„A múlt évben a helyi PR piac hihetetlen pezsgésben volt, abban az értelemben, hogy a “nyert média” (megnyert/ingyenes népszerűsítés, az ellenkezője a fizetett népszerűsítésnek, melyet a reklámok által érnek el) a márkák leghasználtabb kommunikációs módszere volt. A PR vezető terület maradt és igyekezett a kommunikációs változásokkal lépést tartani. A digitalizáció volt 2011 legfőbb trendje. Ezt az irányzatot a PR-nek is sikerült hamar átvenni. Iparágtól függetlenül a digitális összetevő a kommunikációs kampányok fő eleme lett. A fogyasztókkal való párbeszédben az őszinteség és az eredetiség lettek a fő kulcsszavak.” – jegyzi meg Hortensia Năstase a GollinHarris Bukarest társigazgatója.

Ioana Mănoiu, a GMP PR menedzsere szerint, „a tavalyi év az az időszak volt, amikor a közösségi médiát hivatalosan is asszimilálta a PR ipar. Nem hiszem, hogy létezett volna, olyan projekt, amelynek legalább egy összetevője ne terjedt volna ki a közösségi médiára. Nem tudom ezt mennyire akarták az ügyfelek, de alkalmazkodtak. Egy évvel ezelőtt, még olyan ügyfeleink voltak, akik csak követték a közösségi médiában történő eseményeket. Mára ez megváltozott, hiszen minden GMP PR ügyfélnek volt legalább egy online-ra kiterjedő projektje az elmúlt hat hónapban.”

Gabriela Lungu, a The Practice társigazgatója is, visszatekintett az elmúlt évre: „A PR piac a múlt évben minden bizonnyal dinamikusabb volt, mint 2010-ben. Sokkal több ügyfelünk volt, akik a PR szolgáltatásainkat vették igénybe, viszont az erre szánt költségvetésük alacsony maradt. A vállalatok igénylik a PR szolgáltatásokat és nyitottak is arra, hogy egy erre szakosodott ügynökséghez forduljanak. A gond, viszont, az, hogy amikor a költségvetés szóba kerül, általában az ügyfelek nagyon szűkmarkúak. Szerintem ez azért van, mert nincsenek megtanítva, hogy magas költségvetést szánjanak a PR tevékenységekre.
Az ügyfél vállalatok marketing vagy kommunikációs szakemberei, szemrebbenés nélkül szórják a százezer eurós nagyságú összegeket televíziós szpotokra vagy a reklámügynökségeknek. Viszont nagyon nehezen nyitják ki a pénzeszsákot, mikor egy PR kampány kifizetéséről vagy a PR szolgáltatások havi béréről van szó.” - vélekedik a szakember.

Mi várható 2012-ben?
A Graffiti PR ügynökség igazgatója, Mircea Tomescu, szerint, „ez az év a diverzifikáció éve lesz, ami azt jelenti, hogy megnőnek a bérezések a „hibrid szolgáltatások” terén. Gyakorlatilag a klasszikus PR a fogaskeréknek csak egy szemét fogja kitenni, a többi szem a társadalmi felelősségvállalásé, fenntarthatóságé, média termékeké, gerilla tevékenységeké, szenzációké és az ATL illetve a BTL kommunikációé lesz.”
A klasszikus PR elhatárolódásával, Gabriela Lungu, is egyetért. „Ha a sajtókapcsolatok olyan jelentőséggel bírnának, mint ezelőtt 5 évvel, mi nem bírnánk meg. Lehet, hogy lenne 3 emberünk erre. A kommunikációs ipar megváltozott. Most a sajtókapcsolatok az ügynökség tevékenységének 15 %-át teszik ki. Viszont nagyon sok a tanácsadói munka. A pénzügyi válság mindannyiunkat arra késznyerített, hogy újragondoljuk tevékenységeinket. Ahogy mi tudjuk, ez a mesterség meghalt. Ki végez olyan PR-t, mint ezelőtt 5 évvel? Ha van is valaki, nem hinném, hogy ügynökségként működne, legfeljebb szabadúszóként.”
Az a tény, hogy egyre több ügynökség diverzifikálja szolgáltatásait, meglátszik a kommunikációs kampányokon is. Zoltán Imola, a McCann PR igazgatója, szerint is egyre több hangsúly fektetődik az integrált kampányokra.

Fókusz a közösségi médián
Az integrált kampányok mellett, két másik irányzat is elterjedőben van. Az egyik a közösségi médiára irányuló kommunikáció, a másik meg a vállalatok befektetése a társadalmi kampányokba.
A közösségi média a kommunikáció egyik fontos elemévé vált, főleg a PR területén. Egyre több márka jelenik meg ebben a közegben. Ezek kommunikációját a felhasználó és a márka között a legtöbb esetben a PR szakemberek irányítják, viszont van példa arra is, hogy ezzel online ügynökségek foglalkoznak.
Az online felületen, csakúgy, mint a való világban, a PR az egyik fontos eszköze a jó kapcsolatok kialakításának a márka és a felhasználók között.
„Nem a lájkok száma lesz fontos, hanem az a módszer, ahogy a felhasználókat átalakítod a márkád üzenetének hordozóivá.” - állítja Hortensia Năstase. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ahogy az online fontos része lesz a kommunikációs stratégiának, úgy a PR szakember szerepe is nőni fog. „A kommunikáció világa megváltozott, az információk sebessége megnőtt, egy egyszerű negatív hozzászólás több ezer hasonlót tud generálni, ami néhány másodperc alatt drasztikusan érintheti a vállalkozást. Itt lép közbe a PR szakember szerepe, és csakis az övé.” - vélekedik a szakember.

