KOLOZSVÁR
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A kolozsvári színház nemrég váltott arculatot. Az új logója szürke négyzet, benne egy kisebb sárga szintén négyzet alakú és körülötte írja a színház nevét. A sárga szín itt utalhat a fényekre.


MAROSVÁSÁRHELY
Hahota Színtársulat
A marosvásárhelyi színtársulat (politikai) kabaréiról híres. A humornál, humorosságnál próbál maradni a logóban használt betűtípus is. A piros szín figyelemfelkeltő és serkentő hatású. Az O betűben egy bohócfej is észrevehető, ami szintén a humort jelképezi.

Studió Színház
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen működő Stúdió Színház logója egyszerű, szövegből áll. A Studio felirat véleményem szerint egy aláírásra hasonlít. Alatta nagy nyomtatott betűvel a színház neve látható.

Yorick Studio
A Yorick Studio logóján egy udvari bolond látható, piros-fehér színű kockás sapkával, szemekkel és orral. A sapka két alsó bojtja közt helyezkedik el a Yorick Studio felirat, nagy nyomtatott betűkkel.


KÉZDIVÁSÁRHELY
Kézdivásárhelyi Városi Színház
A kézdivásárhelyi Városi Színház logója 2011 tavaszán került átalakításra. A régi logóból megőrzött reflektorfény két egymásba csúszó fénykarikája viseli az ókori görög színházi szimbólumot, a nevető és síró maszkot. A logó színválasztásban a patinásabb hatású sötét lila és szürke jelzi a színház mértékletes műsorpolitikáját. A logó antikizáló hatású színvilágához igazodik a stilizált, régies betűkkel írt színház neve, mely mintegy keretbe zárja a logót.


SZÉKELYUDVARHELY
Tomcsa Sándor Színház
A logó rézmetszetnek is beillene, ugyanis hasonló stílusban ábrázolja a színház épületét. A kép alatt az intézmény nevét olvashatjuk kézírásos, vastagított betűtípussal írva. Alatta a színház szó áll három nyelven, míg legalul a helység neve, Székelyudvarhely látható.


SEPSISZENTGYÖRGY
M Studio
A társulat főleg a mozgásra építi előadásait és ezt a logójuk is tükrözi. Ezen egy stilizált személyt láthatunk, melynek lábából alakul ki az M betű, dinamikus hatást keltve. A fontválasztás is a dinamizmust tükrözi, nincs megszakítás a betűk között, összefonódnak, egyik a másikból íródik tovább.

Osonó színházműhely
Az Osonó főleg hobbiszínészekből – középiskolásokból – áll és a színészi mesterséget próbálja megszerettetni illetve megtanítani tagjainak. Logójuk is ezt az iskolaszellemet idézi: a feketés szín és a kréta effektus az iskolai táblára utal. Látható, hogy az utolsó Ó betű kézzel írott, többször is rá van írva, ami még nyomatékosabbá teszi ezt.

Tamási Áron Színház
A színház logója a pódiumot szimbolizálja rajta két betű szereplővel: „t” és „á”. A színpad elején pedig az intézmény neve olvasható, ahol a színház szó van kihangsúlyozva ugyanolyan betűtípussal, mint amilyennel az előző két betű.


GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Figura Studió Színház
A gyergyói színtársulat a nevében is szereplő figura szóra építi a grafikai megjelenítését. Nonfiguratív állatka/emberke a jelképük, amelyik egy stilizált f betű körül helyezkedik el. A társulat neve kalligrafikus betűtípussal íródott, a többi szöveg (Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós) pedig kisebb méretű talpatlan betűkkel, ezzel is kiemelve a figura szót.


TEMESVÁR
Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A temesvári társulat logója hűen tükrözi az éppen elhúzódó függönyt. A piros és fekete színkombináció utalhat néhány irodalmi műre is. A logó alatt a színház nevét láthatjuk. Az érdekesség az, hogy magyar és román nyelven is is kiírták az állami magyar színházat, a Csiky Gergely nevet meg nagy nyomtatott betűkkel emelték ki.


NAGYVÁRAD
Szigligeti Társulat
Ahogy a legtöbb intézménynél észrevehető, úgy a nagyváradi Szigligeti Társulatnak is a logója az intézmény – jelen esetben a színház épülete – stilizált rajza. Ennek ellenére, úgy gondolom, tetszetős a logó, a szimmetrikusan elrendezett szöveggel együtt. Baloldalt a Szigligeti felirat látható, jobboldalt a Társulat felírat, alattuk pedig piros színű betűkkel a helységnév szerepel.

Oberon csőszínház
A csőszínház neve a logóban szépen tükröződik, ugyanis egy perspektivikus emblémája van. Képzeljük el magunkat mintha egy csőből kifele néznénk és a színpad függönyét látjuk a végén. A logóban megtalálhatók a fő elemek, a színház is, meg a névre utaló cső is.

