Újságírás vagy PR?

Újságírás vagy PR?Kommunikációs hallgatókban rengetegszer megfogalmazódik a kérdés a pályaválasztást illetően: melyik területet válassza? Az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet?
Habár a közkapcsolatok térségünkben még mindig babacipőben jár, már lehet találni közkapcsolati felelőst kereső állásajánlatokat. Hogy mit fed egyes helyi cégeknél a PR munkakör, arra majd bővebben egy következő cikkben fogok kitérni. Nézzük csak az újságírást: még mindig szemeim előtt van az a jelenet, amikor másodéves korunkban néhány frissen végzett újságíró egy szeminárium alkalmával beszélt nekünk az újságírói szakmáról, feladatkörről. Természetesen a jelenlétüknek az volt a célja, hogy az újonnan indított napilaphoz fiatal szerkesztőket keressenek. Emlékszem akkor, hogy az évfolyam többsége mennyire lelkesedett az ajánlatért. Mára ezekből a diákokból, az egyetem elvégzése után csak 1-2 személy dolgozik szerkesztőként lapoknál. Mi lehet ennek az oka?
Biztos vagyok abban is, hogy a mostani kommunikációsok között is van, aki már egyetem előtt eldöntötte, hogy ő újságíró, netalán PR felelős szeretne lenni. De vannak olyan diákok, akik nem tudják, melyik szakmát válasszák. Lehet mindkettő szimpatikus számukra vagy egyik sem. Melyik lehet a megfelelő szakma? Döntésük megkönnyítése érdekében, a következőkben olyan elismert szakemberek véleményeit tesszük közzé, akik már dolgoztak vagy dolgoznak mindkét területen és rálátásuk van az újságíró illetve a PR-es szakmára.

Cristina BlanaruCristina Blănaru a Mediafax hírügynökségnél dolgozott, mint szerkesztő, 2002 és 2010 között. Majd 2010-ben közkapcsolati felelős lett a 121 communications ügynökségnél. Nem sokkal később, a Makesense PR ügynökség csapatát erősítette, mint PR menedzser. Az írást azonban nem hagyta abba, saját kommunikációs blogján mutatja meg a nagyközönségnek írói tehetségét. Saját elmondása szerint, az íráshoz mindig vissza lehet térni. „Azért jöttem el az újságírásból és fogtam bele a közkapcsolatokba, mert végső soron mindkettő a kommunikáció egy formája, és mert az utóbbi időben az újságírás már nem vonzott annyira, mint régen. A legnagyobb különbség a két szakma között az, hogy az újságírásban én döntöttem, hatalmam volt a dolgok felett. Mint PR szakember mindig kell találni valami érdekes dolgot, amikor sajtóközleményt írunk, hogy azt a sajtó is átvegye.” – meséli a szakember.

Antonia TucheacAntonia Tucheac a Business Standard szerkesztője volt éveken keresztül. Majd a folyóirat megszűnése után, ő is a közkapcsolatokat választotta, a V+O kommunikációs ügynökségnél. De 2010 októberében mégis visszatért a romániai marketing szakembereket egyesítő portálhoz, a SMARK-hoz, ahol főszerkesztőnek nevezték ki.
„A Business Standard megszűnése után kis idővel belefogtam a közkapcsolatokba. A PR az újságírók első opciója, ha állásváltásról van szó, és a V+O hamarabb jött az ajánlattal, mint mások. Viszont visszatértem az újságíráshoz, az írás öröméért. Feltöltheted magad mint freelancer, mint blogger, de az adrenalint mint újságíró érzed igazán, amikor meg kell szerezned egy hírt, és arra törekszel, hogy azt te tedd közzé a leghamarabb. Visszatértem azért, mert elégtételt nyújt számomra, hogy az információ olvasva és, remélem én, megértve és értékelve van.”
Ma az újságírónő azt állítja, hogy soha sem menne vissza PR szakterületre dolgozni. Hogy miért? „Nem állítom, hogy nem szeretem a közkapcsolatokat. De egy rövid tapasztalat után, rájöttem, hogy sokévnyi újságírás után, engem nem jellemez az az elégedettség, amit a közkapcsolatok kínál. Nehéz volt a másik oldalon lennem. Nem éreztem jól magam egy PR-es bőrében. Lehet, azért mert nagyon szeretek írni.”

