A Kommunikációs Olimpiász (Olimpiadele Comunicării) a legfontosabb rendezvény országunkban, olyan fiatalok számára, akik karriert szeretnének építeni reklám, PR vagy intézményes kommunikáció területén. Kreativitás, csapatmunka, szakmai ismeretek, kihívás, ötletek, stratégia, talán ezek a legmegfelelőbb szavak a rendezvény bemutatására.

Évről évre panaszkodnak a romániai kommunikációs piacon a motivált, kreatív, odaadó fiatalok hiánya miatt. Azonban évről évre a Kommunikációs Olimpiász után olyan replikák jelentek meg, miszerint a résztvevő hallgatók gyengén felkészültek, motiválatlanok és a kreativitás terén is hadilábon állnak. Az idén már nem lesz szükség ilyen és hasonló véleményekre, hiszen elmarad a Kommunikációs Olimpiász.
A rendezvény weboldalán található közleményben, a szerevezők a gazdasági válságra hivatkoznak és tudtunkra adják, hogy ez alól nem menekült a kommunikációs piac sem. Ennek következtében nem sikerült kiegyezniük az eddigi partnerekkel, ezért hosszas fontolgatás után, a szervezők úgy döntöttek, hogy a 2010-es Kommunikációs Olimpiász elmarad. Ugyanakkor megígérik, hogy 2011-ben újra lesz megmérettetés, hacsak a piac esetleges fellendülésének következtében nem sikerül megrendezni az idén ősszel.

Nem tudom, hogy mennyibe kerül ennek a rendezvénynek a megszervezése, azt azonban sejtem, hogy nincs több pár ezer eurónál. Figyelembe véve az elmúlt évek partnereit, olyan nevekkel találkozunk, melyeknek éves költségvetésük óriási még a gazdasági válságban is. Nehéz elhinnem, hogy ezeknek a vállalatoknak nehezükre esik támogatni a projektet.

Nem szűnik meg a Kommunikációs Olimpiász, de kimarad egy év. Egy év, melyre több tucat hallgató készült lelkesedéssel, ötletekkel, reményekkel. Ez az esemény a kommunikációs ipar egyik ikonja országunkban, ami a diákoknak szánt rendezvényeket illeti. Az egyik legismertebb esemény volt a hallgatók körében, amely nagy sikernek örvendett.

Úgy hiszem, hogy itt nem az a legnagyobb gond, hogy nem szervezték meg a versenyt, hiszen azt bepótolhatják még, hanem a vállalatok érdektelensége. Ami a kommunikációoktatást illeti, az évek során bebizonyosodott, hogy nagy szükség lenne a vállalatokkal való együttműködésre. Mikor szakmai gyakorlatról szakmai felzárkozásról van szó, a hallgatóknak nagyon kevés az esélyük. Alig találni olyan céget, amely felajánlja a gyakorlatozás lehetőségét, ezért a diákok csak a létező kapcsolataikra szorítkozhatnak a cégek kiválasztásában. Sajnos csak kevesen ültethetik gyakorlatba az egyetemen tanultakat, mert az esetek többségében hazaküldik a diákokat azzal az indokkal, hogy zavarják a szervezet tevékenységét, majd a végén aláírják a szükséges igazolást és néhány információval is szolgálnak majd. Ezek után azt hiszem jogos a kérdés, hogy a 3 év egyetem és 2 év mesteri után miért várnak el a munkaadók jó néhány év tapasztalatot?

Nem szervezték meg az olimpiászt. Hogy miért? Az egyértelműen a közleményből sem derül ki. Csak sejteni véljük, hogy valami nincs rendben és az igazi okok valahol a sorok mögött keresendők. Minden bizonnyal sok diákot sokként ért a hír. Most már nem marad más hátra, mint kivárni a 2011-es rendezvény megszervezésének bejelentését.