Kiss Stúdió Színház
Ennek az intézménynek is inkább csak egyéni fejléce van, amit a plakátjain használ. A fejlécben megtalálhatjuk a magyar királyi koronát, a színtársulat nevét illetve a középkorban gyakori vásári komédiás vagy udvari bolond ábrázolását is.

M. M. Pódium Kulturális Egyesület
A nagyváradi egyesület logója egy íródeák fejét ábrázolja. Általában a logót az egyesület nevével együtt használják, mely a Brush Script MT betűtípussal van írva.


ARAD
Aradi Kamaraszínház
Az aradi kamaraszínház logója igazából csak szöveget tartalmaz. A szöveg betűtípusa stencil hatást tükröz, szerintem ez a font jól talál a színház kialakított arculatához. A logóban nincs semmilyen figura vagy más képi elem.


SZATMÁRNÉMETI
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
A társulat logója a színház épületére asszociál. A jobboldalt látható kimagasodás a kupolára emlékeztet, a magas keskeny betűk pedig az oszlopokat juttatják eszünkbe. Sokkal nagyobb hangsúly van fektetve a Harag szóra, mint a társulat nevének többi részére, ezek ugyanis jóval kisebb méretű betűkkel kerültek a logóra.

A felsorolt logók közül, véleményen szerint, csak néhány tükrözi a színház világának színességét, bohémságát. A kreativitás, viszont, meglepő módon a legtöbb logóban felfedezhető. Színek szempontjából, egy-két alkotás kitűnik élénk színévél, például a Kolozsvári Állami Színház. Viszont a logók többségét visszafogott színvilág jellemzi, fekete, barna, piros színárnyalatok. A leggyakrabban előforduló színkombináció az a piros-fekete páros volt.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Hangulatos, régi házak, porták, csűrök, székely kapuk és még sorolhatnánk a hagyományos székely falukép jellemzőit. Sajnos a XXI. század modern hatásai következtében egyre több tájidegen, modern ház épül a székely falvakban. Ma már Csíkban és környékén piros, zöld, sárga, narancs, rózsaszín vagy éppen rikító zöld színű házakat is megfigyelhet az arra látogató. Ahogy a csíkiak mondják: egy ház színe attól függ, hogy azon a napon épp milyen színű festék volt akciós áron az üzletben. Azonban ezek az épületek már korán sincsenek összhangban a Székelyföld jellegzetes, hagyományos építészeti stílusával.

Magyarországi és székelyföldi építészek úgy gondolják, hogy még megmenthető a hagyományos, nemzeti identitást őrző székely falukép. Erről a témáról beszélgettek a fent említett építészek, urbanisztikai felelősök, polgármesterek, a Hargita és Kovászna megyei Tanács képviselői decemberben, Csíkszeredában.

Hargita megye főépítésze, Fülöp Otília szerint, létezik ugyan egy helyi szabályozó kézikönyv, azonban ez csak általánosságokat tartalmaz, nincs előírás arra, hogy ki milyen színre festheti házát vagy milyen anyagot használhat az építkezéshez. A műépítész szerint nemcsak a házak színe, de ezeknek modern formái sem illenek a hagyományos tájba. A megoldás az lenne, ha valamilyen mintát mutatnának, hogy mégis hogyan tervezhet az, aki házat akar építeni úgy, hogy háza megfeleljen a mai igényeknek is, de ugyanakkor beilleszkedjen a hagyományos székely faluképbe is.

„Székelyföld, mint sok más hely Európában is, most azzal néz szembe, hogy bezúdult a piacgazdaság és ezzel mindenféle építészeti divat, miközben a hagyományos épületek pusztulnak, s azt gondoltuk, hogy valamilyen mintát kell mutatni, hogy aki házat akar építeni az a mai igényeknek megfelelően mégis hogyan tervezhet” – magyarázta Ertsey Attila, a budapesti Kós Károly Egyesülés építésze.

“Az épített örökség pedig része az önazonosságnak” – hangzott el a konferencián. Az építészek falukép-védelmi pályázatot is írtak ki ösztönzésül a székely lakosságnak. Bogos Ernő, a Kós Károly Egyesülés építésze elmondta, hogy ezekkel a tervekkel jó példát szeretnének mutatni, miszerint lehet olyan házakat építeni, amelyek egyaránt korszerűek és a hagyományoknak megfelelően épülnek.

„Ezek a régi házak konzerv tömörséggel fogalmaztak meg egy életformát, amire talán páran közülünk hajlandóak öregkorunkba visszatérni, vagy nosztalgiából. Így fenntarthatóak. De a mai igény, tehát a házzal szemben támasztott elvárások, az élettérnek a növekedése teljesen más gondolkodást is megkövetel a házzal szemben.” – nyilatkozta Köllő Miklós gyergyószentmiklósi tervező.

A konferencián elhangzó javaslatokat, megoldásokat egy kiadványban fogják megjelentetni, ami irányadóként lesz használható a székelyföldi önkormányzatok számára az építkezési engedélyek kibocsátásánál.

Forrás: Duna Televízió