A menedzserek kommunikációs tanácsadást szeretnének
A márka és az online felhasználók közötti kapcsolat kialakítása mellett, Ioana Manoiu szerint, az idei év egyik látható változása az lesz, hogy egyre több menedzser szeretne felkészítést kapni kommunikációs szakemberektől.
„A mai menedzsereknek jóval összetettebb kommunikációs problémákkal kell szembenézniük, mint régen, és belátják, hogy szükségük van egy tapasztalt tanácsadóra ezen a területen. Olyan szolgáltatásokról beszélünk, mint CEO branding, a stakeholderekkel való kapcsolattartás, az üzlet közösségébe való beépülés, storytelling és belső kommunikációs tréningek, a stratégiai bemutatókon való támogatás.
Egy másik irányzat a PR növekedése a marketingben: a költségvetések áthelyezése a reklámból a PR-be, a PR átváltoztatása egy támogatási eszközzé, amely arra hivatott, hogy fedezést kapjon a marketing tevékenységekre, egy stratégiai eszköz, amely arra hivatott, hogy releváns tartalmat hozzon létre. A PR szakember nem egy egyszerű továbbítója lesz a reklám ügynökségek által kitalált szép meséknek, hanem ő fogja kitalálni, és ő is fogja továbbítani a történeteket.” – állítja Ioana Manoiu.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy egy igen mozgalmas évet tudunk magunk mögött, ami a PR szakterületét illeti. A vállalatok még mindig nagyobb előszeretettel költenek marketing és reklámtevékenységekre, habár már felismerték a PR szükségszerűségét. A közkapcsolatok már nem arról szólnak, amiről 5 évvel korábban és végképp nem arról, amit az egyetem padjai között oktatnak. A technikai fejlődés és a digitalizáció átalakítja a kommunikációs piacot, a közösségi média megkerülhetetlenné válik. A PR szakemberek igyekeznek felzárkózni a gyorsan változó környezetben és próbálják megerősíteni illetve visszaszerezni vezető pozíciójukat a kommunikációs iparban.

Forrás: Wall-Street

Az érdekes történetekkel fűszerezett előadás során, Aradi vázolta a kommunikációs szakma jövőképét, aminek középpontjában, elképzelése szerint, a stratégiai tervezés, a projektmenedzsment és az interkulturális kommunikáció áll majd.

Aradi József kifejtette, hogy a kommunikáció szak elvégzése önmagában nem elég az érvényesüléshez. A világnak már több kell az egyszerű PR-esnél, újságírónál, kommunikációs szakembernél. Külföldön például, létezik fő szak és mellék szak, ami azt jelenti, hogy a diákok már eleve két szakmát tanulnak az egyetemen. A PR a legtöbb esetben csak mellékszakként választható. Ilyen opciók országunkban még nem léteznek, viszont, az itteni diák megteheti, hogy egyidőben két szakot is elvégez, például kommunikációt és még valamit. A szakember elmesélte, hogy az évek során találkozott már egész különleges szaktársításokkal is: kommunikáció-informatika, kommunikáció-rendezvényszervezés, kommunikáció-kertészet, stb. Többször is hangsúlyozta:

„Elsősorban a fő szakmát kell megtanulni és csak utána jön a kommunikáció. A kommunikáció önmagában nem szakma. Már elmúltak azok az idők, amikor egy szakmából nyugdíjba lehet vonulni. Ezek után feltevődik a kérdés, hogy 10 év múlva még beszélhetünk szakmáról?”

Az előadás második felében a stratégiáról beszélt a meghívott. Arra a kérdésre, hogy mi a stratégia, egy egészen egyszerű választ kapott a hallgatóság: „A stratégia az a folyamat, amit nem csinálunk ezután.” A kommunikáció szakon tanulóknak, alap lenne, hogy stratégiai gondolkozási készséggel rendelkezzenek – ehhez pedig stratégiáról kellene tanuljanak, ami a jelenben nem része a hazai kommunikáció szakok tantervének.
Külföldön már állásinterjún kell bizonyítaniuk ezt, ahol, többnyire egy megadott projekt stratégiáját kell elkészítsék. Viszont az is gyakran előfordul, hogy az állásra jelentkező személy saját jövőjének stratégiai térképét kell elkészítse – hogyan és hol látja magát például 5 év múlva.
Tehát stratégia nélkül nincs mihez kezdeni a kommunikáció szakmában, hiszen ma már minden második kommunikációs szakember valamilyen módon kapcsolatba kerül a stratégiával. Az előadó elmagyarázta, hogyan kell elkészíteni egy stratégiai térképet és hogyan kell azt leolvasni, hiszen a térkép a stratégia legfontosabb része.

Nemcsak a stratégiához, de a projekt menedzsmenthez is kellene értenie mindenkinek, aki karriert akar befutni a mai világban. Hiszen miután elkészítettük a stratégiai térképet, a kezdeményezéseket le kell bontani projektekre, ezeket meg életben kell tartani. Fontos tudni, hogyan lehet egy projektet hatékonyan és eredményesen véghezvinni.

A harmadik kulcsfogalom az interkulturális kommunikáció. Manapság nagyon sokan mennek külföldre dolgozni, kipróbálni magukat a szakmában. Alapkérdés, hogy az ember megértse az adott ország vállalati életének sajátosságait.

„Ezek az elemek rendkívüli módon meghatározzák a jövőt és kifejezik azt a paradigmát, amit úgyis meglehetne nevezni, hogy a kommunikációról való elképzelés gyökereiben megváltozott. Hiszen a hagyományos elképzelés az, hogy van egy vállalat vagy szolgáltatás és egyirányú kommunikációt folytat a célközönséggel. A paradigmaváltás pedig ott jelentkezett, hogy ez ma már a világban egy kétirányú folyamattá alakult, mert az interaktivitásnak döntő jelentősége lett. Tehát az interaktivitásban keresendő a szakma jövője.” – fejezte be előadását Aradi József.

