A kérdőívet, LinkedIn profiljuk alapján, 400 PR szakember/tanácsadó, 80 közösségi média szakember, 110 közösségi média menedzser és 170 online menedzser töltötte ki. A megkérdezettek 47 százaléka naponta, a munkaidejének 30-50 százalékát szenteli közösségi médiára, míg a válaszadók csak 8 százaléka foglalkozik teljes munkaidőben ezzel a tevékenységgel.

A kérdőíves válaszokból arra is fényt derült, hogy milyen beosztásban dolgoznak a megkérdezettek a közösségi média területén. Így a szakemberek közt találunk közösségi média menedzsert, PR tanácsadót, online menedzsert, közösségi menedzsert, valamint vállalati közösségi média stratégát is. Az alkalmazottak 21 százaléka a PR szakterületén dolgozott mielőtt a közösségi média területén tevékenykedett volna, további 12 százalék marketinggel illetve reklámmal (11%) foglalkozott.
A bérezésükről is kérdezték az alkalmazottakat, mely szerint a többség 500-1000 euró közötti fizetést kap, utánuk következnek a 300-500 euróért dolgozók (26%). 19 százalék ennél jóval többért, 1000-4000 euróért dolgozik, míg akadnak önkéntesen tevékenykedők is.

A felmérés függvényében kirajzolódott a közösségi média menedzser általános profilja. Ennek függvényében az alkalmazottnak a következő tevékenységeket kell végrehajtania:
• közösségi média profilok menedzsmentje
• tartalom megosztása és felülvizsgálata (tweetek, státuszok, blog bejegyzések, videók)
• brand és a versenytársak monitorizálása
• felhasználók létrehozása különböző közösségi hálózatokon
• párbeszéd menedzselése (blogok, Facebook, Twitter)
• közösségi hálózatok felhasználóinak személyesítése
• látogatottsági adatok elemzése

A közösségi média menedzser bukaresti és 30 és 50 százalék között tölt időt online, kizárólag közösségi médiára vonatkozó tevékenységekkel. Ugyanakkor a marketing vagy közösségi média osztályon dolgozik és 2009-től foglalkozik közösségi médiával. Bérezése 300 és 500 euró között van, és egy kereskedelmi szervezetben dolgozik, melynek maximum 10 alkalmazottja van.

A felmérés önmagában arra elég, hogy egy nagyjából átfogó képet kapjunk arról, hogy hányadán áll a romániai közösségi média. De ez is elég arra, hogy fogalmunk legyen arról, hogy milyen mértékben fejlődik a közösségi médiában való részvétel a vállalatok körében.

A kutatás román nyelvű bemutatója megtekinthető itt.

Annak ellenére, hogy hazánkban, még új területként kezelik a közösségi médiát, mely felfedezésre vár, érdekes esettanulmányok születnek azokról a márkákról, amelyek kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Míg a tavaly a toplistán csak 10 márka szerepelt, melyek aktívan használták a közösségi médiát, addig ez a szám az idén 30-ra emelkedett. A Zelist segítségével, 33 szakember döntött az idei év helyezettjeiről.
A következőkben megtudhatjuk, mit meséltek az egyes nyertes vállalatok képviselői a közösségi médiában való aktivitásukról.

Vodafone
Mit jelent a Vodafone-nak ez az előkelő hely? Luminiţa Boştinaru, a vállalat senior brand menedzsere szerint, ez a díj egy 3 éve kötött fogadásnak az eredménye. Ekkor döntötte el a Vodafone, hogy nyitni fog az ügyfelek felé és minden kommunikációs csatornát fel fog használni a hatékony kapcsolattartás érdekében, beleértve az online médiát is. A rengeteg kampány alatt igyekeztek mindenféle kommunikációs csatornát kihasználni, ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy egyszerre használják a közösségi médiát és a hagyományos médiát. Ez meg is mutatkozott az “Esküvő” című kampányban, ami 100 %-ban román ötlet alapján született.

BCR
2009-ben a BCR – melyet az idei rendezvényen Daniel Pană és Eliza Rogalski, a Tempo Group igazgatója képviselt – olyan kérdésekkel találta szembe magát, melyek a termékeire vonatkozó információk köré csoportosultak. Céljuk az volt, hogy mindenki számára érthető módon informálják az ügyfeleiket és megértessék, hogy mire használhatók termékeik. Ugyanakkor ehhez még hozzáadódott a pénzügyi képzés problémája is. Ekkor jött létre a kapcsolat a szükséglet és a megoldás között.
Így alakult át a pénzügyi kezdeményezésük egy sikertörténetté. Elindították a Pénz Iskolája (Şcoala de Bani) nevű projektet. Daniel Pană szerint ez kezdetekben úgy működött, mint egy laboratórium, ahol minden új ötletet szívesen fogadtak. Feltevődik a kérdés, hogy mi volt a legnehezebb ebben a projektben? Eliza Rogalski szerint, nehéz volt egyeztetni egyes részleteket, melyek nagyon befolyásolták a projekt előrehaladását. Például a BCR-nek volt néhány kérése a márkájával kapcsolatban, melyek nem egyeztek az ügynökség elveivel. A kampány egyik legfontosabb eredménye az, hogy a Pénz Iskoláját a BCR-vel asszociálják, annak ellenére, hogy a projekt ideje alatt mindvégig a háttérben maradt.
“Könnyű a közösségi médiában kreatívnak lenni, viszont nagyon nehéz stratégává válni. Míg egykor a stratégia volt az egyik legtriviálisabb szó, mára a közösségi média átvette a helyét.” – fejtette ki Eliza Rogalski.

