„A múlt évben a helyi PR piac hihetetlen pezsgésben volt, abban az értelemben, hogy a “nyert média” (megnyert/ingyenes népszerűsítés, az ellenkezője a fizetett népszerűsítésnek, melyet a reklámok által érnek el) a márkák leghasználtabb kommunikációs módszere volt. A PR vezető terület maradt és igyekezett a kommunikációs változásokkal lépést tartani. A digitalizáció volt 2011 legfőbb trendje. Ezt az irányzatot a PR-nek is sikerült hamar átvenni. Iparágtól függetlenül a digitális összetevő a kommunikációs kampányok fő eleme lett. A fogyasztókkal való párbeszédben az őszinteség és az eredetiség lettek a fő kulcsszavak.” – jegyzi meg Hortensia Năstase a GollinHarris Bukarest társigazgatója.

Ioana Mănoiu, a GMP PR menedzsere szerint, „a tavalyi év az az időszak volt, amikor a közösségi médiát hivatalosan is asszimilálta a PR ipar. Nem hiszem, hogy létezett volna, olyan projekt, amelynek legalább egy összetevője ne terjedt volna ki a közösségi médiára. Nem tudom ezt mennyire akarták az ügyfelek, de alkalmazkodtak. Egy évvel ezelőtt, még olyan ügyfeleink voltak, akik csak követték a közösségi médiában történő eseményeket. Mára ez megváltozott, hiszen minden GMP PR ügyfélnek volt legalább egy online-ra kiterjedő projektje az elmúlt hat hónapban.”

Gabriela Lungu, a The Practice társigazgatója is, visszatekintett az elmúlt évre: „A PR piac a múlt évben minden bizonnyal dinamikusabb volt, mint 2010-ben. Sokkal több ügyfelünk volt, akik a PR szolgáltatásainkat vették igénybe, viszont az erre szánt költségvetésük alacsony maradt. A vállalatok igénylik a PR szolgáltatásokat és nyitottak is arra, hogy egy erre szakosodott ügynökséghez forduljanak. A gond, viszont, az, hogy amikor a költségvetés szóba kerül, általában az ügyfelek nagyon szűkmarkúak. Szerintem ez azért van, mert nincsenek megtanítva, hogy magas költségvetést szánjanak a PR tevékenységekre.
Az ügyfél vállalatok marketing vagy kommunikációs szakemberei, szemrebbenés nélkül szórják a százezer eurós nagyságú összegeket televíziós szpotokra vagy a reklámügynökségeknek. Viszont nagyon nehezen nyitják ki a pénzeszsákot, mikor egy PR kampány kifizetéséről vagy a PR szolgáltatások havi béréről van szó.” - vélekedik a szakember.

Mi várható 2012-ben?
A Graffiti PR ügynökség igazgatója, Mircea Tomescu, szerint, „ez az év a diverzifikáció éve lesz, ami azt jelenti, hogy megnőnek a bérezések a „hibrid szolgáltatások” terén. Gyakorlatilag a klasszikus PR a fogaskeréknek csak egy szemét fogja kitenni, a többi szem a társadalmi felelősségvállalásé, fenntarthatóságé, média termékeké, gerilla tevékenységeké, szenzációké és az ATL illetve a BTL kommunikációé lesz.”
A klasszikus PR elhatárolódásával, Gabriela Lungu, is egyetért. „Ha a sajtókapcsolatok olyan jelentőséggel bírnának, mint ezelőtt 5 évvel, mi nem bírnánk meg. Lehet, hogy lenne 3 emberünk erre. A kommunikációs ipar megváltozott. Most a sajtókapcsolatok az ügynökség tevékenységének 15 %-át teszik ki. Viszont nagyon sok a tanácsadói munka. A pénzügyi válság mindannyiunkat arra késznyerített, hogy újragondoljuk tevékenységeinket. Ahogy mi tudjuk, ez a mesterség meghalt. Ki végez olyan PR-t, mint ezelőtt 5 évvel? Ha van is valaki, nem hinném, hogy ügynökségként működne, legfeljebb szabadúszóként.”
Az a tény, hogy egyre több ügynökség diverzifikálja szolgáltatásait, meglátszik a kommunikációs kampányokon is. Zoltán Imola, a McCann PR igazgatója, szerint is egyre több hangsúly fektetődik az integrált kampányokra.

Fókusz a közösségi médián
Az integrált kampányok mellett, két másik irányzat is elterjedőben van. Az egyik a közösségi médiára irányuló kommunikáció, a másik meg a vállalatok befektetése a társadalmi kampányokba.
A közösségi média a kommunikáció egyik fontos elemévé vált, főleg a PR területén. Egyre több márka jelenik meg ebben a közegben. Ezek kommunikációját a felhasználó és a márka között a legtöbb esetben a PR szakemberek irányítják, viszont van példa arra is, hogy ezzel online ügynökségek foglalkoznak.
Az online felületen, csakúgy, mint a való világban, a PR az egyik fontos eszköze a jó kapcsolatok kialakításának a márka és a felhasználók között.
„Nem a lájkok száma lesz fontos, hanem az a módszer, ahogy a felhasználókat átalakítod a márkád üzenetének hordozóivá.” - állítja Hortensia Năstase. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ahogy az online fontos része lesz a kommunikációs stratégiának, úgy a PR szakember szerepe is nőni fog. „A kommunikáció világa megváltozott, az információk sebessége megnőtt, egy egyszerű negatív hozzászólás több ezer hasonlót tud generálni, ami néhány másodperc alatt drasztikusan érintheti a vállalkozást. Itt lép közbe a PR szakember szerepe, és csakis az övé.” - vélekedik a szakember.

A menedzserek kommunikációs tanácsadást szeretnének
A márka és az online felhasználók közötti kapcsolat kialakítása mellett, Ioana Manoiu szerint, az idei év egyik látható változása az lesz, hogy egyre több menedzser szeretne felkészítést kapni kommunikációs szakemberektől.
„A mai menedzsereknek jóval összetettebb kommunikációs problémákkal kell szembenézniük, mint régen, és belátják, hogy szükségük van egy tapasztalt tanácsadóra ezen a területen. Olyan szolgáltatásokról beszélünk, mint CEO branding, a stakeholderekkel való kapcsolattartás, az üzlet közösségébe való beépülés, storytelling és belső kommunikációs tréningek, a stratégiai bemutatókon való támogatás.
Egy másik irányzat a PR növekedése a marketingben: a költségvetések áthelyezése a reklámból a PR-be, a PR átváltoztatása egy támogatási eszközzé, amely arra hivatott, hogy fedezést kapjon a marketing tevékenységekre, egy stratégiai eszköz, amely arra hivatott, hogy releváns tartalmat hozzon létre. A PR szakember nem egy egyszerű továbbítója lesz a reklám ügynökségek által kitalált szép meséknek, hanem ő fogja kitalálni, és ő is fogja továbbítani a történeteket.” – állítja Ioana Manoiu.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy egy igen mozgalmas évet tudunk magunk mögött, ami a PR szakterületét illeti. A vállalatok még mindig nagyobb előszeretettel költenek marketing és reklámtevékenységekre, habár már felismerték a PR szükségszerűségét. A közkapcsolatok már nem arról szólnak, amiről 5 évvel korábban és végképp nem arról, amit az egyetem padjai között oktatnak. A technikai fejlődés és a digitalizáció átalakítja a kommunikációs piacot, a közösségi média megkerülhetetlenné válik. A PR szakemberek igyekeznek felzárkózni a gyorsan változó környezetben és próbálják megerősíteni illetve visszaszerezni vezető pozíciójukat a kommunikációs iparban.

Forrás: Wall-Street

A kérdőívet, LinkedIn profiljuk alapján, 400 PR szakember/tanácsadó, 80 közösségi média szakember, 110 közösségi média menedzser és 170 online menedzser töltötte ki. A megkérdezettek 47 százaléka naponta, a munkaidejének 30-50 százalékát szenteli közösségi médiára, míg a válaszadók csak 8 százaléka foglalkozik teljes munkaidőben ezzel a tevékenységgel.

