Hónapokig tartó, világszintű médiavisszhangot generált Izlandnak a márciusban kitört vulkán, és az abból keletkező hamufelhők, amelyek Európa légi forgalmát többször is megbénították. Nem feltétlenül volt ez pozitív hatással a sziget turistaforgalmára, ám ismertségét mindenképp növelte.

Szombaton (május 29) jött egy újabb szenzáció, ami ismét az északi szigetre terelte a fél világ figyelmét. Történt ugyanis, hogy a Reykjavik-i választásokat egy komikus nyerte, egy viccként létrehozott politikai alakulat, a Legjobb Párt élén. Nem ígért semmi mást a választó polgároknak, mint ingyenes törülközőket a fürdőkbe, egy jegesmedvét az állatkertbe, Disneyland-et a főváros repülőterére, továbbá azt, hogy 2020-ig a parlament drog mentessé válik. Azt is elmondta, hogy azért ígérnek a többi pártnál többet, mert ígéretüket amúgy se fogják betartani, továbbá a kampányban megvesztegethetőségüket is nyíltan vállalták.

Tegnap (június 2-án) Izland népszerűsítő kampányt indított el az interneten. A Vimeo és Youtube videómegosztókon közzétett szpotok egyszerűen nagyszerűek.

Az „Izland megihletett” (Inspired by Iceland) szlogennel ellátott kampány fő szpotja elképesztő egyszerűséggel, közvetlenséggel és köznapisággal mutatja be a sziget látványosságait. A 2 és fél perces videó Emillia Torrini „Jungle drum” dalával végigtáncoltat a szigeten: a csodálatos vulkanikus hegyektől kezdve, a gleccsereken, gejzíreken, pecázásra kiváló patakocskán és vízeséseken át, szinte mindent bemutat. A nudisták sem szégyellik a megmutatkozást, a vén rókák is megrázzák a rázhatót a forró termálfürdőben. A freestyle-ozó halász és a parkour-osok ha nem lennének benne, a betétdalt dúdoló kórus, a vadul zenélő fiatalok által megalkotott pezsgő sziget képe sem lenne a teljes. Persze van ott még búvárkodásra, barlanglátogatásra is lehetőség a vadvízi rafting után a kocsmázás sem maradhatna ki.

Pár órával ezelőtt megjelent egy hosszabb videóanyag is „Az izlandi óra” (The Iceland Hour) címet kapó több mint fél órás bemutatóban, maga az izlandi elnök hív el csodálatos országukba. Ugyanakkor megszólal a turisztikai miniszter, megmutatják közelről a háborgó Eyjafjallajökull vulkánt, megszólaltatják az egyik legismertebb vulkanológust, Haraldur Sigurdsson-t. A természeti szépségek mellett az izlandi kultúra is bemutatásra kerül, ennek védelmében a főváros kulturális és turisztikai igazgatója valamint az oktatásügyi és kulturális miniszter beszél. Az újonnan megválasztott fővárosi polgármester, Jon Gnarr sem maradhatott volna ki, a Gay-Parade-ről a nemzetközileg ismert meleg pop énekes és lemezlovas, Páll Óskar beszél, és betekintést nyerhetünk az izlandi fesztiválok életébe is.

Összefoglalva: egy pezsgő, élettel tele, energiától duzzadó és folyton tevékenykedő sziget képe tárul elénk, amelynek lakói vendégszeretetben nem szenvednek hiányt.
A szpotot több mint száz vallomást tartalmazó videó kíséri, ismeretlen és ismert emberek élményteli turista-beszámolója: feltűnik a Gyűrűk Urában Aragont alakító Viggo Mortensen, vagy Yoko Ono, John Lennon egykori felesége.
A népszerűsítő kampány oldalán a fenti (egyre sokasodóbb) videó mellett minden szükséges turisztikai információ megtalálható.

A szpotot 2 nap alatt több mint 200.000 ember látta Vimeo-n, a fogadtatás messzemenően pozitív, egyes hozzászólók azonnal elköltöznének Izlandra.

Tövisi Attila Daniel: Nagy a valószínűsége, hogy vírusreklámmá váljon, és napokon belül óriási nézettségre tegyen szert.
Ezt nevezem kommunikációnak! Mikor összefognak a kormány képviselői, az államelnök és a média-sztárok és együttes erővel népszerűsítik az országukat, természetesen, besegítenek a külföldi turisták is. Kiváló válságkezelési módszer (a vulkán-krízisre) és hatékony ország-márkázási elem egyidejűleg – minden elismerésem iránta. Nos, mennyi annak az esélye, hogy egy hasonló folyamat lejátszódjon Romániában is? Szerintem mindannyian tudjuk erre a választ…

A ROADS (Romanian Online Advertising Study) által kiadott tanulmány szerint, ami a IAB Romania és a PricewaterhouseCoopers Romania által végzett kutatási eredmények nyomán születetett, 2009-ben a romániai online reklámpiac értéke 65.191.801 RON volt. Ez azt jelenti, hogy csak 10%-os a csökkenés a 2008-ban elért összegekhez viszonyítva illetve 53%-os a növekedés a 2007-ben elért összegekkel szemben.

