Egy stratégiailag jól átgondolt online kampány segítségével a potenciális ügyfelek sokkal költséghatékonyabban érhetőek el, a kampány alatt optimalizálni lehet az egyes eszközöket, hogy azok a lehető legjobb eredményeket produkálják. Ismerve az egyes eszközökre szánt ráfordításokat (legyen szó pénzügyi ráfordításról vagy akár idő ráfordításról, ami pénzre konvertálható), könnyen ki lehet számítani a kampány hozamát.

A fent említett számadatokat statisztikai és analitikai webes alkalmazások segítségével lehet mérni. Az egyik legismertebb ilyen alkalmazás a Google Analytics. A szociális médiában való megosztásokat az AddThis nevű megosztási platformmal lehet nyomon követni, de sok más, hasonló opciókkal rendelkező eszköz létezik.

A Google Analytics-et, ami a Google által fejlesztett és tárolt platform, társítani lehet egy saját szerverre telepített analitikai szoftverrel, mint például az Open Web Analytics, vagy a korlátozottabb és ódivatúbb Webalizer.

Ha több analitikai szoftvert is használunk, szembe kell nézzünk egy, első látásra igen idegesítő ténnyel: az egyes szoftverektől származó statisztikák szinte minden esetben merőben különbözni fognak. Azt, hogy ez miért lehetséges és milyen becslési algoritmusokat és látogatói nyomon követési technológiákat alkalmaznak az egyes alkalmazások, talán egy későbbi bejegyzésben részletezem.

Visszatérve a Google Analytics-re: fantasztikus alkalmazás, nagyon sokat lehetne róla írni, beszélni, de olvasni, dokumentálódni annál is többet. Nem fogom kimeríteni, hogy most mit mutat meg ez az analitikai szoftver, mi mindenre használható, csak annyit mondok el, hogy a napi, heti, havi vagy a felhasználó által megadott időtartamra, megmutatja az oldalletöltések/oldalmegtekintések számát (pageview), látogatások számát (visits), egyedi látogatók (unique visitors) számát – és ezek csak a nagyon alapvető számadatok.

Egy rövid kód hozzáadásával megtudhatjuk, hogy hányszor kattintnak egy adott gombra, például hányszor játszanak le egy videót, hányszor nyomtatnak ki vagy mentenek le egy dokumentumot. De látjuk azt is, hogy honnan érkeznek a látogatók, melyik oldalra érkeznek be, hány oldalt tekintenek meg, mennyi időt töltenek az oldalon vagy melyik oldalon tartózkodnak épp akkor, amikor bezárják azt. És még mindig az alapokról beszélek.
Be lehet állítani célokat (Goals) és böngészési csatornákat (Funnels) amelyek segítségével nyomon lehet követni, hogy egy látogató végigjár egy utat (x oldalról y-ra, y-ról z oldala, így tudni fogjuk, hogy egy látogatás az általunk kívánt cselekvésben végződött vagy sem. Létrehozhatunk haladó statisztikai kimutatásokat, úgynevezett Speciális szegmenseket (Advanced Segments) is, amelyek segítségével percek alatt elénk tárulnak különböző változók kombinációi. Például tudhatjuk, hány kolozsvári látogatónk volt, aki a Google kereső találati listájáról érkezett és 2 percnél többet töltött el az oldalunkon.

Továbbhaladva: azt is tudhatjuk, hogy melyik az a forrás (fizetett hirdetés, saját hírlevél, organikus keresés, más oldalakon elhelyezett banner, szociális médiában közölt link), amelyekből az olyan látogatók érkeznek, akik egy általunk kívánt akciót végrehajtanak (kitöltenek egy kapcsolati ívet, letöltenek egy árajánlatot, megrendelnek egy terméket). Tudjuk melyik források a leghasznosabbak – ezek hatékonyságát tovább növelhetjük, a kevésbé hatékony forrásokat mellőzhetjük, vagy optimalizálhatjuk tenni őket.

A fentiekben csak átfutottam és nagyon vázlatosan mutattam be az online kampányok hatékonyságának mérési lehetőségeit. Érdemes megismerni közelebbről az említett analitikai szoftvereket, kitapasztalni és kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Természetesen mindezt nem lehet elérni az online marketing területén használatos fogalmak és szakszavak jelentésének megismerése és tisztázása nélkül. Ez bizony rengeteg időt igényel és kitartást. Szerencsére ma már nem kell mindenhez értenie a vállalkozónak, hisz vannak ezen a téren jártas szakemberek, akiket ha megfizetnek, elvégzik a munkát helyettük.

