Márkaépítés és netes pletykák volt a témája az immár második alkalommal megrendezett Online Kommunikációs Stratégiák konferenciának. Az előadások többsége az online környezet adta lehetőségeket taglalta, nagy hangsúlyt fektetve a közösségi médiára. Jelenünkben a közösségi oldalak szinte észrevétlenül életünk részévé váltak, olyannyira, hogy egyesek már az online világban élik mindennapjaik nagy részét, fittyet hányva így a személyes kapcsolatokra is.

Az online generáció korszakát éljük

Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek.
Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése.

Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva.
Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt.

Hanyatlik a reklám korszak

Az előadások során megtudhattuk, hogy a reklámok kora már leáldozóban van, egyre nagyobb teret hódít a vírusmarketing és a szóbeszéd marketing. Az utóbbiról tartott előadást Eszes István, aki szerint az emberek többsége már nem bízik a reklámokban, inkább barátaik, ismerőseik véleményét fogadja el. Az ingyenes szóbeli ajánlásokat már a 80-as évek elejétől aktívan használták a szakértők, mára azonban a szóbeszéd marketing felköltözött a virtuális közösségek hálóira, erre kialakított honlapokra vagy éppen blogokra. Hasznos módszer mindenképpen, amelyet nem tanácsos figyelmen kívül hagyni egyetlen vállalatnak sem.
Az online fizetett hirdetések is egyre divatosabb marketing eszközök lettek. Faluvégi Barna előadásában a Google és a Facebook hirdetési eszközeiről beszélt. A Google Adwords nevű szolgáltatásával és a Facebook hasonló alkalmazásával, minimális befektetéssel nagyon tagolt és behatárolt célcsoportot érhetünk el hatékonyan. Azonban fontos megtanulni elemezni az adott kampányokat, hogy a jövőre nézve még eredményesebbek legyenek a hasonló befektetések.

A rendezvénysorozat egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen egy igen intenzív, kérdésekkel, felvetésekkel tűzdelt beszélgetés alakult ki a közösségi média témakörében. Egyes vélemények szerint a Facebook egy online játszótér, az IWIW online telefonkönyv, míg a LinkedIn szakmai kapcsolattartó platform. Szó esett még a felhasználói adatok biztonságáról valamint a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok hatalmáról és ennek esetleges negatív következményeiről.

Elhangzott OKOSságok:

• Az online generáció után az R generáció következik, azaz responsible (felelős), amelyik megpróbálja megoldani amit a net generáció elrontott
• A közösségi média esetében ma már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki van fent, hanem, úgy, hogy ki nincs fent?
• A Facebook túszai vagyunk
• A vírusreklámok át kell menjenek a célcsoport ingerküszöbén
• Romániában a közösségi oldalak közül a HI5-ot használják a legtöbben, amit a Facebook és a Trilulilu.ro követ
• Az elkövetkező években a mobil-internet le fogja körözni a desktop-internetet
• Marketing 1.0: az árucikkre való összpontosítás, marketing 2.0: a fogyasztó e kerül előtérbe, marketing 3.0: már nem a fogyasztókra, hanem az emberekre koncentrálunk
• A fogyasztók nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolatban álló emberek halmaza
• A marketing szótárban a leghatalmasabb szó az „ingyen”
• A Facebook népszerűbb, mint a pornó
• Az új kommunikációs technológiák megerősítik a meglévő társadalmi kapcsolatokat, bevonnak elszigetelt egyedeket