Ha kommunikációs diák vagy, már jó úton haladsz. Mindig jó, ha azon a szakterületen végzed tanulmányaidat, melyen később el szeretnél helyezkedni, viszont ez nem meghatározó szempont. Sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést álmaid állására, már az egyetem évei alatt tapasztalatokat kell szerezned. Nézzük, csak mit tehetsz annak érdekében, hogy majd egyetem után ne üres kézzel vágj neki a nagyvilágnak.

1. Érdeklődés
Az már jó pont, ha lelkesedést és szenvedélyt mutatsz a szakma iránt. Az egyetemen tanultakon kívül próbáld meg autodidakta módon fejleszteni magad. Olvass szakkönyveket, esettanulmányokat, blogokat, hozzászólásokat.

2. Önkéntesség

Egy kis elméleti tudással, már elindulhatsz non-profit szervezetekhez kopogtatni, hogy kommunikációs ismereteiddel segítségükre légy. Ajánlom figyelmedbe a PR-Alpha Egyesületet, mely főként kommunikáció szakos diákokért jött létre ezelőtt 5 évvel. Sajnos egy ideje a szervezet aktivitása stagnál, a diákok passzivitása miatt. Viszont ha lenne érdeklődő, aki aktívan tevékenykedne az egyesületben, újra lehetne éleszteni azt.
Az önkéntesség mindig jól mutat a CV-ben, főleg ha még eredményeket is fel tudsz mutatni ebből az időszakból, ugyanakkor te is nagyon sokat tanulhatsz egy-egy ilyen munka során.

3. Diákönkormányzatok
Ha már úgyis ott az egyetem kapuin belül, nyugodtan kopogj be, és vedd ki aktívan a részed a szervezésből, feladatokból. Ebből is csak te jössz ki győztesen, hiszen nemcsak tanulsz ezáltal, hanem kipróbálhatod magad mindenféle jó dologban.

4. PR klub
Mindig jó, olyan személyekkel elbeszélgetni, akiknek ugyanaz az érdeklődési köre, és célja, mint neked. Ha nincs PR klub az egyetemen vagy a környéken, sebaj, alapíts egyet, például az évfolyamtársaiddal. Nem kell nagy dolgokat tennetek, az is elég, ha olvasmányokat beszéltek meg egymással, olvasnivalókat ajánltok egymásnak, együtt dolgoztok ki projekteket vagy együtt neveztek be versenyekre. Azonkívül, hogy jó hangulatuk van ezeknek a találkozásoknak, kapcsolatokra is szert tehetsz, és még tanulsz is. Nem nagyszerű?

5. Rendezvények
Habár helyi szinten még csak néhány kommunikációs rendezvényt szerveznek, érdemes ezekre ellátogatni. Például részt vehetsz a kolozsvári Kommunikációs Napokon vagy a MATUR Nyílt Napokon, a marosvásárhelyi OKOS konferencián, esetleg a csíkszeredai Nyári PR Egyetemen. Ha lehetőséged van, látogass el bukaresti vagy budapesti rendezvényekre is, melyeken a szakma elismert embereitől tanulhatsz.
Egy-egy konferencia, workshop alkalmával rengeteg új dolgot fogsz tanulni, ismereteid bővülnek, és új emberekkel ismerkedhetsz meg, akik később talán még segítségül lehetnek az álomállásod felé vezető úton.

6. Szakmai gyakorlat
Ha választhatsz, a szakmai gyakorlatodat olyan helyen végezd, ahol szakemberektől tanulhatsz. Próbáld úgy végezni a feladataidat, hogy később büszke lehess a gyakorlaton elért eredményeidre.

7. Versenyek
Már erdélyi diákok számára is hirdetnek kommunikációs versenyeket, kiírásokat magyarországi ügynökségek, vállalatok is (például a Kreatív magazin). Viszont, ha nem akadály a román nyelv, akkor hazai versenyekbe is beszállhatsz. Sajnos az utóbbi évben már nem rendezték meg a Kommunikációs Olimpiászt, ami anno a szakma legnagyobb versenyének számított. Helyette azonban találhatsz pályázati kiírásokat. Ezekkel a megmérettetésekkel nemcsak szakmai ismereteidet és kreativitásodat fejlesztheted, hanem befolyásos emberekkel is megismerkedhetsz.