2009 első félévében, amikor az összjövedelem 25,5 millióra nőtt, a piacon 25%-os csökkenést észleltek 2008 első félévéhez képest.
A tanulmány szerint a tavalyi év második felében 3% növekedéssel számolhatott az online reklámpiac a 2008-as eredményekhez képest és 50%-os növekedéssel a 2007-es számadatokhoz viszonyítva.
A 2009-es év havonkénti 3-5 millió lejes bevétellel kezdődött. A piac talpra állásáról csak szeptembertől beszélhetünk, amikor 2008 augusztusához viszonyítva, 52%-os növekedést ért el: 3,9 millió lejről 5,8 millió lejre. Az emelkedés eltartott az év végéig, decemberben ugyanis a legnagyobb emelkedést mérték az online reklámpiacon: 9 millió lej, ami messze meghaladja az évi átlagot.

“A ROADS tanulmány második féléves kiadása tisztán mutatja, hogy az online reklámpiac helyreállt a 2009-es év végére. Ugyanakkor 2010-ben még nagyobb emelkedésre számítunk, ami túllépheti a múlt évi összbevételt.” – nyilatkozta Cristian Petriceanu, a IAB Romania elnöke.

“A legutóbbi ROADS tanulmány tükrözi azt a tényt, hogy a romániai online reklámpiac túllépett a válság kritikus pillanatán és az év második felében növekedési tendenciák mutatkoztak. Ez egy figyelemreméltó tény, ha a gazdaság általános fejlődését nézzük. Ezenkívül a jelenlegi kiadásnál 18 vállalat vett részt a felmérésben és szolgáltatott adatokat a reklám eladásokkal kapcsolatosan, szemben a múlt évi 14 vállalattal.” – mondja Ruxandra Bandial, a PricewaterhouseCoopers Marketing, Kommunikáció és Üzletfejlesztési igazgatója.

Az online befektetéseket mérő tanulmány több részre osztódik: a reklám módszerek és platformok használata valamint azok a vállalatok, akik az internetet használták reklámozásra. A már harmadik éve megjelenő kiadásból egy átfogó képet kaphatunk az utóbbi évek romániai online reklám piacáról. A táblázatokat és grafikákat is tartalmazó beszámoló 230 oldalból áll, amit meglehet vásárolni a IAB Romania-tól.

Forrás: IAB Romania

Megváltoztatja az Actimel és az Activia márkájú joghurtjainak reklámját a francia Danone élelmiszergyártó vállalat. Több éven keresztül próbálták elismertetni a Danone reklámok a fogyasztókkal, hogy joghurtjaik fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Ezek szerint a bifido-baktériumokat is tartalmazó Activia “hozzájárul az emésztőrendszer egészséges működéséhez”, az Actimel pedig “egyedi élőkultúrájának is köszönhetően segítheti szervezetünk természetes védekezőképességét”.

A vállalat csütörtökön közölte, hogy a vártnál jobban nőtt a Danone bevétele az első negyedévben, ugyanakkor visszavonták az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) elé terjesztett kérelmet, miszerint a joghurtok fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Az EFSA már februárban kétséget támasztott a Danone közlésével szemben, mely szerint a csecsemőknek szánt termékeikben levő “immunofortis” erősíti ezek immunrendszerét. A hatóság szerint ez az állítás tudományosan nem bizonyított. A Danone azt állítja, hogy az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információkra vonatkozó európai szabályozás nem eléggé átlátható és egyértelmű. “Teljesen biztosak vagyunk az Actimel és az Activia tudományos hátterében. Mindkettő mögött több éves kutatások állnak, és a legalaposabban tanulmányozott probiotikus termékek közé tartoznak. Hatásukat számos klinikai tanulmányban demonstráltuk, melyeket nemzetközileg elismert tudományos lapokban publikáltunk, hogy felülvizsgálhatók legyenek, ami azt jelenti, hogy pártatlan szakértők is elfogadták az eredményeket” – állítja a Danone, közleményében.

