Hétvégén, a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen sor került a X. Tudományos Diákköri Konferenciára. Kommunikáció szakról is jelentkezett néhány diák, aki bizonyítani szerette volna tudását és rátermettségét a zsűri előtt. Érdekes témákról értekeztek a kommunikációs diákok, volt szó reklámról, közösségi médiáról, protokollról, örökségvédelemről, de még néptáncról is.

„Az üzleti életben a protokolláris tevékenységnek meghatározó szerepe van és nélkülözhetetlen elem” – nyitotta meg előadásával Pap Boglárka a kommunikáció szak szekcióját. A protokollról, mint kommunikációs eszközről beszélt a hallgatóságnak. Ezt a tevékenységet a székelyudvarhelyi Eurato vállalatnál és a Septimia szabadidőközpontnál vizsgálta, interjúval illetve megfigyeléses módszerrel. Kutatásában arra kereste a választ, hogy ezek a helységek mennyire tesznek eleget a protokoll általános szabályainak. Amint a vizsgálatokból kiderült, mindkét vállalatnál valamilyen szinten megtalálhatóak a protokoll szabályai (például öltözetre, névjegykártyára, rendezvényekre vonatkozóan), viszont ezeket nem végzik mindig tudatosan. Az előadó szerint a vizsgált vállalatoknál nincs gondosan kidolgozott protokoll előírás, ennek függvényében – mivel ez a szakterület még nincs kifejlődve országunkban – szükség lenne képzett protokoll szakemberekre.

A reklám szerepét a társadalomban Szigeti Szenner Szilárd taglalta előadásában. Erdélyi magyar internetező fiatalok körében végzett kérdőíves kutatást, hogy választ kapjon a reklám és társadalom kapcsolatában felmerülő miértekre. A felmérésből érdekes adatok derültek ki, többek közt az, hogy a megkérdezettek több mint fele a reklámokat semlegesnek tekinti, 25 százalékukra viszont pozitív hatással vannak a reklámok. A legnagyobb reklámkerülés az interneten észlelhető, a legalacsonyabb pedig a rádióhallgatóknál, hiszen 62 százaléka a fiataloknak nyilatkozta azt, hogy végighallgatja a rádióműsorok közötti reklámszünetet. A televíziónézők esetében 66 százalék más csatornára kapcsol a reklámszünet kezdetekor, viszont 15 százalék azon fiatalok aránya, akik végignézik a reklámokat.
A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy egy reklám sikeres legyen, több humorra van szükség, 30 százalék szerint több változatosságra lenne szükség, 28 százalék szerint viszont több dolgot kellene a célközönség tudtára adni az adott termékről. Az előadó szerint mindebből az egyik tanulság az, hogy a reklámozónak meg kell ismernie a célközönséget, a pontos célzás érdekében.

A közösségi médiáról, mint marketingkommunikációs eszközről tartott előadást Olasz Tamás, aki dolgozatában a 2010-ben megszervezett OKOS konferencia közösségi médiában alkalmazott kommunikációs stratégiáját mutatta be. Mint a konferencia egyik szervezője, elmondta, hogy a népszerűsítési kampány középpontja a konferencia weboldala és Facebook oldala volt. Ide irányultak az online sajtóban, rádióban, televízióban, nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések. Habár a hagyományos médiát is használták a népszerűsítéshez, a hangsúlyt mégis az online-ra, azon belül a közösségi médiára fektették. A tartalommegosztás mellett a kampányban helyet kaptak a Facebookon zajló nyereményjátékok, hirdetések és természetesen a sajtóközlemények is. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen a kampány alatt a konferencia lájkolói megduplázódtak.

A következő dolgozattal pár száz évet visszaugrottunk az időbe, Bartha Orsolya és Kiss Noémi a platánfákról, azok társadalmi-kulturális jelentéseiről beszélt a hallgatóságnak. A városkép részévé vált platánfáknak a XIX. és a XX. században lettek fontos kulturális jellemzői. A dolgozatban, a Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen még megőrzött platánfákat mutatták be a diákok, összevetve azok térrendezési jellemzőit a Budapesten található platánfákkal. Ugyanakkor ezek fontosságára, és megőrzésére is próbálták felhívni a hallgatóság figyelmét.

A hagyományoknál maradva az utolsó dolgozat is antropológiai jellegű volt. Erdei Ildikó Gréta, a Zilahi Terbete Néptáncegyüttest vizsgálva, arra kereste a választ, hogy ez az eredetiségre vagy inkább a látványosságra törekszik leginkább a táncaiban. Ugyanakkor az is fontos szempont volt vizsgálódásai során, hogy megtudja visszatükrözi-e a néptáncegyüttes által táncolt tánc azt a régi valóságot, amit a nagyszüleink táncoltak?

Az idei évben, sajnos a kommunikáció szakos előadásokat összevonva értékelték a pedagógia és a közegészségügy szakok diákjainak előadásaival. A zsűri értékelése szerint, az első díjat Szigeti Szenner Szilárd kapta a „Reklám a társadalomban” című előadására, a második helyen, pedig, minimális pontszámkülönbséggel, Olasz Tamás végzett „A közösségi média, mint marketingkommunikációs eszköz” című dolgozatával.