Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

A kérdőívet, LinkedIn profiljuk alapján, 400 PR szakember/tanácsadó, 80 közösségi média szakember, 110 közösségi média menedzser és 170 online menedzser töltötte ki. A megkérdezettek 47 százaléka naponta, a munkaidejének 30-50 százalékát szenteli közösségi médiára, míg a válaszadók csak 8 százaléka foglalkozik teljes munkaidőben ezzel a tevékenységgel.

A kérdőíves válaszokból arra is fényt derült, hogy milyen beosztásban dolgoznak a megkérdezettek a közösségi média területén. Így a szakemberek közt találunk közösségi média menedzsert, PR tanácsadót, online menedzsert, közösségi menedzsert, valamint vállalati közösségi média stratégát is. Az alkalmazottak 21 százaléka a PR szakterületén dolgozott mielőtt a közösségi média területén tevékenykedett volna, további 12 százalék marketinggel illetve reklámmal (11%) foglalkozott.
A bérezésükről is kérdezték az alkalmazottakat, mely szerint a többség 500-1000 euró közötti fizetést kap, utánuk következnek a 300-500 euróért dolgozók (26%). 19 százalék ennél jóval többért, 1000-4000 euróért dolgozik, míg akadnak önkéntesen tevékenykedők is.

A felmérés függvényében kirajzolódott a közösségi média menedzser általános profilja. Ennek függvényében az alkalmazottnak a következő tevékenységeket kell végrehajtania:
• közösségi média profilok menedzsmentje
• tartalom megosztása és felülvizsgálata (tweetek, státuszok, blog bejegyzések, videók)
• brand és a versenytársak monitorizálása
• felhasználók létrehozása különböző közösségi hálózatokon
• párbeszéd menedzselése (blogok, Facebook, Twitter)
• közösségi hálózatok felhasználóinak személyesítése
• látogatottsági adatok elemzése

A közösségi média menedzser bukaresti és 30 és 50 százalék között tölt időt online, kizárólag közösségi médiára vonatkozó tevékenységekkel. Ugyanakkor a marketing vagy közösségi média osztályon dolgozik és 2009-től foglalkozik közösségi médiával. Bérezése 300 és 500 euró között van, és egy kereskedelmi szervezetben dolgozik, melynek maximum 10 alkalmazottja van.

A felmérés önmagában arra elég, hogy egy nagyjából átfogó képet kapjunk arról, hogy hányadán áll a romániai közösségi média. De ez is elég arra, hogy fogalmunk legyen arról, hogy milyen mértékben fejlődik a közösségi médiában való részvétel a vállalatok körében.

A kutatás román nyelvű bemutatója megtekinthető itt.

Az egész napos rendezvény rendhagyó előadással kezdődött, hiszen Valentina Ion, a Microsoft Románia képviseltében, online jelentkezett be a marosvásárhelyi konferenciára. Ő és kollégája, Daniel Popescu, a Microsoft-nál használt online technológiáról beszéltek, kitérve a kommunikációs platformokra valamint az okos telefonokra is. Beszéltek az online technológia jövőjéről, amit a Microsoft alkalmazások és szolgáltatásokon keresztül mutattak be.

Ezután Florina Oneţiu, egy induló rendezvény portálnak, a GO for EVENTS-nek, a tervét mutatta be. Nagy lelkesedéssel beszélt a saját vállalkozásáról, melynek fő sajátossága az események online élő közvetítése lesz. A portál ugyan még fejlesztés alatt áll, de az első élő online közvetítés már június 1-én követhető lesz a weboldalon.

Az online kampányokról Hermina Condei beszélt, aki a Google képviseletében adott elő. Ő is főként az online kommunikáció jövőjét boncolgatta. Bemutatta az Apple és Yahoo weboldalainak tíz évvel ezelőtti változatát, melyeket a Google archívumából halászott elő. Míg régen a weboldalak statikusak voltak, mára a dinamikus honlapok uralják az online teret. Erre azért van szükség, mert az interakció nagyon fontos szerepet játszik egy vállalkozás és az ügyfél között. „A közösségi média korát éljük” – mesélte az előadó, aki azt is megjegyezte, hogy kutatások szerint 6 perc online jelenlétből egyet közösségi oldalakon töltünk. Az előadásból nem maradhatott ki a Google szolgáltatások – Google Insight for Search, Google Trends, Double Click Ad Planner, Google Analytics – rövid bemutatása sem.

Ugyancsak a közösségi médián volt a hangsúly a „marketing krokodil”, Călin Biriş (a Trilulilu videó megosztó portál marketing szakembere) előadásában is. Ő a jövőt a videókban és az okos telefonokban látja. Előadásában ő is kihangsúlyozta az interakció fontosságát. Mivel tartalom nélkül nincs interakció, ezért arra buzdított minden jelenlevőt, hogy merjenek tartalmakat készíteni és megosztani ezeket. Természetesen szerinte a legegyszerűbb módja ennek a videó anyag, amit ma már szinte bárkinek lehetősége van elkészíteni a fejlett technológiának köszönhetően.