Nem az első eset, hogy támadják a vállalatot a fogyasztók megtévesztése miatt. 2008-ban egy amerikai állampolgár, egy bizonyos Trish Wiener, törvényszékre adta a vállalatot. Ügyvédje szerint a Danone reklámjain keresztül hétköznapi joghurtot próbál eladni több százmillió dollár értékben az egészségükért felelős fogyasztóknak.
Elemezve a helyzetet a vállalat nagyon okosan teszi, amit tesz. Egy olyan piacon, ahol az összetevők nem különböznek – hiszen a joghurt az csak natúr lehet – a Danone létrehozta a Bifidus Esensis csodabaktériumot, amit a joghurthoz adva megnő ennek az ára és a célcsoportok is változnak. Ezzel hatalmas előnyre tett szert a többi tejtermék gyártó vállalattal szemben. Aki azt hiszi, hogy ennek a joghurtnak az előállítása többe kerül, mint egy a natúr joghurté, az minden valószínűséggel téved. Azonban a sok reklám és egy más csomagolás már más hatással bír. Mondanom sem kell, hogy a Danone elvesztette a pert, ami 35 millió dollárjába került a vállalatnak.

Franciaországban a vállalat már módosította hirdetéseit és ezt fogja tenni Európa többi országában is. Nem úgy Romániában: a francia vállalat romániai képviselői azt állítják, hogy a román piacról egyelőre nem vonják vissza a két termék reklámjait. “Jelenleg, ebben a pillanatban, nincs szükség a marketing kommunikáció megváltoztatására. A jövőbeni fejleményeket kivárva vehetjük csak figyelembe ezt a lehetőséget. Szeptemberig biztos nem lesznek változások a kommunikációban. Azt azonban el kell mondanunk, hogy az Activia és az Actimel jótékony hatásai nem légből kapottak, több tudományos tanulmány igazolja ezt.” - nyilatkozta a vállalat PR felelőse, Andreea Mureşan.

Az Actimel és az Activia forgalma tavaly 3,7 milliárd eurót tett ki, ez a tejtermék üzletág bevételének 43, a csoport teljes forgalmának 25 százaléka. Tejtermékekből mennyiségben 12,5 százalékkal többet adtak el, mint tavaly az első negyedévben. Az ásványvíz üzletágban – ahol a Danone a második számú piaci szereplő a Nestlé után – 2,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Nyereségadatot nem közölt a cég, tavaly 7,5 százalékkal nőtt az adózott eredmény, 1,41 milliárd euróra az egy évvel korábbi 1,31 milliárdról. Az üzemi eredménynek a bevételhez viszonyított aránya 61 bázisponttal 15,31 százalékra emelkedett. A vállalat részvényei a csütörtöki bejelentés után 1,6 százalékkal gyengültek a párizsi értéktőzsde zárására.

Források: FigyelőNet
Creative Marketing
Brand Week
România Liberă

A Kommunikációs Olimpiász (Olimpiadele Comunicării) a legfontosabb rendezvény országunkban, olyan fiatalok számára, akik karriert szeretnének építeni reklám, PR vagy intézményes kommunikáció területén. Kreativitás, csapatmunka, szakmai ismeretek, kihívás, ötletek, stratégia, talán ezek a legmegfelelőbb szavak a rendezvény bemutatására.

Évről évre panaszkodnak a romániai kommunikációs piacon a motivált, kreatív, odaadó fiatalok hiánya miatt. Azonban évről évre a Kommunikációs Olimpiász után olyan replikák jelentek meg, miszerint a résztvevő hallgatók gyengén felkészültek, motiválatlanok és a kreativitás terén is hadilábon állnak. Az idén már nem lesz szükség ilyen és hasonló véleményekre, hiszen elmarad a Kommunikációs Olimpiász.
A rendezvény weboldalán található közleményben, a szerevezők a gazdasági válságra hivatkoznak és tudtunkra adják, hogy ez alól nem menekült a kommunikációs piac sem. Ennek következtében nem sikerült kiegyezniük az eddigi partnerekkel, ezért hosszas fontolgatás után, a szervezők úgy döntöttek, hogy a 2010-es Kommunikációs Olimpiász elmarad. Ugyanakkor megígérik, hogy 2011-ben újra lesz megmérettetés, hacsak a piac esetleges fellendülésének következtében nem sikerül megrendezni az idén ősszel.

Nem tudom, hogy mennyibe kerül ennek a rendezvénynek a megszervezése, azt azonban sejtem, hogy nincs több pár ezer eurónál. Figyelembe véve az elmúlt évek partnereit, olyan nevekkel találkozunk, melyeknek éves költségvetésük óriási még a gazdasági válságban is. Nehéz elhinnem, hogy ezeknek a vállalatoknak nehezükre esik támogatni a projektet.

Nem szűnik meg a Kommunikációs Olimpiász, de kimarad egy év. Egy év, melyre több tucat hallgató készült lelkesedéssel, ötletekkel, reményekkel. Ez az esemény a kommunikációs ipar egyik ikonja országunkban, ami a diákoknak szánt rendezvényeket illeti. Az egyik legismertebb esemény volt a hallgatók körében, amely nagy sikernek örvendett.

