Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

KOLOZSVÁR
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A kolozsvári színház nemrég váltott arculatot. Az új logója szürke négyzet, benne egy kisebb sárga szintén négyzet alakú és körülötte írja a színház nevét. A sárga szín itt utalhat a fényekre.


MAROSVÁSÁRHELY
Hahota Színtársulat
A marosvásárhelyi színtársulat (politikai) kabaréiról híres. A humornál, humorosságnál próbál maradni a logóban használt betűtípus is. A piros szín figyelemfelkeltő és serkentő hatású. Az O betűben egy bohócfej is észrevehető, ami szintén a humort jelképezi.

Studió Színház
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen működő Stúdió Színház logója egyszerű, szövegből áll. A Studio felirat véleményem szerint egy aláírásra hasonlít. Alatta nagy nyomtatott betűvel a színház neve látható.

Yorick Studio
A Yorick Studio logóján egy udvari bolond látható, piros-fehér színű kockás sapkával, szemekkel és orral. A sapka két alsó bojtja közt helyezkedik el a Yorick Studio felirat, nagy nyomtatott betűkkel.


KÉZDIVÁSÁRHELY
Kézdivásárhelyi Városi Színház
A kézdivásárhelyi Városi Színház logója 2011 tavaszán került átalakításra. A régi logóból megőrzött reflektorfény két egymásba csúszó fénykarikája viseli az ókori görög színházi szimbólumot, a nevető és síró maszkot. A logó színválasztásban a patinásabb hatású sötét lila és szürke jelzi a színház mértékletes műsorpolitikáját. A logó antikizáló hatású színvilágához igazodik a stilizált, régies betűkkel írt színház neve, mely mintegy keretbe zárja a logót.


SZÉKELYUDVARHELY
Tomcsa Sándor Színház
A logó rézmetszetnek is beillene, ugyanis hasonló stílusban ábrázolja a színház épületét. A kép alatt az intézmény nevét olvashatjuk kézírásos, vastagított betűtípussal írva. Alatta a színház szó áll három nyelven, míg legalul a helység neve, Székelyudvarhely látható.


SEPSISZENTGYÖRGY
M Studio
A társulat főleg a mozgásra építi előadásait és ezt a logójuk is tükrözi. Ezen egy stilizált személyt láthatunk, melynek lábából alakul ki az M betű, dinamikus hatást keltve. A fontválasztás is a dinamizmust tükrözi, nincs megszakítás a betűk között, összefonódnak, egyik a másikból íródik tovább.

Osonó színházműhely
Az Osonó főleg hobbiszínészekből – középiskolásokból – áll és a színészi mesterséget próbálja megszerettetni illetve megtanítani tagjainak. Logójuk is ezt az iskolaszellemet idézi: a feketés szín és a kréta effektus az iskolai táblára utal. Látható, hogy az utolsó Ó betű kézzel írott, többször is rá van írva, ami még nyomatékosabbá teszi ezt.

Tamási Áron Színház
A színház logója a pódiumot szimbolizálja rajta két betű szereplővel: „t” és „á”. A színpad elején pedig az intézmény neve olvasható, ahol a színház szó van kihangsúlyozva ugyanolyan betűtípussal, mint amilyennel az előző két betű.


GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Figura Studió Színház
A gyergyói színtársulat a nevében is szereplő figura szóra építi a grafikai megjelenítését. Nonfiguratív állatka/emberke a jelképük, amelyik egy stilizált f betű körül helyezkedik el. A társulat neve kalligrafikus betűtípussal íródott, a többi szöveg (Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós) pedig kisebb méretű talpatlan betűkkel, ezzel is kiemelve a figura szót.


TEMESVÁR
Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A temesvári társulat logója hűen tükrözi az éppen elhúzódó függönyt. A piros és fekete színkombináció utalhat néhány irodalmi műre is. A logó alatt a színház nevét láthatjuk. Az érdekesség az, hogy magyar és román nyelven is is kiírták az állami magyar színházat, a Csiky Gergely nevet meg nagy nyomtatott betűkkel emelték ki.


NAGYVÁRAD
Szigligeti Társulat
Ahogy a legtöbb intézménynél észrevehető, úgy a nagyváradi Szigligeti Társulatnak is a logója az intézmény – jelen esetben a színház épülete – stilizált rajza. Ennek ellenére, úgy gondolom, tetszetős a logó, a szimmetrikusan elrendezett szöveggel együtt. Baloldalt a Szigligeti felirat látható, jobboldalt a Társulat felírat, alattuk pedig piros színű betűkkel a helységnév szerepel.