Az első konferencia blokkot Mihai Manoliu zárta, aki előadásában az elektronikus kereskedelemről, online fizetési eszközökről beszélt. Az ePayment eladási menedzsere szerint, a közeljövőben rohamosan meg fog nőni azoknak a személyeknek a száma, akik online fogják végezni pénzügyi tevékenységüket. Előadásában ismertetett néhány modern fizetési módszert, mint az instant banking, az okostelefonról történő fizetés vagy a hazánkban még fejlesztés alatt álló NFC (near field communication).
Néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a résztvevőkkel: a bankkártyák száma ugyan csökkent az elmúlt évek során, ami a szelekciós folyamatnak tulajdonítható. Míg korábban a felhasználók akár tucatnyi használatlan bankkártyával rendelkeztek, mára csak egyet-kettőt tartanak fent. Az online tranzakciók, csakúgy mint az online fizetések száma nőtt. Az ePayment az idei év első negyedében 30%-os növekedésről számolhat be.

A második konferencia blokkot két elismert vállalkozó nyitotta meg, a rendezvény nevéhez híven, ezúttal is Skype-ról jelentkeztek be. Marius Ghenea, élőben a Moldovai Köztársaságból, nemrég megjelent könyvét mutatta be a hallgatóságnak. A “Vállalkozás – út az ötletektől a lehetőségekig és az üzleti sikerekig” című könyv bemutatása kapcsán néhány praktikus tanácsot is adott a jelenlevőknek vállalkozás terén.
Vlad Stan Bukarestből kapcsolódott a konferenciához. A lényegre törő, velős néha vicces előadás alatt elmondta, hogy mit vár egy befektető egy online vállalkozástól. A Seed Money társalapítója a támogatási lehetőségekről beszélt, melyek közül kiemelte az induló vállalkozásoknak szánt start-up és a kezdőtőke (seed money) típusú befektetéseket. Vázolta a családi vállalkozások és a sorozat-vállalkozások közötti különbségeket. A családi vállalkozást azzal a céllal hozzák létre, hogy hosszú távon biztosítsa a megélhetési lehetőséget, míg a sorozat-vállalkozás küldetése kezdettől fogva az értékesítése kell, hogy legyen. A vállalkozásokat, a hosszú távú célok függvényében, mérnöki pontossággal meg lehet és meg kell tervezni, fel kell a struktúráját építeni.

Az online előadások után, Ciprian Stavar a Guerilla Marketing tanácsadója online gerilla módszerekről beszélt. Lélekfelemelő előadásában kitért a romániai ember sorsára. Szerinte az ország lakossága úgy általában pesszimistán áll a dolgokhoz és ez leginkább a „kulturális örökségnek” köszönhető, hiszen már az iskolában pesszimista balladákkal (Mioriţa), legendákkal (Meşterul Manole – Kőműves Kelemen), irodalmi művekkel befolyásolják a gyerekeket. Ami a legrosszabb, hogy ezek a dolgok annyira megpecsételik az ember további életét, hogy már nem tudnak a felhőkön túlra nézni. Pedig a gerillának ez a lényege, a képzelet és a dobozon kívüli (outside the box) gondolkodásmód.

Ciprian Gavriliu, a Play the Balls ügynökség társalapítója, arról beszélt előadásában, hogy milyen elvárásai vannak a felhasználóknak az online vállalkozásoktól. Saját tapasztalataira hivatkozva tippeket, tanácsokat osztogatott a jelenlevőknek. Előadásában kitért a pozicionálás fontosságára és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra is. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz, és újraértelmezni azokat. A vásárlók azért vesznek meg valamit, mert megoldanak egy problémát vele, vagy jobban érzik tőle magukat. Az elavultnak tűnő 4P-t is szem előtt kell tartani: olyan termékekre van szükség, amelyekre a piac igényt tart, ott kell eladni, ahol a fogyasztók keresik, olyan (online) felületeken kell hirdetni, amelyeket a célcsoport látogat, és olyan áron kell kínálni a termékeket, amelyet a vásárlók hajlandóak megfizetni.

“A plusz egy Like” című előadásában Voicu Stoiciu, az e-concept igazgatója, a közösségi média erejét mutatta be saját vállalkozásuk Facebook oldalának példáján keresztül. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a közösségi médiában is az egyediség, és a kapcsolattartás mibenléte. Az is fontos szempont, hogy az online vállalkozásunknak releváns tartama legyen, szem előtt tartsuk a céljainkat és következetesek legyünk.

Az online környezetben felmerülő biztonsági kérdésekről tartott előadást Farczádi Zoltán, a Zooku Solutions menedzsere. A legfontosabb az, hogy jelszavainkat biztonságosan határozzuk meg és diszkrét módon kezeljük őket. Ugyanakkor az előadó a WiFi, a közösségi portálok és az okostelefonok biztonsági réseire is felhívta figyelmét a hallgatóságnak.

A konferencia blokkok után két műhely következett, ahol a jelenlevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Az első workshopba az előadókon kívül, két másik szakember is bekapcsolódott Valics Lehel (Grafx) és Mircea Căpățână (Intelligent IT) személyében. Az utóbbi meghívott egy rövid előadást is tartott, amelyben bemutatta a Webbi honlap generáló platformot, mely által bárki elkészítheti saját weboldalát.
A workshopokon néhány előadó bővebben is kitért a képviselt vállalat szolgáltatásainak bemutatására, de egy elég intenzív párbeszéd is létrejött az előadók és a hallgatóság között, amelyet a feleknek lehetőségük volt folytatni a kávészünetekben.

A műhelyeket a két moderátor Pacsó László (a konferencia főszervezője) és Lucian Săcălean zárta. Ezt követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt több mint egy órán keresztül beszélgetni és kapcsolatokat építeni az előadókkal.