Szentes Tünde: Kilenc év Kommunikációs Olimpiász után zsinórban, sokunkat váratlanul ért ez a bejelentés. Tudom, hogy a szervezők csapata jól felkészült szakemberekből áll, akik az idei helyzetből kiindulva kreatív módon is megszervezhették volna az eseményt. Például az idei rendezvény témája lehetett volna a gazdasági válság. A díjakat is kiiktathatták volna, elvégre egy ilyen rendezvényen a szakmai tapasztalat kamatoztatása a legfontosabb. Ami pedig a partnereket illeti, melyik vállalat ne lenne kíváncsi arra, hogy mit talál ki egy csapat diák a vállaltnak a válságból való kilábalására? Személy szerint nem adok nagy esélyeket, hogy még valaha is megrendezésre kerül ez a verseny. Talán más szerevezőkkel, más név alatt… talán…

Forrás: Kommunikációs Olimpiász honlapja

Romániában még nem, fejlettebb országokban azonban már észlelhető a CSR fontossága a vállalatok körében. A gazdasági válság ellenére, 2010-ben a CSR az első helyek között szerepel a kiskereskedelmi és multinacionális vállalatok elsőbbségi listáján. A januárban, a The Consumer Goods Forum által, végzett felmérés a Top of Mind elnevezést viselte. A felmérést online bonyolították le, mintegy 345 általános igazgatót és menedzsert bevonva, 46 országból. A megkérdezetteknek egy 12 pontból álló fontossági listáról kellett kiválasztaniuk azt a 3 dolgot, ami elsőbbséget fog élvezni 2010-ben a vállalat programjában.

Az eredmények szerint, 2010-ben a CSR a második helyre került a menedzserek elsőbbségi listáján, miután 2009-ben vesztett egy poziciót. Ennek értelmében a CSR problémája olyan fontos problémákat előz meg, mint az ügyfelek hűségének elérése, a piaci pozíciók javítása vagy a humán erőforrások stb.
A felmérés eredményei meglepőek, és ugyanakkor megcáfolják azokat a kijelentéseket, miszerint a gazdasági válság kellős közepében sok vállalat csökkenti vagy teljesen eltörli majd a társadalmi felelősségvállalás szerű kezdeményezéseket. Erre hivatkozva, Jean-Marc Saubade, a The Consumer Good Forum igazgatója, kijelentette, hogy “a vállalati felelősségvállalás nemcsak, hogy fontos fog maradni a vállaltoknak, de ki is fog hangsúlyozódni a gazdasági válság befejeztével.” Ugyanakkor a tény, hogy az utóbbi három évben a CSR az első három helyen volt az elsőbbségek listáján, a társadalmi felelősségvállalás fontosságára enged következtetni, valamint arra, hogy stabil helye van a vállaltok napirendjében.

Forrás: responsabiliatesociala.ro

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!

A februári visszahívások és a gazdasági recesszió következtében elszenvedett piacvesztés 2009-ben, a Toyota hazai képviseletét is megviselte, egyrészt pénzügyi vonalban, másrészt az imázsa is sérült. Míg 2008-ban 10.000 fölötti egységet értékesítettek Romániában, ami 3.1%-os részesedést jelentett, 2009-ben még 4000 egységet sem sikerült eladniuk.
Lévén, hogy az ország autóparkjának felfrissítését megcélzó roncsautó program 2010-ben is folytatódik, szinte mindenik autómárka-kereskedő igyekszik a programon keresztül értékesíteni járműveit. A Toyota Románia is ezáltal próbálja visszaszerezni a tavaly elvesztett piaci részesedését, minél többet eladni a kedvezőbb árfekvésű alapmodelljeiből.
Ám, ha a közelmúltbeli eseményeket nézzük az autókereskedő háza táján, ez nem is lesz nekik könnyű. A pénzügyi veszteségek mellett, az elmúlt negyed évben óriásit bukott az imázsa tekintetében is, úgy globális, mint országos szinten.

