Vasárnap zárult a III. PR Nyári Egyetem. Az egy hetes intenzív elméletet és műhelymunkát tartalmazó program a házigazdák kérésére idén a települések, önkormányzatok arculatára, ezeknek fejlesztési lehetőségeire fókuszált. Az első nap az arculaté volt. Dr. Szeles Péter, az MPRSZ elnöke tartott előadást Arculatelmélet címmel, melyben a kommunikációs szakember és a grafikus közös szerepét emelte ki. Hangsúlyozta: “nem a forma, hanem a tartalom rángatja a világot.” Nem elég a vizualitás, azt meg is kell magyarázni. Ez pedig a kommunikációs szakember szerepe: tudatni úgy a külső, mint a belső személyzettel, hogy miről is van szó. Ezt követően Szabó Dániel főiskolai adjunktus (Budapesti Gazdasági Főiskola) beszélt arculati auditról. Ennek esszenciája tulajdonképpen az arculat minőségének megállapításában áll. Az arculati audittal foglalkozó kutatók folyamatos kutatásokat, megfigyeléseket végeznek annak érdekében, hogy megtudják mennyiben felel meg az arculat az adott szervezetnek. Ezen kutatási módszerekre, területekre derült fény a továbbiakban. A nyári egyetem délutánonként műhelymunkák helyszínévé változott, melyeknek alapjául a délelőtti előadások szolgáltak. A hétfői szemináriumokat Nagy Judit, Virányiné Dr. Reichenbach Mónika (a magyarországi Pázmánd polgármesterasszonya, a város arculatot építő tevékenységeiről számolt be) továbbá Windhager Ákos és Ferling József (a PR munka hosszú távú céljairól, továbbá a települések megkülönböztető jegyeinek kiválasztásának nehézségeiről) tartották párhuzamosan. Ki-ki érdeklődésének megfelelően választhatott.

Kedden a lobbizás, a public affairs köré épültek az előadások. Elsőként Magyar Ferenc – a Szent István Egyetem oktatója tartott előadást, amelyben bevezette az említett fogalmakat, eredetüket és irányvonalaikat továbbá a lobbizással kapcsolatos tévhitek forrását boncolgatta. Dr. Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Kommunikációs és Rendezvényszervezési Főosztályának vezetője a magyarországi lobbizásról beszélt gyakorlati történtek mentén, továbbá a lobbi típusairól, történelmi és politikai vonatkozásairól beszélt. Ezt követően ugyancsak Dr. Rácz Gáborral az előbbi előadásokra alapozva szituációs gyakorlatokat végzett a közönség. A továbbiakban Galánfi Csaba kutatási szakértő vezetésével csoportmunkát végeztek a jelenlévők. A szerdai napon a médiafigyelésről, médiakapcsolatok kiépítéséről, sajtókapcsolatokról volt szó. Sasvári Tamás informatikus a Media Analyser nevű program lehetőségeiről, szerepéről beszélt, Virányiné Dr. Reichenbach Mónika pedig saját honlapjára vonatkoztatva támasztotta alá a program gyakorlati jelentőségét, mely a médiafigyelés leegyszerüsítésében áll. Dr. Rácz Gábor “Sajtókezelés és médiakapcsolatok építése” című előadásában tapasztalataira hivatkozva számolt be a sajtóval kiépítendő kapcsolatok szükségességéről, nehézségeiről. A délután következő szakaszában Kriaszter Attila településmarketing szakértő a települések, önkormányzatok kommunikációjáról tartott előadást, amelyben többek között a szakterület újszerűségéről beszélt. Továbbá a települések termékként való definiálását követően az eladási lehetőségeket boncolgatta a közönséggel együtt interaktívan.
A szerda esti program része volt a sörszeminárium, ahol a szeminárium hagyománnyának megfelelően minden résztvevő kapott egy-egy korsó sört (a többit saját belátása szerint és saját költségéből fogyaszthatta) és egy adag gulyást. Idén először pedig söralátét tervező pályázatot is hirdettek, melynek nyerteseit a péntek esti állófogadáson díjazták. A söralátét témáját a „Sör és a PR” kapcsolata képezte. (A pályázó tervek közül néhány itt található meg.