H&M divatcég kampánya
Az elmúlt egy hónapban többen használták fel a munkaerő-közvetítő portálokat reklámcélokra. Elsőként a svéd H&M divatcég romániai leányvállalata vetette be ezt a taktikát, a toborzó ügynöksége, az Antal International közreműködésével. Több munkahirdető portálon is feltűntek a vállalat által ajánlott állások. Néhány napra még azt is elérték, hogy a legnagyobb hazai álláskereső portál, az ejobs.ro, főoldalán jelenjen meg a bannerjük. Eddig alapjában véve semmi szokatlan, azonban a banner mellett a főoldal színeit is megváltoztatták a H&M színeire. Itt megjegyezném, hogy ezt a fajta hirdetésmódot nem kifejezetten a reklámért használták, hiszen az állások valósak voltak. Bár kétségtelen, hogy a szokatlan toborzási kampánynak népszerűsítési jellege is volt ez inkább az arculatépítés a branding számlájára írható.

A Milka teheneket szórakoztató kampánya
A H&M-hez hasonlóan a Milka is kihasználja a munkaerő toborzó portálok által nyújtotta lehetőségeket, melyek látogatottsága az egyre mélyülő válság következtében jelentősen megugrott.
Míg a H&M valós állásokat hirdetett meg, addig a Milka nemes egyszerűséggel egy új, természetesen nem létező munkahelyet talált ki: boci szórakoztató. Az állás köré egy teljes koncepciót is kidolgoztak: a történet szerint, ugyanis, létezik az Alpokban egy kis falu, melynek Alpenlachen a neve. Ebben a gyönyörű falucskában élnek azok a tehenek, melyek a legjobb tejet adják a környéken. A vállalat a tehenek mellé alkalmazna szórakoztatókat, hogy mindig jó kedvre derítsék őket. Ha a tehenek jó kedvűek, akkor minden alkalommal finom tejet fognak adni.
Az állást elnyerő személy nemcsak egy kellemes környezetben dolgozhat együtt a bocikkal, hanem ráadásul még megkapja a 10 000 eurós havi fizetését.
„Mi lehet kellemesebb annál, mint az, hogy az Alpokban légy, gyönyörködj a csodálatos természetben és néha egzotikus gyümölcsökből készült koktélt vagy friss vizet vigyél egy szimpatikus bocinak? Ó igen… és mindezért még ráadásnak megkapjad a havi 10 000 eurós fizetésed? Alpenlachen, mint a Mikulás is, minden bizonnyal létezik! Mi láttuk. Ott voltunk.”- meséli Vasile Alboiu, a kampányt készítő reklámügynökség, az OgilvyInteractive kreatív igazgatója.

A kampányt természetesen nemcsak az állásközvetítő portálokon keresztül népszerűsítették, TV szpot, sajtó makett és kültéri plakát is készült belőle. A videó annyira elterjedt az online médiában, hogy néhány nap alatt vírus videóvá vált, melyet előszeretettel küldözgettek tovább a közösségi oldalak felhasználói.

Miért ez a tendencia?
Az egyik ok lehet a válság és az ebből következő növekvő munkanélküliségi ráta. Ilyenkor a munkaközvetítő portálok látogatottsága észlelhetően növekszik, mely által több ezren láthatják a kampányokat. Egy másik magyarázat az árban keresendő. Ezek a kampányok sokkal kevesebbe kerülnek az állásközvetítő portálokon: egy speciális projekttel egybekötött prémium hirdetés sokkal kevesebbe kerül, mint a standard CPI/CPM rendszerben megvásárolt hirdetéshelyek.
Tény, hogy a kampány ideje alatt (amely a jelenben is tart) a Milka csokoládé eladásai érzékelhetően megnőttek, és a svéd H&M vállalat is megtette az első sikeres lépést a román piacra való betöréshez. Az első H&M divatboltot Bukarestben fogják megnyitni az AFI Palace Cotroceni-ben, 2011 tavaszán.

Források:
ejobs.ro
bestjobs.ro
alpenlachen.at
Interbrand
IQads

Identitászavar vagy kampány?

A kampány szpotjában egy amerikai úriember meséli el, hogy megváltoztatták a ROM csokoládé csomagolását csak a románokért. Hogy bárhol lehessen enni a világon és legyen büszke rá a román nép. A csokoládé új szlogenje: „The taste of coolnes”. És hogy miért pont Amerika? Talán azért, mert a ROM csokoládé is az amerikai Cadbury cég tulajdona.