Fotók: Pacsó László

Annak ellenére, hogy hazánkban, még új területként kezelik a közösségi médiát, mely felfedezésre vár, érdekes esettanulmányok születnek azokról a márkákról, amelyek kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Míg a tavaly a toplistán csak 10 márka szerepelt, melyek aktívan használták a közösségi médiát, addig ez a szám az idén 30-ra emelkedett. A Zelist segítségével, 33 szakember döntött az idei év helyezettjeiről.
A következőkben megtudhatjuk, mit meséltek az egyes nyertes vállalatok képviselői a közösségi médiában való aktivitásukról.

Vodafone
Mit jelent a Vodafone-nak ez az előkelő hely? Luminiţa Boştinaru, a vállalat senior brand menedzsere szerint, ez a díj egy 3 éve kötött fogadásnak az eredménye. Ekkor döntötte el a Vodafone, hogy nyitni fog az ügyfelek felé és minden kommunikációs csatornát fel fog használni a hatékony kapcsolattartás érdekében, beleértve az online médiát is. A rengeteg kampány alatt igyekeztek mindenféle kommunikációs csatornát kihasználni, ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy egyszerre használják a közösségi médiát és a hagyományos médiát. Ez meg is mutatkozott az “Esküvő” című kampányban, ami 100 %-ban román ötlet alapján született.

BCR
2009-ben a BCR – melyet az idei rendezvényen Daniel Pană és Eliza Rogalski, a Tempo Group igazgatója képviselt – olyan kérdésekkel találta szembe magát, melyek a termékeire vonatkozó információk köré csoportosultak. Céljuk az volt, hogy mindenki számára érthető módon informálják az ügyfeleiket és megértessék, hogy mire használhatók termékeik. Ugyanakkor ehhez még hozzáadódott a pénzügyi képzés problémája is. Ekkor jött létre a kapcsolat a szükséglet és a megoldás között.
Így alakult át a pénzügyi kezdeményezésük egy sikertörténetté. Elindították a Pénz Iskolája (Şcoala de Bani) nevű projektet. Daniel Pană szerint ez kezdetekben úgy működött, mint egy laboratórium, ahol minden új ötletet szívesen fogadtak. Feltevődik a kérdés, hogy mi volt a legnehezebb ebben a projektben? Eliza Rogalski szerint, nehéz volt egyeztetni egyes részleteket, melyek nagyon befolyásolták a projekt előrehaladását. Például a BCR-nek volt néhány kérése a márkájával kapcsolatban, melyek nem egyeztek az ügynökség elveivel. A kampány egyik legfontosabb eredménye az, hogy a Pénz Iskoláját a BCR-vel asszociálják, annak ellenére, hogy a projekt ideje alatt mindvégig a háttérben maradt.
“Könnyű a közösségi médiában kreatívnak lenni, viszont nagyon nehéz stratégává válni. Míg egykor a stratégia volt az egyik legtriviálisabb szó, mára a közösségi média átvette a helyét.” – fejtette ki Eliza Rogalski.

Petrom
Hogyan érte el a Petrom, hogy megtalálja a közös témát a célközönségével? A “Fedezd fel újra Romániát” (Redescoperă Romania)kampány megváltoztatta a közösségi médiában folyó beszélgetés irányát, a “beszéljünk rólam” helyett  a “beszéljünk a közös dolgokról” témára. Ana Bulgăr, a Petrom online menedzsere, 3 dolgot emelt ki, melyeket figyelem előtt kell tartani egy kampány kezdetekor, egy ilyen nagyvállalat esetében. Az első, a terület, amelyen az adott vállalat tevékenykedik, mely sokszor korlátozó is lehet. Aztán ott van a vállalat nagysága, amely befolyásolhatja a reakció sebességét, valamint a célközönség nagysága, amelyet megszólít a kampány.
A “Fedezd fel újra Romániát” projekt mögött hat, online véleményvezért tömbösítő csapat állt, amelyeket, a bloggerként közismert, Bobby Voicu vezetett. A kampány ideje alatt a csapatok, összesen 600 km-t tettek meg, több mint 100 turisztikai látványosságot kerestek fel, 70 városon utaztak át, több mint 5000 fotót készítettek és több mint 6000-szer csiripeltek Twitteren. A projekt még mindig folyamatban van, jelenleg több partner vállalat is csatlakozott, többek között a Romtelecom, a Dacia és a Paralela 45 turisztikai ügynökség.

AVON
Az AVON még 2008-ban elkezdte használni a közösségi médiát. Ezzel egyidőben indította útjára az Avon Space nevű blogot is. 2010-ben pedig saját közösségi hálóját, az Avon Connects-et, amelynek jelenleg 50 000 tagja van – Romániából és Nagy-Britanniából származik a legtöbb felhasználó. A platform főként az Avon forgalmazókért jött létre, mindazokért, akik azonosítani tudják magukat a márkával.
A négy legfontosabb lépésről, melyekkel az Avon sikereket ért el a közösségi médiában, Raluca Kişescu, a vállalat marketing igazgatója mesél. “A legfontosabb dolog megtalálni az érdeklődő embereket, majd értékes tartalmat nyújtani számukra, információkat szerezni róluk és végül tartani velük a kapcsolatot.”

