A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

1. Volkswagen – Az erő (The power)
Minden bizonnyal az idei év egyik legaranyosabb szpotja. Tematikáját tekintve a családi téma keveredik a sci-fi-vel. A Star Wars filmből ismert Darth Vader jelemzt a kisfiú magára öltve, azt hiszi, hogy természetfeletti erő van a hatalmában. Ennek következtében a házban található tárgyakra, sőt még a családi kutyára is próbál hatni, hogy véghezvihesse azokkal saját akaratát. Sajnos próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, míg meg nem érkezik az apa a Volkswagen Passat-tal. Amikor az autóra is kiveti erejét a kisfiú, az egyből reagál, persze az apa segítségével.
Érdekes kis történet kerekedik ki a szpotban, ami mindenképp magával ragadja a szemlélőt. Nagyon kevés reklám sikeredett ilyen bájosra, okosra, tökéletes tempójúra vagy éppen nagyon szerethetőre, mint ez. Minden bizonnyal a legjobb reklám 2011-ben, amit az is bizonyít, hogy a Youtube-on több mint 1 milliós nézettségre tett szert.

Ügynökség: Deutsch, Los Angeles

2. Chipotle – Vissza a kezdetekhez (Back to the start)
A buritos-okat árusító mexikói gyorsétterem szpotja az ökológikus gondolkodásra hívja fel a figyelmet. A Chipotle a zöld politikáját egy igen szépen animált reklám szpoton keresztül kommunikálja a világnak.
A történet egy farmerről szól, aki hatalmas géppel építi meg állatfarmját, ahol malacokat, szarvasmarhákat tenyészt nem éppen környezetkímélő módszerekkel. Egy éjszaka úgy dönt, hogy változtatni fog a dolgokon. Másnap az állatokat kiengedi az ólakból, hogy azok szabadon legelhessenek, a szennyezett levegőt friss levegő váltja fel, a kémiai vegyszerket természetesekkel helyettesíti. Új, környezetkímélő módszerekkel készíti elő az organikus húst, hogy azt majd a Chipotle-es autó elszállíthassa feldolgozásra.
A vizuális effektusok lélegzetelállítóak, de ami még szerethetőbbé teszi a szpotot, az a lírailag tökéletes, érzelemmel telített háttérzene (Coldplay: The Scientist).

Ügynökség: Chipotle and CAA

3. Chrysler – A tűz szülöttje (Born of fire)
Ez a két perces Chrysler szpot elnyerte a 2011-es Emmy Award legjobb reklámnak járó díját. Érthető is, hogy miért. Az idei év legelgondolkodhatóbb, legbüszkébb, legdacosabb szpotja karakánul védi a várost, az iparágat, az életstílust, miközben átvezeti a szemlélődőt Detroit-on. Elítéli azokat, akik kételkednek a város örökségében és meggyőződésében, vagy abban, hogy képes luxus járművet gyártani. A szpotban megjelenik a Chryslerrel Eminem is, miközben leparkol a Fox színház előtt. Mikor bemegy egy gospel kórus hangja csendül fel, majd a kamera felé fordulva, a következőket mondja: “Ez a Motor Városa. Ezt csináljuk mi.” Joggal lett az idei Super Bowl legjobb tagline-ja az “Imported from Detroit” vagyis Detroit-ból behozott.

Ügynökség: Wieden + Kennedy, Portland, Ore

4. Google Chrome – Kedves Sophie (Dear Sophie)
Egyszerű vizuális effektusokat használva, a Google a reklámvilág egyik leghitelesebb történetmesélője. Nem hazudtolja meg magát a Kedves Sophie című szpotjával sem, melyben egy kislány életéből mutat be részleteket, a születést, az első lépéseket, az első balett órát, ennek apja által, aki szeretné majd egyszer megosztani ezeket kislányával.
A történetmeséléshez a Google termékeit használja: a keresőmotort, a Gmail-t, a Youtube videómegosztót, a Google Térképeket. A történetet a háttérben hallatszó zongorakíséret teszi még érzelmesebbé. Soha nem volt ilyen emberi a digitális világ.

Ügynökség: Google Creative Lab

5. Talktalk – Otthonok az otthonokban (Homes within homes)
Ez az aranyos szpot a házunkban található kis figurák történetét mutatja be. Egy baba, egy hős, az eszkimó család az üveggömbből, a kakukk a faliórából, a vonatállomás főnöke, mind-mind láthatják egymást, de nem tudnak kommunikálni egymással. Mindez megváltozik, amikor lehetőségük adódik csatlakozni a TalkTalk szélessáv és telefon szolgáltatásához. A szpot alatt az “Unchained Melody” hallható, ami még meghatóbbá teszi a történetet.
Az ügynökség eredetileg 3D animációra tervezte a szpotot, de gazdagabb vizuális világot teremtettek a kézzel elkészített, részletekig kidolgozott karakterek használatával. A felvétel rengeteg időt vett igénybe, hisz minden másodperc animációra 8 óra forgatást igényelt.

Ügynökség: CHI & Partners, London

6. Canal+ – A medve (The bear)
A medvéket előszeretettel formálják szerethető figurákká a reklám világában. Nincs ez máshogy a Canal+ szpotja esetében sem, ahol a medve a producer szerepét kapta. Egy medveszőnyeg filmrendezővel van dolgunk, aki nap mint nap precízen végzi munkáját. Szereti, ha elismerik, öröm vele dolgozni, mesélik a filmszereplők. Azért lett producer, mert szeret színészekkel dolgozni, szereti a vizuális effektusokat, szeret rendezni, forgatókönyvet írni. Mindent szeret, ami a mozival kapcsolatos, hiszen már sok nagyszerű filmet nézett meg az évek során… a televízió előtt szőnyegként leterítve.