A kérdőíves válaszokból arra is fényt derült, hogy milyen beosztásban dolgoznak a megkérdezettek a közösségi média területén. Így a szakemberek közt találunk közösségi média menedzsert, PR tanácsadót, online menedzsert, közösségi menedzsert, valamint vállalati közösségi média stratégát is. Az alkalmazottak 21 százaléka a PR szakterületén dolgozott mielőtt a közösségi média területén tevékenykedett volna, további 12 százalék marketinggel illetve reklámmal (11%) foglalkozott.
A bérezésükről is kérdezték az alkalmazottakat, mely szerint a többség 500-1000 euró közötti fizetést kap, utánuk következnek a 300-500 euróért dolgozók (26%). 19 százalék ennél jóval többért, 1000-4000 euróért dolgozik, míg akadnak önkéntesen tevékenykedők is.

A felmérés függvényében kirajzolódott a közösségi média menedzser általános profilja. Ennek függvényében az alkalmazottnak a következő tevékenységeket kell végrehajtania:
• közösségi média profilok menedzsmentje
• tartalom megosztása és felülvizsgálata (tweetek, státuszok, blog bejegyzések, videók)
• brand és a versenytársak monitorizálása
• felhasználók létrehozása különböző közösségi hálózatokon
• párbeszéd menedzselése (blogok, Facebook, Twitter)
• közösségi hálózatok felhasználóinak személyesítése
• látogatottsági adatok elemzése

A közösségi média menedzser bukaresti és 30 és 50 százalék között tölt időt online, kizárólag közösségi médiára vonatkozó tevékenységekkel. Ugyanakkor a marketing vagy közösségi média osztályon dolgozik és 2009-től foglalkozik közösségi médiával. Bérezése 300 és 500 euró között van, és egy kereskedelmi szervezetben dolgozik, melynek maximum 10 alkalmazottja van.

A felmérés önmagában arra elég, hogy egy nagyjából átfogó képet kapjunk arról, hogy hányadán áll a romániai közösségi média. De ez is elég arra, hogy fogalmunk legyen arról, hogy milyen mértékben fejlődik a közösségi médiában való részvétel a vállalatok körében.

A kutatás román nyelvű bemutatója megtekinthető itt.

Az egész napos rendezvény rendhagyó előadással kezdődött, hiszen Valentina Ion, a Microsoft Románia képviseltében, online jelentkezett be a marosvásárhelyi konferenciára. Ő és kollégája, Daniel Popescu, a Microsoft-nál használt online technológiáról beszéltek, kitérve a kommunikációs platformokra valamint az okos telefonokra is. Beszéltek az online technológia jövőjéről, amit a Microsoft alkalmazások és szolgáltatásokon keresztül mutattak be.

Ezután Florina Oneţiu, egy induló rendezvény portálnak, a GO for EVENTS-nek, a tervét mutatta be. Nagy lelkesedéssel beszélt a saját vállalkozásáról, melynek fő sajátossága az események online élő közvetítése lesz. A portál ugyan még fejlesztés alatt áll, de az első élő online közvetítés már június 1-én követhető lesz a weboldalon.

Az online kampányokról Hermina Condei beszélt, aki a Google képviseletében adott elő. Ő is főként az online kommunikáció jövőjét boncolgatta. Bemutatta az Apple és Yahoo weboldalainak tíz évvel ezelőtti változatát, melyeket a Google archívumából halászott elő. Míg régen a weboldalak statikusak voltak, mára a dinamikus honlapok uralják az online teret. Erre azért van szükség, mert az interakció nagyon fontos szerepet játszik egy vállalkozás és az ügyfél között. „A közösségi média korát éljük” – mesélte az előadó, aki azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint 6 perc online jelenlétből egyet közösségi oldalakon töltünk. Az előadásból nem maradhatott ki a Google szolgáltatások – Google Insight for Search, Google Trends, Double Click Ad Planner, Google Analytics – rövid bemutatása sem.

Ugyancsak a közösségi médián volt a hangsúly a „marketing krokodil”, Călin Biriş (a Trilulilu videó megosztó portál marketing szakembere) előadásában is. Ő a jövőt a videókban és az okos telefonokban látja. Előadásában ő is kihangsúlyozta az interakció fontosságát. Mivel tartalom nélkül nincs interakció, ezért arra buzdított minden jelenlevőt, hogy merjenek tartalmakat készíteni és megosztani ezeket. Természetesen szerinte a legegyszerűbb módja ennek a videó anyag, amit ma már szinte bárkinek lehetősége van elkészíteni a fejlett technológiának köszönhetően.

Az első konferencia blokkot Mihai Manoliu zárta, aki előadásában az elektronikus kereskedelemről, online fizetési eszközökről beszélt. Az ePayment eladási menedzsere szerint, a közeljövőben rohamosan meg fog nőni azoknak a személyeknek a száma, akik online fogják végezni pénzügyi tevékenységüket. Előadásában ismertetett néhány modern fizetési módszert, mint az instant banking, az okostelefonról történő fizetés vagy a hazánkban még fejlesztés alatt álló NFC (near field communication).
Néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a résztvevőkkel: a bankkártyák száma ugyan csökkent az elmúlt évek során, ami a szelekciós folyamatnak tulajdonítható. Míg korábban a felhasználók akár tucatnyi használatlan bankkártyával rendelkeztek, mára csak egyet-kettőt tartanak fent. Az online tranzakciók, csakúgy mint az online fizetések száma nőtt. Az ePayment az idei év első negyedében 30%-os növekedésről számolhat be.

A második konferencia blokkot két elismert vállalkozó nyitotta meg, a rendezvény nevéhez híven, ezúttal is Skype-ról jelentkeztek be. Marius Ghenea, élőben a Moldovai Köztársaságból, nemrég megjelent könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A “Vállalkozás – út az ötletektől a lehetőségekig és az üzleti sikerekig” című könyv bemutatása kapcsán néhány praktikus tanácsot is adott a jelenlevőknek vállalkozás terén.
Vlad Stan Bukarestből kapcsolódott a konferenciához. A lényegre törő, velős néha vicces előadás alatt elmondta, hogy mit vár egy befektető egy online vállalkozástól. A Seed Money társalapítója a támogatási lehetőségekről beszélt, melyek közül kiemelte az induló vállalkozásoknak szánt start-up és a kezdőtőke (seed money) típusú befektetéseket. Vázolta a családi vállalkozások és a sorozat-vállalkozások közötti különbségeket. A családi vállalkozást azzal a céllal hozzák létre, hogy hosszú távon biztosítsa a megélhetési lehetőséget, míg a sorozat-vállalkozás küldetése kezdettől fogva az értékesítése kell, hogy legyen. A vállalkozásokat, a hosszú távú célok függvényében, mérnöki pontossággal meg lehet és meg kell tervezni, fel kell a struktúráját építeni.

Az online előadások után, Ciprian Stavar a Guerilla Marketing tanácsadója online gerilla módszerekről beszélt. Lélekfelemelő előadásában kitért a romániai ember sorsára. Szerinte az ország lakossága úgy általában pesszimistán áll a dolgokhoz és ez leginkább a „kulturális örökségnek” köszönhető, hiszen már az iskolában pesszimista balladákkal (Mioriţa), legendákkal (Meşterul Manole – Kőműves Kelemen), irodalmi művekkel befolyásolják a gyerekeket. Ami a legrosszabb, hogy ezek a dolgok annyira megpecsételik az ember további életét, hogy már nem tudnak a felhőkön túlra nézni. Pedig a gerillának ez a lényege, a képzelet és a dobozon kívüli (outside the box) gondolkodásmód.

Ciprian Gavriliu, a Play the Balls ügynökség társalapítója, arról beszélt előadásában, hogy milyen elvárásai vannak a felhasználóknak az online vállalkozásoktól. Saját tapasztalataira hivatkozva tippeket, tanácsokat osztogatott a jelenlevőknek. Előadásában kitért a pozicionálás fontosságára és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra is. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz, és újraértelmezni azokat. A vásárlók azért vesznek meg valamit, mert megoldanak egy problémát vele, vagy jobban érzik tőle magukat. Az elavultnak tűnő 4P-t is szem előtt kell tartani: olyan termékekre van szükség, amelyekre a piac igényt tart, ott kell eladni, ahol a fogyasztók keresik, olyan (online) felületeken kell hirdetni, amelyeket a célcsoport látogat, és olyan áron kell kínálni a termékeket, amelyet a vásárlók hajlandóak megfizetni.

