Kommunikációs mesteri képzés: belevágjunk?

Kommunikációs mesteri képzés: érdemes-e belevágni?Április 14-én fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek a II. éves kommunikáció szakos hallgatók, a marosvásárhelyi Sapientia egyetem kampuszában. A beszélgetés témája a mesteri képzés volt, a meghívottak értékes információkkal gazdagították a közeljövőben mesterizni vágyó (vagy nem vágyó) hallgatókat.

A fókuszcsoportos beszélgetés öt résztvevője, négy egyetem mesteri képzését mutatta be: Molnár József a bukaresti Ökológiai Egyetem marosváráshelyi kirendeltségének a kommunikáció és közkapcsolatok szakát, Fülöp Lóránd a Babeş-Bolyai Egyetem újságírói szakát, Dombi Boriszák Ibolya a Babeş-Bolyai Egyetem reklám szakát, Szentes Tünde és Tövisi Attila Daniel a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem közkapcsolatok menedzsmentje illetve reklám és márka szakát.

A beszélgetés során kiderült, hogy a mesteri képzésről a résztvevők szórólapokból (pl. a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem) , ismerősöktől értesültek. Volt, aki nem is nézett más képzés után, csak arról értesült és az aktuálisnak tűnt, de akadt olyan is, akinek elegendő bizonyíték volt a tanár hírneve, ahhoz, hogy ezt a továbbtanulási lehetőséget válassza. Fontos kérdésnek számít, hogy érdemes-e, egy egyetemi kommunikációs alapképzés után, kommunikációs mesterit választani. A válasz, a beszélgetés végére eldőlt: csak akkor érdemes ugyanazon a szakon továbbtanulni, ha meg tudják a diákok a tanultakat más szemszögből is világítani, rá tudnak látni másféleképpen, mint az alapképzés során. Esetleg megéri, azért mert jó szakemberek tanítanak ott. Amennyiben mindez nem áll fenn, akkor nem érdemes, azon a vonalon továbbmenni, mert ahogyan azt a fókuszcsoport alanyai tapasztalták, többnyire nem fognak változni a leadott anyagok.

A fókuszcsoportos beszélgetés során, a négy bemutatott egyetem, öt mesteri képzését illetően, elmondhatjuk, hogy az ott oktató tanárok nem igazán fektetnek hangsúlyt az anyag leadására. A vizsga, minden mesterin, többnyire a dolgozatok leadásából állt, amelyeket megadott témára, és esetenként megadott bibliográfiára kellet leírni. Ezeket megadott határidőre kellett teljesíteni.
A megkérdezettek alapján, egyértelműen elmondható, hogy aki szeretett volna dolgozni, azt össze tudta egyeztetni a munkahelyi időt és a tanórákat. A nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetemen, bár nappali tagozat, a kurzusok hétvégén vannak, vagy a Babeş-Bolyai Egyetem, reklám magiszteri nappali képzésén délután tartanak kurzusokat. A munka mellett, még a mesteri képzésen is ösztöndíjas lehet a diák, amennyiben jó eredményeket ér el. Minden állami egyetem mesteri képzésén van tandíjmentes és tandíjas hely, de a magánegyetemeken ez ritkábban fordul elő.

fókuszcsoportos interjúfókuszcsoportos interjúfókuszcsoportos interjú

A beszélgetés során, többször elhangzott, hogy fontos a gyakorlat megszerzése. Előny, ha már egyetemi (alapképzés) éveink alatt elkezdünk dolgozni, hogy ki tudjuk próbálni magunkat. Nem feltétlenül dolgozni kell menni, hanem gyakornokoskodni, mert később már nehezebb lenne bevállalni ezt, tekintve, hogy még támogatnak otthonról. Egy jó szakember mellett rengeteget tanulhat az ember, és később a CV-be is jól mutat, ha egy olyan valaki mellett dolgoztál, aki a szakterületen elismert.
Végezetül álljon itt néhány meghívott válasza, arra a kérdésre, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni egy ilyen mesteris diplomával?: pl. :
„… hogyha az ember nem tudja, hogy miért akarja elvégezni a mesterit, az az nincs, célja csak azért végzi el, hogy legyen még egy elvégezve, akkor az ismeretségen kívül, kicsit több bibliográfián kívül, nem hiszem, hogy van más említett…”
„… fel tudok mutatni én is egy diplomát, odatehetem a többi mellé, de ettől még a gyakorlatban számomra semmi hasznot nem jelent.”

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy csakis akkor érdemes mesteri képzésen részt venni, ha ki van tűzve egy cél, és azt el szeretnénk érni. A mesteri lehet egy lépcső a doktori képzés felé, vagy lehet információszerzés, kapcsolatépítés helye. Viszont meglehet közelíteni a másik oldalról is, még plusz két év egyetem, van aki támogasson, és nem kell dolgozni. De ezért igazán nem érdemes belevágni – fejtették ki a meghívottak.
Mindenekelőtt a gyakorlati tudás megszerzése a legfontosabb, ahogy jó tanácsként elmondták „… ne próbáljuk először a PR menedzser állást megpályázni, mert most már van egy egyetemi diplománk.” Ahhoz, hogy megszerezzük álmaink állását, hosszú utat kell végigjárni.

Kányádi Orsolya

Írj egy hozzászólást, és hagyj hátra egy visszakövethető linket a weboldaladról.

Egy hozzászólás to “Kommunikációs mesteri képzés: belevágjunk?”

  1. [...] Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak. Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a [...]