Ügynökség: BETC Euro RSCG, Paris

7.Deep Silver – Halott Sziget bemutatófilm (Dead Island trailer)
Hónapokkal ezelőtt hivatalossá vált, hogy a Halott Sziget (Dead Island) számítógépes játékot mozivászonra viszik. A zombik által ellepett szigeten játszódó események nem szűkölködnek fröcsögő vérben, erőszakban, lemészárolt végtagokban. A horrorisztikus jelenetek által egy család drámáját láthatjuk megelevenedni a képernyőn. A 3D animációval és a nagyszerű vizuális effektusokkal igényesen elkészített bemutatófilm, minden bizonnyal az idei év legjobb videojátékos szpotja.

Ügynökség: Deep Silver Planegg, Munich, Germany

8.Cravendale – Hüvelykujjas macskák (Cats with thumbs)
Miért bámulnak a macskák, amikor reggelente tejet iszok? Nyilván, mert macskák. Mert szeretik a tejet. Hadd nézzen. Úgysem tudja elvenni. Ahhoz szüksége lenne hüvelykujjra. Hüvelykujjas macskák nem is léteznek. Mi van, ha mégis növesztenének? Akkor tudnának labdázni, varrni, könyvet lapozgatni, bandákba verődve a rap-re csettintgetni. Aztán hadseregbe szerveződnének és csak egy dolog hajtaná őket… a reggeli tejem!
Erre a gondolatmenetre épül a Cravendale egyszerűen nagyszerű szpotja, az idén a legjobb, amiben macskák szerepelnek.

Ügynökség: Wieden + Kennedy, London

9. Nissan Leaf – Mindent benzin hajt (Gas powered everything)
Mi lenne, ha minden benzinnel működne? Ha reggel a benzines csergőóránk ébresztene, a kávéfőzőt csak benzinnel tudnánk elindítani, a mikrohullámsütő, sőt még a hajszárítónk is pöfékelné használat közben a füstöt. Képzeljük el, hogy a mobiltelefonunk, a számítógépek, sőt még a fogorvosunk fúrószerszámja is csak benzinnel indulnának el. Milyen lenne reggelente szaladni a szmoggal fojtogató levegőn, miközben a pulzusmérőnk is füstölne a kipufogógáztól?
És most képzeljük el, mi lenne, ha semmi sem működne benzinnel? Mint például a Nissan Leaf elektromos meghajtású autó, amit vezetve egy tisztább, régóta áhított világban találnánk magunkat.
Az idei év, talán egyik legbizarrabb története ez, ami még emlékezetesebbé teszi a szpotot.

Ügynökség: TBWA\Chiat\Day, Los Angeles

10. Snickers – Fókuszcsoportos interjú (Focus group)
A BBDO által készített Snickers szpot egy fókuszcsoportos interjú köré épül. A furcsaság mindebben, hogy nem emberekkel végzik, hanem cápákkal. A nagyhalaknak ki kell választaniuk, hogy a nő vagy a férfi ízlett jobban ebédre. Az egyik cápa viccesen indokol, miszerint neki a férfi ízlett, mert látta, hogy mielőtt megették volna, az egy mogyorókrémes Snickerst evett.
A koncepció azonfelül, hogy vicces és furcsa, még nagyszerű is. Az érdekes pillanatokat inkább a részletekben találjuk meg, mint például, amikor a cápa az állához emeli az uszonyát, mintha gondolkozna, vagy mikor a nagyhalak elnevetik magukat. A befejezés is vicces, amikor benyit a szobába egy másik személy, aki ugyancsak Snickerst eszik, pont, mint az a férfi, akit megettek… Ez 2011 legízletesebb reklámjainak egyike.

Ügynökség: BBDO, New York

Forrás: Adweek

Az egész napos rendezvény rendhagyó előadással kezdődött, hiszen Valentina Ion, a Microsoft Románia képviseltében, online jelentkezett be a marosvásárhelyi konferenciára. Ő és kollégája, Daniel Popescu, a Microsoft-nál használt online technológiáról beszéltek, kitérve a kommunikációs platformokra valamint az okos telefonokra is. Beszéltek az online technológia jövőjéről, amit a Microsoft alkalmazások és szolgáltatásokon keresztül mutattak be.

Ezután Florina Oneţiu, egy induló rendezvény portálnak, a GO for EVENTS-nek, a tervét mutatta be. Nagy lelkesedéssel beszélt a saját vállalkozásáról, melynek fő sajátossága az események online élő közvetítése lesz. A portál ugyan még fejlesztés alatt áll, de az első élő online közvetítés már június 1-én követhető lesz a weboldalon.

Az online kampányokról Hermina Condei beszélt, aki a Google képviseletében adott elő. Ő is főként az online kommunikáció jövőjét boncolgatta. Bemutatta az Apple és Yahoo weboldalainak tíz évvel ezelőtti változatát, melyeket a Google archívumából halászott elő. Míg régen a weboldalak statikusak voltak, mára a dinamikus honlapok uralják az online teret. Erre azért van szükség, mert az interakció nagyon fontos szerepet játszik egy vállalkozás és az ügyfél között. „A közösségi média korát éljük” – mesélte az előadó, aki azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint 6 perc online jelenlétből egyet közösségi oldalakon töltünk. Az előadásból nem maradhatott ki a Google szolgáltatások – Google Insight for Search, Google Trends, Double Click Ad Planner, Google Analytics – rövid bemutatása sem.