Alina GaleriuAz IQads és a SMARK szerkesztője, Alina Galeriu, a PR területén fogja kipróbálni magát. Marketing újságírással 2008 szeptemberétől foglalkozik – ekkor került az IQadshoz, míg 2009 augusztusában a SMARK-nál cikkezett.
Bevallása szerint a PR egy újabb kihívást jelent számára. „Mindenki ezt mondta távozáskor és én is azt tartom, hogy ez nekem valami új lesz, egy új kihívás. És azt gondolom, hogy az új munka illeni fog hozzám. Végső soron szomszédos szakterület az újságírással, nem fogok nagyon eltávolodni az újságírók céhétől, hiszen a folytatásban is együtt fogunk majd dolgozni. De hogyha tévedek, még mindig elölről kezdhetem az egészet, még fiatal vagyok. Bár nem szeretném, hogy ez bekövetkezzen.”

Romanita OpreaMinden bizonnyal az egyik legnagyobb elszakadás az újságírói szakmától a volt Campaign főszerkesztőjének, Romaniţa Oprea-nak, tudható be. Újságíróként (2002-2009) dolgozott már olyan szakmai lapoknál, mint az AdMaker, Biz, Campaign, IQads. 8 évnyi újságírás után, Oprea úgy döntött közkapcsolatok terén is kipróbálja magát, így került át a Millenium Communications ügynökséghez. Azonban itt csak kevés időt töltött, ugyanis 2010-től szabadúszóként dolgozik.
„A legnagyobb szenvedélyem az újságírás marad, ezt szerettem csinálni világéletemben. Azért hagytam ott az újságírást, mert megszűnt a folyóirat, és mert marketing és kommunikáció újságírás területén ez már elég volt. Próbálkozásom a Strategic.ro-val bebizonyította, hogy pontra tudok tenni egy csapatot és egy weboldalt, ahogy elterveztem. Ezek után úgy éreztem, hogy lezártam egy szakaszt és megpróbálom a közkapcsolatokat. Szerettem volna látni, hogy a PR terén is ugyanolyan jól tudom majd végezni a dolgomat.”
Romaniţa Oprea szerint az újságírásnak és a PR-nek is megvannak a szép oldalai. „Mindkét szakmának van szép oldala: mint újságíró a kifejezés szabadsága, és annak a lehetősége, hogy bizonyos dolgokba van lehetőség részt venni. Mint PR-es hozhatsz fontos döntéseket, melyek stratégiailag nagyon fontosak, ugyanakkor segítheted egy vállalkozás növekedését is. Lehetőséged van megismerni nagyon sok területet, annak függvényében, hogy kik az ügyfeleid és milyenek az elvárásaik.”- meséli a szakember.

Láthattuk, hogy mindkét szakmának megvannak a pozitív és negatív oldalai. Mindkettő szerethető vagy éppen nem, ez sok tényezőtől függ. Reméljük, hogy összeállításunk segített abban, hogy tisztábban belássatok a függöny mögé.

Forrás: Adplayers

Írj egy hozzászólást, és hagyj hátra egy visszakövethető linket a weboldaladról.

4 hozzászólás to “Újságírás vagy PR?”

  1. [...] This post was mentioned on Twitter by Szücs Csaba, brandrops. brandrops said: Újságírás vs. PR: olyan elismert szakemberek véleményeit tettük közzé, akik már kipróbálták mindkét területet http://bit.ly/gLPRrx [...]

  2. Istvan Baricz szerint:

    To whom it may concern

    Enyhén szólva kiábrándító, hogy mennyire nem ismerik Romániában a közkapcsolatok tevékenységi területét.
    Előszőris a PR-nak egy része kapcsolódik a sajtóval és a médiával való kapcsolattartáshoz, de csakis egy része. A másik része (amiről ebben a cikkben egy szó sem esett, annak ellenére, hogy több ujságírót is megkérdeztek) a vállalat belső és külső kommunikációjáról, válságkommunikációról és nem utolsó sorban ügyfél attitűd befolyásáról szól. Az ujságírás sehol nincs ezekhez képest.

    Három nagy probléma van otthon a PR szakmával. Az első, hogy a vállalatok (úgy ahogy az ujságírok sem) tévesen értelmezik a közkapcsolati szakmát, nem tudják, hogy milyen célt is szolgálna egy külön PR osztály.

    A második összefüggésben áll az előzővel, miszerint olyan újságírókat alkalmaznak, akik PR szakembernek adják ki magukat, bár én sosem nevezném annak őket.

    A harmadik pedig az alapja az előző kettőnek, vagyis az oktatás. A romániai felső oktatás nem PR-t tanít, hanem ujságírást, meg akkor is ha a szak ugy van megnevezve, h Kommunikáció és közkapcsolatok.

