenni. Lehetséges, hogy a hétvégi kiadás más nevet fog kapni, de ugyanakkor megmarad az aktuális felépítése, mint szabadidei újság, 64 oldalon keresztül lesz olvasható. Ezután a hétvégi hírlapot a Jurnalul de duminică csapata fogja szerkeszteni, Roxana Roseti vezetése alatt.
A Jurnalul Naţional továbbra is megfogja jelentetni az Ediţia de colecţie, Jurnalul de sănătate, Jurnalul de bucătărie és a Jurnalul TV mellékleteit.

A Jurnalul Naţional napilapot 1993 július 7-én indították el. Jelen pillanatban a napilap igazgatója Marius Tucă. A Jurnalul Naţional az Intact médiatröszt tagja, többek közt az Antena 1, Antena 2, Antena 3, Antena Internaţional, Euforia TV, Gsp TV, Radio ZU, Romantic FM, Gazeta Sporturilor, Săptămâna Financiară, Felicia, Top Gear és a Confidenţial mellett.

Forrás: Mediafax

Miután december 23-tól beszüntették a Cotidianul és a Business Standard napilapok nyomtatott változatait, más két napilap – Ziua és Gardianul – képviselői is bejelentették ezek nyomtatott változatának megszüntetését. Ettől a héttől kezdve az utóbbi két napilap csak online változatban lesz olvasható. Ennek következtében több tíz újságíró vált munkanélkülivé, a többiek meg a napilapok online változatát fogják szerkeszteni.

A Ziua első olvasói között számon tarthatjuk nagyszüleinket vagy dédnagyszüleinket is, hiszen a Ziua sajtócsoport 1930-ban alakult meg, mely megszakításokkal együtt 7 évtizedes múltra tekint vissza. A kommunizmus leverése után, 1994-ben, újraindított Ziua folyóirat volt az első romániai napilap, amely online is olvasható (1996-tól). Ugyancsak újdonságnak számított az amerikai és kanadai számok elindítása is, Ziua USA néven.
Az elmúlt évtizedben a Ziua megjelenési példányszáma (előfizetők + szabad eladás) 75%-kal csökkent, így az 1999-es több mint 43.000-es értékhez képest, 2009 szeptemberére valamivel több, mint 11.000 megjelent példányszámra zuhant.

A sajtóterméket kiadó ZIUA cég vezérigazgatója, Mihai Pâlşu nyílt levélben búcsúzott el a hagyományos olvasóktól a kiadvány honlapján.
„A jelen levő gazdasági feltételek mellett, melyek Romániában uralkodnak, a gazdasági válság hozzánk is elért. Ezért szükségesnek érzem bejelenteni, kedves olvasók, hogy 2010 január 7-el kezdődően, a Ziua nyomtatott változata megszűnik, egészen a Ziua Csoport gazdasági mérlegének kiegyensúlyozásáig. Az interneten továbbra is olvashatnak minket mindennap: új cikkeket, információkat, kivizsgálásokat, feltárásokat teszünk közzé a ziua.ro weboldalon.” – jelentette be Mihai Pâlşu.
Levelében, ezután köszönetet mondott az olvasóknak, hogy a folyóirat mellett voltak nap, mint nap, a kitartásért, a hozzászólásokért, a jókívánságokért, a támogatásért. Befejezésül hozzátette „Kérem, legyenek türelemmel! A Ziua nem az utolsó szót írta le, hiszen rövid időn belül vissza fog térni a média piacra, mert a Ziua egy márka, ami nem fog eltűnni.”

A Gardianul napilapot 2002-ben alapította meg Gabriel G. Stănescu. Később, egészen napjainkig az SC Best Media Press kiadásában került a piacra.
„Igaz a hír, hogy az újság nyomtatott változata egy időre meg fog szűnni, hozta meg a döntést a napilap részvényesei. Online fogunk maradni csak.” – nyilatkozta Alecu Racoveanu, a Gardianul igazgatója. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az alkalmazottak sora, az igazgató elmondta, hogy ebben a kérdésben a részvényesek még nem hoztak döntést, de hamarosan erre is sor fog kerülni.

Forrás: Evenimentul Zilei, Brat.ro, Ziua