Petrom
Hogyan érte el a Petrom, hogy megtalálja a közös témát a célközönségével? A “Fedezd fel újra Romániát” (Redescoperă Romania)kampány megváltoztatta a közösségi médiában folyó beszélgetés irányát, a “beszéljünk rólam” helyett  a “beszéljünk a közös dolgokról” témára. Ana Bulgăr, a Petrom online menedzsere, 3 dolgot emelt ki, melyeket figyelem előtt kell tartani egy kampány kezdetekor, egy ilyen nagyvállalat esetében. Az első, a terület, amelyen az adott vállalat tevékenykedik, mely sokszor korlátozó is lehet. Aztán ott van a vállalat nagysága, amely befolyásolhatja a reakció sebességét, valamint a célközönség nagysága, amelyet megszólít a kampány.
A “Fedezd fel újra Romániát” projekt mögött hat, online véleményvezért tömbösítő csapat állt, amelyeket, a bloggerként közismert, Bobby Voicu vezetett. A kampány ideje alatt a csapatok, összesen 600 km-t tettek meg, több mint 100 turisztikai látványosságot kerestek fel, 70 városon utaztak át, több mint 5000 fotót készítettek és több mint 6000-szer csiripeltek Twitteren. A projekt még mindig folyamatban van, jelenleg több partner vállalat is csatlakozott, többek között a Romtelecom, a Dacia és a Paralela 45 turisztikai ügynökség.

AVON
Az AVON még 2008-ban elkezdte használni a közösségi médiát. Ezzel egyidőben indította útjára az Avon Space nevű blogot is. 2010-ben pedig saját közösségi hálóját, az Avon Connects-et, amelynek jelenleg 50 000 tagja van – Romániából és Nagy-Britanniából származik a legtöbb felhasználó. A platform főként az Avon forgalmazókért jött létre, mindazokért, akik azonosítani tudják magukat a márkával.
A négy legfontosabb lépésről, melyekkel az Avon sikereket ért el a közösségi médiában, Raluca Kişescu, a vállalat marketing igazgatója mesél. “A legfontosabb dolog megtalálni az érdeklődő embereket, majd értékes tartalmat nyújtani számukra, információkat szerezni róluk és végül tartani velük a kapcsolatot.”

Marad a kérdés, hogy megéri időt, energiát és anyagiakat fektetni a közösségi médiába, megtérül-e ez a vállalatoknak? Hogyha a kérdést egy pénzügyi igazgató szempontjából nézzük, akkor azt válaszolná, hogy csak 30%-ban térül meg a vállalat befektetése. Ám ha körültekintőek vagyunk, nem felejtjük el, hogy a barátok mellett, ott vannak a barátok barátai is, továbbá azt sem, hogy egy hosszútávon gyümölcsöző tevékenységről van szó, amely idővel márkatöbbletben konkretizálódik.

Szentes Tünde és Barabás Andrea

Forrás: PR Romania

Az új arculat által mindez merőben meg fog változni – ígérik a tervezők. Most is sok hasznos funkció van az IWIW-en, melyeket vagy nem tudnak használni vagy nem találnak a felhasználók. Az új arculatban ezt a problémát is orvosolni fogják majd, ígéri a designpirates.hu szerkesztője, aki a tervezőcsapat egyik tagja. Blogján olvashatunk az arculatváltás céljáról, miszerint a legfontosabb az, hogy javítsák a felhasználói élményt. Ugyanakkor annak is eljött az ideje végre, hogy az oldal egy egységes arculatot kapjon, hiszen most eltérő grafikai elemeket tartalmazó gombokkal, formokkal találkozhatunk az oldalon.

Új, letisztult formákkal, finom grafikai elemekkel rukkolnak elő a tervezők. Leginkább az egyszerűség fogja jellemezni az új design-t. Minden elemet újra át fognak dolgozni, beleértve a contact formokat is. Ugyanakkor a gombok esetében is rengeteg újítással találkoznak majd a felhasználók. Az illetékes blogon azt is megtudhatjuk, hogy elkészítettek egy szabályrendszert, ami a gombokat illeti, valamint kialakítottak egy tárházat, ami mindent lefed majd.