    Végsősoron pedig a fordítónak jegyezném meg, hogy nem PR felelős, hanem PR szakember. Ha mindenképp magyarosítani akarod a Public Relations-t, akkor nem PR-es, hanem PR-os.
    Végsősoron pedig olvasd el mégegyszer a cikket és fogalmazd át a címet, mert itt nem az derül ki, hogy “miért ez vagy miért az?”, sokkal inkább, hogy miért újságírás és nem PR.

    Remélem a névjegykártyádon nem szerepel a Public Relations

    Üdvözlettel,
    Istvan

  3. brandrops Zoltán szerint:

    Kedves István!

    A pr rövidítés esetében az MPRSz javasolja a péer kiejtést, lásd a hivatalos oldalukon található megjegyzést: http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=8

    Nincs tudomásom arról, hogy rommagyar körökben létezne ebben a kérdésben hivatalos állásfoglalás, lévén, hogy nem létezik egy szakmai szervezet, amely a gyakoroló szakembereket és oktatókat tömbösítené.

  4. Szentes Tünde Szentes Tünde szerint:

    @ István

    Örülök, hogy hozzászóltál a témához. Ha jól értettem, te az mondod, hogy az óceánon túlról átlátod a romániai közkapcsolatok helyzetét. Megkérdezném, hogy mire alapozod azt a kijelentésed, miszerint “nem ismerik Romániában a közkapcsolatok tevékenységi területét.” Úgy gondolom, hogy a véleményed nem általánosítható, még akkor, sem ha az itthoni gyakorlati tapasztalataidra alapozol.
    Amúgy Amerikában is vannak olyan cégek, amelyeknek a tevékenységi köre nem fedi az elméletben tanultakat (bár úgy vélem, hogy az elmélet csakis egy ideális világban tudna működni). Azért példálózok Amerikával, mert ugye tudjuk, hogy ott volt a szakma bölcsője, már 1900-tól léteznek PR ügynökségek, míg itt Romániában, csekély 10 éve lettek bejegyezve az első ügynökségek. Szerintem érezhető a különbség úgy a tevékenységek szintjén, mint az ügyfelek szintjén.

    A cikkben nem állt szándékomban PR ügynökségek tevékenységeit bemutatni, kielemezni. Ahogy írtam: „Hogy mit fed egyes helyi cégeknél a PR munkakör, arra majd bővebben egy következő cikkben fogok kitérni”. Különböző emberek véleményét kívántam megosztani az olvasóval, akik már kipróbálták úgy az újságírás, mint a PR szakmát. Ez az ő véleményük, hát hadd éljenek a véleménynyilvánítás szabadságával. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a megkérdezett személyek mind szakemberek, ugyanis nekik már sikerült kiemelkedő eredményeket elérni tevékenységük során. Véleményem szerint, ez nem az a hely, ahol megkérdőjelezhetnénk szakmai tudásukat. Itt elmondanám azt is, hogy attól, hogy valaki betölt egy adott pozíciót, nem biztos, hogy szakember. Én mindenképp azokat a személyeket tekintem szakembereknek, akik fel tudnak valamit mutatni szakmájukban és kiemelkedő eredményeket értek el. Szerintem valaki, attól, hogy elvégzett egy egyetemet még nem nevezhető szakembernek. Ennek függvényében nem mindegy, hogy az illetőt PR szakembernek vagy PR felelősnek nevezzük. Igenis, használják a PR felelős megnevezést, pl. lásd a magyarországi PR Herald weboldalát http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20050410-102803

    Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha valaki kommunikáció szakon tanult, tanul, hadd adassék meg mindenkinek a lehetőség, hogy kipróbálja magát úgy az újságírás, mint a közkapcsolatok területén – sőt más kommunikációhoz kapcsolódó területen is.

    A romániai felsőoktatás minőségére nem szeretnék kitérni, viszont amint már említettem, szerintem az egyetem nem meghatározó abban, hogy kiből lesz jó szakember. Az egyetem csak egy irányadó, a többit már mindenki maga kell, hogy megtegye a siker érdekében; gondolok itt a gyakorlatra, érdeklődésre, tapasztalatokra, eredményekre stb.

    Köszönöm a fordításra vonatkozó tanácsodat. Inkább eltekintek tőle. Én magyarul szeretem használni a „PR-es” szót. Az okokat már az előbbi hozzászóló leírta.