“A plusz egy Like” című előadásában Voicu Stoiciu, az e-concept igazgatója, a közösségi média erejét mutatta be saját vállalkozásuk Facebook oldalának példáján keresztül. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a közösségi médiában is az egyediség, és a kapcsolattartás mibenléte. Az is fontos szempont, hogy az online vállalkozásunknak releváns tartama legyen, szem előtt tartsuk a céljainkat és következetesek legyünk.

Az online környezetben felmerülő biztonsági kérdésekről tartott előadást Farczádi Zoltán, a Zooku Solutions menedzsere. A legfontosabb az, hogy jelszavainkat biztonságosan határozzuk meg és diszkrét módon kezeljük őket. Ugyanakkor az előadó a WiFi, a közösségi portálok és az okostelefonok biztonsági réseire is felhívta figyelmét a hallgatóságnak.

A konferencia blokkok után két műhely következett, ahol a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Az első workshopba az előadókon kívül, két másik szakember is bekapcsolódott Valics Lehel (Grafx) és Mircea Căpățână (Intelligent IT) személyében. Az utóbbi meghívott egy rövid előadást is tartott, amelyben bemutatta a Webbi honlap generáló platformot, mely által bárki elkészítheti saját weboldalát.
A workshopokon néhány előadó bővebben is kitért a képviselt vállalat szolgáltatásainak bemutatására, de egy elég intenzív párbeszéd is létrejött az előadók és a hallgatóság között, amelyet a feleknek lehetőségük volt folytatni a kávészünetekben.

A műhelyeket a két moderátor Pacsó László (a konferencia főszervezője) és Lucian Săcălean zárta. Ezt követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt több mint egy órán keresztül beszélgetni és kapcsolatokat építeni az előadókkal.

Fotók: Pacsó László

Annak ellenére, hogy hazánkban, még új területként kezelik a közösségi médiát, mely felfedezésre vár, érdekes esettanulmányok születnek azokról a márkákról, amelyek kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Míg a tavaly a toplistán csak 10 márka szerepelt, melyek aktívan használták a közösségi médiát, addig ez a szám az idén 30-ra emelkedett. A Zelist segítségével, 33 szakember döntött az idei év helyezettjeiről.
A következőkben megtudhatjuk, mit meséltek az egyes nyertes vállalatok képviselői a közösségi médiában való aktivitásukról.

Vodafone
Mit jelent a Vodafone-nak ez az előkelő hely? Luminiţa Boştinaru, a vállalat senior brand menedzsere szerint, ez a díj egy 3 éve kötött fogadásnak az eredménye. Ekkor döntötte el a Vodafone, hogy nyitni fog az ügyfelek felé és minden kommunikációs csatornát fel fog használni a hatékony kapcsolattartás érdekében, beleértve az online médiát is. A rengeteg kampány alatt igyekeztek mindenféle kommunikációs csatornát kihasználni, ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy egyszerre használják a közösségi médiát és a hagyományos médiát. Ez meg is mutatkozott az “Esküvő” című kampányban, ami 100 %-ban román ötlet alapján született.

BCR
2009-ben a BCR – melyet az idei rendezvényen Daniel Pană és Eliza Rogalski, a Tempo Group igazgatója képviselt – olyan kérdésekkel találta szembe magát, melyek a termékeire vonatkozó információk köré csoportosultak. Céljuk az volt, hogy mindenki számára érthető módon informálják az ügyfeleiket és megértessék, hogy mire használhatók termékeik. Ugyanakkor ehhez még hozzáadódott a pénzügyi képzés problémája is. Ekkor jött létre a kapcsolat a szükséglet és a megoldás között.
Így alakult át a pénzügyi kezdeményezésük egy sikertörténetté. Elindították a Pénz Iskolája (Şcoala de Bani) nevű projektet. Daniel Pană szerint ez kezdetekben úgy működött, mint egy laboratórium, ahol minden új ötletet szívesen fogadtak. Feltevődik a kérdés, hogy mi volt a legnehezebb ebben a projektben? Eliza Rogalski szerint, nehéz volt egyeztetni egyes részleteket, melyek nagyon befolyásolták a projekt előrehaladását. Például a BCR-nek volt néhány kérése a márkájával kapcsolatban, melyek nem egyeztek az ügynökség elveivel. A kampány egyik legfontosabb eredménye az, hogy a Pénz Iskoláját a BCR-vel asszociálják, annak ellenére, hogy a projekt ideje alatt mindvégig a háttérben maradt.
“Könnyű a közösségi médiában kreatívnak lenni, viszont nagyon nehéz stratégává válni. Míg egykor a stratégia volt az egyik legtriviálisabb szó, mára a közösségi média átvette a helyét.” – fejtette ki Eliza Rogalski.

Petrom
Hogyan érte el a Petrom, hogy megtalálja a közös témát a célközönségével? A “Fedezd fel újra Romániát” (Redescoperă Romania)kampány megváltoztatta a közösségi médiában folyó beszélgetés irányát, a “beszéljünk rólam” helyett  a “beszéljünk a közös dolgokról” témára. Ana Bulgăr, a Petrom online menedzsere, 3 dolgot emelt ki, melyeket figyelem előtt kell tartani egy kampány kezdetekor, egy ilyen nagyvállalat esetében. Az első, a terület, amelyen az adott vállalat tevékenykedik, mely sokszor korlátozó is lehet. Aztán ott van a vállalat nagysága, amely befolyásolhatja a reakció sebességét, valamint a célközönség nagysága, amelyet megszólít a kampány.
A “Fedezd fel újra Romániát” projekt mögött hat, online véleményvezért tömbösítő csapat állt, amelyeket, a bloggerként közismert, Bobby Voicu vezetett. A kampány ideje alatt a csapatok, összesen 600 km-t tettek meg, több mint 100 turisztikai látványosságot kerestek fel, 70 városon utaztak át, több mint 5000 fotót készítettek és több mint 6000-szer csiripeltek Twitteren. A projekt még mindig folyamatban van, jelenleg több partner vállalat is csatlakozott, többek között a Romtelecom, a Dacia és a Paralela 45 turisztikai ügynökség.

AVON
Az AVON még 2008-ban elkezdte használni a közösségi médiát. Ezzel egyidőben indította útjára az Avon Space nevű blogot is. 2010-ben pedig saját közösségi hálóját, az Avon Connects-et, amelynek jelenleg 50 000 tagja van – Romániából és Nagy-Britanniából származik a legtöbb felhasználó. A platform főként az Avon forgalmazókért jött létre, mindazokért, akik azonosítani tudják magukat a márkával.
A négy legfontosabb lépésről, melyekkel az Avon sikereket ért el a közösségi médiában, Raluca Kişescu, a vállalat marketing igazgatója mesél. “A legfontosabb dolog megtalálni az érdeklődő embereket, majd értékes tartalmat nyújtani számukra, információkat szerezni róluk és végül tartani velük a kapcsolatot.”

Marad a kérdés, hogy megéri időt, energiát és anyagiakat fektetni a közösségi médiába, megtérül-e ez a vállalatoknak? Hogyha a kérdést egy pénzügyi igazgató szempontjából nézzük, akkor azt válaszolná, hogy csak 30%-ban térül meg a vállalat befektetése. Ám ha körültekintőek vagyunk, nem felejtjük el, hogy a barátok mellett, ott vannak a barátok barátai is, továbbá azt sem, hogy egy hosszútávon gyümölcsöző tevékenységről van szó, amely idővel márkatöbbletben konkretizálódik.

