Régen más volt a helyzet

Dédszüleink korában ezek a fogalmak ismeretlenek voltak. Nekik nem volt lehetőségük a Kínából, Hollandiából szállított zöldséget megvásárolni, de nem is volt szükségük rá. A falun élők megtermelték a finom házi zöldségeket, gyümölcsöket, a városon élők meg, a piacokról vásárolták meg a betevőket. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy csak annyit vásároltak, amennyire szükségük volt, igaz nagy választék akkor nem volt. Az étel elfogyasztása után megmaradt dolgokat is felhasználták, például a befőttes üvegeket megtartották a téli konzerválás idejére, vagy a csomagolópapírt újra felhasználták. Mondhatni környezettudatosan éltek, habár ez a fogalom akkor még nem létezett. Nem tudták mi az a környezetszennyezés, de a friss gyümölcsök, zöldségek igazi ízét igen is ismerték. Akkoriban a hús hús volt, nem szója, a tej tej volt, nem vízzel felhígított fehér lötty.

Mi a helyzet manapság?

A technológia fejlődésével és a globalizáció berobbanásával a mindennapi élet rohamosan megváltozott. Nagyszüleink életét már csak történetekből, esetleg fényképekből tudjuk elképzelni. Nemcsak a környezet, de vásárlási szokásaink is megváltoztak. Rengeteg árucikk közül választhatunk, melyek minőségben és árban is eltérőek. A mindennapi betevőt már nemcsak a szomszéd faluban termelő nénikétől szerezhetjük be, hanem Kínából vagy éppen Törökországból. Általában a külföldről hozott áru 20 – 30 %-al olcsóbb, mint a helyi, azonban minőségük nem biztos, hogy eléri a helyi termékekét.

Külföldi vagy helyi terméket válasszak?

Nem szeretném befolyásolni senkinek sem a döntését. Akárhogy döntünk, mindeniknek megvan a maga előnye és hátránya. A messziről jött árunak általában kecsegtető a reklámja és az ára is, a helyi portékának viszont csak ritkán van reklámja és árban is drágább. Lehet, hogy a székely pityóka sárosan van tálalva, amit a piacon vásárolsz, de a kínai krumplit, amit az áruházban szerzel be, zsákokba pakolva, tisztára mosva kínálják. Illetve az sem mindegy, hogy milyen higiénikus környezetben lett termelve, előállítva az illető árucikk.
Fontos tudni, hogy azt az országot tartjuk fent, amelynek termékeit vásároljuk. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynia annak, aki környezettudatosan szeretne élni illetve vásárolni, hogy a távolról hozott árukkal jobban szennyezik a környezetet (a szállítás miatt).

Egyre több projekt törekszik arra, hogy a helyi termékeket népszerűsítse

Kezdeményezések, előadások, fesztiválok keretein belül próbálják hirdetni, hogy a székely sáros krumpli sokkal ízletesebb, mint külföldi társai, vagy a hazai paradicsom egészségesebb, mint a zölden leszedett, szállítás közben érő vagy gázzal érlelt rokonai.
Egyes civil szervezetek, arra szakosodtak, hogy összegyűjtik a helyi termelőket és eladják termékeiket. Ilyen például a Fókusz Öko Központ által kezdeményezett élelmiszer közvetlen értékesítési rendszer. Ennek keretén belül Marosvásárhely környező falvain termelt zöldségeket, gyümölcsöket lehet vásárolni közvetlenül a gazdáktól. A rendeléseket interneten is le lehet adni, az erre a célra létrehozott webkamra.ro oldalon, habár ez még nem teljesen működőképes, tartalom szempontjából hiányos.
Mások zölden közelítik meg a problémát, míg megint mások már a nagykereskedelem adta lehetőségekkel élve értékesítik a vásárlók lakhelyének közelében előállított termékeket. Íme néhány példa ilyen kezdeményezésekre:

Zöld civil kezdeményezés

Zöld Nap Egyesület

Az egyesület szeptember végén indította el a „Vásárolj helyi terméket” kampányát. A kezdeményezés része a három nyelven elérhető kampányfilm is, melyet videó megosztókon, közösségi médiában, helyi televízióban, oktatási intézményekben népszerűsítettek. Az anyagi erőforrások hiányában elkészült kisfilm, a rendezők szerint elsősorban egy kisebb csoportot, a helyi közösséget, célozza meg. Ez kitűnik a film minőségéből és a mondanivalójából is, ezért számos negatív, de pozitív kritikát is kapott.

A kisfilmen kívül a kampány részét képezik a vállalkozói kerekasztal megbeszélések vállalati társadalmi felelősségvállalás témában. Ugyanakkor a szervezők pólókat és gépkocsikra ragasztható matricákat készítettek a kétnyelvű „Vásárolj helyi terméket” felirattal.
„Minőségében azért tartom fontosnak a helyi termékek népszerűsítését, mert ezáltal a meglévő munkahelyek megmaradnak, új munkalehetőségek alakulnak ki és ezáltal a helyi gazdaságot erősítjük meg. De nem elhanyagolandó a környezetvédelem sem, ugyanis a szállítási távolság csökkenése jelentős környezetvédelmi előnnyel jár.” – felelte kérdésemre, Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke.