A szakma digitalizálódása és a közösségi hálózatok
A szakmabeliek szerint a vállalati kommunikáció a fő kommunikációs gyakorlat, melyet a marketing és a fogyasztókkal való kommunikáció követ. A jövőre való tekintettel, az on-live eszközök lesznek a leggyakrabban használt médiumok a kommunikációs menedzsmentben. Ezzel ellentétben, egy hosszanti kutatás szerint a szakemberek hajlamosak túlzottan felbecsülni az online csatornák jövőbeni fejlődését.
A tanulmány szerint a szakemberek 55%-a úgy gondolja, hogy a digitális fejlődés és a közösségi média adaptációja lényeges lépés a szakma jövőjét illetően. A közösségi hálózatokra épülő online eszközök fejlődése még mindig alulmúlja a szakemberek elvárásait. 10 közkapcsolati szakember közül csak 4 személy tesz említést arról, hogy munkakörében létezik szabály a közösségi hálózatokra vonatkozóan, esetleg közösségimédia-kézikönyv. Ugyanakkor csak minden harmadik szervezetben léteznek eszközök a közösségi média nyomon követésére és elemzésére. Meglepő eredmény született a szakmabeliek közösségi média használatáról, hiszen 4,7% soha, míg 3,6% hetente egyszer vagy annál kevesebbszer lép be a közösségi oldalakra. Ezen a téren a legaktívabbak a szerbek, valamint a civil szervezetek péeresei.



Szakmai bérezés
A tanulmány kitért a kommunikációs szakemberek fizetésére is. Ebből a részből kiderült, hogy Európában 20,5% 30 ezer euró alatti fizetést kap évente, és csupán csak 2,1 százalék kap 300 ezer euró fölött. Az elmúlt két év változásait tekintve megállapítható, hogy több szakember lépett be a legfelső sávba, de ezzel egy időben nőtt az alacsony fizetésűek tábora is. Kelet Európában a legtöbb szakember 40 ezer eurónál kevesebbet keres évente.

A tanulmány eredményeinek közzétételében a Grayling globális kommunikációs hálózat segédkezett.
„A tanulmány támogatásával a Grayling-nek lehetősége nyílik ellenőrizni a kommunikációs menedzsment trendjeit, valamint elemezni a szakmában történő változásokat európai szinten. Az elmúlt öt évben, az első tanulmány elkészítése óta sikerült azonosítanunk a strukturális kommunikáció jellemzőit Európában. Például, ebben az évben egyértelmű az a tény, hogy a 2008-as gazdasági válság után, a kommunikációs igazgatók befolyása a szervezeti stratégiákra megnőtt. Ugyanakkor az is kiderül a tanulmányból, hogy a szakemberek úgy gondolják, mostanra szilárdabb lett a pozíciójuk, a válságot megelőző időszakhoz képest.” – nyilatkozta a Grayling regionális igazgatója, Jan Simunek.



Források: European Communication Monitor, IQads

Vasárnap zárult a III. PR Nyári Egyetem. Az egy hetes intenzív elméletet és műhelymunkát tartalmazó program a házigazdák kérésére idén a települések, önkormányzatok arculatára, ezeknek fejlesztési lehetőségeire fókuszált. Az első nap az arculaté volt. Dr. Szeles Péter, az MPRSZ elnöke tartott előadást Arculatelmélet címmel, melyben a kommunikációs szakember és a grafikus közös szerepét emelte ki. Hangsúlyozta: “nem a forma, hanem a tartalom rángatja a világot.” Nem elég a vizualitás, azt meg is kell magyarázni. Ez pedig a kommunikációs szakember szerepe: tudatni úgy a külső, mint a belső személyzettel, hogy miről is van szó. Ezt követően Szabó Dániel főiskolai adjunktus (Budapesti Gazdasági Főiskola) beszélt arculati auditról. Ennek esszenciája tulajdonképpen az arculat minőségének megállapításában áll. Az arculati audittal foglalkozó kutatók folyamatos kutatásokat, megfigyeléseket végeznek annak érdekében, hogy megtudják mennyiben felel meg az arculat az adott szervezetnek. Ezen kutatási módszerekre, területekre derült fény a továbbiakban. A nyári egyetem délutánonként műhelymunkák helyszínévé változott, melyeknek alapjául a délelőtti előadások szolgáltak. A hétfői szemináriumokat Nagy Judit, Virányiné Dr. Reichenbach Mónika (a magyarországi Pázmánd polgármesterasszonya, a város arculatot építő tevékenységeiről számolt be) továbbá Windhager Ákos és Ferling József (a PR munka hosszú távú céljairól, továbbá a települések megkülönböztető jegyeinek kiválasztásának nehézségeiről) tartották párhuzamosan. Ki-ki érdeklődésének megfelelően választhatott.

Kedden a lobbizás, a public affairs köré épültek az előadások. Elsőként Magyar Ferenc – a Szent István Egyetem oktatója tartott előadást, amelyben bevezette az említett fogalmakat, eredetüket és irányvonalaikat továbbá a lobbizással kapcsolatos tévhitek forrását boncolgatta. Dr. Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Kommunikációs és Rendezvényszervezési Főosztályának vezetője a magyarországi lobbizásról beszélt gyakorlati történtek mentén, továbbá a lobbi típusairól, történelmi és politikai vonatkozásairól beszélt. Ezt követően ugyancsak Dr. Rácz Gáborral az előbbi előadásokra alapozva szituációs gyakorlatokat végzett a közönség. A továbbiakban Galánfi Csaba kutatási szakértő vezetésével csoportmunkát végeztek a jelenlévők. A szerdai napon a médiafigyelésről, médiakapcsolatok kiépítéséről, sajtókapcsolatokról volt szó. Sasvári Tamás informatikus a Media Analyser nevű program lehetőségeiről, szerepéről beszélt, Virányiné Dr. Reichenbach Mónika pedig saját honlapjára vonatkoztatva támasztotta alá a program gyakorlati jelentőségét, mely a médiafigyelés leegyszerüsítésében áll. Dr. Rácz Gábor “Sajtókezelés és médiakapcsolatok építése” című előadásában tapasztalataira hivatkozva számolt be a sajtóval kiépítendő kapcsolatok szükségességéről, nehézségeiről. A délután következő szakaszában Kriaszter Attila településmarketing szakértő a települések, önkormányzatok kommunikációjáról tartott előadást, amelyben többek között a szakterület újszerűségéről beszélt. Továbbá a települések termékként való definiálását követően az eladási lehetőségeket boncolgatta a közönséggel együtt interaktívan.
A szerda esti program része volt a sörszeminárium, ahol a szeminárium hagyománnyának megfelelően minden résztvevő kapott egy-egy korsó sört (a többit saját belátása szerint és saját költségéből fogyaszthatta) és egy adag gulyást. Idén először pedig söralátét tervező pályázatot is hirdettek, melynek nyerteseit a péntek esti állófogadáson díjazták. A söralátét témáját a „Sör és a PR” kapcsolata képezte. (A pályázó tervek közül néhány itt található meg.