Oberon csőszínház
A csőszínház neve a logóban szépen tükröződik, ugyanis egy perspektivikus emblémája van. Képzeljük el magunkat mintha egy csőből kifele néznénk és a színpad függönyét látjuk a végén. A logóban megtalálhatók a fő elemek, a színház is, meg a névre utaló cső is.

Kiss Stúdió Színház
Ennek az intézménynek is inkább csak egyéni fejléce van, amit a plakátjain használ. A fejlécben megtalálhatjuk a magyar királyi koronát, a színtársulat nevét illetve a középkorban gyakori vásári komédiás vagy udvari bolond ábrázolását is.

M. M. Pódium Kulturális Egyesület
A nagyváradi egyesület logója egy íródeák fejét ábrázolja. Általában a logót az egyesület nevével együtt használják, mely a Brush Script MT betűtípussal van írva.


ARAD
Aradi Kamaraszínház
Az aradi kamaraszínház logója igazából csak szöveget tartalmaz. A szöveg betűtípusa stencil hatást tükröz, szerintem ez a font jól talál a színház kialakított arculatához. A logóban nincs semmilyen figura vagy más képi elem.


SZATMÁRNÉMETI
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
A társulat logója a színház épületére asszociál. A jobboldalt látható kimagasodás a kupolára emlékeztet, a magas keskeny betűk pedig az oszlopokat juttatják eszünkbe. Sokkal nagyobb hangsúly van fektetve a Harag szóra, mint a társulat nevének többi részére, ezek ugyanis jóval kisebb méretű betűkkel kerültek a logóra.

A felsorolt logók közül, véleményen szerint, csak néhány tükrözi a színház világának színességét, bohémságát. A kreativitás, viszont, meglepő módon a legtöbb logóban felfedezhető. Színek szempontjából, egy-két alkotás kitűnik élénk színévél, például a Kolozsvári Állami Színház. Viszont a logók többségét visszafogott színvilág jellemzi, fekete, barna, piros színárnyalatok. A leggyakrabban előforduló színkombináció az a piros-fekete páros volt.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

A mozi százéves évfordulója óta intenzív viták zajlottak a filmtudomány és a filmkritika berkeiben a mozi médiumának elkerülhetetlen haláláról, számos filmrajongó szellemben írt cikk jelentette be a mozi végnapjait, és gyászolta egy korszak elmúlását, miközben a médiatudomány új irányzatai olyan fogalmakat hoztak divatba, mint a „remedializáció” , a „médiakonvergencia” vagy a „poszt-média esztétika”. Az ezredfordulóra a médiumok egész „ökoszisztémája” radikálisan megváltozott a hibridizáció és médiakonvergencia folyamatainak hatására. Néhány elméletíró ezért úgy véli, hogy most, amikor a „médium” fogalma végre meghonosodott a kortárs kultúra és művészet körüli diskurzusban, maguk a médiumok már tulajdonképpen megszűntek. A digitális képek minden médiumot magukba olvasztanak, s így azok puszta „kísérteteivé válnak korábbi maguknak”.

Ennek fényében szervezi meg a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szaka a XIII. Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben című konferenciát, melyre 2010 október 22-23 között kerül sor Kolozsváron.  A rendezvény alapvető célja az egyetemeken működő kutatóműhelyek közötti szakmai tapasztalatcsere és az egyetemi hallgatók kutatómunkára való ösztönzése.