Úgy hiszem, hogy itt nem az a legnagyobb gond, hogy nem szervezték meg a versenyt, hiszen azt bepótolhatják még, hanem a vállalatok érdektelensége. Ami a kommunikációoktatást illeti, az évek során bebizonyosodott, hogy nagy szükség lenne a vállalatokkal való együttműködésre. Mikor szakmai gyakorlatról szakmai felzárkozásról van szó, a hallgatóknak nagyon kevés az esélyük. Alig találni olyan céget, amely felajánlja a gyakorlatozás lehetőségét, ezért a diákok csak a létező kapcsolataikra szorítkozhatnak a cégek kiválasztásában. Sajnos csak kevesen ültethetik gyakorlatba az egyetemen tanultakat, mert az esetek többségében hazaküldik a diákokat azzal az indokkal, hogy zavarják a szervezet tevékenységét, majd a végén aláírják a szükséges igazolást és néhány információval is szolgálnak majd. Ezek után azt hiszem jogos a kérdés, hogy a 3 év egyetem és 2 év mesteri után miért várnak el a munkaadók jó néhány év tapasztalatot?

Nem szervezték meg az olimpiászt. Hogy miért? Az egyértelműen a közleményből sem derül ki. Csak sejteni véljük, hogy valami nincs rendben és az igazi okok valahol a sorok mögött keresendők. Minden bizonnyal sok diákot sokként ért a hír. Most már nem marad más hátra, mint kivárni a 2011-es rendezvény megszervezésének bejelentését.

Szentes Tünde: Kilenc év Kommunikációs Olimpiász után zsinórban, sokunkat váratlanul ért ez a bejelentés. Tudom, hogy a szervezők csapata jól felkészült szakemberekből áll, akik az idei helyzetből kiindulva kreatív módon is megszervezhették volna az eseményt. Például az idei rendezvény témája lehetett volna a gazdasági válság. A díjakat is kiiktathatták volna, elvégre egy ilyen rendezvényen a szakmai tapasztalat kamatoztatása a legfontosabb. Ami pedig a partnereket illeti, melyik vállalat ne lenne kíváncsi arra, hogy mit talál ki egy csapat diák a vállaltnak a válságból való kilábalására? Személy szerint nem adok nagy esélyeket, hogy még valaha is megrendezésre kerül ez a verseny. Talán más szerevezőkkel, más név alatt… talán…

Forrás: Kommunikációs Olimpiász honlapja

Március 31-én, szerdán, a Mediafax megjelenteti a Media & Advertising évkönyv 2010-es kiadását. Az évkönyv különböző kutatások eredményeit tartalmazza a médiafogyasztás és reklám területein. A kutatásokat a 360insights bonyolította le 800, 16-64 év közötti, városon élő személy, közreműködésével.

A tanulmány szerint, 12 %-a a felhasználóknak az Internetet online újságolvasására használja naponta többször, 15 % azonban naponta csak egyszer olvas interneten újságot. Ugyanakkor 4%-a a megkérdezetteknek hetente 4-5 alkalommal látogat információs oldalakat, 4% 2-3 alkalommal egy héten, 11% ritkábban, a többi meg soha.
Az online szociális hálózatokat illetően, mint a Facebook vagy a hi5, 12%-a a megkérdezetteknek vallja, hogy naponta több alkalommal használja ezeket, 10% viszont csak naponta egyszer.
Az Internet fejezetének értékeléséből kiderül, hogy 11%-a a felhasználóknak olvas vagy ír blogokra információkat naponta, ugyanakkor 14 százalékuk lép be fórumokra ugyanilyen gyakorisággal.
Az e-mail és a messenger használata képezi a válaszadók leggyakoribb tevékenységeit. Fele a felhasználóknak naponta legalább egyszer belép az elektronikus postaládájába, folytat beszélgetéseket ismerősökkel messengert vagy más hasonló platformokat használva.
Az online játékok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, főképp a fiatalok és a férfiak körében. Ezeket követi az online rádió hallgatása, vicces videóklippek megtekintése és filmek vagy zenék letöltése. Ezzel ellentétben a banki átutalások, a számlák kifizetése valamint az online vásárlások a legritkábban használt online tevékenységek közé tartoznak a megkérdezettek körében. Ezekkel a lehetőségekkel általában a nagyobb jövedelemmel rendelkező felhasználók élnek.