8. Internship
Az internship programok lényege, hogy tágítsd a szakmai látókörödet, rengeteget tanulj, tapasztalatokat szerezz és nem utolsó sorban, hogy új élményekkel gyarapodj. Ha érdekel ez a lehetőség, ajánlom, hogy nézz szét a studentie.ro oldalon, talán találsz magadnak megfelelő programot.

A munkaadó szemszögéből
Tegyük fel, hogy mindent megtettél annak érdekében, hogy ne tapasztalatlanul kerülj ki az egyetem padjai közül. Jól megszerkesztett CV-vel, magabiztosan megindulsz munkát keresni. Ugyanezt teszi az évfolyamtársad is, aki szintén azért adott bele mindent az egyetem évei alatt, hogy meg tudja szerezni álmai állását. Mindketten ugyanahhoz az ügynökséghez adjátok be az önéletrajzotokat. Feltételezzük, hogy a rengeteg jelentkező közül kettőtöket választottak ki, akik megfeleltek az elvárásoknak. CV-tek majdnem egyforma, hiszen mindketten keményen dolgoztatok az egyetem évei alatt. Mi alapján fognak dönteni?
Tereza Tranaka az Oxigen Public Relations ügynökség menedzsere szerint nem létezik két teljesen egyforma jelentkező. A két kiválasztottat először tesztelik, mégpedig úgy, hogy kapnak egy projektet, rendszerint egy PR anyag elkészítését, amit a kidolgozás után be kell mutassanak. Itt a jelentkező írás illetve kommunikációs készségét tesztelik. Nagyon fontos szempont a jelentkezők angol nyelvtudása, ez kötelező a közkapcsolati szakmában. Azonkívül, jelentős szerepet játszanak az úgynevezett puha készségek (soft skills), mint az érzelmi intelligencia, pozitív attitűd, interakciós készségek. Nem utolsó sorban, megemlíti annak a bizonyos kémiának a szükségességét, ami a jelentkező és a munkaadó között kell, hogy létezzen.
A szakember szerint a szakterületen folytatott tanulmányok nem játszanak nagy szerepet a kiválasztásnál, abban az esetben, ha a jelentkező rendelkezik elegendő szakmai tapasztalattal, hiszen az elméleti tudás csak egy bizonyos pontig elegendő.

PR helyi szinten
Országos szinten a PR bölcsője Bukarestben van, így joggal teheted fel a kérdést, hogy te, mint „vidéki”, kitől és honnan tanulhatnál? Először is olvass szakmai könyveket, esettanulmányokat, cikkeket, blogokat, például a Kreatív Online, IQads.ro, Strategic.ro, prweek.com, adage.com, 360prblog.com stb.
Már említettem a PR klub fontosságát, amit akár te is megalapíthatsz az évfolyamtársaiddal közösen, ahol megvitathatjátok a szakma csínját-bínját. Kérdéseiddel, próbálj meg online kapcsolatba lépni bukaresti szakemberekkel például blogon keresztül. Biztos vagyok benne, hogy fognak válaszolni! Nem utolsó sorban, jó, ha tökéletesíted román nyelvtudásodat, hisz ez elengedhetetlen a hazai PR szakmában, még akkor is, ha egy magyar cégnél dolgozol. Tereza Tranaka szerint, ameddig jó vagy a szakmában, bárhol el tudsz helyezkedni, még a fővárosban is.

Hol keressek állást?
Ha már kitapasztaltad azokat a dolgokat, ami diákként kitapasztalható, nekiláthatsz álmaid állásának kereséséhez. A szakember ajánlata az, hogy a PR állásokat ne álláshirdető oldalakon keressük, hanem egyenesen az ügynökségeknél. Készíts egy listát a potenciális ügynökségekkel és írj nekik. Több az esélye, hogy ezzel a módszerrel választ kapsz a leveledre, mintha csak egy CV-t küldenél el nekik.
Amint már említettem, rendezvényeken, versenyeken lehetőséged van találkozni a szakma befolyásos embereivel. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy megismerkedj velük. Talán ezek a kapcsolatok, álláskereséskor segítségedre lesznek.
Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy az önéletrajzod megfelelően legyen megszerkesztve. Erre számos példát találsz a neten. Ha mégis álláshirdető oldalakon keresel állásokat, ne felejts el motivációs levelet íni, amiben őszintén leírod, hogy miért fontos számodra az adott munka.