A konferencián a következő témakörökhöz kapcsolódva lehet előadásokkal jelentkezni akár elméleti megközelítésben, akár konkrét filmelemzések formájában:
•A médium fogalmának újragondolása a poszt-média korban. A médium sajátosságának kérdése, a remedializáció, a médiakonvergencia, a média archeológia, az intermedialitás és a hibriditás fogalmai a filmjelenségek tanulmányozására vonatkoztatva.
•Változó kontextusok, változó keretek: a mozi rekontextualizációja. Mozgókép a művészeti galériában, a múzeumban, az interneten, stb.
•Ellentmondani az egyetemes filmnyelvnek: a filmes “nyelvjárások”/”anyanyelvi” formák megjelenése a moziban a globalizáció korában (filmek, amelyek helyi nyelvjárásokat, lokális és etnikus sajátosságokat emelnek előtérbe).
•Régi struktúrák új köntösben, halott/”élőhalott” médiumok, amik a mozgókép új formáiban “kísértenek”? Vagy ennek fordítottja: az új médiumok hatása a klasszikus filmműfajokra és a mozi retorikájára. A poszt-média műfajok megjelenése? (Például: a websorozatok, „streamy”-k.)
•A digitálisan reciklált mozi? A remake fogalmának újraértelmezése: a mozi hagyományőrzésének kérdése a digitális korban
•A mozgókép médiumának disszeminációja és hétköznapivá válása: a film intézményes és privát szférái.
•Reflexivitás a poszt-média korban? Filmek, amelyek a mozgóképek változó kontextusára, használatára, formáira reflektálnak (például Atom Egoyan, Michael Haneke, Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf filmjei).

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő egyetemi hallgatók is. Az előadásokra szánt idő: 20 perc, amit egy 10 perces vita követ. A legjobb dolgozatokat a tanszék nemzetközi tudományos folyóiratának különszámában teszik közzé, angol nyelven. A részvételi díj 100 EUR; kedvezményes díj egyetemi hallgatók, PhD hallgatók részére: magyarországiaknak és romániaiaknak: 10 EUR, külföldiek részére: 50 EUR.
Az előadásokkal 2009. július 25-ig lehet jelentkezni a konferencia weboldalán megadott címen.

Forrás: A konferencia weboldala

Ezt a riportot március 29-én mutatta be a TVR (román állami adó) 1-es csatornája, Krónika című műsorában. Az interjúk márciusban készültek Kolozsváron. Érdekes meglátások, ötletek, vélemények kerülnek a nézők elé. Vajon szükség van Kolozsvár márkázására? Ha igen, mivel kellene kezdeni? Milyen ötletek vannak az arculatépítésre? Melyek Kolozsvár értékei, jellemzői, amelyeket a márkázás során meglehet ragadni? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Ferencz Judit, Kötő Zsolt és Bányai Péter kisfilmje.

Forrás: Czika Tihamér

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!

Két évvel ezelőtt, a Tuborg elindította a Zöld Esernyő (Umbrela Verde) környezet felelősségvállalási programot. Ennek vezérelve egyszerű volt: a hangsúlyt a személyes példamutatásra és a kisebb gesztusokra, jóérzésre fektették, melyeknek megtöbbszörözésével jelentős változások érhetők el. A programban fontos szerepet kaptak az önkéntes tevékenységek is.

2009 elején, Alina Bratu, a program koordinátora, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a Zöld Esernyő program keretén belül több megoldást népszerűsítsenek a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ennek következtében szervezték meg annak a karavánnak az elindítását, amely az év során az ország több városába is eljutott: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Konstanca, Mangalia, Sinaia és Bukarest.
A projekt fő célja pozitív példát mutatni a városok lakosainak a környezetvédelem terén, ugyanakkor felkérni őket a környezetük és városuk iránti felelősségvállalásra. A karaván arra hivatott, hogy
• információkat szolgáltasson a lakosoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról
• bátorítsa a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésre
• mozgásba lendítse a lakosokat, hogy ezek részt vegyenek a városuk megtisztításáért szervezett tevékenységekben

Mindenik városban a Zöld Esernyő karaván általában három napot maradt (legtöbbször csütörtöktől szombatig, azonban voltak kivételek is). A szervezőknek fiatal önkéntesek is besegítettek, akik a lakosok közül kerültek ki.

1. Kolozsvár (22 – 25 április)
Első lépésként a fiatal önkéntesek fényképkiállítására került sor, “Zöld Kolozsvár” címmel. Ezután a Radio Zu egyes műsorvezetőivel (Buzdugan és Morar) és egy több mint 60 önkéntesből álló csapattal együtt megtisztították a Bükk erdőt.
Eredmény: több mint 200 zsák hulladék.

2. Temesvár ( 14 – 16 május)
Az eseménybe bekapcsolódtak a Zöld Emberkék is (ld. fotó). Feladatuk az volt, hogy információkat szolgáltassanak a lakósoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról. Az ők segítségükkel került sor az állatkert előtti terület megtisztítására.
Ebben a városban sikerült bevonni a legtöbb önkéntest: több mint 400 személy vett részt a tevékenységekben. A program az Egyesülés Piacon sorra kerülő koncerttel zárult (Keo, Simplu, Direcţia 5), ahol megközelítőleg 20.000 temesvári gyűlt össze.
Eredmény: 500 zsák hulladék.