Hogyan kezdődött a Toyota válsága
A történet 2009 novemberében kezdődött, amikor az amerikai Toyota Motor Corporation a közlekedésbiztonsági felügyelettel (NHTSA) együttműködve, bejelentette, 4.2 millió autót fog visszahívni a szervizekbe, mivel fennáll a gázpedál padlószőnyegbe való beakadásának a veszélye, ami életveszélyes balesethez is vezethet. 2010. januárjában újabb visszahívás következett, ezúttal a gázpedál beragadásának veszélye volt a kiváltó ok, melyet nyolc modellnél észleltek. Emiatt ismét 2.3 millió gépkocsi visszahívását tűzte napirendre a japán autógyártó. A visszahívott egységek száma az Amerikai Egyesült Államokban elérte a 7.5 millió egységet. Hamarosan Európában is megindult a lavina, újabb 1.7 millió autó visszahívását jelentették be. Az okok, az Egyesült Államokban is tapasztalt, gázpedál beragadásának veszélye és feltételezett szoftverhibák az automatizált fékrendszernél.
Nemrég a Toyota menedzsmentje, Kazuo Okamoto alelnök személyében, nyilvánosan is elnézést kért az európai autótulajdonosoktól, akiknek valamiféle problémája adódott az esetleges gyártási hibák miatt. Amerikában ennél bonyolultabb az ügy lévén, hogy 102 feljelentés érkezett a közlekedésbiztonsági felügyelethez a fent említett problémák miatt. Több haláleset illetve baleset okozásáért a japán gyártót több csoport is keresetet nyújtott be illetve perbe fogta.
Romániában a Toyota helyi illetékesei januárban még tagadták, hogy gondok lennének az országban eladott járművekkel, ám február közepén mégis bejelentették 12.500 egység visszahívását a hazai 18 márkakereskedő egyikének a szervizébe. Nemrég interjúban nyilatkozott a Toyota Románia vezérigazgatója, George Kyriazis is, aki a visszahívások állapotáról beszélt.

Válságkezelés a Toyota-nál
Érdekes lépéseket figyelhetünk meg a Toyota kommunikációjában. Az Egyesült Államokban még le sem zárultak a kongresszusi meghallgatások, és máris intenzív reklámkampányba kezdett a vállalat, ezzel próbálva visszaszerezni a vásárlók bizalmát. Az amerikai Saatchi&Saatchi, a Toyota reklámügynöksége egy 1 perces szpotban igyekszik menteni a menthetőt, a Toyota több mint fél évszázados múltjára hivatkozik, amely során megbízható, biztonságos és kiváló minőségű járműveket nyújtott ügyfelei számára.

Érdekes, hogy a Toyota válságkezelésének alapvető eszközeként a reklámot választotta, amely nem a jelenlegi problémák orvoslásának a konkrét kommunikációjára terjed ki, hanem a márka évtizedek során elsajátított értékeire. Fontos megjegyezni, hogy a megszokott postai úton történő személyes értesítések mellett, a visszahívások kommunikációját igen erősen az online médiumra összpontosította a gyártó. Ám ezzel még nincs nyert ügye, lévén, hogy Amerikában sem teljesen népszerű az ilyen jellegű információ-követés az autótulajdonosok körében.

Külföldi reklámszakértők szerint a március 2-án elkezdett kampány kissé elsietett, mivel szőnyeg alá próbálja seperni a biztonsági gondokat. A Los Angeles-i Deusch LA reklámügynökség elnöke, Mike Sheldon szerint, az embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy a rossz híreket megemésszék, feldolgozzák, ezért a vállalatoknak nem kellene túl hamar újrakezdeniük az eladást és az ezt célzó népszerűsítést. Úgy néz ki, hogy a Toyota az elhúzódó gazdasági recesszióban nem engedte meg magának ezt a profitkiesést. Hogy hosszú távon mi lesz ennek a következménye nehéz megjósolni. Az autóipar válságkezeléseinek történetében voltak példák mindkét esetre, voltak akik egy ilyen válságot megerősödve küzdöttek át, és voltak akik belebuktak. Végső soron, itt nyilvánul meg igazából a márka ereje.

Toyota a Trabant vagy éppen Olcit helyett
Romániában, lévén, hogy sokkal jelentéktelenebb piacról beszélünk, és a visszahívások száma sem nagy (ahogy az utóbbi években eladott egységek sem – nem éri el a 35.000 egységet), nem volt szükség külön imázs-kampányra. A 2009-es eladási mutatók nem voltak túl biztatóak, így idén több egység értékesítését tűzték ki célul, hátha majd így teljesíteni tudják legalább a tavalyi értéket. A roncsautó program előnyeit próbálja meglovagolni a japán gyártó romániai képviselete is, ezért egy népszerűsítési kampányt indítottak útjára.
Ha már színész megjelenéséről van szó egy Toyota szpotban, és csöppet is jártasak vagyunk a román blogtérben, sejthettük volna, hogy a választás a médiasztár és színész Mircea Badea-ra esik majd, aki már elég régóta népszerűsíti blogján a Toyota márkát. Két változat készült a szpotból, a történet ugyanaz, csupán a népszerűsített modell változik. Az Auris-t 8949 eurótól kezdődő HEA-t tartalmazó árban kínálják, míg a kisebb méretű Yaris-t 6399 eurótól kezdődően, HEA-val együtt.
Az új szpotokat a Saatchi & Saatchi hazai képviselete szignózta, Daniela Nedelschi koordinálásával, a gyártás a Saga Film munkája, Radu Jude rendezésében, míg az utógyártási munkálatokat a Chainsaw Europe végezte el.
Az AdPlayers információi szerint a szpotok március 6. óta futnak a televízióban, ám a YouTube-ra már március 4-én feltöltötték őket.