Ugyancsak a közösségi médián volt a hangsúly a „marketing krokodil”, Călin Biriş (a Trilulilu videó megosztó portál marketing szakembere) előadásában is. Ő a jövőt a videókban és az okos telefonokban látja. Előadásában ő is kihangsúlyozta az interakció fontosságát. Mivel tartalom nélkül nincs interakció, ezért arra buzdított minden jelenlevőt, hogy merjenek tartalmakat készíteni és megosztani ezeket. Természetesen szerinte a legegyszerűbb módja ennek a videó anyag, amit ma már szinte bárkinek lehetősége van elkészíteni a fejlett technológiának köszönhetően.

Az első konferencia blokkot Mihai Manoliu zárta, aki előadásában az elektronikus kereskedelemről, online fizetési eszközökről beszélt. Az ePayment eladási menedzsere szerint, a közeljövőben rohamosan meg fog nőni azoknak a személyeknek a száma, akik online fogják végezni pénzügyi tevékenységüket. Előadásában ismertetett néhány modern fizetési módszert, mint az instant banking, az okostelefonról történő fizetés vagy a hazánkban még fejlesztés alatt álló NFC (near field communication).
Néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a résztvevőkkel: a bankkártyák száma ugyan csökkent az elmúlt évek során, ami a szelekciós folyamatnak tulajdonítható. Míg korábban a felhasználók akár tucatnyi használatlan bankkártyával rendelkeztek, mára csak egyet-kettőt tartanak fent. Az online tranzakciók, csakúgy mint az online fizetések száma nőtt. Az ePayment az idei év első negyedében 30%-os növekedésről számolhat be.

A második konferencia blokkot két elismert vállalkozó nyitotta meg, a rendezvény nevéhez híven, ezúttal is Skype-ról jelentkeztek be. Marius Ghenea, élőben a Moldovai Köztársaságból, nemrég megjelent könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A “Vállalkozás – út az ötletektől a lehetőségekig és az üzleti sikerekig” című könyv bemutatása kapcsán néhány praktikus tanácsot is adott a jelenlevőknek vállalkozás terén.
Vlad Stan Bukarestből kapcsolódott a konferenciához. A lényegre törő, velős néha vicces előadás alatt elmondta, hogy mit vár egy befektető egy online vállalkozástól. A Seed Money társalapítója a támogatási lehetőségekről beszélt, melyek közül kiemelte az induló vállalkozásoknak szánt start-up és a kezdőtőke (seed money) típusú befektetéseket. Vázolta a családi vállalkozások és a sorozat-vállalkozások közötti különbségeket. A családi vállalkozást azzal a céllal hozzák létre, hogy hosszú távon biztosítsa a megélhetési lehetőséget, míg a sorozat-vállalkozás küldetése kezdettől fogva az értékesítése kell, hogy legyen. A vállalkozásokat, a hosszú távú célok függvényében, mérnöki pontossággal meg lehet és meg kell tervezni, fel kell a struktúráját építeni.

Az online előadások után, Ciprian Stavar a Guerilla Marketing tanácsadója online gerilla módszerekről beszélt. Lélekfelemelő előadásában kitért a romániai ember sorsára. Szerinte az ország lakossága úgy általában pesszimistán áll a dolgokhoz és ez leginkább a „kulturális örökségnek” köszönhető, hiszen már az iskolában pesszimista balladákkal (Mioriţa), legendákkal (Meşterul Manole – Kőműves Kelemen), irodalmi művekkel befolyásolják a gyerekeket. Ami a legrosszabb, hogy ezek a dolgok annyira megpecsételik az ember további életét, hogy már nem tudnak a felhőkön túlra nézni. Pedig a gerillának ez a lényege, a képzelet és a dobozon kívüli (outside the box) gondolkodásmód.

Ciprian Gavriliu, a Play the Balls ügynökség társalapítója, arról beszélt előadásában, hogy milyen elvárásai vannak a felhasználóknak az online vállalkozásoktól. Saját tapasztalataira hivatkozva tippeket, tanácsokat osztogatott a jelenlevőknek. Előadásában kitért a pozicionálás fontosságára és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra is. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz, és újraértelmezni azokat. A vásárlók azért vesznek meg valamit, mert megoldanak egy problémát vele, vagy jobban érzik tőle magukat. Az elavultnak tűnő 4P-t is szem előtt kell tartani: olyan termékekre van szükség, amelyekre a piac igényt tart, ott kell eladni, ahol a fogyasztók keresik, olyan (online) felületeken kell hirdetni, amelyeket a célcsoport látogat, és olyan áron kell kínálni a termékeket, amelyet a vásárlók hajlandóak megfizetni.

“A plusz egy Like” című előadásában Voicu Stoiciu, az e-concept igazgatója, a közösségi média erejét mutatta be saját vállalkozásuk Facebook oldalának példáján keresztül. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a közösségi médiában is az egyediség, és a kapcsolattartás mibenléte. Az is fontos szempont, hogy az online vállalkozásunknak releváns tartama legyen, szem előtt tartsuk a céljainkat és következetesek legyünk.

Az online környezetben felmerülő biztonsági kérdésekről tartott előadást Farczádi Zoltán, a Zooku Solutions menedzsere. A legfontosabb az, hogy jelszavainkat biztonságosan határozzuk meg és diszkrét módon kezeljük őket. Ugyanakkor az előadó a WiFi, a közösségi portálok és az okostelefonok biztonsági réseire is felhívta figyelmét a hallgatóságnak.