A csütörtöki napot az online felületek lehetőségeinek szentelték. Dr. Berencsi György, marketingkommunikációs szakértő “Marketing PR a gyakorlatban” című előadásában gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Ezt követte Dr. Sós Péter János online kommunikációs szakember a márkázás szerepéről tartott előadást. Herendy Csilla online kommunikációs szakértő a user fontosságáról beszélt, míg Imre Lóránd Balázs social media szakértő az online interakciós lehetőségek fejlődését vizsgálta.
Pénteken a civil szervezetekről volt szó Lakatos Zsófia – az MPRSZ alelnökének, Regenbach Zsófia – Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekekért Egyesület önkéntes koordinátorának, továbbá Csáki Roland – nemzetközi marketingfejlesztési vezető és Dr. Nagy Marianna – Magyar Antidiszkriminációs Közhasználatú Alapítvány elnökének előadásában.

Az esti állófogadáson Dr. Bíró Zoltán dékán úr köszönetet mondott a Nyári Egyetem szervezőinek és résztvevőinek és a támogatóknak, Szeles Péter MPRSZ elnök pedig a házigazdáknak. A Nyári Egyetem résztvevői (előadók és hallgatók egyaránt) emléklappal távozhattak. Ezzel azonban csupán a didaktikai rész ért véget a nyári egyetemen, ugyanis szombatra egész napos kirándulást szerveztek Kézdivásárhelyre.

Barabás Andrea

Ha kommunikációs diák vagy, már jó úton haladsz. Mindig jó, ha azon a szakterületen végzed tanulmányaidat, melyen később el szeretnél helyezkedni, viszont ez nem meghatározó szempont. Sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést álmaid állására, már az egyetem évei alatt tapasztalatokat kell szerezned. Nézzük, csak mit tehetsz annak érdekében, hogy majd egyetem után ne üres kézzel vágj neki a nagyvilágnak.

1. Érdeklődés
Az már jó pont, ha lelkesedést és szenvedélyt mutatsz a szakma iránt. Az egyetemen tanultakon kívül próbáld meg autodidakta módon fejleszteni magad. Olvass szakkönyveket, esettanulmányokat, blogokat, hozzászólásokat.

2. Önkéntesség

Egy kis elméleti tudással, már elindulhatsz non-profit szervezetekhez kopogtatni, hogy kommunikációs ismereteiddel segítségükre légy. Ajánlom figyelmedbe a PR-Alpha Egyesületet, mely főként kommunikáció szakos diákokért jött létre ezelőtt 5 évvel. Sajnos egy ideje a szervezet aktivitása stagnál, a diákok passzivitása miatt. Viszont ha lenne érdeklődő, aki aktívan tevékenykedne az egyesületben, újra lehetne éleszteni azt.
Az önkéntesség mindig jól mutat a CV-ben, főleg ha még eredményeket is fel tudsz mutatni ebből az időszakból, ugyanakkor te is nagyon sokat tanulhatsz egy-egy ilyen munka során.

3. Diákönkormányzatok
Ha már úgyis ott az egyetem kapuin belül, nyugodtan kopogj be, és vedd ki aktívan a részed a szervezésből, feladatokból. Ebből is csak te jössz ki győztesen, hiszen nemcsak tanulsz ezáltal, hanem kipróbálhatod magad mindenféle jó dologban.

4. PR klub
Mindig jó, olyan személyekkel elbeszélgetni, akiknek ugyanaz az érdeklődési köre, és célja, mint neked. Ha nincs PR klub az egyetemen vagy a környéken, sebaj, alapíts egyet, például az évfolyamtársaiddal. Nem kell nagy dolgokat tennetek, az is elég, ha olvasmányokat beszéltek meg egymással, olvasnivalókat ajánltok egymásnak, együtt dolgoztok ki projekteket vagy együtt neveztek be versenyekre. Azonkívül, hogy jó hangulatuk van ezeknek a találkozásoknak, kapcsolatokra is szert tehetsz, és még tanulsz is. Nem nagyszerű?

5. Rendezvények
Habár helyi szinten még csak néhány kommunikációs rendezvényt szerveznek, érdemes ezekre ellátogatni. Például részt vehetsz a kolozsvári Kommunikációs Napokon vagy a MATUR Nyílt Napokon, a marosvásárhelyi OKOS konferencián, esetleg a csíkszeredai Nyári PR Egyetemen. Ha lehetőséged van, látogass el bukaresti vagy budapesti rendezvényekre is, melyeken a szakma elismert embereitől tanulhatsz.
Egy-egy konferencia, workshop alkalmával rengeteg új dolgot fogsz tanulni, ismereteid bővülnek, és új emberekkel ismerkedhetsz meg, akik később talán még segítségül lehetnek az álomállásod felé vezető úton.

6. Szakmai gyakorlat
Ha választhatsz, a szakmai gyakorlatodat olyan helyen végezd, ahol szakemberektől tanulhatsz. Próbáld úgy végezni a feladataidat, hogy később büszke lehess a gyakorlaton elért eredményeidre.

7. Versenyek
Már erdélyi diákok számára is hirdetnek kommunikációs versenyeket, kiírásokat magyarországi ügynökségek, vállalatok is (például a Kreatív magazin). Viszont, ha nem akadály a román nyelv, akkor hazai versenyekbe is beszállhatsz. Sajnos az utóbbi évben már nem rendezték meg a Kommunikációs Olimpiászt, ami anno a szakma legnagyobb versenyének számított. Helyette azonban találhatsz pályázati kiírásokat. Ezekkel a megmérettetésekkel nemcsak szakmai ismereteidet és kreativitásodat fejlesztheted, hanem befolyásos emberekkel is megismerkedhetsz.