A szpotokra visszatérve, a forgatókönyv egyszerű, ám annál sokkal több benne félig evidens, jelenlegi hatalmat célzó csípős kritika, ami arra utal, hogy Mircea Badea is részt vett a forgatókönyv kidolgozásában. A szpotban megjelenik Badea édesapja is, szintén az apa szerepében. Mircea kölcsön kéri a jó öreg Trabantot, az öreg kétszer is lelkére köti, hogy vigyázzon rá, nehogy összekarcolja, egy nap majd az övé marad. A hazatérő Mircea jól megtréfálja az apját, történt valami az autóval mondattal, mire kiderül, hogy a jó öreg Trabit beadta a roncstelepre és helyette egy új Toyotát vett. Az autót az öreg szaki teszteli, majd véleményezi, szerinte szuper ez az ár a roncsautó programon keresztül, csak utak legyenek. A szpot végén elhangzik a garancia időtartama, Mircea hangjával, aki szerint az 5 éves garanciával megérik az erdélyi autópálya befejezését is.
Talán az első olyan reklám a hazai reklámiparban, amely ironizálja a politikai hatalmat. Egyrészt a Trabant rendszáma, amely egyidőben céloz az iszákos példamutató államelnökre (BEA) és lányára (EBA), továbbá a szpot végén elhangzó, a közéletben amúgy is annyit vitatott erdélyi autópálya, amely közvetlenül a szállításügyi minisztert, Radu Berceanu-t kezdi ki.
Kérdés, hogy hogyan ment ebbe a játékba bele az ügynökség, mennyi pénzt kap az imázsa Toyotával való társításáért Mircea Badea, és mennyire fog hasznára válni ez a márkatársítási döntés a Toyota romániai képviseletének? Ha a személy és a márka közvetített értékeit hasonlítjuk össze, nem egészen tökéletes az egyezés, de talán a kormány épülete előtt korábban meztelenkedő médiasztár felfele fogja görbíteni a japán gyártó 2010-es eladásait.

Érdekes az a részlet is, hogy míg a szpotokban a Trabantot használják, ami nem kifejezetten hazai őstermék, addig az autókereskedő weboldalán megjelenő banner-eken egy lerobbant Olcit látható. További érdekesség, hogy míg a szpotokban két modellt kínálnak a roncsautó programon keresztül, addig a web banner-eken további három modell jelenik meg, az Avensis, Corolla és az Aygo.
Figyelembe véve, hogy egy hét telt el a kampány kezdete óta, egész jó kis visszhangot váltott ki, úgy a médiasztár blogján, mint a YouTube hozzászólásokban. A legtöbben pozitívan viszonyulnak a szpotokhoz, és dicsérik Mircea Badea színészi és közreműködői szerepét, sokan nagy sikert és a Toyota eladásainak megnövekedését látják.

Tövisi Attila Daniel: Jómagam szkeptikusabb vagyok azon a téren, hogy a kampány jelentősen meg fogja növelni a Toyota eladásait, így inkább kivárom a végét. Egy biztos, imázsépítőként nagyon megfelelnek a szpotok, a kérdés, hogy kinek az imázsának használnak leginkább? A több millió autót visszahívó japán márkának, vagy a reflektorfénybe vágyó médiaszereplőnek. És ha belegondolok, hogy ezért fizetik is…

Források:
Toyota.com, Toyota.ro,
APIA, Wikipédia,
The Hindu, Taiwan News,
Ziarul Financiar – 1. cikk, 2. cikk,
Hotnews.ro – 1. cikk, 2. cikk,
Ziare.com, AdPlayers.ro,
Világgazdaság Online, HVG.hu

Miután december 23-tól beszüntették a Cotidianul és a Business Standard napilapok nyomtatott változatait, más két napilap – Ziua és Gardianul – képviselői is bejelentették ezek nyomtatott változatának megszüntetését. Ettől a héttől kezdve az utóbbi két napilap csak online változatban lesz olvasható. Ennek következtében több tíz újságíró vált munkanélkülivé, a többiek meg a napilapok online változatát fogják szerkeszteni.