Marad a kérdés, hogy megéri időt, energiát és anyagiakat fektetni a közösségi médiába, megtérül-e ez a vállalatoknak? Hogyha a kérdést egy pénzügyi igazgató szempontjából nézzük, akkor azt válaszolná, hogy csak 30%-ban térül meg a vállalat befektetése. Ám ha körültekintőek vagyunk, nem felejtjük el, hogy a barátok mellett, ott vannak a barátok barátai is, továbbá azt sem, hogy egy hosszútávon gyümölcsöző tevékenységről van szó, amely idővel márkatöbbletben konkretizálódik.

Szentes Tünde és Barabás Andrea

Forrás: PR Romania

„Az üzleti életben a protokolláris tevékenységnek meghatározó szerepe van és nélkülözhetetlen elem” – nyitotta meg előadásával Pap Boglárka a kommunikáció szak szekcióját. A protokollról, mint kommunikációs eszközről beszélt a hallgatóságnak. Ezt a tevékenységet a székelyudvarhelyi Eurato vállalatnál és a Septimia szabadidőközpontnál vizsgálta, interjúval illetve megfigyeléses módszerrel. Kutatásában arra kereste a választ, hogy ezek a helységek mennyire tesznek eleget a protokoll általános szabályainak. Amint a vizsgálatokból kiderült, mindkét vállalatnál valamilyen szinten megtalálhatóak a protokoll szabályai (például öltözetre, névjegykártyára, rendezvényekre vonatkozóan), viszont ezeket nem végzik mindig tudatosan. Az előadó szerint a vizsgált vállalatoknál nincs gondosan kidolgozott protokoll előírás, ennek függvényében – mivel ez a szakterület még nincs kifejlődve országunkban – szükség lenne képzett protokoll szakemberekre.

A reklám szerepét a társadalomban Szigeti Szenner Szilárd taglalta előadásában. Erdélyi magyar internetező fiatalok körében végzett kérdőíves kutatást, hogy választ kapjon a reklám és társadalom kapcsolatában felmerülő miértekre. A felmérésből érdekes adatok derültek ki, többek közt az, hogy a megkérdezettek több mint fele a reklámokat semlegesnek tekinti, 25 százalékukra viszont pozitív hatással vannak a reklámok. A legnagyobb reklámkerülés az interneten észlelhető, a legalacsonyabb pedig a rádióhallgatóknál, hiszen 62 százaléka a fiataloknak nyilatkozta azt, hogy végighallgatja a rádióműsorok közötti reklámszünetet. A televíziónézők esetében 66 százalék más csatornára kapcsol a reklámszünet kezdetekor, viszont 15 százalék azon fiatalok aránya, akik végignézik a reklámokat.
A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy egy reklám sikeres legyen, több humorra van szükség, 30 százalék szerint több változatosságra lenne szükség, 28 százalék szerint viszont több dolgot kellene a célközönség tudtára adni az adott termékről. Az előadó szerint mindebből az egyik tanulság az, hogy a reklámozónak meg kell ismernie a célközönséget, a pontos célzás érdekében.

A közösségi médiáról, mint marketingkommunikációs eszközről tartott előadást Olasz Tamás, aki dolgozatában a 2010-ben megszervezett OKOS konferencia közösségi médiában alkalmazott kommunikációs stratégiáját mutatta be. Mint a konferencia egyik szervezője, elmondta, hogy a népszerűsítési kampány középpontja a konferencia weboldala és Facebook oldala volt. Ide irányultak az online sajtóban, rádióban, televízióban, nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések. Habár a hagyományos médiát is használták a népszerűsítéshez, a hangsúlyt mégis az online-ra, azon belül a közösségi médiára fektették. A tartalommegosztás mellett a kampányban helyet kaptak a Facebookon zajló nyereményjátékok, hirdetések és természetesen a sajtóközlemények is. Az eredmények magukért beszélnek, hiszen a kampány alatt a konferencia lájkolói megduplázódtak.

A következő dolgozattal pár száz évet visszaugrottunk az időbe, Bartha Orsolya és Kiss Noémi a platánfákról, azok társadalmi-kulturális jelentéseiről beszélt a hallgatóságnak. A városkép részévé vált platánfáknak a XIX. és a XX. században lettek fontos kulturális jellemzői. A dolgozatban, a Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen még megőrzött platánfákat mutatták be a diákok, összevetve azok térrendezési jellemzőit a Budapesten található platánfákkal. Ugyanakkor ezek fontosságára, és megőrzésére is próbálták felhívni a hallgatóság figyelmét.

A hagyományoknál maradva az utolsó dolgozat is antropológiai jellegű volt. Erdei Ildikó Gréta, a Zilahi Terbete Néptáncegyüttest vizsgálva, arra kereste a választ, hogy ez az eredetiségre vagy inkább a látványosságra törekszik leginkább a táncaiban. Ugyanakkor az is fontos szempont volt vizsgálódásai során, hogy megtudja visszatükrözi-e a néptáncegyüttes által táncolt tánc azt a régi valóságot, amit a nagyszüleink táncoltak?

Az idei évben, sajnos a kommunikáció szakos előadásokat összevonva értékelték a pedagógia és a közegészségügy szakok diákjainak előadásaival. A zsűri értékelése szerint, az első díjat Szigeti Szenner Szilárd kapta a „Reklám a társadalomban” című előadására, a második helyen, pedig, minimális pontszámkülönbséggel, Olasz Tamás végzett „A közösségi média, mint marketingkommunikációs eszköz” című dolgozatával.