A csütörtöki napot az online felületek lehetőségeinek szentelték. Dr. Berencsi György, marketingkommunikációs szakértő “Marketing PR a gyakorlatban” című előadásában gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Ezt követte Dr. Sós Péter János online kommunikációs szakember a márkázás szerepéről tartott előadást. Herendy Csilla online kommunikációs szakértő a user fontosságáról beszélt, míg Imre Lóránd Balázs social media szakértő az online interakciós lehetőségek fejlődését vizsgálta.
Pénteken a civil szervezetekről volt szó Lakatos Zsófia – az MPRSZ alelnökének, Regenbach Zsófia – Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekekért Egyesület önkéntes koordinátorának, továbbá Csáki Roland – nemzetközi marketingfejlesztési vezető és Dr. Nagy Marianna – Magyar Antidiszkriminációs Közhasználatú Alapítvány elnökének előadásában.

Az esti állófogadáson Dr. Bíró Zoltán dékán úr köszönetet mondott a Nyári Egyetem szervezőinek és résztvevőinek és a támogatóknak, Szeles Péter MPRSZ elnök pedig a házigazdáknak. A Nyári Egyetem résztvevői (előadók és hallgatók egyaránt) emléklappal távozhattak. Ezzel azonban csupán a didaktikai rész ért véget a nyári egyetemen, ugyanis szombatra egész napos kirándulást szerveztek Kézdivásárhelyre.

Barabás Andrea

Hangulatos, régi házak, porták, csűrök, székely kapuk és még sorolhatnánk a hagyományos székely falukép jellemzőit. Sajnos a XXI. század modern hatásai következtében egyre több tájidegen, modern ház épül a székely falvakban. Ma már Csíkban és környékén piros, zöld, sárga, narancs, rózsaszín vagy éppen rikító zöld színű házakat is megfigyelhet az arra látogató. Ahogy a csíkiak mondják: egy ház színe attól függ, hogy azon a napon épp milyen színű festék volt akciós áron az üzletben. Azonban ezek az épületek már korán sincsenek összhangban a Székelyföld jellegzetes, hagyományos építészeti stílusával.

Magyarországi és székelyföldi építészek úgy gondolják, hogy még megmenthető a hagyományos, nemzeti identitást őrző székely falukép. Erről a témáról beszélgettek a fent említett építészek, urbanisztikai felelősök, polgármesterek, a Hargita és Kovászna megyei Tanács képviselői decemberben, Csíkszeredában.

Hargita megye főépítésze, Fülöp Otília szerint, létezik ugyan egy helyi szabályozó kézikönyv, azonban ez csak általánosságokat tartalmaz, nincs előírás arra, hogy ki milyen színre festheti házát vagy milyen anyagot használhat az építkezéshez. A műépítész szerint nemcsak a házak színe, de ezeknek modern formái sem illenek a hagyományos tájba. A megoldás az lenne, ha valamilyen mintát mutatnának, hogy mégis hogyan tervezhet az, aki házat akar építeni úgy, hogy háza megfeleljen a mai igényeknek is, de ugyanakkor beilleszkedjen a hagyományos székely faluképbe is.

„Székelyföld, mint sok más hely Európában is, most azzal néz szembe, hogy bezúdult a piacgazdaság és ezzel mindenféle építészeti divat, miközben a hagyományos épületek pusztulnak, s azt gondoltuk, hogy valamilyen mintát kell mutatni, hogy aki házat akar építeni az a mai igényeknek megfelelően mégis hogyan tervezhet” – magyarázta Ertsey Attila, a budapesti Kós Károly Egyesülés építésze.

“Az épített örökség pedig része az önazonosságnak” – hangzott el a konferencián. Az építészek falukép-védelmi pályázatot is írtak ki ösztönzésül a székely lakosságnak. Bogos Ernő, a Kós Károly Egyesülés építésze elmondta, hogy ezekkel a tervekkel jó példát szeretnének mutatni, miszerint lehet olyan házakat építeni, amelyek egyaránt korszerűek és a hagyományoknak megfelelően épülnek.

„Ezek a régi házak konzerv tömörséggel fogalmaztak meg egy életformát, amire talán páran közülünk hajlandóak öregkorunkba visszatérni, vagy nosztalgiából. Így fenntarthatóak. De a mai igény, tehát a házzal szemben támasztott elvárások, az élettérnek a növekedése teljesen más gondolkodást is megkövetel a házzal szemben.” – nyilatkozta Köllő Miklós gyergyószentmiklósi tervező.

A konferencián elhangzó javaslatokat, megoldásokat egy kiadványban fogják megjelentetni, ami irányadóként lesz használható a székelyföldi önkormányzatok számára az építkezési engedélyek kibocsátásánál.

Forrás: Duna Televízió