Szentes Tünde és Barabás Andrea

Forrás: PR Romania

Országunkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy új keletű online reklámeszköz, mellyel az instant messenger státuszokon keresztül hirdethetnek a vállalatok. Az első és eddig az egyetlen ilyen jellegű szolgáltatás a Status Pimp. Noha már 2009 közepétől elindult a vállalkozás, eddig még nem terjedt el az internetezők körében, hiszen csak „néhány” ezren élnek a Status Pimp nyújtotta lehetőségekkel. A felhasználók listája, azonban, rohamosan gyarapodik: ameddig 2010. december végéig 7557 személy használta a szolgáltatást, addig ez a szám mára már 11.800-ra nőtt. De nézzük, csak miről van szó pontosabban?

A felhasználó is nyer belőle
Az elsősorban fiatalabb generációkat megcélzó Status Pimp lényege, a messenger státuszokon keresztül való népszerűsítés. Például: adott egy vállalat, mely a weboldalát szeretné népszerűsíteni. Feliratkozik a pimp-re és kampányát a portál felhasználói kiteszik a messenger státuszukba. Ezzel máris nyert az adott vállalkozás. Azonban nemcsak a vállalkozásnak hoz előnyt ez az eszköz, hanem a felhasználóknak is, hiszen, minden egyes kattintás után kap egy bizonyos összeget. Evidens, hogy minél többen szerepelnek a messenger listánkon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy többen kattintnak egy adott hirdetésre.

Hogyan működik?
Először is egy felhasználót kell létrehozni a Status Pimp oldalán. Majd le kell tölteni a Pimp toolt, amiről kell majd irányítani a kampányokat. A regisztráció során be kell jelölni, hogy mi a felhasználó érdeklődési területe és mi ismerősei – személyek, akik szerepelnek a messenger listájában – érdeklődési köre. Ez fontos, hiszen ezek függvényében lehet majd választani az adott kampányok közül. Ugyanakkor a hirdetők szempontjából is lényegesek ezek az információk, hiszen ezek segítségével könnyebben eljut az információ a célcsoportokhoz. Miután kiválasztottuk a megfelelő kampányt, ki kell tenni a linkjét státuszunkba. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a linkhez kapcsolódó szöveget ki-ki kedve szerint változtathatja. A lényeg az, hogy minél többen kattintsanak a linkre. Ennek elérése viszont mindenki egyéni fantáziájára van bízva.
A Status Pimp több instant messenger felületen is működik, így a Yahoo Messengeren, a Skypeon, a Gtalkon is népszerűsíthetjük a linkeket.

Mivel ez egy újfajta kommunikációs eszköz, az ötletgazdák nagyon részletesen taglalják a Status Pimp weboldalán, hogy milyen esetekben nem veszik figyelembe a klikkeket illetve mi adhat okot egy felhasználó kizárására. A felhasználóknak mindenképpen tudniuk kell, hogy csak az érvényes klikkekért kapnak pénzt. Például nem érvényesek a külföldi kattintások, a felhasználó saját kattintásai, azok a kattintások melyek fórumokról vagy blogokról jönnek stb. A hálózatot meghatározott időközönként ellenőrzik az esetleges csalások elkerülése illetve feltárása végett.

Kik hirdetnek?
Ahhoz, hogy lefedjék a kampányok ismerőseink érdeklődési körét, több cégnek kell egy időben hirdetni. Mivel a Status Pimp szolgáltatása egyre népszerűbb a vállalatok körében is, nagyon valószínű, hogy hosszú kampány listából választhatnak majd a felhasználók. Eddig olyan márkák vették igénybe a szolgáltatást, mint az Internet Explorer, Petrom, Nestlé, Chio, Ambient, LG, Coca-Cola, Raiffeisen Bank, Discovery Channel stb.

Befejezésül álljon itt egy román nyelvű rövidfilm, amelyben a Status Pimp munkatársa részletesen tájékoztat szolgáltatásukról:

Csapás a vállalatokra
Az újdonság, azonban, leginkább a vállalatoknak tette be az ajtót, ha betette ugyan. Nézzük csak miről is van szó: a felhasználók ezentúl nem láthatják azoknak a követett oldalaknak a bejegyzéseit, akikkel nincsenek interakcióban, vagyis nem lájkolják illetve nem kommentálják a posztjaikat. Ez a változás nagy kétségbeesést keltett a sajtóban, hiszen szép számmal jelentek meg az olyasfajta rémhírek, hogy ezzel a Facebook ellehetetlenítette a vállalatok jelenlétét a közösségi portálon. Ezen túl az üzeneteket nem fogják tudni eljuttatni a célközönségekhez a szociális médián keresztül – ilyen és hasonló állítások kerültek napvilágra ez ügyben. Mindenki ijedten néz a tények elébe és úgy fogják fel az egész változást, mint egy csapást, melyet a közösségi háló a vállalatokra mért. Tényleg ez lett volna a Facebook célja?

Passzív online jelenlét?
Az utóbbi időben rohamosan megnőtt azoknak a vállalatoknak a száma, melyek felfedezték a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Létrehozták saját profiljukat, gyűjtötték a lájkolókat és kommunikálni kezdtek velük.
Túl egyszerű volt a dolog, hogy igaz legyen. Kiváló, ingyen népszerűsítési eszköz ez a vállalatoknak, ahol mindenféle üzenetekkel bombázhatják a követőiket. A legtöbb esetben (tisztelet a kivételnek), helyi szinten, a cégek semmitmondó üzeneteket posztolnak az oldalukra – mint, amilyen a Vásárolj nálunk olcsón!, Friss áru érkezett!, Mi választ adunk kérdésedre! – csakhogy a követők el ne felejtsék, hogy létezik a cég Facebookon is. Az még a jobbik eset, amikor cselekvésre buzdítják a követőket egy-egy verseny keretén belül.
A Facebook oldalak által a vállalatok közelebb kerülhetnek a már meglévő vagy potenciális ügyfelekhez. Ahhoz, hogy ezt elérjék, komolyan kellene foglalkozzanak a követőikkel, akik többnyire azért néznek be egy vállalat Facebook profiljára, mert valami nagyon érdekes dolog történik arrafelé vagy mert érdeklik az újdonságok. Ezt, azonban nem minden cég látja így, és csodálkozva tapasztalják, hogy követőik nem reagálják le posztjaikat.
Talán ez lehet az egyik oka, hogy a Facebook által bevezetett változást drasztikusnak látják. Ha idáig nem reagált senki üzeneteikre, ezután még annyira sem fog, hiszen, ha a követő nem jön fel az oldalunkra és nem lép interakcióba velünk, akkor üzeneteink nem fognak eljutni hozzá! – gondolják kétségbeesetten.

Van megoldás!
Az a tény, hogy egy cég jelen van egy közösségi portálon, még nem azt jelenti, hogy profitja az egekig fog nőni. Ha már van ezernél több lájkolója még mindig nem ok arra, hogy a profit növekedjen. Ezekkel a lájkolókkal valamit kezdeni kell. Meg kellene tudni, vagy rá kellene érezni arra, hogy mi kell a követőknek és ezt kreatív ötletek formájában meg is kell adni nekik. Aktivizálni kell őket! Ha ez sikerül, akkor ezen a változáson is túl lehet lépni. Azonban mindehhez kreativitás szükséges, hogy a követő úgy érezze, hogy igenis fontos a cégnek és törődnek vele. Nem kell elfelejteni azt sem, hogy ahogy a cégek elvárnák az interakciót a követőktől, úgy a követők is elvárják, hogy a cégek lereagálják az esetleges kérdéseiket, hozzászólásaikat. Tehát nem elég csak üzenetekkel bombázni a követőket, hanem kapcsolatba is kell lépni velük.