8. Internship
Az internship programok lényege, hogy tágítsd a szakmai látókörödet, rengeteget tanulj, tapasztalatokat szerezz és nem utolsó sorban, hogy új élményekkel gyarapodj. Ha érdekel ez a lehetőség, ajánlom, hogy nézz szét a studentie.ro oldalon, talán találsz magadnak megfelelő programot.

A munkaadó szemszögéből
Tegyük fel, hogy mindent megtettél annak érdekében, hogy ne tapasztalatlanul kerülj ki az egyetem padjai közül. Jól megszerkesztett CV-vel, magabiztosan megindulsz munkát keresni. Ugyanezt teszi az évfolyamtársad is, aki szintén azért adott bele mindent az egyetem évei alatt, hogy meg tudja szerezni álmai állását. Mindketten ugyanahhoz az ügynökséghez adjátok be az önéletrajzotokat. Feltételezzük, hogy a rengeteg jelentkező közül kettőtöket választottak ki, akik megfeleltek az elvárásoknak. CV-tek majdnem egyforma, hiszen mindketten keményen dolgoztatok az egyetem évei alatt. Mi alapján fognak dönteni?
Tereza Tranaka az Oxigen Public Relations ügynökség menedzsere szerint nem létezik két teljesen egyforma jelentkező. A két kiválasztottat először tesztelik, mégpedig úgy, hogy kapnak egy projektet, rendszerint egy PR anyag elkészítését, amit a kidolgozás után be kell mutassanak. Itt a jelentkező írás illetve kommunikációs készségét tesztelik. Nagyon fontos szempont a jelentkezők angol nyelvtudása, ez kötelező a közkapcsolati szakmában. Azonkívül, jelentős szerepet játszanak az úgynevezett puha készségek (soft skills), mint az érzelmi intelligencia, pozitív attitűd, interakciós készségek. Nem utolsó sorban, megemlíti annak a bizonyos kémiának a szükségességét, ami a jelentkező és a munkaadó között kell, hogy létezzen.
A szakember szerint a szakterületen folytatott tanulmányok nem játszanak nagy szerepet a kiválasztásnál, abban az esetben, ha a jelentkező rendelkezik elegendő szakmai tapasztalattal, hiszen az elméleti tudás csak egy bizonyos pontig elegendő.

PR helyi szinten
Országos szinten a PR bölcsője Bukarestben van, így joggal teheted fel a kérdést, hogy te, mint „vidéki”, kitől és honnan tanulhatnál? Először is olvass szakmai könyveket, esettanulmányokat, cikkeket, blogokat, például a Kreatív Online, IQads.ro, Strategic.ro, prweek.com, adage.com, 360prblog.com stb.
Már említettem a PR klub fontosságát, amit akár te is megalapíthatsz az évfolyamtársaiddal közösen, ahol megvitathatjátok a szakma csínját-bínját. Kérdéseiddel, próbálj meg online kapcsolatba lépni bukaresti szakemberekkel például blogon keresztül. Biztos vagyok benne, hogy fognak válaszolni! Nem utolsó sorban, jó, ha tökéletesíted román nyelvtudásodat, hisz ez elengedhetetlen a hazai PR szakmában, még akkor is, ha egy magyar cégnél dolgozol. Tereza Tranaka szerint, ameddig jó vagy a szakmában, bárhol el tudsz helyezkedni, még a fővárosban is.

Hol keressek állást?
Ha már kitapasztaltad azokat a dolgokat, ami diákként kitapasztalható, nekiláthatsz álmaid állásának kereséséhez. A szakember ajánlata az, hogy a PR állásokat ne álláshirdető oldalakon keressük, hanem egyenesen az ügynökségeknél. Készíts egy listát a potenciális ügynökségekkel és írj nekik. Több az esélye, hogy ezzel a módszerrel választ kapsz a leveledre, mintha csak egy CV-t küldenél el nekik.
Amint már említettem, rendezvényeken, versenyeken lehetőséged van találkozni a szakma befolyásos embereivel. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy megismerkedj velük. Talán ezek a kapcsolatok, álláskereséskor segítségedre lesznek.
Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy az önéletrajzod megfelelően legyen megszerkesztve. Erre számos példát találsz a neten. Ha mégis álláshirdető oldalakon keresel állásokat, ne felejts el motivációs levelet íni, amiben őszintén leírod, hogy miért fontos számodra az adott munka.

Láthatod nem könnyű lépések ezek, sok áldozattal, fáradozással, kitartással járnak, de a végén megkaphatod álmaid állását. Fontos megértened, hogy ezt a szakmát csak gyakorlatban, élesben lehet megtanulni, ezért kell, még egyetem alatt szert tegyél némi tapasztalatra.

Forrás: Gomentorhsip

Cristina Blănaru a Mediafax hírügynökségnél dolgozott, mint szerkesztő, 2002 és 2010 között. Majd 2010-ben közkapcsolati felelős lett a 121 communications ügynökségnél. Nem sokkal később, a Makesense PR ügynökség csapatát erősítette, mint PR menedzser. Az írást azonban nem hagyta abba, saját kommunikációs blogján mutatja meg a nagyközönségnek írói tehetségét. Saját elmondása szerint, az íráshoz mindig vissza lehet térni. „Azért jöttem el az újságírásból és fogtam bele a közkapcsolatokba, mert végső soron mindkettő a kommunikáció egy formája, és mert az utóbbi időben az újságírás már nem vonzott annyira, mint régen. A legnagyobb különbség a két szakma között az, hogy az újságírásban én döntöttem, hatalmam volt a dolgok felett. Mint PR szakember mindig kell találni valami érdekes dolgot, amikor sajtóközleményt írunk, hogy azt a sajtó is átvegye.” – meséli a szakember.