A konferencia blokkok után két műhely következett, ahol a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Az első workshopba az előadókon kívül, két másik szakember is bekapcsolódott Valics Lehel (Grafx) és Mircea Căpățână (Intelligent IT) személyében. Az utóbbi meghívott egy rövid előadást is tartott, amelyben bemutatta a Webbi honlap generáló platformot, mely által bárki elkészítheti saját weboldalát.
A workshopokon néhány előadó bővebben is kitért a képviselt vállalat szolgáltatásainak bemutatására, de egy elég intenzív párbeszéd is létrejött az előadók és a hallgatóság között, amelyet a feleknek lehetőségük volt folytatni a kávészünetekben.

A műhelyeket a két moderátor Pacsó László (a konferencia főszervezője) és Lucian Săcălean zárta. Ezt követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt több mint egy órán keresztül beszélgetni és kapcsolatokat építeni az előadókkal.

Fotók: Pacsó László

Országunkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy új keletű online reklámeszköz, mellyel az instant messenger státuszokon keresztül hirdethetnek a vállalatok. Az első és eddig az egyetlen ilyen jellegű szolgáltatás a Status Pimp. Noha már 2009 közepétől elindult a vállalkozás, eddig még nem terjedt el az internetezők körében, hiszen csak „néhány” ezren élnek a Status Pimp nyújtotta lehetőségekkel. A felhasználók listája, azonban, rohamosan gyarapodik: ameddig 2010. december végéig 7557 személy használta a szolgáltatást, addig ez a szám mára már 11.800-ra nőtt. De nézzük, csak miről van szó pontosabban?

A felhasználó is nyer belőle
Az elsősorban fiatalabb generációkat megcélzó Status Pimp lényege, a messenger státuszokon keresztül való népszerűsítés. Például: adott egy vállalat, mely a weboldalát szeretné népszerűsíteni. Feliratkozik a pimp-re és kampányát a portál felhasználói kiteszik a messenger státuszukba. Ezzel máris nyert az adott vállalkozás. Azonban nemcsak a vállalkozásnak hoz előnyt ez az eszköz, hanem a felhasználóknak is, hiszen, minden egyes kattintás után kap egy bizonyos összeget. Evidens, hogy minél többen szerepelnek a messenger listánkon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy többen kattintnak egy adott hirdetésre.

Hogyan működik?
Először is egy felhasználót kell létrehozni a Status Pimp oldalán. Majd le kell tölteni a Pimp toolt, amiről kell majd irányítani a kampányokat. A regisztráció során be kell jelölni, hogy mi a felhasználó érdeklődési területe és mi ismerősei – személyek, akik szerepelnek a messenger listájában – érdeklődési köre. Ez fontos, hiszen ezek függvényében lehet majd választani az adott kampányok közül. Ugyanakkor a hirdetők szempontjából is lényegesek ezek az információk, hiszen ezek segítségével könnyebben eljut az információ a célcsoportokhoz. Miután kiválasztottuk a megfelelő kampányt, ki kell tenni a linkjét státuszunkba. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a linkhez kapcsolódó szöveget ki-ki kedve szerint változtathatja. A lényeg az, hogy minél többen kattintsanak a linkre. Ennek elérése viszont mindenki egyéni fantáziájára van bízva.
A Status Pimp több instant messenger felületen is működik, így a Yahoo Messengeren, a Skypeon, a Gtalkon is népszerűsíthetjük a linkeket.

Mivel ez egy újfajta kommunikációs eszköz, az ötletgazdák nagyon részletesen taglalják a Status Pimp weboldalán, hogy milyen esetekben nem veszik figyelembe a klikkeket illetve mi adhat okot egy felhasználó kizárására. A felhasználóknak mindenképpen tudniuk kell, hogy csak az érvényes klikkekért kapnak pénzt. Például nem érvényesek a külföldi kattintások, a felhasználó saját kattintásai, azok a kattintások melyek fórumokról vagy blogokról jönnek stb. A hálózatot meghatározott időközönként ellenőrzik az esetleges csalások elkerülése illetve feltárása végett.

Kik hirdetnek?
Ahhoz, hogy lefedjék a kampányok ismerőseink érdeklődési körét, több cégnek kell egy időben hirdetni. Mivel a Status Pimp szolgáltatása egyre népszerűbb a vállalatok körében is, nagyon valószínű, hogy hosszú kampány listából választhatnak majd a felhasználók. Eddig olyan márkák vették igénybe a szolgáltatást, mint az Internet Explorer, Petrom, Nestlé, Chio, Ambient, LG, Coca-Cola, Raiffeisen Bank, Discovery Channel stb.

Befejezésül álljon itt egy román nyelvű rövidfilm, amelyben a Status Pimp munkatársa részletesen tájékoztat szolgáltatásukról:

Egy stratégiailag jól átgondolt online kampány segítségével a potenciális ügyfelek sokkal költséghatékonyabban érhetőek el, a kampány alatt optimalizálni lehet az egyes eszközöket, hogy azok a lehető legjobb eredményeket produkálják. Ismerve az egyes eszközökre szánt ráfordításokat (legyen szó pénzügyi ráfordításról vagy akár idő ráfordításról, ami pénzre konvertálható), könnyen ki lehet számítani a kampány hozamát.

A fent említett számadatokat statisztikai és analitikai webes alkalmazások segítségével lehet mérni. Az egyik legismertebb ilyen alkalmazás a Google Analytics. A szociális médiában való megosztásokat az AddThis nevű megosztási platformmal lehet nyomon követni, de sok más, hasonló opciókkal rendelkező eszköz létezik.

A Google Analytics-et, ami a Google által fejlesztett és tárolt platform, társítani lehet egy saját szerverre telepített analitikai szoftverrel, mint például az Open Web Analytics, vagy a korlátozottabb és ódivatúbb Webalizer.