Például
A kreativitásra meg az interaktivitásra jó példa a romániai Air France Facebook oldala. Kitaláltak egy virtuális versenyt, ahol az „utasok” mindennap be kell jelentkezzenek a következő nap járatára. Másnap a kódot megadva, az utasok nyereményekben részesülhetnek. A képzeletbeli repülő mindennap egy alkalommal száll fel, egy adott órában. Egy óra áll az utasok rendelkezésére, hogy megadják az előző napi check-in-nél kapott kódot. A felszállási időt e-mailben és a Facebook rajongói oldalon közlik.
A repülőtársaság közösségi oldalát kezelő személy pontosan tudja, hogy folyamatos kapcsolatban kell lennie a követőkkel. Ezért is, kreatívan általában olyan kérdésekkel illeti az utasokat, mint például, ha készen állnak a felszállásra, ha bepakoltak már a bőröndjeikbe, ha félnek-e repülőn utazni. Így a fiktív történetet reális szituációként éli meg az utasokkal együtt, akik hasonlóképpen reagálnak a kérdésekre: például, remélik, hogy felszáll a köd a felszállásig, vagy szép idő lesz odafenn. Ugyanakkor kérdések is felmerülnek a felhasználókban, amire a társaság alkalmazottja türelmesen, néha viccesen válaszol. A héten a 2000-ik lájkolót ünnepelte a romániai Air France, amit büszkén jelentettek be az oldalukon is.

Bérelt oldal a Facebookon
Tehát nem kell kétségbeesniük a vállalatoknak. A Facebook oldaluk nem fog meghalni. Illetve, ez tőlük függ! Ez a változás nem drasztikus, csak emlékezteti a Facebook a felhasználókat, hogy ez a platform nem az övék – meg ha ingyenesen is – csak bérlik. Nem olyan, mint egy weboldal, amit a tulajdonos arra használ, amire szeretné. Itt, tetszik, nem tetszik, a Facebook szabja meg a határokat, szabályokat. Ha úgy akarja, le is törölheti az oldalunkat. Ezért nem ajánlatos csak a Facebook oldalra alapozni. Ez csak egy lehetőség, amit nagyon okosan ki kell tudni használni.

Visszatérve a drasztikusnak emlegetett változtatáshoz, ha megfelelően kommunikál a cég a lájkolóival, azt is tudtukra adhatja, hogy létezik egy olyan beállítás, ahol kilehet jelölni, hogy mindenkinek, beleértve a lájkolós oldalakat is, az üzenete megjelenjen a felhasználó falán.

Forrás: Kreatív Online, Social Times

Egy stratégiailag jól átgondolt online kampány segítségével a potenciális ügyfelek sokkal költséghatékonyabban érhetőek el, a kampány alatt optimalizálni lehet az egyes eszközöket, hogy azok a lehető legjobb eredményeket produkálják. Ismerve az egyes eszközökre szánt ráfordításokat (legyen szó pénzügyi ráfordításról vagy akár idő ráfordításról, ami pénzre konvertálható), könnyen ki lehet számítani a kampány hozamát.

A fent említett számadatokat statisztikai és analitikai webes alkalmazások segítségével lehet mérni. Az egyik legismertebb ilyen alkalmazás a Google Analytics. A szociális médiában való megosztásokat az AddThis nevű megosztási platformmal lehet nyomon követni, de sok más, hasonló opciókkal rendelkező eszköz létezik.

A Google Analytics-et, ami a Google által fejlesztett és tárolt platform, társítani lehet egy saját szerverre telepített analitikai szoftverrel, mint például az Open Web Analytics, vagy a korlátozottabb és ódivatúbb Webalizer.

Ha több analitikai szoftvert is használunk, szembe kell nézzünk egy, első látásra igen idegesítő ténnyel: az egyes szoftverektől származó statisztikák szinte minden esetben merőben különbözni fognak. Azt, hogy ez miért lehetséges és milyen becslési algoritmusokat és látogatói nyomon követési technológiákat alkalmaznak az egyes alkalmazások, talán egy későbbi bejegyzésben részletezem.

Visszatérve a Google Analytics-re: fantasztikus alkalmazás, nagyon sokat lehetne róla írni, beszélni, de olvasni, dokumentálódni annál is többet. Nem fogom kimeríteni, hogy most mit mutat meg ez az analitikai szoftver, mi mindenre használható, csak annyit mondok el, hogy a napi, heti, havi vagy a felhasználó által megadott időtartamra, megmutatja az oldalletöltések/oldalmegtekintések számát (pageview), látogatások számát (visits), egyedi látogatók (unique visitors) számát – és ezek csak a nagyon alapvető számadatok.

Egy rövid kód hozzáadásával megtudhatjuk, hogy hányszor kattintnak egy adott gombra, például hányszor játszanak le egy videót, hányszor nyomtatnak ki vagy mentenek le egy dokumentumot. De látjuk azt is, hogy honnan érkeznek a látogatók, melyik oldalra érkeznek be, hány oldalt tekintenek meg, mennyi időt töltenek az oldalon vagy melyik oldalon tartózkodnak épp akkor, amikor bezárják azt. És még mindig az alapokról beszélek.
Be lehet állítani célokat (Goals) és böngészési csatornákat (Funnels) amelyek segítségével nyomon lehet követni, hogy egy látogató végigjár egy utat (x oldalról y-ra, y-ról z oldala, így tudni fogjuk, hogy egy látogatás az általunk kívánt cselekvésben végződött vagy sem. Létrehozhatunk haladó statisztikai kimutatásokat, úgynevezett Speciális szegmenseket (Advanced Segments) is, amelyek segítségével percek alatt elénk tárulnak különböző változók kombinációi. Például tudhatjuk, hány kolozsvári látogatónk volt, aki a Google kereső találati listájáról érkezett és 2 percnél többet töltött el az oldalunkon.

Továbbhaladva: azt is tudhatjuk, hogy melyik az a forrás (fizetett hirdetés, saját hírlevél, organikus keresés, más oldalakon elhelyezett banner, szociális médiában közölt link), amelyekből az olyan látogatók érkeznek, akik egy általunk kívánt akciót végrehajtanak (kitöltenek egy kapcsolati ívet, letöltenek egy árajánlatot, megrendelnek egy terméket). Tudjuk melyik források a leghasznosabbak – ezek hatékonyságát tovább növelhetjük, a kevésbé hatékony forrásokat mellőzhetjük, vagy optimalizálhatjuk tenni őket.

A fentiekben csak átfutottam és nagyon vázlatosan mutattam be az online kampányok hatékonyságának mérési lehetőségeit. Érdemes megismerni közelebbről az említett analitikai szoftvereket, kitapasztalni és kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Természetesen mindezt nem lehet elérni az online marketing területén használatos fogalmak és szakszavak jelentésének megismerése és tisztázása nélkül. Ez bizony rengeteg időt igényel és kitartást. Szerencsére ma már nem kell mindenhez értenie a vállalkozónak, hisz vannak ezen a téren jártas szakemberek, akiket ha megfizetnek, elvégzik a munkát helyettük.

Első nap (2010 november 17., szerda)

Az első előadást azonban még végighallgattuk: a Casa Vernescu marketing koordonátora, Alina Constantinescu, odaadóan beszélt online élményeiről, például, hogy egy éve fedezte fel a Twitter-t, a blogban rejlő lehetőségeket sem sokkal korábban. A közösségi médiát tékozló szeretőknek nevezte, amelyre időt, energiát kell fordítanod, figyelmet szentelned, de ugyanakkor cselekvésre késztet és bevon. Olyan szükségleteket és vágyakat kelt, amelyek előtte nem léteztek, korlátaidat feszegeti és segít lerombolni a mindennapok kliséit.
Rövid, de fantasztikus fejlődése a közösségi média által, mélyen inspirálta a jelenlevőket -közvetlen stílusa és a szakmai mérföldköveinek részletezése, szerintem a többséggel elhitette, hogy igen is lehet, fel lehet törni az ismeretlenségből, ha okosan használjuk ki a web 2.0-ben rejlő lehetőségeket.

A délután folyamán különváltunk, hogy minél jobban lefedjük a műhelyeket. Jómagam a Coca Cola és a Michelin képviselői által tartott beszélgetéseken vettem részt, Tünde a Michelin és a Danone workshopok-ra volt kíváncsi.