„A Media & Advertising évkönyv tízedik kiadása a média és a reklámpiac kényes pillanataiban jelenik meg, ezért döntöttünk úgy, hogy az évfordulót az előzőekhez képest szokatlan módon fogjuk megünnepelni: egy olyan eljárással, ami reméljük, hogy minden olvasó kategóriának hasznos fog lenni, valamint egy tanulmánnyal, amelyet a 360insights készített a Mediafax számára. Ennek elemzései bemutatják a média és a reklám szereplőinek jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor megoldásokat keres a nehézségek áthidalására, valamint rámutat a nehéz pillanatokban található lehetőségekre.” – mondja Teodora Iuga, a kiadvány felelős szerkesztője.

Két részre osztva, Marcom és Média, az idényi Media & Advertising évkönyv magába foglalja az utóbbi 12 hónap eseményeit, kronológikus sorrendben, adatbázisokat a piacon található vállalatokról és elemzéseket a következő területekről: marketing kutatás, direkt marketing, media planning & buying, reklám, márkázás, PR, CSR, web advertising, BTL, indoor, reklám készítés, print és online. A Mediafax kiadványa ingyenesen lesz kiosztva egyes reklám és PR ügynökségeknek, valamint a médiának.

Forrás: Strategic

A Think Outside The Box nevű projekt Csibi Magor kezdeményezésével indult útjára, először csak román nyelven. A projekt a hotnews.ro-n olvasható, ami mindenről szól, ami a dobozon kívül található. Csibi Magor, a politikusból lett újságíró így nyilatkozik a kezdetekről a projekt honlapján:”szerettem volna ugyanazt folytatni, amit a politikában elkezdtem, csak jobban.” Ennek függvényében meghívja az olvasóit, hogy együtt keressék meg a társadalom által megszabott határvonalakat. Egy zöld projektről van szó, ami világot akar megváltani, urbánus életmód projekt, ami meggyőzne, hogy másképp is lehet élni. A felismerés után, hogy mindezt magyarul is lehetne, Bakk-Dávid Tímea társszerkesztésében, szintén a Tusnád támogatásával, meg is valósult az elképzelés. A magyar nyelvű projektet a Transindexen követhetik figyelemmel az olvasók. Az alapelv ugyanaz, az üzenet mégis egy kicsit más: vissza a természetbe, de nem szakítani a várossal.

A Tusnád CSR programja a sport mellett a környezetvédelemre is kiterjed. A vállalat számára “a környezetvédelem nemcsak elvi jellegű kijelentés, hanem a cselekvési szándék kinyilatkoztatása is.” Ennek következtében támogatnak környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket, mint például a Think Outside The Box. A projekt elnyerte tetszésüket, mivel a személyes felelősségvállalásról és elkötelezettségről szól, melynek „megálmodói a természettel való összhangra építő, felelős életforma népszerűsítésére vállalkoztak.”

A vállalat támogatása megnyilvánul a projektet fenntartó honlapokon is. A Transindexre például, több helyre is felkerült a Tusnád bannere. A minap mikor beléptem a portálra furcsának tűnt, hogy a fő oldalon román nyelvű banner fogadott. Furcsa volt az, hogy a Tusnád, lévén Hargita megyei vállalat, nem magyarul reklámoz, hanem románul, egy olyan portálon, mely a magyar nyelvű olvasót hivatott tájékoztatni. Lennebb, ugyancsak Tusnád-dal kapcsolatos banner található, de mellette már megjelenik a Think Outside The Box projekt is. Révén, hogy egy banneren szerepelnek, az olvasónak is világos lesz, hogy összekapcsolódnak. Még egy furcsa jelenség figyelhető meg itt: általában a reklámok a hírek között szerepelnek, azaz tartalmi kontextusba beágyazva. Itt meg fordítva történik: a banner aljában megjelenik mindig az aktuális cikk címe, ami a Think Outside The Box oldalán olvasható. Tehát a reklám közt van a hír. Ugyanez figyelhető meg a hotnews.ro oldalán is, ahol azonban csak egy bannert találunk a projekttel kapcsolatosan, ugyancsak a Tusnáddal párosítva. A felcserélés elve valahol érthető is, hiszen „dobozon kívüli” gondolkozásról beszélünk, ahol minden lehetséges, ami eltér a megszokottól.

Láthattuk, hogy márkaépítés szempontjából egy projekt támogatása hatékony eszköz lehet, mert más szinten is asszociálódik a márka a természetessel. Kíváncsiságból a ratecardok alapján kiszámoltuk, hogy mennyit kellene fizessen a vállalat a portálokon való online kampányaiért: a Transindexen a két bannerért havi kb. 2000 eurót, míg a hotnews.ro-n havonta kb. 5.000 – 10.000 euró között terjedő összeget kérnek el egy projektért.

Forrás:
Transindex
HotNews.ro
Tusnád
Think Outside The Box magyar nyelvű weboldala

]]> http://www.brandrops.com/csepp/marka/markaepites-tamogatassal/feed/ 0 http://www.brandrops.com/csepp/reklam/marketing-nyilt-napok/ http://www.brandrops.com/csepp/reklam/marketing-nyilt-napok/#comments Tue, 16 Mar 2010 21:18:50 +0000 brandrops http://www.brandrops.com/?p=655

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!