Ha több analitikai szoftvert is használunk, szembe kell nézzünk egy, első látásra igen idegesítő ténnyel: az egyes szoftverektől származó statisztikák szinte minden esetben merőben különbözni fognak. Azt, hogy ez miért lehetséges és milyen becslési algoritmusokat és látogatói nyomon követési technológiákat alkalmaznak az egyes alkalmazások, talán egy későbbi bejegyzésben részletezem.

Visszatérve a Google Analytics-re: fantasztikus alkalmazás, nagyon sokat lehetne róla írni, beszélni, de olvasni, dokumentálódni annál is többet. Nem fogom kimeríteni, hogy most mit mutat meg ez az analitikai szoftver, mi mindenre használható, csak annyit mondok el, hogy a napi, heti, havi vagy a felhasználó által megadott időtartamra, megmutatja az oldalletöltések/oldalmegtekintések számát (pageview), látogatások számát (visits), egyedi látogatók (unique visitors) számát – és ezek csak a nagyon alapvető számadatok.

Egy rövid kód hozzáadásával megtudhatjuk, hogy hányszor kattintnak egy adott gombra, például hányszor játszanak le egy videót, hányszor nyomtatnak ki vagy mentenek le egy dokumentumot. De látjuk azt is, hogy honnan érkeznek a látogatók, melyik oldalra érkeznek be, hány oldalt tekintenek meg, mennyi időt töltenek az oldalon vagy melyik oldalon tartózkodnak épp akkor, amikor bezárják azt. És még mindig az alapokról beszélek.
Be lehet állítani célokat (Goals) és böngészési csatornákat (Funnels) amelyek segítségével nyomon lehet követni, hogy egy látogató végigjár egy utat (x oldalról y-ra, y-ról z oldala, így tudni fogjuk, hogy egy látogatás az általunk kívánt cselekvésben végződött vagy sem. Létrehozhatunk haladó statisztikai kimutatásokat, úgynevezett Speciális szegmenseket (Advanced Segments) is, amelyek segítségével percek alatt elénk tárulnak különböző változók kombinációi. Például tudhatjuk, hány kolozsvári látogatónk volt, aki a Google kereső találati listájáról érkezett és 2 percnél többet töltött el az oldalunkon.

Továbbhaladva: azt is tudhatjuk, hogy melyik az a forrás (fizetett hirdetés, saját hírlevél, organikus keresés, más oldalakon elhelyezett banner, szociális médiában közölt link), amelyekből az olyan látogatók érkeznek, akik egy általunk kívánt akciót végrehajtanak (kitöltenek egy kapcsolati ívet, letöltenek egy árajánlatot, megrendelnek egy terméket). Tudjuk melyik források a leghasznosabbak – ezek hatékonyságát tovább növelhetjük, a kevésbé hatékony forrásokat mellőzhetjük, vagy optimalizálhatjuk tenni őket.

A fentiekben csak átfutottam és nagyon vázlatosan mutattam be az online kampányok hatékonyságának mérési lehetőségeit. Érdemes megismerni közelebbről az említett analitikai szoftvereket, kitapasztalni és kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Természetesen mindezt nem lehet elérni az online marketing területén használatos fogalmak és szakszavak jelentésének megismerése és tisztázása nélkül. Ez bizony rengeteg időt igényel és kitartást. Szerencsére ma már nem kell mindenhez értenie a vállalkozónak, hisz vannak ezen a téren jártas szakemberek, akiket ha megfizetnek, elvégzik a munkát helyettük.

Identitászavar vagy kampány?

A kampány szpotjában egy amerikai úriember meséli el, hogy megváltoztatták a ROM csokoládé csomagolását csak a románokért. Hogy bárhol lehessen enni a világon és legyen büszke rá a román nép. A csokoládé új szlogenje: „The taste of coolnes”. És hogy miért pont Amerika? Talán azért, mert a ROM csokoládé is az amerikai Cadbury cég tulajdona.

A román blogoszférában nagy port kavart a ROM új arculata. Számos negatív, nemtetszést tükröző véleményt olvashatunk nemcsak blogokon, hanem a közösségi portálokon is. Mindenki a vállalatot szidja, amiért képes volt ilyen dolgot művelni.
A kampányt készítő McCann Erickson reklámügynökség kreatív igazgatója, Adrian Boţan, így nyilatkozott egy sajtóközleményben: „Mindannyian hallottunk az amerikai Álomról és hittünk benne, annak ellenére, hogy nem kérte ezt senki. A románoknak szükségük van erős szimbólumokra, melyek motiválják és inspirálják őket. Ezért a ROM most értük megváltozik: mától új csomagolásban fog megjelenni.” A kampány szakemberei szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a román lakosság körében vita alakuljon ki a román értékek kapcsán.
Tehát mindenképp kampánnyal van dolgunk, aminek elsősorban a figyelemfelkeltés volt a célja.