Antonia Tucheac a Business Standard szerkesztője volt éveken keresztül. Majd a folyóirat megszűnése után, ő is a közkapcsolatokat választotta, a V+O kommunikációs ügynökségnél. De 2010 októberében mégis visszatért a romániai marketing szakembereket egyesítő portálhoz, a SMARK-hoz, ahol főszerkesztőnek nevezték ki.
„A Business Standard megszűnése után kis idővel belefogtam a közkapcsolatokba. A PR az újságírók első opciója, ha állásváltásról van szó, és a V+O hamarabb jött az ajánlattal, mint mások. Viszont visszatértem az újságíráshoz, az írás öröméért. Feltöltheted magad mint freelancer, mint blogger, de az adrenalint mint újságíró érzed igazán, amikor meg kell szerezned egy hírt, és arra törekszel, hogy azt te tedd közzé a leghamarabb. Visszatértem azért, mert elégtételt nyújt számomra, hogy az információ olvasva és, remélem én, megértve és értékelve van.”
Ma az újságírónő azt állítja, hogy soha sem menne vissza PR szakterületre dolgozni. Hogy miért? „Nem állítom, hogy nem szeretem a közkapcsolatokat. De egy rövid tapasztalat után, rájöttem, hogy sokévnyi újságírás után, engem nem jellemez az az elégedettség, amit a közkapcsolatok kínál. Nehéz volt a másik oldalon lennem. Nem éreztem jól magam egy PR-es bőrében. Lehet, azért mert nagyon szeretek írni.”

Az IQads és a SMARK szerkesztője, Alina Galeriu, a PR területén fogja kipróbálni magát. Marketing újságírással 2008 szeptemberétől foglalkozik – ekkor került az IQadshoz, míg 2009 augusztusában a SMARK-nál cikkezett.
Bevallása szerint a PR egy újabb kihívást jelent számára. „Mindenki ezt mondta távozáskor és én is azt tartom, hogy ez nekem valami új lesz, egy új kihívás. És azt gondolom, hogy az új munka illeni fog hozzám. Végső soron szomszédos szakterület az újságírással, nem fogok nagyon eltávolodni az újságírók céhétől, hiszen a folytatásban is együtt fogunk majd dolgozni. De hogyha tévedek, még mindig elölről kezdhetem az egészet, még fiatal vagyok. Bár nem szeretném, hogy ez bekövetkezzen.”

Minden bizonnyal az egyik legnagyobb elszakadás az újságírói szakmától a volt Campaign főszerkesztőjének, Romaniţa Oprea-nak, tudható be. Újságíróként (2002-2009) dolgozott már olyan szakmai lapoknál, mint az AdMaker, Biz, Campaign, IQads. 8 évnyi újságírás után, Oprea úgy döntött közkapcsolatok terén is kipróbálja magát, így került át a Millenium Communications ügynökséghez. Azonban itt csak kevés időt töltött, ugyanis 2010-től szabadúszóként dolgozik.
„A legnagyobb szenvedélyem az újságírás marad, ezt szerettem csinálni világéletemben. Azért hagytam ott az újságírást, mert megszűnt a folyóirat, és mert marketing és kommunikáció újságírás területén ez már elég volt. Próbálkozásom a Strategic.ro-val bebizonyította, hogy pontra tudok tenni egy csapatot és egy weboldalt, ahogy elterveztem. Ezek után úgy éreztem, hogy lezártam egy szakaszt és megpróbálom a közkapcsolatokat. Szerettem volna látni, hogy a PR terén is ugyanolyan jól tudom majd végezni a dolgomat.”
Romaniţa Oprea szerint az újságírásnak és a PR-nek is megvannak a szép oldalai. „Mindkét szakmának van szép oldala: mint újságíró a kifejezés szabadsága, és annak a lehetősége, hogy bizonyos dolgokba van lehetőség részt venni. Mint PR-es hozhatsz fontos döntéseket, melyek stratégiailag nagyon fontosak, ugyanakkor segítheted egy vállalkozás növekedését is. Lehetőséged van megismerni nagyon sok területet, annak függvényében, hogy kik az ügyfeleid és milyenek az elvárásaik.”- meséli a szakember.

Láthattuk, hogy mindkét szakmának megvannak a pozitív és negatív oldalai. Mindkettő szerethető vagy éppen nem, ez sok tényezőtől függ. Reméljük, hogy összeállításunk segített abban, hogy tisztábban belássatok a függöny mögé.

Forrás: Adplayers

Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg hazánkban a Romanian PR Week-et. A rendezvényre ezúttal október 5-7 között kerül sor Bukarestben, a Köztársasági Palota I.Gh.Duca termében.
Az esemény magába foglalja a Nemzetközi PR Week Kongresszust, a PR Award Gála Estet és az egynapos tematikus tréninget. Az előadásokon és vitákon 5 nemzetközi meghívott, 5 menedzser és 14 romániai szakmabeli meghívott fog előadni illetve közreműködni.

A külföldi előadók között szerepelnek:
Peter Debreceny (USA) – a US Institute for Public Relations elnöke
Nick Andrews (Belgium) – a Fleishman-Hillard Bruxelles alelnöke
Dr. Karsten Ehms (Németország) – Corporate Technology Siemens AG
Tony Meehan (Nagy-Britannia) – a TMA Communications elnöke
Thomas Achelis (Németország) – a Forum for International Communications elnöke

Az előadások témáiból: Az online hírnév menedzsmentje, Kommunikáció és menedzsment az üzleti életben, A belső kommunikáció kiértékelésének eszközei, A közösségi média indikátorai és ezek mérhetősége, PR tevékenység hatékonyságának kiértékelése egy CSR programban, stb.

A PR Award Gála Estre október 6 estéjén kerül sor, ahol a szakmában kiemelkedő teljesítményeket díjazzák majd. A nyolcadik Romanian PR Award-ra 110 projektet neveztek be, 9 kategóriában.
A rendezvény október 7-én ér véget egy tematikus tréninggel Thomas Achelis levezetésében, melynek témája “PR kampányok stratégiai tervezése” (”Strategic Planning of PR Campaigns”).