A Coca-Cola HBC részéről Janina Rădulescu, a hazai vállalat belső kommunikációját koordináló szakember volt jelen. Kicsit betekintést nyerhettünk a színfalak mögé, többet megtudhattunk arról, ami a világ legerősebb márkájának Pipera-i (Bukarest) irodáiban történik. Janina pár cégadatot is elárult: 1800 alkalmazottjuk van, 3 gyáruk (Temesvár, Ploiești, Vatra Dornei), és egy teljesen autómatizált, raktáruk, amely az egyik legmodernebb Kelet-Európában. A Ploiești-en található, high-bay típusú raktárban 34800 raklapot tudnak egyszerre tárolni – ez a mennyiség 4 hónap alatt fogy el a hazai piacon
A Coca-Cola képviselője mesélt a márka jelenlegi kommunikációs platformjáról – amely a futballra és a zenére összpontosít. Ezzel kapcsolatban bemutatott néhány rendezvényt, amelyek a saját alkalmazottakat célozták meg. Az egyik a futball VB kupájának a fogadása volt, amely során az alkalmazottak fotókat készíthettek a maximálisan őrzött tárggyal, a másik a “Talents on board“ nevű internship projekt cégen belüli bemutatása volt, a harmadik pedig a futball ünneplése volt, amikor az alkalmazottak pár óráig sippal-dobbal, bohocnak öltözve ünnepelték a sportok királyát.
Levetített pár régebbi reklám szpotot, bonuszként megmutatta a 2010-es karácsonyi szpotot is, amelyet csak másnap vetítettek először tévében. Megmutatta a játéksarkot, ahol az alkalmazottak szabadidejükben kiélhetik magukat.
Előadása végén beszélt pár CSR projektről is, miközben elmondta, hogy az ők értelmezésükben a társadalmi felelősségvállalás egy nagyon pragmatikus dolog – az eladások függvényében alakul a CSR költségvetés (az éves forgalom maximum 3%-a), ha nőnek az eladások, akkor az ilyen irányban elköltött összegek is nőnek. Lévén, hogy a termékeik 99% víz és nagy részüket pillepalackokban értékesítik, a projektjeik is ezekre irányulnak. Jelképesen örökbe fogadták a Dorna Candreni községen átfolyó Negrișoara patakot, amelyet alkalmazottak és önkéntesek segítségével takarítottak ki.
Rákérdeztek arra is, hogy hogyan került a céghez, milyenek voltak az interjúk – ezt is készségesen elmesélte – 3 interjún esett át, az utolsón sikerült egy igen kreatív megoldással előállnia, amikor a vállalat célcsoportjait kellett bemutatnia, ő a hátizsákjából kirakott egy sor üveget, amelyek mindenikébe bele volt rakva a szöveg. A konkurenciát egy Pepsi-s üveggel jelenítette meg. A bizottság szinte hátraesett a leleménység láttán – így kapta meg az állást.
Ami tetszett ebből a workshop-ból, hogy őszintén beszélt a cola termékek fogyasztásáról, továbbá arról, hogy ha nagy mennyiségben fogyasztják őket természetesen, hogy nem egészségesek (De mi egészséges?). A jelenlevők által felidézett városi legendákra, mely szerint a Cola-ban tartott fogakat el lehet morzsolni, annyit mondott, hogy sokkal savasabb gyümölcsöket eszünk és tartunk a szánkban, mint amennyire savasak az általuk gyártott üdítők. Amit nehezményeztem, az előadásban, hogy túl erőteljes és számomra feltűnő volt az “adjuk el a márkát” jelleg. Ja, hogy végül is, ez volt az előadás témája is, azt el is felejtettem.

A Michelin workshop-on, tekintettel arra, hogy a résztvevők nagy része keveset tudott a vállalkozásról, az előadó, Alexandra Macoviciuc, bemutatta a céget és bővebben kitért a vállalat politikájára. Így jobban ráláthattunk az autógumik gyártására és annak folyamatába, valamint megtudhattuk, hogy melyek azok az értékek melyek köré felépítették a vállalkozást. Ezek után csoportokra osztva egy esettanulmányt kellett megoldanunk. A feladat szerint a Michelin vállalat gumierdői Brazíliában már nem nyereségesek, de mégis meg kell menteni, mert a vállalat nem hagyhatja az alkalmazottait munka nélkül. Erre a problémára kellett megoldást találjon a jelenlevő négy csapat.

A második Michelin műhelyen, amin én vettem részt kissé eltért a téma. A Coca-Cola előadásához hasonlóan, az országos forgalmazást menedzselő Vlad Cetină, a márka mögé nyújtott betekintést. Ő is végigvezetett a Michelin történetén, a technikai fejlesztésekről és laboratóriumi kutatásokról beszélt, amelyre a vállalat nagy hangsúlyt fektet. Az egyetlen gondolat, ami így 2 hét után eszembe jut, az az, hogy a Michelin-nél a HR az nem emberi erőforrások, mivel ők az embereket nem erőforrásnak tekintik, hanem érző és gondolkodó lényeknek. Ezért ők az alkalmazottakkal foglalkozó részleget személyzeti osztálynak nevezik (departament/serviciu personal).

A Danone workshop-on a “Trust by Danone“ játékról mesélt Elena Moman. Már több alkalommal is megrendezték itt Romániában ezt a játékot, melynek célja, hogy a diákok betekintést nyerjenek a vállalat mindennapjaiba, valamint új stratégiákat dolgozzanak ki egy-egy témára. A győztes csapat tagjainak, miután minden fordulón átmennek, nemcsak az lesz a jutalmuk, hogy részt vehetnek a nemzetközi versenyen is, Franciaországban, ahol a résztvevő országok nyertesei mérhetik össze tudásukat, kreativitásukat, de egyúttal alkalmazni fogják őket a romániai vállalatnál.
A műhely keretén belül a játékba való jelentkezéshez szükséges kérdéssorozatokra kellet felelnünk csapatokban. A győztes csapat természetesen tovább juthatott a következő fordulóba.

Második nap (2010 november 18., csütörtök)

A második nap egy kicsit márka-mentesebb volt, ami az előadások tartalmát illeti. Két konferencia blokk hat előadását hallgathattuk meg. Nagy csalódásomra, Dragoș Stanca – a Realitatea-Cațavencu tröszt F5 nevű új média részlegének az alapítója és egyben a Publyo digitális ügynökség társalapítója – nem jött el.

A konferencia első blokkját Bogdan Iordache, a “How To Web“ konferenciát szervező, Wembrio egyik vezetője nyitotta meg. Előadásában a személyes márkázásról és a szándék levél megírásáról beszélt. Megtudtuk, hogy a legtöbb munkaadó figyelembe veszi, ha az önéletrajzhoz mellékelünk szándéklevelet is, és egyáltalán nem mindegy hogy van megfogalmazva, hiszen ezen múlhat, ha megkapjuk vagy nem a kiszemelt munkahelyet. A legfontosabb egy ilyen dokumentum megírásakor, ha nem a netről letöltött mintákat használjuk, hanem levél formájában megírjuk a munkaadónak, hogy miért pályázunk az adott állásra. Az is esszenciális, hogy minden állásajánlathoz különböző szándéklevelet írjunk, hiszen az a fontos, hogy meggyőzzük a munkaadót. Ugyanakkor azt is a hallgatóság lelkére kötötte az előadó, hogy csak olyan állásokra pályázzunk, amelyeket szívből szeretnénk megkapni és készek vagyunk az adott vállalatnál dolgozni.

Iordache után Ana Matei SEO és közösségi média tanácsadó kissé egyhangú előadását hallgathattuk meg. Az általa elmondott dolgok többsége már ismerős volt – a szándéklevélről, mint egyedi értékesítési javaslatról (USP – unique selling proposition) beszélt – a megkülönböztető elemekről, a szakszerű online jelenlét fontosságáról. Vázolta a közösségi média egyes alkalmazásainak előnyét. Megtudhattuk a blog és mikro-site kiváló eszköz arra, hogy a munkaadó többet megtudjon rólunk, a bemutatkozásba foglalt kulcsszavak által a keresőmotorokban is meg találhatnak bennünket. A SlideShare és a hozzá hasonló dokumentum- és bemutató megosztókra könnyedén feltehetjük önéletrajzunkat és szándéklevelünket. Mindkét esetben hangsúlyozta, hogy a blog és a dokumentum megosztó is integrálható a LinkedIn, szakmai célra használt közösségi oldalon levő profilunkba. Harmadikként a videó-megosztókról beszélt, ahová klip formájában tölthetjük fel szakmai bemutatkozónkat. Képek segítségével bemutathatjuk eddigi tapasztalatainkat, érdeklődési témaköreinket. Egy animációt is készíthetünk, amellyel szakértelmünket, készségeinket és tudásunkat támaszthatjuk alá.