Facebook kampány az identitásváltás ellen

Az interneten kutakodva, hozzászólások sorát olvasva, nem is a ROM csokival akadt problémájuk a vélemény nyilvánítóknak, hanem inkább Amerikával. A problémát legtöbb esetben nem úgy vetették fel, hogy „milyen eszeveszettek ezek a csoki gyártók, elveszik a MI termékünket és ráraknak egy amerikai zászlót”, hanem inkább ez a kérdés merült fel: „ezek tényleg azt hiszik, hogy valaki megvesz egy olyan terméket, amelyen az amerikai zászló tündököl?”
Akárhogy is merült fel a probléma, beszéltek róla. Rengetegen osztották meg a véleményüket. Így a márka a figyelem központjába került. Sőt odáig fajult a dolog, hogy még Facebookon is kampányoltak az arculatváltás ellen („Vrem ciocolata ROM Autentic înapoi”). Olyan üzenetek olvashatók az oldal falán, mint „vissza szeretnénk kapni ami a miénk” vagy „nem áll jogotokban elvenni tőlünk”. Egy dologra ennek kapcsán még érdemes odafigyelni: a Facebook oldalon jól látható helyen azt olvashatjuk, hogy ennek az oldalnak semmi köze nincs a McCann Erickson ügynökségnek. Talán nincs, talán csak figyelem elterelés végett írták ki. Ezt mindenki döntse el saját magának. Én úgy gondolom, hogy ez is a kampány része.
A videómegosztókon egy érdekes videó terjed, mintegy reakcióként a nem várt változásra. Talán e mögött is a McCann Erickson áll; bár ez csak feltételezés.

Visszatérés?

Tehát láthatjuk, hogy a negatív reklám is jó valamire. Ha nem másra legalább beszélnek róla, lereagálják, és ez jó. Ugyanis pár nappal korábban megjelent a ROM reakciója is az eseményekre.
A ROM csoki újra visszatér, értetek! – áll a csoki gyártó cég hivatalos honlapján. És folyatódik: „aki ellenezte, igazi román” (mármint ellenezte a változást). Az eredeti szpotban szereplő amerikai úriember visszatér egy újabb szpotban azzal a szöveggel, hogy „ne ijedjenek meg a románok. Kering ugyanis a hír, hogy nem tetszik, az amerikai zászlós csomagolás az embereknek. De hát ez csak egy vicc volt” – fejezi be mondanivalóját.

Igen, tényleg csak egy kampány volt, melynek célja az értékfrissítés. Szükség volt rá, ugyanis 1964 óta nem változtatták sem a csokoládé csomagolását, sem az ízét. A figyelemfelkeltést már elérte a kampány, a kérdés már csak az, hogy hogyan fognak módosulni az eladási görbék?

Forrás: puterea.ro

Idén immár második alkalommal kerül megrendezésre az OKOS, azaz online kommunikációs stratégiák, konferencia. Ezúttal a rendezvény témája a márkaépítés és a netes pletykák, de szó lesz még a web kettes környezetről és a visszabeszélőgép koráról is. Az október 22-én sorra kerülő rendezvényről és jövőbeli tervekről kérdeztük Szigeti Szenner Szilárdot, az OKOS egyik szervezőjét:

1. Mi a célotok az OKOS konferenciák szervezésével, mit szeretnétek elérni az OKOS projekttel?
Egy olyan fórumot szeretnénk, ahol a résztvevők hasznos és használható információkhoz juthatnak, többet tudhatnak meg az online kommunikáció és marketing lehetőségeiről. Célunk, hogy mindez közérthetően történjen, és úgy magánszemélyek mint szervezeti vezetők, kommunikációs szakemberek új, és a szakterületükön is hasznosítható információkhoz jussanak.

2. Mi lesz a témája az idei konferenciának?
Szeretnénk hangsúlyt fektetni a márkaépítésre, és a felénk is egyre nagyobb teret hódító netes pletykákban rejlő lehetőségekre.

3. A tavalyihoz képest, miben lesz új az idei?
Sokat tanultunk az első konferencia szervezéséből, kikértük a résztvevők véleményét és ezen tapasztalatokra, illetve javaslatokra építve kezdtük el az idei rendezvény szervezését. Idén talán a legfontosabb változás, hogy hosszabb előadások lesznek, így egy adott témára részletesebben kitérhetünk. Újdonságnak számít a tervezett kerekasztal beszélgetés is, ahol meghívottaink az online lehetőségekről beszélgetnek, illetve megvitatják az érdeklődők által felvetett problémákat, válaszolnak az esetleges kérdésekre.

4. Melyik előadásokat/előadókat emelnétek ki az idei konferenciáról?
Ez esetben úgy érzem minden előadót ki kellene emelnem, hiszen mindannyian elismert szakemberek és kiváló előadók. Elég ha a weboldalunkra küldött rövid kis bemutatkozójukat elolvassuk.

5. Mint szervezőknek, mi a véleményetek az erdélyi kommunikációs piacról?
Van még mit tanulnunk! A hazai kommunikációs piac még gyerekcipőben jár, sok a hiányosság, de bízunk benne, hogy ez gyors ütemben javulni fog, hiszen a konferencia is ezt próbálja elősegíteni.

6. Hogyan látjátok az ötödik OKOS konferenciát?
Öt év alatt valószínűleg az erdélyi kommunikációs piac hatalmas fejlődésen megy keresztül, így remélem majd sokkal több hazai kampányt elemezhetünk a konferencián.
Megpróbáljuk a színvonalat évről évre emelni, és öt év múlva a konferencia egyik központi találkozó helye lesz az online kommunikáció iránt érdeklődőknek Erdélyben.

Hónapokig tartó, világszintű médiavisszhangot generált Izlandnak a márciusban kitört vulkán, és az abból keletkező hamufelhők, amelyek Európa légi forgalmát többször is megbénították. Nem feltétlenül volt ez pozitív hatással a sziget turistaforgalmára, ám ismertségét mindenképp növelte.