A részvételi szándékot a rendezvény weboldalán lehet jelezni a szervezőknek, ugyanitt részletes program is található.

Megváltoztatja az Actimel és az Activia márkájú joghurtjainak reklámját a francia Danone élelmiszergyártó vállalat. Több éven keresztül próbálták elismertetni a Danone reklámok a fogyasztókkal, hogy joghurtjaik fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Ezek szerint a bifido-baktériumokat is tartalmazó Activia “hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez”, az Actimel pedig “egyedi élőkultúrájának is köszönhetően segítheti szervezetünk természetes védekezőképességét”.

A vállalat csütörtökön közölte, hogy a vártnál jobban nőtt a Danone bevétele az első negyedévben, ugyanakkor visszavonták az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) elé terjesztett kérelmet, miszerint a joghurtok fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Az EFSA már februárban kétséget támasztott a Danone közlésével szemben, mely szerint a csecsemőknek szánt termékeikben levő “immunofortis” erősíti ezek immunrendszerét. A hatóság szerint ez az állítás tudományosan nem bizonyított. A Danone azt állítja, hogy az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információkra vonatkozó európai szabályozás nem eléggé átlátható és egyértelmű. “Teljesen biztosak vagyunk az Actimel és az Activia tudományos hátterében. Mindkettő mögött több éves kutatások állnak, és a legalaposabban tanulmányozott probiotikus termékek közé tartoznak. Hatásukat számos klinikai tanulmányban demonstráltuk, melyeket nemzetközileg elismert tudományos lapokban publikáltunk, hogy felülvizsgálhatók legyenek, ami azt jelenti, hogy pártatlan szakértők is elfogadták az eredményeket” – állítja a Danone, közleményében.

Nem az első eset, hogy támadják a vállalatot a fogyasztók megtévesztése miatt. 2008-ban egy amerikai állampolgár, egy bizonyos Trish Wiener, törvényszékre adta a vállalatot. Ügyvédje szerint a Danone reklámjain keresztül hétköznapi joghurtot próbál eladni több százmillió dollár értékben az egészségükért felelős fogyasztóknak.
Elemezve a helyzetet a vállalat nagyon okosan teszi, amit tesz. Egy olyan piacon, ahol az összetevők nem különböznek – hiszen a joghurt az csak natúr lehet – a Danone létrehozta a Bifidus Esensis csodabaktériumot, amit a joghurthoz adva megnő ennek az ára és a célcsoportok is változnak. Ezzel hatalmas előnyre tett szert a többi tejtermék gyártó vállalattal szemben. Aki azt hiszi, hogy ennek a joghurtnak az előállítása többe kerül, mint egy a natúr joghurté, az minden valószínűséggel téved. Azonban a sok reklám és egy más csomagolás már más hatással bír. Mondanom sem kell, hogy a Danone elvesztette a pert, ami 35 millió dollárjába került a vállalatnak.

Franciaországban a vállalat már módosította hirdetéseit és ezt fogja tenni Európa többi országában is. Nem úgy Romániában: a francia vállalat romániai képviselői azt állítják, hogy a román piacról egyelőre nem vonják vissza a két termék reklámjait. “Jelenleg, ebben a pillanatban, nincs szükség a marketing kommunikáció megváltoztatására. A jövőbeni fejleményeket kivárva vehetjük csak figyelembe ezt a lehetőséget. Szeptemberig biztos nem lesznek változások a kommunikációban. Azt azonban el kell mondanunk, hogy az Activia és az Actimel jótékony hatásai nem légből kapottak, több tudományos tanulmány igazolja ezt.” - nyilatkozta a vállalat PR felelőse, Andreea Mureşan.

Az Actimel és az Activia forgalma tavaly 3,7 milliárd eurót tett ki, ez a tejtermék üzletág bevételének 43, a csoport teljes forgalmának 25 százaléka. Tejtermékekből mennyiségben 12,5 százalékkal többet adtak el, mint tavaly az első negyedévben. Az ásványvíz üzletágban – ahol a Danone a második számú piaci szereplő a Nestlé után – 2,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nyereségadatot nem közölt a cég, tavaly 7,5 százalékkal nőtt az adózott eredmény, 1,41 milliárd euróra az egy évvel korábbi 1,31 milliárdról. Az üzemi eredménynek a bevételhez viszonyított aránya 61 bázisponttal 15,31 százalékra emelkedett. A vállalat részvényei a csütörtöki bejelentés után 1,6 százalékkal gyengültek a párizsi értéktőzsde zárására.

Források: FigyelőNet
Creative Marketing
Brand Week
România Liberă

A Kommunikációs Olimpiász (Olimpiadele Comunicării) a legfontosabb rendezvény országunkban, olyan fiatalok számára, akik karriert szeretnének építeni reklám, PR vagy intézményes kommunikáció területén. Kreativitás, csapatmunka, szakmai ismeretek, kihívás, ötletek, stratégia, talán ezek a legmegfelelőbb szavak a rendezvény bemutatására.

Évről évre panaszkodnak a romániai kommunikációs piacon a motivált, kreatív, odaadó fiatalok hiánya miatt. Azonban évről évre a Kommunikációs Olimpiász után olyan replikák jelentek meg, miszerint a résztvevő hallgatók gyengén felkészültek, motiválatlanok és a kreativitás terén is hadilábon állnak. Az idén már nem lesz szükség ilyen és hasonló véleményekre, hiszen elmarad a Kommunikációs Olimpiász.
A rendezvény weboldalán található közleményben, a szerevezők a gazdasági válságra hivatkoznak és tudtunkra adják, hogy ez alól nem menekült a kommunikációs piac sem. Ennek következtében nem sikerült kiegyezniük az eddigi partnerekkel, ezért hosszas fontolgatás után, a szervezők úgy döntöttek, hogy a 2010-es Kommunikációs Olimpiász elmarad. Ugyanakkor megígérik, hogy 2011-ben újra lesz megmérettetés, hacsak a piac esetleges fellendülésének következtében nem sikerül megrendezni az idén ősszel.

