ÚJ MÉDIA – TEREK, ez volt a címe az idei ÚJ MÉDIA KONFERENCIÁ-nak. Első látásra felmerülhet az olvasóban a kérdés: mi köze az új médiának a terekhez? Mi az, ami közös bennük? „Azokról a terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó, amelyeket eddigi emberi történelmünk során kialakítottunk: az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól.” – állt a rendezvény beharangozójában. Tovább haladva olvashatjuk: „Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek (jelentésekkel telített helyek).” Láthatjuk, hogy a virtuális valóság által kapcsolódik össze az új média és a terek fogalma.  A 2010-es ÚJ MÉDIA KONFERENCIA közel 30 előadója ezt a kapcsolatot járta körbe különböző tematikájú előadásokkal.

A Tér-alakzatok szekción belül előadásokat hallhattunk a városi terek transzformációiról, a tér rendszervező fogalmainak újraértelmezéséről, a Spacial turn-ről és a nyilvánosságról. Dr. Pólya Tamás előadása révén betekintést nyerhettünk a digitális játszóterek értékei és normái közé is.  A videójátékokról szóló előadásban a szerző ezek használatának folyamatát igyekezett felmérni, ahol szó volt a számítógépes játékok során megjelenített értékekről és viselkedési mintákról is.

A következő szekciók a hálózatok köré szerveződtek. Itt beszámolókat hallhattunk néhány olyan kutatásról melyben adott csoportok média és internetfogyasztását vizsgálták. Dr. Pletl Rita a digitális “bennszülöttek” média-szövegértési képességének színvonalát mutatta be. További kutatási témát képezett az erdélyi magyar diákok médiafogyasztása vagy a net-generáció elhelyezkedési lehetőségei a munkaerőpiacon.

Dr. Fehér Katalin előadása a web 2.0 köré szerveződött, a Nike+ weboldalát mutatta be, melynek elvei az „itt és most”, valamint a reális-virtuális participáció, mely újra kommunikálható. A további előadások az online navigáció és a mentális tér kapcsolatáról, a mediatikus térben való nyelvhasználatáról és anyanyelvről szóltak. Herendy Csilla előadásából kiderült, hogy míg az internet megjelenésével olyan szavak terjedtek el, mint a navigálás, szörfözés, mára már a web 2.0 esetében is metafórákról beszélhetünk: webkikőtő, hírhordalék, spájzolás, webdzsungel.

Soós Róbert előadásában a manna.ro portálról beszélt, pontosabban a web 2.0-ás tartalmak integrálásáról a tartalomszolgáltatásba. Elmondta, hogy a manna.ro hamarosan megújul. Az új struktúrával valójában csak követni próbálják majd az index.hu és az origo.hu magyarországi portálok által felállított trendeket.

A digitális térváltozatok szekció keretén belül Fülöp Lóránd az örökös kérdésre próbált választ találni: Miért is van szükségünk egy újabb számítógépre, ha lényegében ugyanarra használjuk, mint öt évvel ezelőtt? Így esett szó a táv-bérelt számítógép fogalmáról, mely a jövőben minden bizonnyal képes lesz legyőzni a térbeli és időbeli határokat. Az előadó nem elméleteket állított fel arról, hogy milyen lesz a jövőbeli számítógép, hanem egy magot próbált a hallgatóság fejében elültetni, hogy mindenki maga gondolja majd tovább ezt.

A konferencia második napján az első szekció a konstrukciókról és kihívásokról szólt. Tóth Ákos előadásában a szellemi tulajdon védelmének szerepéről és alkalmazásáról beszélt, melyet az új médiatérben, az Európai Unióban vizsgált. A szekción belül szó volt az örökségkonstrukcióról, mint turisztikai téralakításról és a digitális szövegkiadásról, mint szakmai kommunikációs térről.

Az utolsó szekció, web-rend, web-tér, keretén belül, a webes felületekről hallhatunk érdekes gondolatokat dr. Ármeán Otília előadásában. A webes felületeken jelentkező szintaktikát, rendet, logikát retorikai fogalmak tisztázásával közelítette meg az előadó. A konferenciát határterületekről, virtualitásról, a kép-előttes térről szóló előadások zárták.

A konferencia ideje alatt az érdeklődők megtekinthették Az én első számítógépem / A mi első számítógépünk című kiállítást. A lakósoktól összegyűjtött régi, még működő számítógépek közt volt Rosytelex és régi laptop is, melyek még a ’80-as években adtak ki. A látogatók vallomásokat és interjúkat is olvashattak a számítógépek tulajdonosaitól.