Szombaton (május 29) jött egy újabb szenzáció, ami ismét az északi szigetre terelte a fél világ figyelmét. Történt ugyanis, hogy a Reykjavik-i választásokat egy komikus nyerte, egy viccként létrehozott politikai alakulat, a Legjobb Párt élén. Nem ígért semmi mást a választó polgároknak, mint ingyenes törülközőket a fürdőkbe, egy jegesmedvét az állatkertbe, Disneyland-et a főváros repülőterére, továbbá azt, hogy 2020-ig a parlament drog mentessé válik. Azt is elmondta, hogy azért ígérnek a többi pártnál többet, mert ígéretüket amúgy se fogják betartani, továbbá a kampányban megvesztegethetőségüket is nyíltan vállalták.

Tegnap (június 2-án) Izland népszerűsítő kampányt indított el az interneten. A Vimeo és Youtube videómegosztókon közzétett szpotok egyszerűen nagyszerűek.

Az „Izland megihletett” (Inspired by Iceland) szlogennel ellátott kampány fő szpotja elképesztő egyszerűséggel, közvetlenséggel és köznapisággal mutatja be a sziget látványosságait. A 2 és fél perces videó Emillia Torrini „Jungle drum” dalával végigtáncoltat a szigeten: a csodálatos vulkanikus hegyektől kezdve, a gleccsereken, gejzíreken, pecázásra kiváló patakocskán és vízeséseken át, szinte mindent bemutat. A nudisták sem szégyellik a megmutatkozást, a vén rókák is megrázzák a rázhatót a forró termálfürdőben. A freestyle-ozó halász és a parkour-osok ha nem lennének benne, a betétdalt dúdoló kórus, a vadul zenélő fiatalok által megalkotott pezsgő sziget képe sem lenne a teljes. Persze van ott még búvárkodásra, barlanglátogatásra is lehetőség a vadvízi rafting után a kocsmázás sem maradhatna ki.

Pár órával ezelőtt megjelent egy hosszabb videóanyag is „Az izlandi óra” (The Iceland Hour) címet kapó több mint fél órás bemutatóban, maga az izlandi elnök hív el csodálatos országukba. Ugyanakkor megszólal a turisztikai miniszter, megmutatják közelről a háborgó Eyjafjallajökull vulkánt, megszólaltatják az egyik legismertebb vulkanológust, Haraldur Sigurdsson-t. A természeti szépségek mellett az izlandi kultúra is bemutatásra kerül, ennek védelmében a főváros kulturális és turisztikai igazgatója valamint az oktatásügyi és kulturális miniszter beszél. Az újonnan megválasztott fővárosi polgármester, Jon Gnarr sem maradhatott volna ki, a Gay-Parade-ről a nemzetközileg ismert meleg pop énekes és lemezlovas, Páll Óskar beszél, és betekintést nyerhetünk az izlandi fesztiválok életébe is.

Összefoglalva: egy pezsgő, élettel tele, energiától duzzadó és folyton tevékenykedő sziget képe tárul elénk, amelynek lakói vendégszeretetben nem szenvednek hiányt.
A szpotot több mint száz vallomást tartalmazó videó kíséri, ismeretlen és ismert emberek élményteli turista-beszámolója: feltűnik a Gyűrűk Urában Aragont alakító Viggo Mortensen, vagy Yoko Ono, John Lennon egykori felesége.
A népszerűsítő kampány oldalán a fenti (egyre sokasodóbb) videó mellett minden szükséges turisztikai információ megtalálható.

A szpotot 2 nap alatt több mint 200.000 ember látta Vimeo-n, a fogadtatás messzemenően pozitív, egyes hozzászólók azonnal elköltöznének Izlandra.

Tövisi Attila Daniel: Nagy a valószínűsége, hogy vírusreklámmá váljon, és napokon belül óriási nézettségre tegyen szert.
Ezt nevezem kommunikációnak! Mikor összefognak a kormány képviselői, az államelnök és a média-sztárok és együttes erővel népszerűsítik az országukat, természetesen, besegítenek a külföldi turisták is. Kiváló válságkezelési módszer (a vulkán-krízisre) és hatékony ország-márkázási elem egyidejűleg – minden elismerésem iránta. Nos, mennyi annak az esélye, hogy egy hasonló folyamat lejátszódjon Romániában is? Szerintem mindannyian tudjuk erre a választ…

A ROADS (Romanian Online Advertising Study) által kiadott tanulmány szerint, ami a IAB Romania és a PricewaterhouseCoopers Romania által végzett kutatási eredmények nyomán születetett, 2009-ben a romániai online reklámpiac értéke 65.191.801 RON volt. Ez azt jelenti, hogy csak 10%-os a csökkenés a 2008-ban elért összegekhez viszonyítva illetve 53%-os a növekedés a 2007-ben elért összegekkel szemben.

2009 első félévében, amikor az összjövedelem 25,5 millióra nőtt, a piacon 25%-os csökkenést észleltek 2008 első félévéhez képest.
A tanulmány szerint a tavalyi év második felében 3% növekedéssel számolhatott az online reklámpiac a 2008-as eredményekhez képest és 50%-os növekedéssel a 2007-es számadatokhoz viszonyítva.
A 2009-es év havonkénti 3-5 millió lejes bevétellel kezdődött. A piac talpra állásáról csak szeptembertől beszélhetünk, amikor 2008 augusztusához viszonyítva, 52%-os növekedést ért el: 3,9 millió lejről 5,8 millió lejre. Az emelkedés eltartott az év végéig, decemberben ugyanis a legnagyobb emelkedést mérték az online reklámpiacon: 9 millió lej, ami messze meghaladja az évi átlagot.

“A ROADS tanulmány második féléves kiadása tisztán mutatja, hogy az online reklámpiac helyreállt a 2009-es év végére. Ugyanakkor 2010-ben még nagyobb emelkedésre számítunk, ami túllépheti a múlt évi összbevételt.” – nyilatkozta Cristian Petriceanu, a IAB Romania elnöke.