Egyelőre ennyit árulnak el az akcióról. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mikortól fogják alkalmazni az új arculatot. Az információk alapján korszerű változásokat fognak végrehajtani a design-ban.
A kérdés az, hogy az arculatváltás elég lesz ahhoz, hogy az IWIW megtartsa felhasználóit és túllépjen az online telefonkönyv szakaszon?

Forrás: designpirates.hu

Április 27-én  második alkalommal kerül sor a TopSocialBrands konferenciára a Biz folyóirat szervezésében a bukaresti Novotel Hotelben. Egy olyan konferenciáról van szó, amely először mutatja be romániai márkák közösségi médiában (social media) használt stratégiáit és az online térben való szereplését , ugyanakkor ami egybegyűjti a romániai online területén tevékenykedő szakembereket.

A konferencián a Vodafone, LG, Microsoft, Starbucks, Pepsi és BCR vállalatok képviselői a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat mutatják be. Hat romániai ismert blogger és online vállalkozó fogja megosztani online munkássága során szerzett tapasztalatait, ugyanakkor szó lesz a szociális média használatáról a mindennapi élet során is.
Az eseményre különösen a marketing, kommunikáció, online területein tevékenykedő szakembereket és a közösségi médiában legaktívabb vállalatok képviselőit várják.
Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint: Bobby Voicu – blogger, Cristian Manafu – közösségi média tanácsadó, Sergiu Biris – a trilulilu.ro alapítója, Eliza Rogalski – a Rogalski Grigoriu ügynökség menedzsere, Daniel Pana - a BCR marketing igazgatója, Bogdan Tataru – a Microsoft Románia marketing vezetője stb.

A TopSocialBrands konferenciát két felmérés előzte meg, ahol megállapították a közösségi médiában leggyakrabban előforduló márkákat: a Biz folyóirat felmérése – ahol online területen tevékenykedő szakemberek voksolhattak – és a ZeListen 2009-ben közzétett információk összesítése.
Azok a márkák, melyek a listákon szerepeltek legalább egyet folytattak a közvetkező online tevékenységek közül: vállalati blog, termék blog, blog kampány, Facebook felhasználó, Facebook oldal, Twitter felhasználó, Twitter kampány, blogger kapcsolatok, rendezvények szponzorálása, kampány a Second Life-ban, Flickr felhasználó, Youtube felhasználó, Wikipédia profil.
A voksok leadásakor figyelembe vették az online tevékenységek népszerűségét és hatását (blog buzz, a média megjelenés, résztvevők száma az eseményeken).

Forrás: Strategic.ro

David Drummond a Google alelnöke és egyben jogi igazgatója ma hajnalban a vállalat hivatalos blogján beszámolt a Google-t múlt héten ért Kínából érkező támadásról: jól képzett hekkerek emberjogi aktivisták Gmail-felhasználóit próbálták feltörni. Az esetre a Google bejelentette, hogy nem cenzúrázza tovább a kínai keresőoldalának találatait, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kivonul Kínából.

“A támadás körülbelül 20 vállalatot érintett különböző területekről, mint az internet, gazdaság, technológia, sajtó és kémia.” – nyilatkozta David Drummond. Hozzátette, hogy a Googlenek bizonyítékai vannak, hogy a támadással az emberjogi aktivisták felhasználóit szerették volna feltörni. Az akció nem érte el célját, hiszen a hekkerek, 2 fiók kivételével, nem tudták elérni az üzenetek tartalmát.

Az akció diplomáciai fordulatot vett: az Amerikai Egyesült Államok államtitkára, Hillary Clinton, hivatalos magyarázatot kért Pekingtől. “Magyarázatot várunk a kínai kormánytól” – jelentette be sajtóközleményében Clinton. “Egy modern társadalomban és gazdaságban alapvető dolog, hogy bizalommal tudjunk dolgozni a virtuális térben”, fejtette ki az államtitkár.
Ebben az értelemben, a kínai kormány várja a Google döntését. Drummond a blog bejegyzésben beszámol arról is, hogy a következő hetekben a kínai kormánnyal meg fogják vitatni, hogy milyen alapon működtethetnék a keresőt szűrés nélkül, ha erre egyáltalán van erre esély. A vállalat tudatában van annak, hogy könnyen eredményezhetik a tárgyalások a Google.cn és a Google kínai kirendeltségének bezárását.

Kíváncsian várjuk a tárgyalások végkifejletét: ha a Google kivonul Kínából, anyagi vesztesége nem is lesz olyan alacsony, hiszen a felhasználók számát tekintve a világ legnagyobb piacáról beszélünk. Azt sem kell azonban figyelmen kívül hagyni, hogy A Google-nek Kínában a piaci részesedése 30 % alatt van, míg a kifejezetten kínaiak számára készült, Baidu.com-nak több mint 60 százalékos a részesedése a kínai keresőmotor piacon.

Forrás: ŞtiriROL.ro, Fókusz.ro