Nem tudom, hogy mennyibe kerül ennek a rendezvénynek a megszervezése, azt azonban sejtem, hogy nincs több pár ezer eurónál. Figyelembe véve az elmúlt évek partnereit, olyan nevekkel találkozunk, melyeknek éves költségvetésük óriási még a gazdasági válságban is. Nehéz elhinnem, hogy ezeknek a vállalatoknak nehezükre esik támogatni a projektet.

Nem szűnik meg a Kommunikációs Olimpiász, de kimarad egy év. Egy év, melyre több tucat hallgató készült lelkesedéssel, ötletekkel, reményekkel. Ez az esemény a kommunikációs ipar egyik ikonja országunkban, ami a diákoknak szánt rendezvényeket illeti. Az egyik legismertebb esemény volt a hallgatók körében, amely nagy sikernek örvendett.

Úgy hiszem, hogy itt nem az a legnagyobb gond, hogy nem szervezték meg a versenyt, hiszen azt bepótolhatják még, hanem a vállalatok érdektelensége. Ami a kommunikációoktatást illeti, az évek során bebizonyosodott, hogy nagy szükség lenne a vállalatokkal való együttműködésre. Mikor szakmai gyakorlatról szakmai felzárkozásról van szó, a hallgatóknak nagyon kevés az esélyük. Alig találni olyan céget, amely felajánlja a gyakorlatozás lehetőségét, ezért a diákok csak a létező kapcsolataikra szorítkozhatnak a cégek kiválasztásában. Sajnos csak kevesen ültethetik gyakorlatba az egyetemen tanultakat, mert az esetek többségében hazaküldik a diákokat azzal az indokkal, hogy zavarják a szervezet tevékenységét, majd a végén aláírják a szükséges igazolást és néhány információval is szolgálnak majd. Ezek után azt hiszem jogos a kérdés, hogy a 3 év egyetem és 2 év mesteri után miért várnak el a munkaadók jó néhány év tapasztalatot?

Nem szervezték meg az olimpiászt. Hogy miért? Az egyértelműen a közleményből sem derül ki. Csak sejteni véljük, hogy valami nincs rendben és az igazi okok valahol a sorok mögött keresendők. Minden bizonnyal sok diákot sokként ért a hír. Most már nem marad más hátra, mint kivárni a 2011-es rendezvény megszervezésének bejelentését.

Szentes Tünde: Kilenc év Kommunikációs Olimpiász után zsinórban, sokunkat váratlanul ért ez a bejelentés. Tudom, hogy a szervezők csapata jól felkészült szakemberekből áll, akik az idei helyzetből kiindulva kreatív módon is megszervezhették volna az eseményt. Például az idei rendezvény témája lehetett volna a gazdasági válság. A díjakat is kiiktathatták volna, elvégre egy ilyen rendezvényen a szakmai tapasztalat kamatoztatása a legfontosabb. Ami pedig a partnereket illeti, melyik vállalat ne lenne kíváncsi arra, hogy mit talál ki egy csapat diák a vállaltnak a válságból való kilábalására? Személy szerint nem adok nagy esélyeket, hogy még valaha is megrendezésre kerül ez a verseny. Talán más szerevezőkkel, más név alatt… talán…

Forrás: Kommunikációs Olimpiász honlapja

Immár harmadik alkalommal rendezik meg Románia legnagyobb PR konferenciáját, a PR Forumot, melyre ezúttal március 23-24 között kerül sor a bukaresti JW Marriott Bucharest Grand Hotelben. A konferencia két napján a konkrét megoldásoké, praktikus eszközöké, esettanulmányoké, mühelyeké lesz a főszerep.
Milyen új kihívásoknak állít elébe 2010, mi működik, és főként mi nem működik, a mostani kontextusban, ugyanakkor milyen életképes megoldásokkal rukkolnak elő a PR szakemberek – csak néhány a sok téma közül, mely el fog hangzani a konferencián.

Az idei fórum célja bebizonyítani, hogy egy hatékony PR stratégiának van ereje egy vállalkozást a piacon tartani még a jelenlegi gazdasági helyzetben is. Az első napon két sorozat konferenciára és hat szemináriuma fog sorkerülni. Ezeken belül a résztvevők megtudhatják az előadóktól, hogy melyek a PR szakma lehetőségei és kihívásai. A szerzett információk mélyebb elsajátítására a konferencia második napján kerül majd sor egy kommunikációs tréning során, mely a szociális média hatékony használatának mikéntjeit fogja körvonalazni.

“Egy nyitott kapcsolat kiépítése és megőrzése a fogyasztók és a márka között, az egyik legfontosabb része a vállalkozás piacon maradásának. Főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Egy jó PR tervnek sikeresen ötvöznie kell az online tér minden technológiai újítását. A harmadik PR Forum helytálló megoldásokkal, aktuális információkkal, magas szintű stratégiákkal, híres szakemberekkel, többszörösen díjazott vállalatokkal rukkol elő, hogy a résztvevő betekintést nyerhessen mindabba, ami ma a PR szakmát jelenti.” – nyilatkozta Cristian Manafu, a szervező Evensys részéről.

Az esemény keretén belül sor kerül a harmadik Public Relations Report éves kiadvány bemutatására is.
Az idén a szervezők a diákoknak is felajánlták a lehetőséget a konferencián való részvételre, egy versenyen keresztül. Az az 5 diák, aki a legötletesebb kommunikációs tervet fogja elkészíteni a “Let’s do it Romania!” kampánynak, ingyenesen részt vehet a fórum első napján.
A rendezvényen nemcsak a vállalatok, hanem ezek ügyfeleinek részvételére is számítanak a szervezők. Itt megtudhatják, miért olyan fontos ebben a kényes helyzetben is a folyamatos kommunikálás, a kommunikációs stratégiák kialakítása és a közkapcsolati tevékenységek folytatása, olyan neves előadóktól mint: Gabriela Lungu, Ioana Manoiu, Alex Paius, Pascal Beucler, Eliza Rogalski.

Az előadók teljes névsora és a fórum programja megtekinthető a PR Forum 2010 honlapján.