Láthatod nem könnyű lépések ezek, sok áldozattal, fáradozással, kitartással járnak, de a végén megkaphatod álmaid állását. Fontos megértened, hogy ezt a szakmát csak gyakorlatban, élesben lehet megtanulni, ezért kell, még egyetem alatt szert tegyél némi tapasztalatra.

Forrás: Gomentorhsip

„A kommunikáció minden értelmiségi szakma része kell legyen.” – ezekkel a gondolatokkal indította január 27-én, a marosvásárhelyi Sapientián, dr. Horányi Özséb előadását. A pécsi kommunikáció tanszék alapítója, valamint a Budapesten működő kommunikációs doktori iskola vezetője „Az egyetemi kommunikáció oktatásról” tartott előadást az érdeklődő diákok, illetve tanárok számára.
A témát a Magyarországon folyó oktatás szemszögéből járta körül, remélve, hogy egyes dolgok ráillenek az erdélyi helyzetre is, illetve információkkal szolgálhat a továbbtanulás lehetőségeit illetően.

A szakember előadása első felében, a kommunikációról, mint szakról beszélt a jelenlévőknek. Elmondása szerint a kommunikáció társadalmi alapú felkészítés, ahol elemezni kell megtanítani a diákokat. Azonban a tanulási folyamat is alapvető kérdés, hiszen nagy különbség van a régi rendszer és a bolognai rendszer között:
„Egy olyan világban élünk, ahol 4-5 évenként újra kell tanulniuk a saját szakmájukat. Újra neki kell fogni dolgoknak! Hogyha egy 5 éves képzésben vesznek részt, intellektuálisan nagyon el fognak tudni kényelmesedni. Azt hiszik, most befejezem a dolgom és learatom a gyümölcsöt. Azonban azzal fognak szembesülni, hogy olyan gyorsan változik a világ, de egyébként mindenütt, a kommunikációban még inkább, hogy a megszerzett tudás, az semmit nem fog érni.” – magyarázta Horányi.

Minden bizonnyal egy kommunikáció szakos hallgató számára a legnagyobb kérdés az, hogy hol tud szakmában elhelyezkedni.
Nincs olyan állás, ahol kommunikáció szakos diplomát kérnének, csak olyan helyzet van, hogy valamilyen kommunikációval összefüggő dologra kérnek diplomát. „Ez a tény nagyon csaló, mindenféle szempontból. Csalóka az ügyfélnek, aki nem kapja meg az állást, mert lehet, egy nem kommunikációt végzett személy jobban teljesít. Csalóka a munkaadónak, aki megnézi a kínálatot és a személyes rátermettség alapján dönt. Ez rossz, hiszen a rátermettség mögé nem tud belátni és a valódi felkészültséget nem látja.” – hangzott el az előadásban.
Továbbgondolva ezt a folyamatot, egy kommunikáció szakot végzett személynek minden helyzetben meg kell tudni felelni egy állásinterjún. Ezt akár az egyetemen padjai közt is gyakorolhatnák. Fontos megtanulni állásra jelentkezni – motivációs levelet megírni, megindokolni, hogy miért érdekel az adott állás stb. –, ugyanakkor rátermettnek is kell lenni, és a legfontosabb valami pluszt felmutatni. Mindezeket egy kommunikációt végzett professzionálisan kell művelje.

A társadalomban a hatalom kérdése a kulcskérdés, és a hatalmi viszonyokat a kommunikáció teremti meg. Ezért kommunikációt tanulni és művelni komoly morális felelősség, jelentette ki Horányi. Példának Jürgen Habermast és Niklas Luhmannt hozta fel. Két filozófiát végzett szociológus, akikről azt tartják, hogy átalakították a társadalomról való gondolkozásunkat.

„Mi vagyunk a tégla a kommunikáció a habarcs. Viszont egyik sem mellőzhető az építkezésben.” – fogalmazta meg az előadó zárógondolatait, majd még hozzátette: „A gyakorlatot meg kell tanulni, de hogy mire használjuk, ahhoz már kőkemény egyetemi végzettség kell.”

Az előadás után a jelenlevők kérdéseket tettek fel az előadónak, a kommunikációs doktori lehetőségekről és az egyetemtől való elvárásokról.