A román blogoszférában nagy port kavart a ROM új arculata. Számos negatív, nemtetszést tükröző véleményt olvashatunk nemcsak blogokon, hanem a közösségi portálokon is. Mindenki a vállalatot szidja, amiért képes volt ilyen dolgot művelni.
A kampányt készítő McCann Erickson reklámügynökség kreatív igazgatója, Adrian Boţan, így nyilatkozott egy sajtóközleményben: „Mindannyian hallottunk az amerikai Álomról és hittünk benne, annak ellenére, hogy nem kérte ezt senki. A románoknak szükségük van erős szimbólumokra, melyek motiválják és inspirálják őket. Ezért a ROM most értük megváltozik: mától új csomagolásban fog megjelenni.” A kampány szakemberei szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a román lakosság körében vita alakuljon ki a román értékek kapcsán.
Tehát mindenképp kampánnyal van dolgunk, aminek elsősorban a figyelemfelkeltés volt a célja.

Facebook kampány az identitásváltás ellen

Az interneten kutakodva, hozzászólások sorát olvasva, nem is a ROM csokival akadt problémájuk a vélemény nyilvánítóknak, hanem inkább Amerikával. A problémát legtöbb esetben nem úgy vetették fel, hogy „milyen eszeveszettek ezek a csoki gyártók, elveszik a MI termékünket és ráraknak egy amerikai zászlót”, hanem inkább ez a kérdés merült fel: „ezek tényleg azt hiszik, hogy valaki megvesz egy olyan terméket, amelyen az amerikai zászló tündököl?”
Akárhogy is merült fel a probléma, beszéltek róla. Rengetegen osztották meg a véleményüket. Így a márka a figyelem központjába került. Sőt odáig fajult a dolog, hogy még Facebookon is kampányoltak az arculatváltás ellen („Vrem ciocolata ROM Autentic înapoi”). Olyan üzenetek olvashatók az oldal falán, mint „vissza szeretnénk kapni ami a miénk” vagy „nem áll jogotokban elvenni tőlünk”. Egy dologra ennek kapcsán még érdemes odafigyelni: a Facebook oldalon jól látható helyen azt olvashatjuk, hogy ennek az oldalnak semmi köze nincs a McCann Erickson ügynökségnek. Talán nincs, talán csak figyelem elterelés végett írták ki. Ezt mindenki döntse el saját magának. Én úgy gondolom, hogy ez is a kampány része.
A videómegosztókon egy érdekes videó terjed, mintegy reakcióként a nem várt változásra. Talán e mögött is a McCann Erickson áll; bár ez csak feltételezés.

Visszatérés?

Tehát láthatjuk, hogy a negatív reklám is jó valamire. Ha nem másra legalább beszélnek róla, lereagálják, és ez jó. Ugyanis pár nappal korábban megjelent a ROM reakciója is az eseményekre.
A ROM csoki újra visszatér, értetek! – áll a csoki gyártó cég hivatalos honlapján. És folyatódik: „aki ellenezte, igazi román” (mármint ellenezte a változást). Az eredeti szpotban szereplő amerikai úriember visszatér egy újabb szpotban azzal a szöveggel, hogy „ne ijedjenek meg a románok. Kering ugyanis a hír, hogy nem tetszik, az amerikai zászlós csomagolás az embereknek. De hát ez csak egy vicc volt” – fejezi be mondanivalóját.

Igen, tényleg csak egy kampány volt, melynek célja az értékfrissítés. Szükség volt rá, ugyanis 1964 óta nem változtatták sem a csokoládé csomagolását, sem az ízét. A figyelemfelkeltést már elérte a kampány, a kérdés már csak az, hogy hogyan fognak módosulni az eladási görbék?

Forrás: puterea.ro

Régen más volt a helyzet

Dédszüleink korában ezek a fogalmak ismeretlenek voltak. Nekik nem volt lehetőségük a Kínából, Hollandiából szállított zöldséget megvásárolni, de nem is volt szükségük rá. A falun élők megtermelték a finom házi zöldségeket, gyümölcsöket, a városon élők meg, a piacokról vásárolták meg a betevőket. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy csak annyit vásároltak, amennyire szükségük volt, igaz nagy választék akkor nem volt. Az étel elfogyasztása után megmaradt dolgokat is felhasználták, például a befőttes üvegeket megtartották a téli konzerválás idejére, vagy a csomagolópapírt újra felhasználták. Mondhatni környezettudatosan éltek, habár ez a fogalom akkor még nem létezett. Nem tudták mi az a környezetszennyezés, de a friss gyümölcsök, zöldségek igazi ízét igen is ismerték. Akkoriban a hús hús volt, nem szója, a tej tej volt, nem vízzel felhígított fehér lötty.