A Ziua első olvasói között számon tarthatjuk nagyszüleinket vagy dédnagyszüleinket is, hiszen a Ziua sajtócsoport 1930-ban alakult meg, mely megszakításokkal együtt 7 évtizedes múltra tekint vissza. A kommunizmus leverése után, 1994-ben, újraindított Ziua folyóirat volt az első romániai napilap, amely online is olvasható (1996-tól). Ugyancsak újdonságnak számított az amerikai és kanadai számok elindítása is, Ziua USA néven.
Az elmúlt évtizedben a Ziua megjelenési példányszáma (előfizetők + szabad eladás) 75%-kal csökkent, így az 1999-es több mint 43.000-es értékhez képest, 2009 szeptemberére valamivel több, mint 11.000 megjelent példányszámra zuhant.

A sajtóterméket kiadó ZIUA cég vezérigazgatója, Mihai Pâlşu nyílt levélben búcsúzott el a hagyományos olvasóktól a kiadvány honlapján.
„A jelen levő gazdasági feltételek mellett, melyek Romániában uralkodnak, a gazdasági válság hozzánk is elért. Ezért szükségesnek érzem bejelenteni, kedves olvasók, hogy 2010 január 7-el kezdődően, a Ziua nyomtatott változata megszűnik, egészen a Ziua Csoport gazdasági mérlegének kiegyensúlyozásáig. Az interneten továbbra is olvashatnak minket mindennap: új cikkeket, információkat, kivizsgálásokat, feltárásokat teszünk közzé a ziua.ro weboldalon.” – jelentette be Mihai Pâlşu.
Levelében, ezután köszönetet mondott az olvasóknak, hogy a folyóirat mellett voltak nap, mint nap, a kitartásért, a hozzászólásokért, a jókívánságokért, a támogatásért. Befejezésül hozzátette „Kérem, legyenek türelemmel! A Ziua nem az utolsó szót írta le, hiszen rövid időn belül vissza fog térni a média piacra, mert a Ziua egy márka, ami nem fog eltűnni.”

A Gardianul napilapot 2002-ben alapította meg Gabriel G. Stănescu. Később, egészen napjainkig az SC Best Media Press kiadásában került a piacra.
„Igaz a hír, hogy az újság nyomtatott változata egy időre meg fog szűnni, hozta meg a döntést a napilap részvényesei. Online fogunk maradni csak.” – nyilatkozta Alecu Racoveanu, a Gardianul igazgatója. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az alkalmazottak sora, az igazgató elmondta, hogy ebben a kérdésben a részvényesek még nem hoztak döntést, de hamarosan erre is sor fog kerülni.

Forrás: Evenimentul Zilei, Brat.ro, Ziua

A Pepsi Lipton International által, a Lipton Raspberrynek (Málnás Lipton) megrendelt kampány, kapta meg a „2009-es év legjobb bevezető PR kampánya Európában” címet az European Excellence Awards gálán, Bécsben.
A „Támogatom a Málnát” nevű kampányt a „Bevezető” kategóriába nevezték be, nagy-britanniai , ausztriai, német és görög kampányok mellett. A GMP PR ügynökség által lebonyolított kampány alapötlete az volt, hogy a málnát felemeljék a 2009-es év sztárgyümölcse rangra. Ahhoz, hogy felkeltsék az emberek figyelmét a gyümölcs iránt, a kampány ötletgazdái aláírásokat gyűjtöttek, hogy az „Aranymálna Díjak” nevét átváltoztassák „Aranykaktusz Díjak”-ra, hiszen köztudott, hogy az „Aranymálna Díjak”-at a legrosszabb filmek és alakítások kapják. Ezzel a névvel, mintegy befeketítik azt az erdei gyümölcsöt, mely jótékony hatásairól ismert.