A második blokkot Bogdan Grigore tréner kezdte, aki az álmok és célok eléréséről beszélt a résztvevőknek. Az előadás elején megosztotta a hallgatósággal saját történetét, pályafutásának kezdetét. A sikerhez vezető útról beszélt nekünk, különböző tanácsokkal látott el, hogy miként érhetjük el céljainkat. Majd kötetlen beszélgetés következett közte és a résztvevők közt. A legtöbb kérdező főként az előadó tapasztalataira, tanulmányaira kérdezett rá, melyekre a válasz néhány személyes történet, idézet vagy bölcs megjegyzés volt.

Adrian Soare, a SuccesDublu.ro tulajdonosa az élethez való titkos összetevőről beszélt. Mondanivalóját történetekkel, személyes tapasztalatokkal, eredeti hangulatfokozó ötletekkel tette színesebbé. Megtudtuk tőle, hogy az érvényesüléshez nem elég álmokat szövögetni, hanem akarnunk kell megvalósítani azokat, sőt el kell szánnunk magunkat, hogy áldozatokat hozzunk célunkért. Életünk végén három kérdésre kell majd választ adnunk: éltük életünk minden egyes pillanatát, szerettünk-e igazán, számítottunk-e valójában valakinek?
“A legfontosabb az életben, hogy találjuk meg azt a dolgot, mely legbelül éget és tegyük azt célunkká” – fejezte be előadását a tréner.

A Henkel Románia egyik marketing menedzsere, Stefan Klingler az igazi sikerről beszélt. Arról az útról mely a siker felé vezet, és amely akadályokkal van tele. Előadásában kihangsúlyozta, hogy amit teszünk szeretnünk kell. Ha nem szeretjük, akkor változtassuk meg. Ha úgysem megy, mondjunk le róla és kezdjünk bele valami olyasmibe, amit szeretünk csinálni. Mert tulajdonképpen az a sikeres ember, aki szereti is azt, amit tesz. A szakember előadása végén egy videó lejátszása által ízelítőt adott a hallgatóságnak a “Henkel Innovation Challenge” versenyből, amelyről többet az előadásokat követő workshop-on tudhattunk meg.

Marius Ghenea, a FIT Distribution elnöke, akit az RTV2 csatorna “Oroszlánok arénája” (Arena Leilor – TVR2) című műsorából is ismerhetünk volt a negyedik előadó, aki jelenlétével megtisztelte a rendezvényt. Ha valaki, akkor ő elmondhatja magáról, hogy sikeres ember. Habár a legtöbben elérhetetlen személynek tartják, előadásában leereszkedett a hallgatósághoz, és az odaillő hangnemben beszélt a sikerről, a sikeres emberekről, példaképekről. Elsősorban különbséget kell tennünk a sikerek különböző típusai között, mivel a sikernek van egy vélt és egy valós oldala, továbbá el kell határolnunk a siker fogalmát az álmoktól. Szerinte “a siker hosszú távú, nem egy sprint, hanem egy maraton”. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy sikeresek vagyunk, tudnunk kell mit jelent számunkra a siker, célokat kell kitűznünk. Megosztotta velünk a “Flow with the GO” versus “Go with the Flow” elvét is. Példaképei (Branson, Gates és Jobs kombinációja) is ennek az elvnek köszönhetően lettek sikeresek. Előadása közben az etika kérdéskörét is érintette: “Mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni a sikerünkért?”

Az Empower Egyesület (Asociația Empower) vezetője Ionuț Ciurea a leadership-ről beszélt. Őszinte volt a jelenlevőkhöz, elmondta, hogy nem mindenkiből lesz jó vezető, csak pár fiatalnak sikerülhet ez. Több felvonásban ismertette azokat a tényezőket, amelyek révén leader lehet belőlünk.
Az első dolog, az, hogy tisztázzuk kik vagyunk és mit akarunk, miben hiszünk, melyek azok az értékek, amelyekkel rendelkezünk és mi az életcélunk?
Lehet, hogy a célunk az, hogy adott terület szakértőjévé szeretnénk válni. Meg kell vizsgálnunk milyen források állnak rendelkezésünkre és melyek azok, amelyeket könnyen elérhetünk? Megéri a cél az áldozatokat, amelyeket esetlegesen hozni kell? Ki kell iktatnunk a szóhasználatunkból a megpróbálom-ot!
Ciurea pár mítoszt is lerombolt. Hamis az, hogy ha arra gondolok, amit el szeretnék érni, akkor meg fogom kapni az adott dolgot. A vonzás törvénye teljesen másként működik: azt érjük el, valósítjuk meg, amit érzünk és nem, amit gondolunk. A másik mítosz szerint céljaink elérhetőek úgy, hogy tudatosan gondolunk rájuk. Tudnunk kell, hogy ötleteink 97%-a a tudatalattinkból tör elő.
Az Empower alapítója három kérdést tett fel a műhely második felében: “mi az, ami fontos számunkra a szakmai életben és miért fontos? Mi az, amit akkor is folytatnánk, ha fizetnének azért, hogy ne tegyük?” És végül “mi az, amit naponta tennénk, anélkül, hogy megunjuk és anélkül, hogy fizetve lennénk érte?” Ha ezeket, a kérdéseket megválaszoljuk, akkor meg lesz a főcélunk. Természetesen még van egy tényező, ami nélkül nem sikerülhet mindez, és ez a hozzáértés. Az adott szakterületek élén járó szakemberek (mintegy 10-20%) 5-10-szer annyit keresnek, mint az átlag. Ki kell derítenünk, hogy mihez értünk a legjobban, a legeslegjobban, mi az, amit csak mi tudunk nyújtani mások számára? Itt jön képbe az egyedi értékesítési javaslat (USP), ami miatt az ügyfelek minket választanak és nem a konkurenciát.
Ionuț Ciurea előadása végén a korlátokról, a folyamatos tanulásról, a fókuszról és az elkötelezettségről beszélt. Utolsó gondolataiban felhívta a figyelmet arra, hogy az igazi vezetők fel merik tenni a nehéz kérdéseket és meglátják a nehézségekben rejlő lehetőségeket.

A Henkel workshopon Adriana Radu a vállalaton belül zajló, “Henkel Innovation Challenge” versenyről beszélt. A játék lényege, hogy a résztvevő csapatoknak ki kell találniuk egy olyan Henkel terméket, melyet az emberek 2050-ben is előszeretettel fognak majd használni. Ehhez természetesen a résztvevő csapatoknak sok-sok fantáziára, kreativitásra, információgyűjtésre van szükségük.
A műhelyen kialakított 5 csapatnak az volt a feladata, hogy felvázolja, hogyan képzeli el a világot, az életstílust 2050-ben és ehhez egy terméket is ki kellett találniuk. Érdekes termékek, elgondolások születtek az ötletelések során, és a bemutatásukkor nem maradhatott el a jó hangulat sem. Olyan termékek születtek mint, a száraz sampon, takarító robot Henkel termékekkel, automata hajfesték.