Facebookos lájkolások
Mind a három jelölt Facebookos oldalt hozott létre, amit a hálózat használói lájkolhattak. Az első, aki létrehozta „rajongói” oldalát Kelemen volt, december 12-én, Kelemen Hunor 2011 néven, ami jelzi, hogy előre jól ki gondolt kampány veszi kezdetét. Őt Eckstein követte rá egy hónapra, január 10-én, létrehozva az oldalát Változás az RMDSZ-ben 2011 címmel. Legutoljára Olosz csapatának jutott eszébe a közismert közösségi portálon való jelenlét fontossága. Ők február 6-án, szűk három héttel a megmérettetés előtt készítették el az Olosz Gergely 2011 oldalt. A jelöltek kedvelőinek száma is tükrözi ezt az időbeli eltolódást, ugyanis Kelemennek van a legtöbb, 591, míg Ecksteinnek 280 és Olosznak 79. Egyikük oldalán sem vehető észre a kétirányú kommunikáció, mind a hárman csak a róluk szóló híreket, hivatkozásokat, videókat osztották meg az érdeklődőkkel. A kommentekre nem válaszoltak, annak ellenére, hogy naponta többször is aktívak voltak. A megosztott anyagokat több-kevesebb sikerrel lájkolták a követők. Volt olyan poszt, melyet egyáltalán nem lájkoltak, de akad olyan is, amelyet többen mint húszan kedveltek.

Twitteres fecsegések
A 140 karakteres kommunikációnak is nevezhetnénk ezt a lehetőséget. Ekkora hosszúságban nem sok minden fér el, de ha megfelelően vannak válogatva a szavak, igenis sokat mondhatnak. Ezzel a lehetőséggel a három jelölt közül csak Kelemen és Eckstein élt.
Kelemen a régi felhasználóját keltette életre január 26-án, másfél év szünet után. Egy hónap alatt 71-szer csiripelt, 196 követőt szerzett, 101 csirip folyamot követett és 13 listára került fel.
Ezzel szemben Eckstein, aki szilveszter előtt egy nappal kezdett el „beszélni” a csatornán 112-szer szólalt meg, 56 követőt szerzett és 2 listára került fel. Próbált minél több személyt befogni saját csatornájára, 153 twitterező csiripeléseit olvasta.

Fotók a Flickren
Fotók terén Eckstein és Olosz élt a Flickr által nyújtott lehetőségekkel, 65 illetve 10 fotót osztva meg magukról valamint a körülöttük, velük történő eseményekről. Kelemen utoljára a 2009-es államelnöki kampányakor használta ezt a fajta médiumot. Jobbnak találta csak saját honlapján közzétenni a vele kapcsolatos fotókat.

Videómegosztás a Youtube-on
Ezen a téren is csak két nevet említhetünk, az Ecksteinét és a Kelemenét. Olosz nem hozott létre csatornát a maga népszerűsítésére. Kelemennek is azért van, mert a 2009-es elnökválasztásról megmaradt. Azóta nem használta, inkább az RMDSZ központosított csatornáján mentek a felvételek róla. Az egyetlen, aki rendszeresen töltött fel videókat saját csatornájára a kampány alatt, Eckstein volt, 33 videóval. A felvételeket 402-szer nézték meg, ami átlagosan 12-13 megnézést jelent videónként. Kilencen „fizettek elő” a csatornájára és két ismerőse is akadt a videómegosztó portálon.

A Google mindent lát, mindent olvas
A kampány kezdetétől számítva (pontosabban 2010. december 1-től mérve) a Google Eckstein-Kovács Péter nevére körülbelül. 10.100 találatot ad ki. Kelemen Hunor nevére hozzávetőlegesen 27.900-at míg Olosz Gergelyre csak körülbelül 9950 találatot kapunk.

Saját honlapok
Ezen a téren adtak magukra a jelöltek és külön honlappal rukkoltak elő. Eckstein és Olosz az ingyenes WordPress CMS-t, míg Kelemen egy saját igényeire megírt tartalomkezelő weboldalt használ.

Eckstein honlapján nyolc magyar és két román menüpont található. Románul csak a sajtómegjelenések és a programja olvasható. Központi helyet foglal el a Facebook profiljára mutató hivatkozás, a Twitter-folyamára utaló link, a Youtube-csatornájára irányító hivatkozás, valamint a Wikipédia, róla szóló szócikkére mutató link. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a róla készült képek a honlap jobb oldalán lefuttatva. RSS hírolvasóknak szánt link megszokott helyen, a címsorban található.
A közölt írásokhoz hozzászólások fűzhetők, de csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel a látogatók. Utolsó bejegyzése a kongresszus után volt, amelyben megköszönte csapatának és támogatóinak a segítséget és a szavazatokat. Azóta csend van a honlapon.

Kelemennek külön magyar és külön román nyelvű weboldala is van. A román oldal szegényesebb a magyarnál, de itt is sok minden megtalálható. A magyar nyelvű weblap öt menüpont köré csoportosítja a tartalmat. Itt is szembeötlő helyen találhatók – a jobb felső sarokban foglalnak helyet – a különböző közösségi hálókra mutató kis grafikus linkek, az úgymond kötelező négyesfogat: Facebook, Youtube, Flickr, Twitter. Az ötödik grafika az RSS hírolvasók számára szól (nem a megszokott helyen a címsorban található). A másik szokatlan dolog a mai honlapokhoz képest az, hogy hiányzik a cikkekhez való hozzászólási lehetőség.