„Erős verseny volt. Lehet, hogy a legkeményebb nemzetközi megmérettetés volt, melyen az elmúlt évek alatt részt vettünk. Nagyon sok olyan kampányt neveztek be, amelyeket egyenesen a fogyasztóknak címeztek. Ugyanakkor guerilla-kampányokkal és sok online kommunikációs taktikával is találkoztunk a versenyen. A gazdasági válság hatása érezhető volt a benevezett anyagokon. Látszott, hogy a PR-t nemzetközi szinten átdolgozták, hiszen még legnagyobb hálózatok is a kreativitást részesítették előnyben, most jobban, mint bármikor.” – nyilatkozta Ioana Manoiu, a GMP PR menedzsere.

A „Támogatom a Málnát” nevű kampány bekerült az „Év 10 legjobb PR kampánya” közé, ugyanakkor nevezve volt „A 2009-es év legjobb kampánya” kategóriában is.

Forrás: Web PR

A Twittert jelölték meg a 2009-év szavának, melyet “Obama” és a “H1N1″követ, jelentette be a The Global Language Monitor.
“Ebben az évben fontos politikai események, a járvány, a gazdasági válság és Michael Jackson halála magaslottak ki, mégis a Twitter szó került a mezőny élére. A Twitter egy új szociális kapcsolattartási forma, ahol az egész kommunikáció 140 karakterre van lecsökkentve” – magyarázza Paul Payack, a The Global Language Monitor elnöke.
Megjelenése óta (2006) a Twittert “nyitott felületként” tartják számon, mivel engedélyezi a felhasználóknak a saját alkalmazásokat és szolgáltatásokat a weboldalaknak. 2008 februárja és 2009 februárja között a mikroblog felhasználóinak száma 475.000-ről 1.382%-kal növekedett.
Az utóbbi 10 év leggyakrabban használt szavainak toplistáját a “globális felmelegedés” vezeti, amit követ a “9/11″ és “Obama”.

Íme a 2009-es év leggyakrabban használt szavainak teljes listája:
1. Twitter
2. Obama
3. H1N1
4. gazdasági stimulens
5. vámpír
6. 2.0
7. deficit
8. hadron
9. egészség
10. átláthatóság

2000-2009 leggyakoribb szavainak listája:
1. globális felmelegedés
2. 9/11
3. Obama
4. állami segély
5. evakuált/menekült
6. deriválás
7. Google
8. roham – stratégia, ami véget vetett az Iraki Háborúnak
9. Chinglish – a kínai és az angol nyelv keveredése
10. szökőár/tsunami

A kutatási központ a felméréshez az internetet, a médiát és egy elektronikus adatbázist használt fel, melyekben azt mérte, hogy bizonyos szavak hányszor vannak megemlítve.

Forrás: Brand Republic

Munka nélkül maradni gazdasági válság idején nem is olyan súlyos dolog, mint ahogy gondolnánk. Legalábbis egyeseknek nem. Ezt igazolja a floridai Jason Sadler este is. Volt marketinges révén mihamarabb megoldást kellett találnia a számlák kifizetésére, miután a vállalat, ahol dolgozott bezárt. A helyzetre hamar talált megoldást: nyitott egy saját marketinges vállalkozást, mindezt egy különleges nézőpont fényéből. Jason Sadler, az iwearyourshirt.com tulajdonosa, sokkal többet keres egy átlagos amerikai fizetésénél, azzal, hogy különböző vállalatok reklámjaival feliratozott pólókat hord.
A népszerűsítési rendszere nagyon egyszerű: mindennap felvesz egy pólót, amin a vállalat lógója, neve vagy üzenete áll. Ahhoz, hogy maximum nézettségre tegyen szert ezekkel, a város zsúfolt helyein jelenik meg. A séták alkalmával még néhány fotót is készít, amit különböző szociális hálókra tesz fel, ezzel is népszerűsítve vállalkozását.

Nemcsak a marketing modell igényes, hanem az árszabási módszer is. Egy napi reklám ára 1 dollártól kezdődik, az év első napjától, és az év végéig, december 31-ig, eléri a 365 dollárt. Hogyha minden nap van rendelése, 67.000 dollár jövedelemre tehet szert, amihez még hozzáadódik a havi szponzoráció, ami 1.500 dollár. Az össznyereség majdnem 85.000 dollár egy évre – ezzel szemben az amerikai évi átlagjövedelem 32.000 dollár.
Sadler már a vállalkozás kibővítésén gondolkodik, azáltal, hogy alkalmaz más személyeket is, akik hordanák a feliratozott pólókat a város zsúfolt területein.

Forrás: BankNews