Mi a helyzet manapság?

A technológia fejlődésével és a globalizáció berobbanásával a mindennapi élet rohamosan megváltozott. Nagyszüleink életét már csak történetekből, esetleg fényképekből tudjuk elképzelni. Nemcsak a környezet, de vásárlási szokásaink is megváltoztak. Rengeteg árucikk közül választhatunk, melyek minőségben és árban is eltérőek. A mindennapi betevőt már nemcsak a szomszéd faluban termelő nénikétől szerezhetjük be, hanem Kínából vagy éppen Törökországból. Általában a külföldről hozott áru 20 – 30 %-al olcsóbb, mint a helyi, azonban minőségük nem biztos, hogy eléri a helyi termékekét.

Külföldi vagy helyi terméket válasszak?

Nem szeretném befolyásolni senkinek sem a döntését. Akárhogy döntünk, mindeniknek megvan a maga előnye és hátránya. A messziről jött árunak általában kecsegtető a reklámja és az ára is, a helyi portékának viszont csak ritkán van reklámja és árban is drágább. Lehet, hogy a székely pityóka sárosan van tálalva, amit a piacon vásárolsz, de a kínai krumplit, amit az áruházban szerzel be, zsákokba pakolva, tisztára mosva kínálják. Illetve az sem mindegy, hogy milyen higiénikus környezetben lett termelve, előállítva az illető árucikk.
Fontos tudni, hogy azt az országot tartjuk fent, amelynek termékeit vásároljuk. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynia annak, aki környezettudatosan szeretne élni illetve vásárolni, hogy a távolról hozott árukkal jobban szennyezik a környezetet (a szállítás miatt).

Egyre több projekt törekszik arra, hogy a helyi termékeket népszerűsítse

Kezdeményezések, előadások, fesztiválok keretein belül próbálják hirdetni, hogy a székely sáros krumpli sokkal ízletesebb, mint külföldi társai, vagy a hazai paradicsom egészségesebb, mint a zölden leszedett, szállítás közben érő vagy gázzal érlelt rokonai.
Egyes civil szervezetek, arra szakosodtak, hogy összegyűjtik a helyi termelőket és eladják termékeiket. Ilyen például a Fókusz Öko Központ által kezdeményezett élelmiszer közvetlen értékesítési rendszer. Ennek keretén belül Marosvásárhely környező falvain termelt zöldségeket, gyümölcsöket lehet vásárolni közvetlenül a gazdáktól. A rendeléseket interneten is le lehet adni, az erre a célra létrehozott webkamra.ro oldalon, habár ez még nem teljesen működőképes, tartalom szempontjából hiányos.
Mások zölden közelítik meg a problémát, míg megint mások már a nagykereskedelem adta lehetőségekkel élve értékesítik a vásárlók lakhelyének közelében előállított termékeket. Íme néhány példa ilyen kezdeményezésekre:

Zöld civil kezdeményezés

Zöld Nap Egyesület

Az egyesület szeptember végén indította el a „Vásárolj helyi terméket” kampányát. A kezdeményezés része a három nyelven elérhető kampányfilm is, melyet videó megosztókon, közösségi médiában, helyi televízióban, oktatási intézményekben népszerűsítettek. Az anyagi erőforrások hiányában elkészült kisfilm, a rendezők szerint elsősorban egy kisebb csoportot, a helyi közösséget, célozza meg. Ez kitűnik a film minőségéből és a mondanivalójából is, ezért számos negatív, de pozitív kritikát is kapott.

A kisfilmen kívül a kampány részét képezik a vállalkozói kerekasztal megbeszélések vállalati társadalmi felelősségvállalás témában. Ugyanakkor a szervezők pólókat és gépkocsikra ragasztható matricákat készítettek a kétnyelvű „Vásárolj helyi terméket” felirattal.
„Minőségében azért tartom fontosnak a helyi termékek népszerűsítését, mert ezáltal a meglévő munkahelyek megmaradnak, új munkalehetőségek alakulnak ki és ezáltal a helyi gazdaságot erősítjük meg. De nem elhanyagolandó a környezetvédelem sem, ugyanis a szállítási távolság csökkenése jelentős környezetvédelmi előnnyel jár.” – felelte kérdésemre, Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke.