Olosz honlapján a menüt kétszer is megtaláljuk, először a fejlécben, másodszor pedig bal oldalt. (Egyszer is elég lenne – szerk. megj.) A tartalmat hét magyar és egy román nyelvű menüpontba csoportosítja. Híreket 1-2 napi rendszerességgel, naponta több alkalommal is publikált. Utolsó aktivitás a honlapon február 21, azóta itt is síri csend. Az általa használt közösségi hálózatok közül csak a Facebook-oldalára utaló linket találjuk meg pár kattintás után a kapcsolat menüpont alatt. A Flickr-fiókjára mutató hivatkozás nem található.

Röviden összefoglalva a tapasztaltakat kijelenthetem, hogy Eckstein-Kovács Péter csapata használta ki legjobban a web 2.0 illetve a közösségi média által nyújtott lehetőségeket, de Kelemen Hunor és csapata is érti a dolgát, ők sem maradnak alul. Úgy gondolom, hogy előnyben voltak Ecksteinhoz képest, ami a videóikat illeti, mert az RMDSZ központi Youtube-csatornáján tették publikussá. A fentiek alapján, szerintem Olosz Gergelynek van még mit tanulnia, de ha idejében neki látott volna, lehet, hogy előrébb lenne.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Csapás a vállalatokra
Az újdonság, azonban, leginkább a vállalatoknak tette be az ajtót, ha betette ugyan. Nézzük csak miről is van szó: a felhasználók ezentúl nem láthatják azoknak a követett oldalaknak a bejegyzéseit, akikkel nincsenek interakcióban, vagyis nem lájkolják illetve nem kommentálják a posztjaikat. Ez a változás nagy kétségbeesést keltett a sajtóban, hiszen szép számmal jelentek meg az olyasfajta rémhírek, hogy ezzel a Facebook ellehetetlenítette a vállalatok jelenlétét a közösségi portálon. Ezen túl az üzeneteket nem fogják tudni eljuttatni a célközönségekhez a szociális médián keresztül – ilyen és hasonló állítások kerültek napvilágra ez ügyben. Mindenki ijedten néz a tények elébe és úgy fogják fel az egész változást, mint egy csapást, melyet a közösségi háló a vállalatokra mért. Tényleg ez lett volna a Facebook célja?

Passzív online jelenlét?
Az utóbbi időben rohamosan megnőtt azoknak a vállalatoknak a száma, melyek felfedezték a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Létrehozták saját profiljukat, gyűjtötték a lájkolókat és kommunikálni kezdtek velük.
Túl egyszerű volt a dolog, hogy igaz legyen. Kiváló, ingyen népszerűsítési eszköz ez a vállalatoknak, ahol mindenféle üzenetekkel bombázhatják a követőiket. A legtöbb esetben (tisztelet a kivételnek), helyi szinten, a cégek semmitmondó üzeneteket posztolnak az oldalukra – mint, amilyen a Vásárolj nálunk olcsón!, Friss áru érkezett!, Mi választ adunk kérdésedre! – csakhogy a követők el ne felejtsék, hogy létezik a cég Facebookon is. Az még a jobbik eset, amikor cselekvésre buzdítják a követőket egy-egy verseny keretén belül.
A Facebook oldalak által a vállalatok közelebb kerülhetnek a már meglévő vagy potenciális ügyfelekhez. Ahhoz, hogy ezt elérjék, komolyan kellene foglalkozzanak a követőikkel, akik többnyire azért néznek be egy vállalat Facebook profiljára, mert valami nagyon érdekes dolog történik arrafelé vagy mert érdeklik az újdonságok. Ezt, azonban nem minden cég látja így, és csodálkozva tapasztalják, hogy követőik nem reagálják le posztjaikat.
Talán ez lehet az egyik oka, hogy a Facebook által bevezetett változást drasztikusnak látják. Ha idáig nem reagált senki üzeneteikre, ezután még annyira sem fog, hiszen, ha a követő nem jön fel az oldalunkra és nem lép interakcióba velünk, akkor üzeneteink nem fognak eljutni hozzá! – gondolják kétségbeesetten.

Van megoldás!
Az a tény, hogy egy cég jelen van egy közösségi portálon, még nem azt jelenti, hogy profitja az egekig fog nőni. Ha már van ezernél több lájkolója még mindig nem ok arra, hogy a profit növekedjen. Ezekkel a lájkolókkal valamit kezdeni kell. Meg kellene tudni, vagy rá kellene érezni arra, hogy mi kell a követőknek és ezt kreatív ötletek formájában meg is kell adni nekik. Aktivizálni kell őket! Ha ez sikerül, akkor ezen a változáson is túl lehet lépni. Azonban mindehhez kreativitás szükséges, hogy a követő úgy érezze, hogy igenis fontos a cégnek és törődnek vele. Nem kell elfelejteni azt sem, hogy ahogy a cégek elvárnák az interakciót a követőktől, úgy a követők is elvárják, hogy a cégek lereagálják az esetleges kérdéseiket, hozzászólásaikat. Tehát nem elég csak üzenetekkel bombázni a követőket, hanem kapcsolatba is kell lépni velük.