A februári visszahívások és a gazdasági recesszió következtében elszenvedett piacvesztés 2009-ben, a Toyota hazai képviseletét is megviselte, egyrészt pénzügyi vonalban, másrészt az imázsa is sérült. Míg 2008-ban 10.000 fölötti egységet értékesítettek Romániában, ami 3.1%-os részesedést jelentett, 2009-ben még 4000 egységet sem sikerült eladniuk.
Lévén, hogy az ország autóparkjának felfrissítését megcélzó roncsautó program 2010-ben is folytatódik, szinte mindenik autómárka-kereskedő igyekszik a programon keresztül értékesíteni járműveit. A Toyota Románia is ezáltal próbálja visszaszerezni a tavaly elvesztett piaci részesedését, minél többet eladni a kedvezőbb árfekvésű alapmodelljeiből.
Ám, ha a közelmúltbeli eseményeket nézzük az autókereskedő háza táján, ez nem is lesz nekik könnyű. A pénzügyi veszteségek mellett, az elmúlt negyed évben óriásit bukott az imázsa tekintetében is, úgy globális, mint országos szinten.

Hogyan kezdődött a Toyota válsága
A történet 2009 novemberében kezdődött, amikor az amerikai Toyota Motor Corporation a közlekedésbiztonsági felügyelettel (NHTSA) együttműködve, bejelentette, 4.2 millió autót fog visszahívni a szervizekbe, mivel fennáll a gázpedál padlószőnyegbe való beakadásának a veszélye, ami életveszélyes balesethez is vezethet. 2010. januárjában újabb visszahívás következett, ezúttal a gázpedál beragadásának veszélye volt a kiváltó ok, melyet nyolc modellnél észleltek. Emiatt ismét 2.3 millió gépkocsi visszahívását tűzte napirendre a japán autógyártó. A visszahívott egységek száma az Amerikai Egyesült Államokban elérte a 7.5 millió egységet. Hamarosan Európában is megindult a lavina, újabb 1.7 millió autó visszahívását jelentették be. Az okok, az Egyesült Államokban is tapasztalt, gázpedál beragadásának veszélye és feltételezett szoftverhibák az automatizált fékrendszernél.
Nemrég a Toyota menedzsmentje, Kazuo Okamoto alelnök személyében, nyilvánosan is elnézést kért az európai autótulajdonosoktól, akiknek valamiféle problémája adódott az esetleges gyártási hibák miatt. Amerikában ennél bonyolultabb az ügy lévén, hogy 102 feljelentés érkezett a közlekedésbiztonsági felügyelethez a fent említett problémák miatt. Több haláleset illetve baleset okozásáért a japán gyártót több csoport is keresetet nyújtott be illetve perbe fogta.
Romániában a Toyota helyi illetékesei januárban még tagadták, hogy gondok lennének az országban eladott járművekkel, ám február közepén mégis bejelentették 12.500 egység visszahívását a hazai 18 márkakereskedő egyikének a szervizébe. Nemrég interjúban nyilatkozott a Toyota Románia vezérigazgatója, George Kyriazis is, aki a visszahívások állapotáról beszélt.

Válságkezelés a Toyota-nál
Érdekes lépéseket figyelhetünk meg a Toyota kommunikációjában. Az Egyesült Államokban még le sem zárultak a kongresszusi meghallgatások, és máris intenzív reklámkampányba kezdett a vállalat, ezzel próbálva visszaszerezni a vásárlók bizalmát. Az amerikai Saatchi&Saatchi, a Toyota reklámügynöksége egy 1 perces szpotban igyekszik menteni a menthetőt, a Toyota több mint fél évszázados múltjára hivatkozik, amely során megbízható, biztonságos és kiváló minőségű járműveket nyújtott ügyfelei számára.

Érdekes, hogy a Toyota válságkezelésének alapvető eszközeként a reklámot választotta, amely nem a jelenlegi problémák orvoslásának a konkrét kommunikációjára terjed ki, hanem a márka évtizedek során elsajátított értékeire. Fontos megjegyezni, hogy a megszokott postai úton történő személyes értesítések mellett, a visszahívások kommunikációját igen erősen az online médiumra összpontosította a gyártó. Ám ezzel még nincs nyert ügye, lévén, hogy Amerikában sem teljesen népszerű az ilyen jellegű információ-követés az autótulajdonosok körében.

