Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Április 27-én  második alkalommal kerül sor a TopSocialBrands konferenciára a Biz folyóirat szervezésében a bukaresti Novotel Hotelben. Egy olyan konferenciáról van szó, amely először mutatja be romániai márkák közösségi médiában (social media) használt stratégiáit és az online térben való szereplését , ugyanakkor ami egybegyűjti a romániai online területén tevékenykedő szakembereket.

A konferencián a Vodafone, LG, Microsoft, Starbucks, Pepsi és BCR vállalatok képviselői a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat mutatják be. Hat romániai ismert blogger és online vállalkozó fogja megosztani online munkássága során szerzett tapasztalatait, ugyanakkor szó lesz a szociális média használatáról a mindennapi élet során is.
Az eseményre különösen a marketing, kommunikáció, online területein tevékenykedő szakembereket és a közösségi médiában legaktívabb vállalatok képviselőit várják.
Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint: Bobby Voicu – blogger, Cristian Manafu – közösségi média tanácsadó, Sergiu Biris – a trilulilu.ro alapítója, Eliza Rogalski – a Rogalski Grigoriu ügynökség menedzsere, Daniel Pana - a BCR marketing igazgatója, Bogdan Tataru – a Microsoft Románia marketing vezetője stb.

A TopSocialBrands konferenciát két felmérés előzte meg, ahol megállapították a közösségi médiában leggyakrabban előforduló márkákat: a Biz folyóirat felmérése – ahol online területen tevékenykedő szakemberek voksolhattak – és a ZeListen 2009-ben közzétett információk összesítése.
Azok a márkák, melyek a listákon szerepeltek legalább egyet folytattak a közvetkező online tevékenységek közül: vállalati blog, termék blog, blog kampány, Facebook felhasználó, Facebook oldal, Twitter felhasználó, Twitter kampány, blogger kapcsolatok, rendezvények szponzorálása, kampány a Second Life-ban, Flickr felhasználó, Youtube felhasználó, Wikipédia profil.
A voksok leadásakor figyelembe vették az online tevékenységek népszerűségét és hatását (blog buzz, a média megjelenés, résztvevők száma az eseményeken).

Forrás: Strategic.ro

Március 31-én, szerdán, a Mediafax megjelenteti a Media & Advertising évkönyv 2010-es kiadását. Az évkönyv különböző kutatások eredményeit tartalmazza a médiafogyasztás és reklám területein. A kutatásokat a 360insights bonyolította le 800, 16-64 év közötti, városon élő személy, közreműködésével.

A tanulmány szerint, 12 %-a a felhasználóknak az Internetet online újságolvasására használja naponta többször, 15 % azonban naponta csak egyszer olvas interneten újságot. Ugyanakkor 4%-a a megkérdezetteknek hetente 4-5 alkalommal látogat információs oldalakat, 4% 2-3 alkalommal egy héten, 11% ritkábban, a többi meg soha.
Az online szociális hálózatokat illetően, mint a Facebook vagy a hi5, 12%-a a megkérdezetteknek vallja, hogy naponta több alkalommal használja ezeket, 10% viszont csak naponta egyszer.
Az Internet fejezetének értékeléséből kiderül, hogy 11%-a a felhasználóknak olvas vagy ír blogokra információkat naponta, ugyanakkor 14 százalékuk lép be fórumokra ugyanilyen gyakorisággal.
Az e-mail és a messenger használata képezi a válaszadók leggyakoribb tevékenységeit. Fele a felhasználóknak naponta legalább egyszer belép az elektronikus postaládájába, folytat beszélgetéseket ismerősökkel messengert vagy más hasonló platformokat használva.
Az online játékok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, főképp a fiatalok és a férfiak körében. Ezeket követi az online rádió hallgatása, vicces videóklippek megtekintése és filmek vagy zenék letöltése. Ezzel ellentétben a banki átutalások, a számlák kifizetése valamint az online vásárlások a legritkábban használt online tevékenységek közé tartoznak a megkérdezettek körében. Ezekkel a lehetőségekkel általában a nagyobb jövedelemmel rendelkező felhasználók élnek.

„A Media & Advertising évkönyv tízedik kiadása a média és a reklámpiac kényes pillanataiban jelenik meg, ezért döntöttünk úgy, hogy az évfordulót az előzőekhez képest szokatlan módon fogjuk megünnepelni: egy olyan eljárással, ami reméljük, hogy minden olvasó kategóriának hasznos fog lenni, valamint egy tanulmánnyal, amelyet a 360insights készített a Mediafax számára. Ennek elemzései bemutatják a média és a reklám szereplőinek jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor megoldásokat keres a nehézségek áthidalására, valamint rámutat a nehéz pillanatokban található lehetőségekre.” – mondja Teodora Iuga, a kiadvány felelős szerkesztője.

