Vírusreklámok, offline és online pletyka, visszabeszélőgép az I. Kommunikációs Napon

2009. december 11. Szerző: brandrops

Sas István és Kádár Magor előadók

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Témakörök: MARKETING, REKLÁM, WEB 2.0 Címkék: , , , , , , , , , , ,
Share|
Írj egy hozzászólást, és hagyj hátra egy visszakövethető linket a weboldaladról.

Egy hozzászólás to “Vírusreklámok, offline és online pletyka, visszabeszélőgép az I. Kommunikációs Napon”

  1. Lájkoltuk az OKOS konferencia második kiadását | brandrops szerint:
    2010/10/27 1:47 du.-kor

    [...] Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek. Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése. Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva. Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt. [...]