Külföldi reklámszakértők szerint a március 2-án elkezdett kampány kissé elsietett, mivel szőnyeg alá próbálja seperni a biztonsági gondokat. A Los Angeles-i Deusch LA reklámügynökség elnöke, Mike Sheldon szerint, az embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy a rossz híreket megemésszék, feldolgozzák, ezért a vállalatoknak nem kellene túl hamar újrakezdeniük az eladást és az ezt célzó népszerűsítést. Úgy néz ki, hogy a Toyota az elhúzódó gazdasági recesszióban nem engedte meg magának ezt a profitkiesést. Hogy hosszú távon mi lesz ennek a következménye nehéz megjósolni. Az autóipar válságkezeléseinek történetében voltak példák mindkét esetre, voltak akik egy ilyen válságot megerősödve küzdöttek át, és voltak akik belebuktak. Végső soron, itt nyilvánul meg igazából a márka ereje.

Toyota a Trabant vagy éppen Olcit helyett
Romániában, lévén, hogy sokkal jelentéktelenebb piacról beszélünk, és a visszahívások száma sem nagy (ahogy az utóbbi években eladott egységek sem – nem éri el a 35.000 egységet), nem volt szükség külön imázs-kampányra. A 2009-es eladási mutatók nem voltak túl biztatóak, így idén több egység értékesítését tűzték ki célul, hátha majd így teljesíteni tudják legalább a tavalyi értéket. A roncsautó program előnyeit próbálja meglovagolni a japán gyártó romániai képviselete is, ezért egy népszerűsítési kampányt indítottak útjára.
Ha már színész megjelenéséről van szó egy Toyota szpotban, és csöppet is jártasak vagyunk a román blogtérben, sejthettük volna, hogy a választás a médiasztár és színész Mircea Badea-ra esik majd, aki már elég régóta népszerűsíti blogján a Toyota márkát. Két változat készült a szpotból, a történet ugyanaz, csupán a népszerűsített modell változik. Az Auris-t 8949 eurótól kezdődő HEA-t tartalmazó árban kínálják, míg a kisebb méretű Yaris-t 6399 eurótól kezdődően, HEA-val együtt.
Az új szpotokat a Saatchi & Saatchi hazai képviselete szignózta, Daniela Nedelschi koordinálásával, a gyártás a Saga Film munkája, Radu Jude rendezésében, míg az utógyártási munkálatokat a Chainsaw Europe végezte el.
Az AdPlayers információi szerint a szpotok március 6. óta futnak a televízióban, ám a YouTube-ra már március 4-én feltöltötték őket.

A szpotokra visszatérve, a forgatókönyv egyszerű, ám annál sokkal több benne félig evidens, jelenlegi hatalmat célzó csípős kritika, ami arra utal, hogy Mircea Badea is részt vett a forgatókönyv kidolgozásában. A szpotban megjelenik Badea édesapja is, szintén az apa szerepében. Mircea kölcsön kéri a jó öreg Trabantot, az öreg kétszer is lelkére köti, hogy vigyázzon rá, nehogy összekarcolja, egy nap majd az övé marad. A hazatérő Mircea jól megtréfálja az apját, történt valami az autóval mondattal, mire kiderül, hogy a jó öreg Trabit beadta a roncstelepre és helyette egy új Toyotát vett. Az autót az öreg szaki teszteli, majd véleményezi, szerinte szuper ez az ár a roncsautó programon keresztül, csak utak legyenek. A szpot végén elhangzik a garancia időtartama, Mircea hangjával, aki szerint az 5 éves garanciával megérik az erdélyi autópálya befejezését is.
Talán az első olyan reklám a hazai reklámiparban, amely ironizálja a politikai hatalmat. Egyrészt a Trabant rendszáma, amely egyidőben céloz az iszákos példamutató államelnökre (BEA) és lányára (EBA), továbbá a szpot végén elhangzó, a közéletben amúgy is annyit vitatott erdélyi autópálya, amely közvetlenül a szállításügyi minisztert, Radu Berceanu-t kezdi ki.
Kérdés, hogy hogyan ment ebbe a játékba bele az ügynökség, mennyi pénzt kap az imázsa Toyotával való társításáért Mircea Badea, és mennyire fog hasznára válni ez a márkatársítási döntés a Toyota romániai képviseletének? Ha a személy és a márka közvetített értékeit hasonlítjuk össze, nem egészen tökéletes az egyezés, de talán a kormány épülete előtt korábban meztelenkedő médiasztár felfele fogja görbíteni a japán gyártó 2010-es eladásait.