Például
A kreativitásra meg az interaktivitásra jó példa a romániai Air France Facebook oldala. Kitaláltak egy virtuális versenyt, ahol az „utasok” mindennap be kell jelentkezzenek a következő nap járatára. Másnap a kódot megadva, az utasok nyereményekben részesülhetnek. A képzeletbeli repülő mindennap egy alkalommal száll fel, egy adott órában. Egy óra áll az utasok rendelkezésére, hogy megadják az előző napi check-in-nél kapott kódot. A felszállási időt e-mailben és a Facebook rajongói oldalon közlik.
A repülőtársaság közösségi oldalát kezelő személy pontosan tudja, hogy folyamatos kapcsolatban kell lennie a követőkkel. Ezért is, kreatívan általában olyan kérdésekkel illeti az utasokat, mint például, ha készen állnak a felszállásra, ha bepakoltak már a bőröndjeikbe, ha félnek-e repülőn utazni. Így a fiktív történetet reális szituációként éli meg az utasokkal együtt, akik hasonlóképpen reagálnak a kérdésekre: például, remélik, hogy felszáll a köd a felszállásig, vagy szép idő lesz odafenn. Ugyanakkor kérdések is felmerülnek a felhasználókban, amire a társaság alkalmazottja türelmesen, néha viccesen válaszol. A héten a 2000-ik lájkolót ünnepelte a romániai Air France, amit büszkén jelentettek be az oldalukon is.

Bérelt oldal a Facebookon
Tehát nem kell kétségbeesniük a vállalatoknak. A Facebook oldaluk nem fog meghalni. Illetve, ez tőlük függ! Ez a változás nem drasztikus, csak emlékezteti a Facebook a felhasználókat, hogy ez a platform nem az övék – meg ha ingyenesen is – csak bérlik. Nem olyan, mint egy weboldal, amit a tulajdonos arra használ, amire szeretné. Itt, tetszik, nem tetszik, a Facebook szabja meg a határokat, szabályokat. Ha úgy akarja, le is törölheti az oldalunkat. Ezért nem ajánlatos csak a Facebook oldalra alapozni. Ez csak egy lehetőség, amit nagyon okosan ki kell tudni használni.

Visszatérve a drasztikusnak emlegetett változtatáshoz, ha megfelelően kommunikál a cég a lájkolóival, azt is tudtukra adhatja, hogy létezik egy olyan beállítás, ahol kilehet jelölni, hogy mindenkinek, beleértve a lájkolós oldalakat is, az üzenete megjelenjen a felhasználó falán.

Forrás: Kreatív Online, Social Times

Az új arculat által mindez merőben meg fog változni – ígérik a tervezők. Most is sok hasznos funkció van az IWIW-en, melyeket vagy nem tudnak használni vagy nem találnak a felhasználók. Az új arculatban ezt a problémát is orvosolni fogják majd, ígéri a designpirates.hu szerkesztője, aki a tervezőcsapat egyik tagja. Blogján olvashatunk az arculatváltás céljáról, miszerint a legfontosabb az, hogy javítsák a felhasználói élményt. Ugyanakkor annak is eljött az ideje végre, hogy az oldal egy egységes arculatot kapjon, hiszen most eltérő grafikai elemeket tartalmazó gombokkal, formokkal találkozhatunk az oldalon.

Új, letisztult formákkal, finom grafikai elemekkel rukkolnak elő a tervezők. Leginkább az egyszerűség fogja jellemezni az új design-t. Minden elemet újra át fognak dolgozni, beleértve a contact formokat is. Ugyanakkor a gombok esetében is rengeteg újítással találkoznak majd a felhasználók. Az illetékes blogon azt is megtudhatjuk, hogy elkészítettek egy szabályrendszert, ami a gombokat illeti, valamint kialakítottak egy tárházat, ami mindent lefed majd.

Egyelőre ennyit árulnak el az akcióról. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mikortól fogják alkalmazni az új arculatot. Az információk alapján korszerű változásokat fognak végrehajtani a design-ban.
A kérdés az, hogy az arculatváltás elég lesz ahhoz, hogy az IWIW megtartsa felhasználóit és túllépjen az online telefonkönyv szakaszon?

Forrás: designpirates.hu

Az online generáció korszakát éljük

Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek.
Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése.

Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva.
Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt.

Hanyatlik a reklám korszak

Az előadások során megtudhattuk, hogy a reklámok kora már leáldozóban van, egyre nagyobb teret hódít a vírusmarketing és a szóbeszéd marketing. Az utóbbiról tartott előadást Eszes István, aki szerint az emberek többsége már nem bízik a reklámokban, inkább barátaik, ismerőseik véleményét fogadja el. Az ingyenes szóbeli ajánlásokat már a 80-as évek elejétől aktívan használták a szakértők, mára azonban a szóbeszéd marketing felköltözött a virtuális közösségek hálóira, erre kialakított honlapokra vagy éppen blogokra. Hasznos módszer mindenképpen, amelyet nem tanácsos figyelmen kívül hagyni egyetlen vállalatnak sem.
Az online fizetett hirdetések is egyre divatosabb marketing eszközök lettek. Faluvégi Barna előadásában a Google és a Facebook hirdetési eszközeiről beszélt. A Google Adwords nevű szolgáltatásával és a Facebook hasonló alkalmazásával, minimális befektetéssel nagyon tagolt és behatárolt célcsoportot érhetünk el hatékonyan. Azonban fontos megtanulni elemezni az adott kampányokat, hogy a jövőre nézve még eredményesebbek legyenek a hasonló befektetések.

A rendezvénysorozat egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen egy igen intenzív, kérdésekkel, felvetésekkel tűzdelt beszélgetés alakult ki a közösségi média témakörében. Egyes vélemények szerint a Facebook egy online játszótér, az IWIW online telefonkönyv, míg a LinkedIn szakmai kapcsolattartó platform. Szó esett még a felhasználói adatok biztonságáról valamint a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok hatalmáról és ennek esetleges negatív következményeiről.