Kereskedelmi kezdeményezés

Góbé termék

Székelyföldön mindössze fél év alatt vált ismertté a székelyudvarhelyi üzletlánc saját márkája, a Góbé termék. Ennek a projektnek is ugyanaz az alapja, mint az előbb említett Fókusz Öko Központ kezdeményezésnek: összegyűjtik a gazdákat és értékesítik a termékeiket. Tehát egy közösségi összefogást takar. A projekt célja az, hogy alternatívát mutasson a székelyföldi termelőknek, kereskedőknek a globalizáció ellen.
A Góbé termékcsaládban eddig hat kategóriában 19 termelőtől összesen 90 termék kapott helyet. „Nálunk kétfajta megkülönböztetés van a Góbé termékcsaládon belül, az egyik az úgymond kommersz Góbé termék, a másik a prémium kategória, amit úgy neveztünk el, hogy házi jellegű. Itt megpróbáltunk visszatérni a tradicionális ízekhez, gyártási módokhoz. A vajat kézzel köpülik, a tejföl úgy készül, ahogy anno nagymamáink készítették, tehát ez volt a fontosság, hogy visszahozzuk az ízvilágát és enyiben különbözik a multinacionális cégek saját márkás termékeitől.” – véli Boros Csaba, a Merkúr és Szuper üzletláncokat működtető Elan Trio kft. tulajdonosa.
A Góbé termékcsaládot először május 13-án mutatták be a nagyközönségnek a székelyudvarhelyi Tavaszi Vásár keretén belül. Kisebb kampányokkal, de főként fesztiválokon, vásárokon való jelenlétükkel hívják fel a márkára a figyelmet a Góbé termékcsalád képviselői. Legutóbbi vásár melyen a Góbé termékek is jelen voltak, a székelyudvarhelyi Őszi Vásár volt, ahol a stand elnyerte a vásár leglátogatottabb standja címet.

Szakmai civil kezdeményezés

Maros megyei termék (Produs in Mures)

Míg egyes kezdeményezéseken belül kampányolnak, saját márkát védenek le, addig mások kiállításokat rendeznek a helyi termékek népszerűsítésére.
Nemrégiben zajlott Marosvásárhelyen a „Marosi megyei termék” nevű kiállítás is, a Merkur – Egyesület a Haladásért, Fejlődésért és Kereskedelemért (Asociaţia Pentru Progres Dezvoltare şi Comerţ „MERCUR” ) szervezésében. Ennek keretén belül a helyi termelők, gyártók nemcsak termékeiket, de szolgáltatásaikat is bemutatták a nagyközönségnek.
Az egyesület célja az, hogy támogassa, népszerűsítse mindazt, ami elsősorban a Marosi termékekhez, ezek előállításához kapcsolódik.
Az október elején megszervezett három napos rendezvényen szakmai workshopokat tartottak, melyeken külföldi és hazai szakemberek szóltak a hallgatósághoz. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a Maros megyei termékeket a helyi fogyasztókkal, és rávezessék őket arra, hogy külföldi termékek helyett vásároljanak inkább hazait.

Források:
lapszemle.ro
éléstár.hu (1. fotó)

Immár harmadik alkalommal rendezik meg Románia legnagyobb PR konferenciáját, a PR Forumot, melyre ezúttal március 23-24 között kerül sor a bukaresti JW Marriott Bucharest Grand Hotelben. A konferencia két napján a konkrét megoldásoké, praktikus eszközöké, esettanulmányoké, mühelyeké lesz a főszerep.
Milyen új kihívásoknak állít elébe 2010, mi működik, és főként mi nem működik, a mostani kontextusban, ugyanakkor milyen életképes megoldásokkal rukkolnak elő a PR szakemberek – csak néhány a sok téma közül, mely el fog hangzani a konferencián.

Az idei fórum célja bebizonyítani, hogy egy hatékony PR stratégiának van ereje egy vállalkozást a piacon tartani még a jelenlegi gazdasági helyzetben is. Az első napon két sorozat konferenciára és hat szemináriuma fog sorkerülni. Ezeken belül a résztvevők megtudhatják az előadóktól, hogy melyek a PR szakma lehetőségei és kihívásai. A szerzett információk mélyebb elsajátítására a konferencia második napján kerül majd sor egy kommunikációs tréning során, mely a szociális média hatékony használatának mikéntjeit fogja körvonalazni.

“Egy nyitott kapcsolat kiépítése és megőrzése a fogyasztók és a márka között, az egyik legfontosabb része a vállalkozás piacon maradásának. Főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Egy jó PR tervnek sikeresen ötvöznie kell az online tér minden technológiai újítását. A harmadik PR Forum helytálló megoldásokkal, aktuális információkkal, magas szintű stratégiákkal, híres szakemberekkel, többszörösen díjazott vállalatokkal rukkol elő, hogy a résztvevő betekintést nyerhessen mindabba, ami ma a PR szakmát jelenti.” – nyilatkozta Cristian Manafu, a szervező Evensys részéről.