Két részre osztva, Marcom és Média, az idényi Media & Advertising évkönyv magába foglalja az utóbbi 12 hónap eseményeit, kronológikus sorrendben, adatbázisokat a piacon található vállalatokról és elemzéseket a következő területekről: marketing kutatás, direkt marketing, media planning & buying, reklám, márkázás, PR, CSR, web advertising, BTL, indoor, reklám készítés, print és online. A Mediafax kiadványa ingyenesen lesz kiosztva egyes reklám és PR ügynökségeknek, valamint a médiának.

Forrás: Strategic

A Vitrue közzétette a “Leggyakrabban használt márkák a szociális médiában” toplista eredményeit. A 2009-es évben, a toplistát nagy előnnyel vezette az Apple iPhone-ja, melyet a Disney és a CNN követett.
A Vitrue toplistáját több mint 2000 márka napi követésével állították össze, az SMI algoritmus rendszerét használva. Az SMI algoritmus egy olyan módszer, amellyel a márkákról való társalgást mérik az online környezetben. Egy ötletes technológia során különböző online környezetben történő beszélgetéseket indexelnek, a státuszfrissítésektől egészen a sokoldalú kiterjesztésű videó oldalakig. A Vitrue SMI-jét naponta egyszer frissítik. Egyes technológiafejlesztő márkákat, mint a Google vagy a Facebook, kihagytak az értékelésből, hiszen ezek több szociális hálózat alapját képezik. A Top 100 Vitrue azokat a márkákat méri, melyek használják a szociális média adta lehetőségeket.

A Vitrue vállalat a szociális média menedzsmentjének területén tevékenykedik: különböző technológiai megoldásokat szolgáltat, melyek által a márkák megerősíthetik marketing potenciáljukat egyes szociális hálózatokon keresztül, mint például a Twitteren vagy a Facebookon.

Végül következzen a Top 100 első 10 helyezettje:
1. iPhone,
2. Disney
3. CNN
4. MTV
5. NBA
6. iTunes
7. Wii
8. Apple
9. Xbox
10. Nike

Forrás: Vitrue

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Title

Evian Roller Babies international version

Runtime

1:01

Views

26,021,805

Title

Cadbury Eyebrows (official version)

Runtime

1:01

Views

5,994,646

Title

Phil Collins "Gorilla Drummer" Cadbury Ad (Dairy Milk)

Runtime

1:30

Views

4,662,049

Title

Dove Evolution Parody

Runtime

1:16

Views

2,831,815

Title

7up commercial [banned]

Runtime

0:59

Views

610,613

Title

Ford sport Ka - Cat

Runtime

0:39

Views

577,878

Title

Israel - The Holy Land

Runtime

0:43

Views

357,392

Title

ki a király? sziget 2008

Runtime

0:21

Views

133,563

Egy negatív hozzászólás, vélemény vagy bemutatás a vállalat különböző termékeit, szolgáltatásait illetően, közzétéve a Twitteren, Facebookon vagy a Youtubeon, 30 ügyfél elveszítéséhez vezet- áll a Convergys Corp egyik tanulmányában, amelyet Nagy-Britanniában végeztek.
Az ügyfél véleményéhez átlagban 45 felhasználónak van hozzáférése, amelyből kétharmad megfogja szüntetni az illető vállalat szolgáltatásainak igényését, termékeinek megvásárlását, amelyről negatív dolgokat hallott.
A Convergys alelnöke, Frank Sherlock, szerint ezek az oldalak olyan helyekké váltak, ahol a fogyasztók tapasztalatokat cserélhetnek a vállalatokról és elmondhatják véleményüket.
A felmérést mintegy 2.000 ember megkérdezésével végezték. Háromból egy nyilatkozta azt, hogy negatív tapasztalatait egy vállalatról az interneten keresztül osztja meg.

Forrás: National Post

Egy másik meghatározó esemény a Google tőzsdén való listázása (2004), amit a YouTube forradalma és a szociális hálók Facebook és Twitter kiterjesztése követett.
Más új keletű esemény például 2007-ben az iPhone megjelenése, az internet felhasználása a 2008-as amerikai elnökválasztási kampányban és a Twitter használata az Irán ellen való tüntetésben.
“Az idők során megfigyeltük, hogy az internetnek van egy olyan képessége, hogy megakadályozza a régi rendszereket, módszereket, de ugyanakkor több hatalmat ad az átlagember kezébe ” – nyilatkozta David-Michel Davues, az esemény igazgatója.

Forrás: BankNews.ro