Kereskedelmi kezdeményezés

Góbé termék

Székelyföldön mindössze fél év alatt vált ismertté a székelyudvarhelyi üzletlánc saját márkája, a Góbé termék. Ennek a projektnek is ugyanaz az alapja, mint az előbb említett Fókusz Öko Központ kezdeményezésnek: összegyűjtik a gazdákat és értékesítik a termékeiket. Tehát egy közösségi összefogást takar. A projekt célja az, hogy alternatívát mutasson a székelyföldi termelőknek, kereskedőknek a globalizáció ellen.
A Góbé termékcsaládban eddig hat kategóriában 19 termelőtől összesen 90 termék kapott helyet. „Nálunk kétfajta megkülönböztetés van a Góbé termékcsaládon belül, az egyik az úgymond kommersz Góbé termék, a másik a prémium kategória, amit úgy neveztünk el, hogy házi jellegű. Itt megpróbáltunk visszatérni a tradicionális ízekhez, gyártási módokhoz. A vajat kézzel köpülik, a tejföl úgy készül, ahogy anno nagymamáink készítették, tehát ez volt a fontosság, hogy visszahozzuk az ízvilágát és enyiben különbözik a multinacionális cégek saját márkás termékeitől.” – véli Boros Csaba, a Merkúr és Szuper üzletláncokat működtető Elan Trio kft. tulajdonosa.
A Góbé termékcsaládot először május 13-án mutatták be a nagyközönségnek a székelyudvarhelyi Tavaszi Vásár keretén belül. Kisebb kampányokkal, de főként fesztiválokon, vásárokon való jelenlétükkel hívják fel a márkára a figyelmet a Góbé termékcsalád képviselői. Legutóbbi vásár melyen a Góbé termékek is jelen voltak, a székelyudvarhelyi Őszi Vásár volt, ahol a stand elnyerte a vásár leglátogatottabb standja címet.

Szakmai civil kezdeményezés

Maros megyei termék (Produs in Mures)

Míg egyes kezdeményezéseken belül kampányolnak, saját márkát védenek le, addig mások kiállításokat rendeznek a helyi termékek népszerűsítésére.
Nemrégiben zajlott Marosvásárhelyen a „Marosi megyei termék” nevű kiállítás is, a Merkur – Egyesület a Haladásért, Fejlődésért és Kereskedelemért (Asociaţia Pentru Progres Dezvoltare şi Comerţ „MERCUR” ) szervezésében. Ennek keretén belül a helyi termelők, gyártók nemcsak termékeiket, de szolgáltatásaikat is bemutatták a nagyközönségnek.
Az egyesület célja az, hogy támogassa, népszerűsítse mindazt, ami elsősorban a Marosi termékekhez, ezek előállításához kapcsolódik.
Az október elején megszervezett három napos rendezvényen szakmai workshopokat tartottak, melyeken külföldi és hazai szakemberek szóltak a hallgatósághoz. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a Maros megyei termékeket a helyi fogyasztókkal, és rávezessék őket arra, hogy külföldi termékek helyett vásároljanak inkább hazait.

Források:
lapszemle.ro
éléstár.hu (1. fotó)

David Drummond a Google alelnöke és egyben jogi igazgatója ma hajnalban a vállalat hivatalos blogján beszámolt a Google-t múlt héten ért Kínából érkező támadásról: jól képzett hekkerek emberjogi aktivisták Gmail-felhasználóit próbálták feltörni. Az esetre a Google bejelentette, hogy nem cenzúrázza tovább a kínai keresőoldalának találatait, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kivonul Kínából.

“A támadás körülbelül 20 vállalatot érintett különböző területekről, mint az internet, gazdaság, technológia, sajtó és kémia.” – nyilatkozta David Drummond. Hozzátette, hogy a Googlenek bizonyítékai vannak, hogy a támadással az emberjogi aktivisták felhasználóit szerették volna feltörni. Az akció nem érte el célját, hiszen a hekkerek, 2 fiók kivételével, nem tudták elérni az üzenetek tartalmát.

Az akció diplomáciai fordulatot vett: az Amerikai Egyesült Államok államtitkára, Hillary Clinton, hivatalos magyarázatot kért Pekingtől. “Magyarázatot várunk a kínai kormánytól” – jelentette be sajtóközleményében Clinton. “Egy modern társadalomban és gazdaságban alapvető dolog, hogy bizalommal tudjunk dolgozni a virtuális térben”, fejtette ki az államtitkár.
Ebben az értelemben, a kínai kormány várja a Google döntését. Drummond a blog bejegyzésben beszámol arról is, hogy a következő hetekben a kínai kormánnyal meg fogják vitatni, hogy milyen alapon működtethetnék a keresőt szűrés nélkül, ha erre egyáltalán van erre esély. A vállalat tudatában van annak, hogy könnyen eredményezhetik a tárgyalások a Google.cn és a Google kínai kirendeltségének bezárását.

Kíváncsian várjuk a tárgyalások végkifejletét: ha a Google kivonul Kínából, anyagi vesztesége nem is lesz olyan alacsony, hiszen a felhasználók számát tekintve a világ legnagyobb piacáról beszélünk. Azt sem kell azonban figyelmen kívül hagyni, hogy A Google-nek Kínában a piaci részesedése 30 % alatt van, míg a kifejezetten kínaiak számára készült, Baidu.com-nak több mint 60 százalékos a részesedése a kínai keresőmotor piacon.

Forrás: ŞtiriROL.ro, Fókusz.ro