Az esemény keretén belül sor kerül a harmadik Public Relations Report éves kiadvány bemutatására is.
Az idén a szervezők a diákoknak is felajánlták a lehetőséget a konferencián való részvételre, egy versenyen keresztül. Az az 5 diák, aki a legötletesebb kommunikációs tervet fogja elkészíteni a “Let’s do it Romania!” kampánynak, ingyenesen részt vehet a fórum első napján.
A rendezvényen nemcsak a vállalatok, hanem ezek ügyfeleinek részvételére is számítanak a szervezők. Itt megtudhatják, miért olyan fontos ebben a kényes helyzetben is a folyamatos kommunikálás, a kommunikációs stratégiák kialakítása és a közkapcsolati tevékenységek folytatása, olyan neves előadóktól mint: Gabriela Lungu, Ioana Manoiu, Alex Paius, Pascal Beucler, Eliza Rogalski.

Az előadók teljes névsora és a fórum programja megtekinthető a PR Forum 2010 honlapján.

Két évvel ezelőtt, a Tuborg elindította a Zöld Esernyő (Umbrela Verde) környezet felelősségvállalási programot. Ennek vezérelve egyszerű volt: a hangsúlyt a személyes példamutatásra és a kisebb gesztusokra, jóérzésre fektették, melyeknek megtöbbszörözésével jelentős változások érhetők el. A programban fontos szerepet kaptak az önkéntes tevékenységek is.

2009 elején, Alina Bratu, a program koordinátora, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a Zöld Esernyő program keretén belül több megoldást népszerűsítsenek a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ennek következtében szervezték meg annak a karavánnak az elindítását, amely az év során az ország több városába is eljutott: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Konstanca, Mangalia, Sinaia és Bukarest.
A projekt fő célja pozitív példát mutatni a városok lakosainak a környezetvédelem terén, ugyanakkor felkérni őket a környezetük és városuk iránti felelősségvállalásra. A karaván arra hivatott, hogy
• információkat szolgáltasson a lakosoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról
• bátorítsa a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésre
• mozgásba lendítse a lakosokat, hogy ezek részt vegyenek a városuk megtisztításáért szervezett tevékenységekben

Mindenik városban a Zöld Esernyő karaván általában három napot maradt (legtöbbször csütörtöktől szombatig, azonban voltak kivételek is). A szervezőknek fiatal önkéntesek is besegítettek, akik a lakosok közül kerültek ki.

1. Kolozsvár (22 – 25 április)
Első lépésként a fiatal önkéntesek fényképkiállítására került sor, “Zöld Kolozsvár” címmel. Ezután a Radio Zu egyes műsorvezetőivel (Buzdugan és Morar) és egy több mint 60 önkéntesből álló csapattal együtt megtisztították a Bükk erdőt.
Eredmény: több mint 200 zsák hulladék.

2. Temesvár ( 14 – 16 május)
Az eseménybe bekapcsolódtak a Zöld Emberkék is (ld. fotó). Feladatuk az volt, hogy információkat szolgáltassanak a lakósoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról. Az ők segítségükkel került sor az állatkert előtti terület megtisztítására.
Ebben a városban sikerült bevonni a legtöbb önkéntest: több mint 400 személy vett részt a tevékenységekben. A program az Egyesülés Piacon sorra kerülő koncerttel zárult (Keo, Simplu, Direcţia 5), ahol megközelítőleg 20.000 temesvári gyűlt össze.
Eredmény: 500 zsák hulladék.

3. Brassó ( 11 – 13 június)
Ebben a városban “megerősítést” kaptak a szervezők a tevékenységekhez, első nap a Zdob şi Zdub együttes tagjai személyében, akikkel együtt öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, “Nem dobom a szemetet az utcára” felirattal.
Második nap a Zöld Emberkékkel és a Cargo együttes tagjaival elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze a város lakosságától. Az utolsó napon a Simplu együttes és az önkéntesek segítségével a La Iepure zöld területet tisztították meg.
Eredmény: kevesebb zsák szemét összegyűjtése, mint az eddigi városokban.