Elhangzott OKOSságok:

• Az online generáció után az R generáció következik, azaz responsible (felelős), amelyik megpróbálja megoldani amit a net generáció elrontott
• A közösségi média esetében ma már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki van fent, hanem, úgy, hogy ki nincs fent?
• A Facebook túszai vagyunk
• A vírusreklámok át kell menjenek a célcsoport ingerküszöbén
• Romániában a közösségi oldalak közül a HI5-ot használják a legtöbben, amit a Facebook és a Trilulilu.ro követ
• Az elkövetkező években a mobil-internet le fogja körözni a desktop-internetet
• Marketing 1.0: az árucikkre való összpontosítás, marketing 2.0: a fogyasztó e kerül előtérbe, marketing 3.0: már nem a fogyasztókra, hanem az emberekre koncentrálunk
• A fogyasztók nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolatban álló emberek halmaza
• A marketing szótárban a leghatalmasabb szó az „ingyen”
• A Facebook népszerűbb, mint a pornó
• Az új kommunikációs technológiák megerősítik a meglévő társadalmi kapcsolatokat, bevonnak elszigetelt egyedeket

Identitászavar vagy kampány?

A kampány szpotjában egy amerikai úriember meséli el, hogy megváltoztatták a ROM csokoládé csomagolását csak a románokért. Hogy bárhol lehessen enni a világon és legyen büszke rá a román nép. A csokoládé új szlogenje: „The taste of coolnes”. És hogy miért pont Amerika? Talán azért, mert a ROM csokoládé is az amerikai Cadbury cég tulajdona.

A román blogoszférában nagy port kavart a ROM új arculata. Számos negatív, nemtetszést tükröző véleményt olvashatunk nemcsak blogokon, hanem a közösségi portálokon is. Mindenki a vállalatot szidja, amiért képes volt ilyen dolgot művelni.
A kampányt készítő McCann Erickson reklámügynökség kreatív igazgatója, Adrian Boţan, így nyilatkozott egy sajtóközleményben: „Mindannyian hallottunk az amerikai Álomról és hittünk benne, annak ellenére, hogy nem kérte ezt senki. A románoknak szükségük van erős szimbólumokra, melyek motiválják és inspirálják őket. Ezért a ROM most értük megváltozik: mától új csomagolásban fog megjelenni.” A kampány szakemberei szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a román lakosság körében vita alakuljon ki a román értékek kapcsán.
Tehát mindenképp kampánnyal van dolgunk, aminek elsősorban a figyelemfelkeltés volt a célja.

Facebook kampány az identitásváltás ellen

Az interneten kutakodva, hozzászólások sorát olvasva, nem is a ROM csokival akadt problémájuk a vélemény nyilvánítóknak, hanem inkább Amerikával. A problémát legtöbb esetben nem úgy vetették fel, hogy „milyen eszeveszettek ezek a csoki gyártók, elveszik a MI termékünket és ráraknak egy amerikai zászlót”, hanem inkább ez a kérdés merült fel: „ezek tényleg azt hiszik, hogy valaki megvesz egy olyan terméket, amelyen az amerikai zászló tündököl?”
Akárhogy is merült fel a probléma, beszéltek róla. Rengetegen osztották meg a véleményüket. Így a márka a figyelem központjába került. Sőt odáig fajult a dolog, hogy még Facebookon is kampányoltak az arculatváltás ellen („Vrem ciocolata ROM Autentic înapoi”). Olyan üzenetek olvashatók az oldal falán, mint „vissza szeretnénk kapni ami a miénk” vagy „nem áll jogotokban elvenni tőlünk”. Egy dologra ennek kapcsán még érdemes odafigyelni: a Facebook oldalon jól látható helyen azt olvashatjuk, hogy ennek az oldalnak semmi köze nincs a McCann Erickson ügynökségnek. Talán nincs, talán csak figyelem elterelés végett írták ki. Ezt mindenki döntse el saját magának. Én úgy gondolom, hogy ez is a kampány része.
A videómegosztókon egy érdekes videó terjed, mintegy reakcióként a nem várt változásra. Talán e mögött is a McCann Erickson áll; bár ez csak feltételezés.

Visszatérés?

Tehát láthatjuk, hogy a negatív reklám is jó valamire. Ha nem másra legalább beszélnek róla, lereagálják, és ez jó. Ugyanis pár nappal korábban megjelent a ROM reakciója is az eseményekre.
A ROM csoki újra visszatér, értetek! – áll a csoki gyártó cég hivatalos honlapján. És folyatódik: „aki ellenezte, igazi román” (mármint ellenezte a változást). Az eredeti szpotban szereplő amerikai úriember visszatér egy újabb szpotban azzal a szöveggel, hogy „ne ijedjenek meg a románok. Kering ugyanis a hír, hogy nem tetszik, az amerikai zászlós csomagolás az embereknek. De hát ez csak egy vicc volt” – fejezi be mondanivalóját.

Igen, tényleg csak egy kampány volt, melynek célja az értékfrissítés. Szükség volt rá, ugyanis 1964 óta nem változtatták sem a csokoládé csomagolását, sem az ízét. A figyelemfelkeltést már elérte a kampány, a kérdés már csak az, hogy hogyan fognak módosulni az eladási görbék?

Forrás: puterea.ro