Érdekes az a részlet is, hogy míg a szpotokban a Trabantot használják, ami nem kifejezetten hazai őstermék, addig az autókereskedő weboldalán megjelenő banner-eken egy lerobbant Olcit látható. További érdekesség, hogy míg a szpotokban két modellt kínálnak a roncsautó programon keresztül, addig a web banner-eken további három modell jelenik meg, az Avensis, Corolla és az Aygo.
Figyelembe véve, hogy egy hét telt el a kampány kezdete óta, egész jó kis visszhangot váltott ki, úgy a médiasztár blogján, mint a YouTube hozzászólásokban. A legtöbben pozitívan viszonyulnak a szpotokhoz, és dicsérik Mircea Badea színészi és közreműködői szerepét, sokan nagy sikert és a Toyota eladásainak megnövekedését látják.

Tövisi Attila Daniel: Jómagam szkeptikusabb vagyok azon a téren, hogy a kampány jelentősen meg fogja növelni a Toyota eladásait, így inkább kivárom a végét. Egy biztos, imázsépítőként nagyon megfelelnek a szpotok, a kérdés, hogy kinek az imázsának használnak leginkább? A több millió autót visszahívó japán márkának, vagy a reflektorfénybe vágyó médiaszereplőnek. És ha belegondolok, hogy ezért fizetik is…

Források:
Toyota.com, Toyota.ro,
APIA, Wikipédia,
The Hindu, Taiwan News,
Ziarul Financiar – 1. cikk, 2. cikk,
Hotnews.ro – 1. cikk, 2. cikk,
Ziare.com, AdPlayers.ro,
Világgazdaság Online, HVG.hu

A The Group ügynökség, a helyi piac legnagyobb kommunikációs csoportja. Gyors fejlődést tudhat maga mögött, hiszen csak 2005-ben indították el, és most is folytatja terjeszkedését részvények megvásárlása által. A közelmúltban az ügynökség átvette a BrandsOn részvényeinek többségét (51%), felzárkózva így a kommunikáció iparban tevékenykedő vállalatokhoz. A kommunikációs csoportot Szigeti Zoltán és Mihaela Nicola vezeti.

” A BrandsOn-tól átvettünk 51%-ot, de az irányítása továbbra is a partnerünk, Marian Dumitrescu (a BrandsOn vállalat igazgatója) kezében maradt. Nagyszerű szakértő, akivel a múltban is sikeresen együttműködtünk. Rendelkezik a vállalat maradék részvényével és tudjuk, hogy teljes mértékben eleget fog tenni ígéretünknek, miszerint, értékes szolgáltatásokat ajánlunk ügyfeleink számára.” – nyilatkozta Szigeti Zoltán, a The Group elnöke.

A 2003-ban megalakult BrandsOn az alkalmazott marketing és a “terep” kommunikáció területén tevékenykedik. 2008-ban, a Pénzügyi Minisztérium hivatalos adatai szerint, a vállalkozás 5,2 millió eurós jövedelemre és 100.000 eurós nyereségre tett szert. A vállalat portfoliójában olyan ügyfelek neveit találjuk, mint az Unilever, Danone, JTI, Coty, Tchibo, Parmalat, Cosmote. Az ügynökség elképzelt és gyakorlatba ültetett projektjei között a márkanépszerűsítés kampányokat, a fogyasztóknak szánt kampányokat, a “mystery shopper” programokat, promóciós célokra szánt karavánokat, nemzetközi szinten, street-marketing kampányokat és a HORECA-ban való tevékenységet említhetjük.

Az ügynökség új tulajdonosai szerint, 2010-ben, a BrandsOn egy rebrandelésen fog átesni. Ennek következtében az új neve Field:star (kommunikáció és kísérleti marketing) lesz és a kilátások szerint új eszközöket fognak bevezetni a kampányok hatékonyságának mérésére.

A The Group ügynökség jelenleg az első helyet foglalja el a reklámiparban, 109,8 millió eurós jövedelemmel.
“Jövedelem szempontjából egy jó évet zárhatunk 2009-ben. Sok aktív ügyfélre tettünk szert (IKEA, Terapia, Cosmote, Hochland, Henkel, stb.). Ahogy látszik, mi a nyereséget visszafektetjük a fejlesztésbe, a kiterjesztésbe és a vállalat üzletének megerősítésére.” – tette hozzá Szigeti Zoltán.

Forrás: Wall Street

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Title

Evian Roller Babies international version

Runtime

1:01

Views

26,021,805

Title

Cadbury Eyebrows (official version)

Runtime

1:01

Views

5,994,646

Title

Phil Collins "Gorilla Drummer" Cadbury Ad (Dairy Milk)

Runtime

1:30

Views

4,662,049

Title

Dove Evolution Parody

Runtime

1:16

Views

2,831,815

Title

7up commercial [banned]

Runtime

0:59

Views

610,613

Title

Ford sport Ka - Cat

Runtime

0:39

Views

577,878

Title

Israel - The Holy Land

Runtime

0:43

Views

357,392

Title

ki a király? sziget 2008

Runtime

0:21

Views

133,563