4. Konstanca ( 2 – 4 július)
Az első napon öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, és segítettek ezeknek megszabadulni az autókban “tárolt” szeméttől. A következő napon a Mandinga együttessel közösen ellátogattak a város néhány negyedébe, ahonnan elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze a lakosoktól.
A konstancai akciót a Kastély körüli napozó terület megtisztításával fejezték be, melyben részt vettek a Sistem és Simplu együttesek és Shachar Shaine, a Tuborg Románia elnöke is.
Eredmény: 35 zsák szemét az autóvezetők gépkocsiiból. 80 zsák, az üdülő turisták által otthagyott szemét, összegyűjtése a napozóról.

5. Mangalia ( 12 – 16 augusztus)
Ezúttal az önkénteseken és a szervezőkön kívül az akcióban részt vett a RoRec Egyesület és a Nutline. A mangaliai Polgármesteri Hivatal segítségével, a városközpontban létrehoztak egy az elektronikai hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására szánt központot. Az elkövetkező 4 napban, a város lakosságát informálták az újonnan kialakított központról.
Az utolsó két napban a mangaliai napozó megtisztítására került sor. Nemcsak összegyűjtötték a szemetet, hanem a Nutline jóvoltából dobozokat osztottak ki a szervezők a turistáknak, az általuk termelt szemét összegyűjtésére.
Eredmény: 297 darab begyűjtött elektronikai hulladék.

6. Sinaia (25 – 27 szeptember)
A karaván részt vett a Sinaia Forever fesztiválon, ahol öntapadós matricákat osztogattak a résztvevőknek. A Zöld Sátornál versenyt rendeztek, ahol a résztvevők “zöld” kérdésekre kellett válaszoljanak, és görkorcsolyákat nyerhettek. Ugyanakkor műanyagpoharakat gyűjtöttek össze a jelenlevőktől, hogy azok “ne a földre, hanem a szemetesbe kerüljenek.” A sátor előtt egy táblát is felállítottak, ahova bárki felírhatta üzenetét a környezethez és a környezetről.
Ebben a városban is összegyűjtötték az elektronikai hulladékokat, és a RoRec Egyesülettel közösen egy állandó begyűjtő központot létesítettek az elektromos és az elektronikai berendezések begyűjtésére.
Eredmény: A 2×2 méteres üzenő táblát teleírták az arrafele látogatók. Egyre több ember dobta a kukákba a szemetet és nem a földre.

7. Bukarest (november – december)

A karaván utolsó napjaiban a szervezők és több mint 50 önkéntes öntapadós matricákat osztottak szét az autóvezetők között. Itt is főként elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze néhány negyedből. Az akció előtti napon az önkéntesek szórólapokat osztottak ki a lakósoknak, és plakátokat ragasztottak ki a tömbházak bejáratához a másnapi eseményt hirdetve. Az gyűjtőakcióban részt vett a Damian and Brothers együttes is, akinek későbbi koncertjére a Zöld Esernyő támogatásával került sor.

Az esemény kiértékelése számokban:
• 15.000 öntapadós matrica kiosztása az autóvezetők számára
• több mint 1.000 zsák szemét összegyűjtése, amiből majdnem 2 tonna műanyag és 13 tonna elektronikai hulladék
• több mint 215.000 személy vett részt a zöld akciókban és a koncerteken
• több mint 900.000 személy hallott a Zöld Ernyő üzenetéről a médiapartnerek által
• jelenleg 765 partner bloggere van az akciónak, akik segítenek eljuttatni másoknak is a felhívást a jóérzésre és a környezet iránti felelősségre
• majdnem 7.000 felhasználó követi a Zöld Esernyőt Facebook-on

Forrás: Umbrela Verde, resposabilitatesociala.ro

A Pepsi Lipton International által, a Lipton Raspberrynek (Málnás Lipton) megrendelt kampány, kapta meg a „2009-es év legjobb bevezető PR kampánya Európában” címet az European Excellence Awards gálán, Bécsben.
A „Támogatom a Málnát” nevű kampányt a „Bevezető” kategóriába nevezték be, nagy-britanniai , ausztriai, német és görög kampányok mellett. A GMP PR ügynökség által lebonyolított kampány alapötlete az volt, hogy a málnát felemeljék a 2009-es év sztárgyümölcse rangra. Ahhoz, hogy felkeltsék az emberek figyelmét a gyümölcs iránt, a kampány ötletgazdái aláírásokat gyűjtöttek, hogy az „Aranymálna Díjak” nevét átváltoztassák „Aranykaktusz Díjak”-ra, hiszen köztudott, hogy az „Aranymálna Díjak”-at a legrosszabb filmek és alakítások kapják. Ezzel a névvel, mintegy befeketítik azt az erdei gyümölcsöt, mely jótékony hatásairól ismert.