“A legutóbbi ROADS tanulmány tükrözi azt a tényt, hogy a romániai online reklámpiac túllépett a válság kritikus pillanatán és az év második felében növekedési tendenciák mutatkoztak. Ez egy figyelemreméltó tény, ha a gazdaság általános fejlődését nézzük. Ezenkívül a jelenlegi kiadásnál 18 vállalat vett részt a felmérésben és szolgáltatott adatokat a reklám eladásokkal kapcsolatosan, szemben a múlt évi 14 vállalattal.” – mondja Ruxandra Bandial, a PricewaterhouseCoopers Marketing, Kommunikáció és Üzletfejlesztési igazgatója.

Az online befektetéseket mérő tanulmány több részre osztódik: a reklám módszerek és platformok használata valamint azok a vállalatok, akik az internetet használták reklámozásra. A már harmadik éve megjelenő kiadásból egy átfogó képet kaphatunk az utóbbi évek romániai online reklám piacáról. A táblázatokat és grafikákat is tartalmazó beszámoló 230 oldalból áll, amit meglehet vásárolni a IAB Romania-tól.

Forrás: IAB Romania

Megváltoztatja az Actimel és az Activia márkájú joghurtjainak reklámját a francia Danone élelmiszergyártó vállalat. Több éven keresztül próbálták elismertetni a Danone reklámok a fogyasztókkal, hogy joghurtjaik fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Ezek szerint a bifido-baktériumokat is tartalmazó Activia “hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez”, az Actimel pedig “egyedi élőkultúrájának is köszönhetően segítheti szervezetünk természetes védekezőképességét”.

A vállalat csütörtökön közölte, hogy a vártnál jobban nőtt a Danone bevétele az első negyedévben, ugyanakkor visszavonták az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) elé terjesztett kérelmet, miszerint a joghurtok fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Az EFSA már februárban kétséget támasztott a Danone közlésével szemben, mely szerint a csecsemőknek szánt termékeikben levő “immunofortis” erősíti ezek immunrendszerét. A hatóság szerint ez az állítás tudományosan nem bizonyított. A Danone azt állítja, hogy az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információkra vonatkozó európai szabályozás nem eléggé átlátható és egyértelmű. “Teljesen biztosak vagyunk az Actimel és az Activia tudományos hátterében. Mindkettő mögött több éves kutatások állnak, és a legalaposabban tanulmányozott probiotikus termékek közé tartoznak. Hatásukat számos klinikai tanulmányban demonstráltuk, melyeket nemzetközileg elismert tudományos lapokban publikáltunk, hogy felülvizsgálhatók legyenek, ami azt jelenti, hogy pártatlan szakértők is elfogadták az eredményeket” – állítja a Danone, közleményében.

Nem az első eset, hogy támadják a vállalatot a fogyasztók megtévesztése miatt. 2008-ban egy amerikai állampolgár, egy bizonyos Trish Wiener, törvényszékre adta a vállalatot. Ügyvédje szerint a Danone reklámjain keresztül hétköznapi joghurtot próbál eladni több százmillió dollár értékben az egészségükért felelős fogyasztóknak.
Elemezve a helyzetet a vállalat nagyon okosan teszi, amit tesz. Egy olyan piacon, ahol az összetevők nem különböznek – hiszen a joghurt az csak natúr lehet – a Danone létrehozta a Bifidus Esensis csodabaktériumot, amit a joghurthoz adva megnő ennek az ára és a célcsoportok is változnak. Ezzel hatalmas előnyre tett szert a többi tejtermék gyártó vállalattal szemben. Aki azt hiszi, hogy ennek a joghurtnak az előállítása többe kerül, mint egy a natúr joghurté, az minden valószínűséggel téved. Azonban a sok reklám és egy más csomagolás már más hatással bír. Mondanom sem kell, hogy a Danone elvesztette a pert, ami 35 millió dollárjába került a vállalatnak.

Franciaországban a vállalat már módosította hirdetéseit és ezt fogja tenni Európa többi országában is. Nem úgy Romániában: a francia vállalat romániai képviselői azt állítják, hogy a román piacról egyelőre nem vonják vissza a két termék reklámjait. “Jelenleg, ebben a pillanatban, nincs szükség a marketing kommunikáció megváltoztatására. A jövőbeni fejleményeket kivárva vehetjük csak figyelembe ezt a lehetőséget. Szeptemberig biztos nem lesznek változások a kommunikációban. Azt azonban el kell mondanunk, hogy az Activia és az Actimel jótékony hatásai nem légből kapottak, több tudományos tanulmány igazolja ezt.” - nyilatkozta a vállalat PR felelőse, Andreea Mureşan.

Az Actimel és az Activia forgalma tavaly 3,7 milliárd eurót tett ki, ez a tejtermék üzletág bevételének 43, a csoport teljes forgalmának 25 százaléka. Tejtermékekből mennyiségben 12,5 százalékkal többet adtak el, mint tavaly az első negyedévben. Az ásványvíz üzletágban – ahol a Danone a második számú piaci szereplő a Nestlé után – 2,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nyereségadatot nem közölt a cég, tavaly 7,5 százalékkal nőtt az adózott eredmény, 1,41 milliárd euróra az egy évvel korábbi 1,31 milliárdról. Az üzemi eredménynek a bevételhez viszonyított aránya 61 bázisponttal 15,31 százalékra emelkedett. A vállalat részvényei a csütörtöki bejelentés után 1,6 százalékkal gyengültek a párizsi értéktőzsde zárására.

Források: FigyelőNet
Creative Marketing
Brand Week
România Liberă