A negyedik workshop-ot, a vezető romániai IT&C webáruház, az eMAG.ro képviselői tartották. Az emberi erőforrások és a fejlesztési osztályról egyaránt eljöttek alkalmazottak. Röviden bemutatták a kilenc éves múltra visszatekintő online áruházat. Megtudhattuk, hogy a számadatok alapján, az általuk működtetett ProfitShare partnerprogram (affiliate rendszer) révén, az eMAG idézőjelesen Románia legnagyobb online reklámügynöksége. A partnerprogramban több mint 4000 oldal vesz részt. Azt is elárulták, hogy egy hét múlva (azaz most, a beszámoló írása előtt egy héttel) megújul a webáruház – most már mindenki látta ezt. Ezek után Irina Viță, az eMAG HR menedzsere egy gyakorlati feladatot adott a jelenlevőknek, akik csoportban kellett megbirkózzanak a kihívással. Az eMAG-hoz hasonló webáruház üzleti tervét kellett kigondolni, amely divatcikkeket, főként ruhadarabokat árusít.
Az 5 csapat közel egy órát dolgozott a jelképesen eFASHION-nak titulált terv kigondolásán, miközben az eladási és beszerzési folyamatra, differenciáló stratégiára, kiszállítási módozatokra és termékpalettára egyaránt gondolniuk kellett. A villámterveket az öttagú eMAG-os zsűri előtt kellett bemutatni.

“A szenvedély a kezdet és a vég” – kezdte a BCR workshop-ját a vállalat HR felelőse, Lucia Morari. Ezen az előadáson nem feladatokat kaptunk, nem is a közönségé volt a főszerep, hanem a vállalat fiatal alkalmazottaié. A meghívottak beszéltek nekünk az általuk legfontosabbnak tartott tulajdonságokról, melyek végig kellene kísérjék mindennapi munkánkat, sőt az egész életünket. Hallhatunk az elkötelezettségről, a kitartásról, az önmotivációról, az odaadásról, a bizalomról, sőt a mentorok kiválasztásának fontosságáról is. Megosztották velünk történeteiket, mindennapjaikat, élményeiket, melyeket munkájuk során éltek át. Élő példák mutattak rá arra, hogy nem lehetetlen egy, a köztudatban elérhetetlennek tűnő, vállalat alkalmazottja lenni.

Néhány szóban összefoglalva a két napos rendezvényt: többségében inspiráló előadásokon vehettünk részt, amelyeket nagyszerű előadók tartottak, új dolgokat hallhattunk, olyan szakembereket kérdezhettünk, akikkel itthon ritkán találkozhattunk. Voltak unalmas dolgok is, amelyek talán egy első- másodéves egyetemistát érdekeltek, bennünket már nem. Végső soron ez a konferencia nekik szólt, de azért kiváló alkalom volt újra találkozni a bukaresti szakmai élettel és annak képviselőivel.

Szerzők: Tövisi Attila Daniel és Szentes Tünde

Az online generáció korszakát éljük

Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek.
Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése.

Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva.
Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt.

Hanyatlik a reklám korszak

Az előadások során megtudhattuk, hogy a reklámok kora már leáldozóban van, egyre nagyobb teret hódít a vírusmarketing és a szóbeszéd marketing. Az utóbbiról tartott előadást Eszes István, aki szerint az emberek többsége már nem bízik a reklámokban, inkább barátaik, ismerőseik véleményét fogadja el. Az ingyenes szóbeli ajánlásokat már a 80-as évek elejétől aktívan használták a szakértők, mára azonban a szóbeszéd marketing felköltözött a virtuális közösségek hálóira, erre kialakított honlapokra vagy éppen blogokra. Hasznos módszer mindenképpen, amelyet nem tanácsos figyelmen kívül hagyni egyetlen vállalatnak sem.
Az online fizetett hirdetések is egyre divatosabb marketing eszközök lettek. Faluvégi Barna előadásában a Google és a Facebook hirdetési eszközeiről beszélt. A Google Adwords nevű szolgáltatásával és a Facebook hasonló alkalmazásával, minimális befektetéssel nagyon tagolt és behatárolt célcsoportot érhetünk el hatékonyan. Azonban fontos megtanulni elemezni az adott kampányokat, hogy a jövőre nézve még eredményesebbek legyenek a hasonló befektetések.

A rendezvénysorozat egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen egy igen intenzív, kérdésekkel, felvetésekkel tűzdelt beszélgetés alakult ki a közösségi média témakörében. Egyes vélemények szerint a Facebook egy online játszótér, az IWIW online telefonkönyv, míg a LinkedIn szakmai kapcsolattartó platform. Szó esett még a felhasználói adatok biztonságáról valamint a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok hatalmáról és ennek esetleges negatív következményeiről.

Elhangzott OKOSságok:

• Az online generáció után az R generáció következik, azaz responsible (felelős), amelyik megpróbálja megoldani amit a net generáció elrontott
• A közösségi média esetében ma már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki van fent, hanem, úgy, hogy ki nincs fent?
• A Facebook túszai vagyunk
• A vírusreklámok át kell menjenek a célcsoport ingerküszöbén
• Romániában a közösségi oldalak közül a HI5-ot használják a legtöbben, amit a Facebook és a Trilulilu.ro követ
• Az elkövetkező években a mobil-internet le fogja körözni a desktop-internetet
• Marketing 1.0: az árucikkre való összpontosítás, marketing 2.0: a fogyasztó e kerül előtérbe, marketing 3.0: már nem a fogyasztókra, hanem az emberekre koncentrálunk
• A fogyasztók nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolatban álló emberek halmaza
• A marketing szótárban a leghatalmasabb szó az „ingyen”
• A Facebook népszerűbb, mint a pornó
• Az új kommunikációs technológiák megerősítik a meglévő társadalmi kapcsolatokat, bevonnak elszigetelt egyedeket

Idén immár második alkalommal kerül megrendezésre az OKOS, azaz online kommunikációs stratégiák, konferencia. Ezúttal a rendezvény témája a márkaépítés és a netes pletykák, de szó lesz még a web kettes környezetről és a visszabeszélőgép koráról is. Az október 22-én sorra kerülő rendezvényről és jövőbeli tervekről kérdeztük Szigeti Szenner Szilárdot, az OKOS egyik szervezőjét:

1. Mi a célotok az OKOS konferenciák szervezésével, mit szeretnétek elérni az OKOS projekttel?
Egy olyan fórumot szeretnénk, ahol a résztvevők hasznos és használható információkhoz juthatnak, többet tudhatnak meg az online kommunikáció és marketing lehetőségeiről. Célunk, hogy mindez közérthetően történjen, és úgy magánszemélyek mint szervezeti vezetők, kommunikációs szakemberek új, és a szakterületükön is hasznosítható információkhoz jussanak.

2. Mi lesz a témája az idei konferenciának?
Szeretnénk hangsúlyt fektetni a márkaépítésre, és a felénk is egyre nagyobb teret hódító netes pletykákban rejlő lehetőségekre.

3. A tavalyihoz képest, miben lesz új az idei?
Sokat tanultunk az első konferencia szervezéséből, kikértük a résztvevők véleményét és ezen tapasztalatokra, illetve javaslatokra építve kezdtük el az idei rendezvény szervezését. Idén talán a legfontosabb változás, hogy hosszabb előadások lesznek, így egy adott témára részletesebben kitérhetünk. Újdonságnak számít a tervezett kerekasztal beszélgetés is, ahol meghívottaink az online lehetőségekről beszélgetnek, illetve megvitatják az érdeklődők által felvetett problémákat, válaszolnak az esetleges kérdésekre.

4. Melyik előadásokat/előadókat emelnétek ki az idei konferenciáról?
Ez esetben úgy érzem minden előadót ki kellene emelnem, hiszen mindannyian elismert szakemberek és kiváló előadók. Elég ha a weboldalunkra küldött rövid kis bemutatkozójukat elolvassuk.

5. Mint szervezőknek, mi a véleményetek az erdélyi kommunikációs piacról?
Van még mit tanulnunk! A hazai kommunikációs piac még gyerekcipőben jár, sok a hiányosság, de bízunk benne, hogy ez gyors ütemben javulni fog, hiszen a konferencia is ezt próbálja elősegíteni.

6. Hogyan látjátok az ötödik OKOS konferenciát?
Öt év alatt valószínűleg az erdélyi kommunikációs piac hatalmas fejlődésen megy keresztül, így remélem majd sokkal több hazai kampányt elemezhetünk a konferencián.
Megpróbáljuk a színvonalat évről évre emelni, és öt év múlva a konferencia egyik központi találkozó helye lesz az online kommunikáció iránt érdeklődőknek Erdélyben.