„Erős verseny volt. Lehet, hogy a legkeményebb nemzetközi megmérettetés volt, melyen az elmúlt évek alatt részt vettünk. Nagyon sok olyan kampányt neveztek be, amelyeket egyenesen a fogyasztóknak címeztek. Ugyanakkor guerilla-kampányokkal és sok online kommunikációs taktikával is találkoztunk a versenyen. A gazdasági válság hatása érezhető volt a benevezett anyagokon. Látszott, hogy a PR-t nemzetközi szinten átdolgozták, hiszen még legnagyobb hálózatok is a kreativitást részesítették előnyben, most jobban, mint bármikor.” – nyilatkozta Ioana Manoiu, a GMP PR menedzsere.

A „Támogatom a Málnát” nevű kampány bekerült az „Év 10 legjobb PR kampánya” közé, ugyanakkor nevezve volt „A 2009-es év legjobb kampánya” kategóriában is.

Forrás: Web PR

Mintegy 3.500 hangszalag és 600.000 oldal szöveg. Így összegezhetnénk a Szabad Európa Rádió (Radio Europa Liberă) feldolgozatlan dokumentumait, ami a 40 éves kommunizmus alatt szórta adását román nyelven is. A kommunizmus idején, a Szabad Európa nagyobb mértékben volt jelen az emberek életében , mint a pontokra adott kenyér, hús vagy olaj. A Szabad Európát nem adagra adták és a rendszer sem ellenőrizte.
A dokumentumok visszaszerzésére, feldolgozására és Romániába való visszahozatalára az Egyesült Államokból, Liviu Tofan, a Szabad Európa volt aligazgatója, elindította a “Szabad Európa, ITT!” (”Europa Liberă, AICI!”) nevű projektet. A kampány célja, annak a 300.000 Eurónak az összegyűjtése, mely lehetővé teszi, a román nyelvű Szabad Európa archiválását Bukarestben. A projekt 2009. december 1-től kezdődött, üzenete: „Hozzuk haza közösen a történelmet!”.
A projektet a közszolgálati rádió, civil szervezetek, vállalatok és média-trösztök támogatják. A népszerűsítést televízió illetve audió szpotokkal oldották meg, melyeket 65, a kultúra-művészeti élet kiemelkedő személyisége támogat.
A kampány célközönségeit két csoport alkotja: az első az a csoport, aki a kommunizmus idején élt, és a Szabad Európa Rádió fontos szerepet töltött be életében. A második csoportot azok a fiatalok alkotják, akik a kommunizmus után születtek, és akiknek jogukban áll megismerni a közelmúlt történelmét.
Mindazok, akik segíteni szeretnének abban, hogy a történelmet hazahozzák, megtehetik egy SMS küldésével a 8820-as számra, 2 Euró értékben – a szám, 2010 január 30-g áll rendelkezésre a Vodafone, Orange és Cosmote hálózatokban.
„Mihelyt kész lesz az archívum, egy teljes másolatot fogunk kapni belőle, mely a közelmúlt történelmének kutatási folyamatának alapját fogja képezni. Mindezt egy olyan központban képzeltük el, ahol intézményesíthetjük majd a Szabad Európa emlékét –, hogy tulajdonképpen mit is jelentett az embereknek ez a csatorna a 40 év kommunizmus alatt. Mindezt a hallgatóinkkal szembeni tiszteletből tesszük” – nyilatkozta Liviu Tofan.

Forrás: www.100000romani.ro

A ketchupos tasakon egy gyerek alsóteste látható, melynek lába a csomagolás bal alsó sarkában található, ahol ki lehet bontani. Ha a fogyasztó kibontja a tasakot a láb alsó része leszakad, és kiömlik a tasakból a piros ketchup. Eléggé asszociatív élményt nyújthat, és minden bizonnyal emlékezetes kreatív megvalósításnak számít. A ketchupos tasakokat magazinok lapjaira ragasztották be, így juttatták el az egyszerű üzenetet a célcsoporthoz.

„Egy ketchupos tasakot használva mutattuk be, milyen borzalmas egy taposóaknákkal tűzdelt országban élni, és hogy mennyire része a hétköznapoknak ez a borzalom” nyilatkozták a Nick Worthington kreatív-igazgató által szignált kampány szerzői.

A kampányt Arany Oroszlánnal (Gold Lion) díjazták a Sajtó szekció melléklet kategóriában (press – insert medium) a 2006-os Cannes Lions Nemzetközi Reklámfesztiválon.

Források:
TheDieline.com – Package Design
Advertolog.com – Advertising archive
Ads of the World
Read between the Ps