3. Brassó ( 11 – 13 június)
Ebben a városban “megerősítést” kaptak a szervezők a tevékenységekhez, első nap a Zdob şi Zdub együttes tagjai személyében, akikkel együtt öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, “Nem dobom a szemetet az utcára” felirattal.
Második nap a Zöld Emberkékkel és a Cargo együttes tagjaival elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze a város lakosságától. Az utolsó napon a Simplu együttes és az önkéntesek segítségével a La Iepure zöld területet tisztították meg.
Eredmény: kevesebb zsák szemét összegyűjtése, mint az eddigi városokban.

4. Konstanca ( 2 – 4 július)
Az első napon öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, és segítettek ezeknek megszabadulni az autókban “tárolt” szeméttől. A következő napon a Mandinga együttessel közösen ellátogattak a város néhány negyedébe, ahonnan elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze a lakosoktól.
A konstancai akciót a Kastély körüli napozó terület megtisztításával fejezték be, melyben részt vettek a Sistem és Simplu együttesek és Shachar Shaine, a Tuborg Románia elnöke is.
Eredmény: 35 zsák szemét az autóvezetők gépkocsiiból. 80 zsák, az üdülő turisták által otthagyott szemét, összegyűjtése a napozóról.

5. Mangalia ( 12 – 16 augusztus)
Ezúttal az önkénteseken és a szervezőkön kívül az akcióban részt vett a RoRec Egyesület és a Nutline. A mangaliai Polgármesteri Hivatal segítségével, a városközpontban létrehoztak egy az elektronikai hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására szánt központot. Az elkövetkező 4 napban, a város lakosságát informálták az újonnan kialakított központról.
Az utolsó két napban a mangaliai napozó megtisztítására került sor. Nemcsak összegyűjtötték a szemetet, hanem a Nutline jóvoltából dobozokat osztottak ki a szervezők a turistáknak, az általuk termelt szemét összegyűjtésére.
Eredmény: 297 darab begyűjtött elektronikai hulladék.

6. Sinaia (25 – 27 szeptember)
A karaván részt vett a Sinaia Forever fesztiválon, ahol öntapadós matricákat osztogattak a résztvevőknek. A Zöld Sátornál versenyt rendeztek, ahol a résztvevők “zöld” kérdésekre kellett válaszoljanak, és görkorcsolyákat nyerhettek. Ugyanakkor műanyagpoharakat gyűjtöttek össze a jelenlevőktől, hogy azok “ne a földre, hanem a szemetesbe kerüljenek.” A sátor előtt egy táblát is felállítottak, ahova bárki felírhatta üzenetét a környezethez és a környezetről.
Ebben a városban is összegyűjtötték az elektronikai hulladékokat, és a RoRec Egyesülettel közösen egy állandó begyűjtő központot létesítettek az elektromos és az elektronikai berendezések begyűjtésére.
Eredmény: A 2×2 méteres üzenő táblát teleírták az arrafele látogatók. Egyre több ember dobta a kukákba a szemetet és nem a földre.

7. Bukarest (november – december)

A karaván utolsó napjaiban a szervezők és több mint 50 önkéntes öntapadós matricákat osztottak szét az autóvezetők között. Itt is főként elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze néhány negyedből. Az akció előtti napon az önkéntesek szórólapokat osztottak ki a lakósoknak, és plakátokat ragasztottak ki a tömbházak bejáratához a másnapi eseményt hirdetve. Az gyűjtőakcióban részt vett a Damian and Brothers együttes is, akinek későbbi koncertjére a Zöld Esernyő támogatásával került sor.

Az esemény kiértékelése számokban:
• 15.000 öntapadós matrica kiosztása az autóvezetők számára
• több mint 1.000 zsák szemét összegyűjtése, amiből majdnem 2 tonna műanyag és 13 tonna elektronikai hulladék
• több mint 215.000 személy vett részt a zöld akciókban és a koncerteken
• több mint 900.000 személy hallott a Zöld Ernyő üzenetéről a médiapartnerek által
• jelenleg 765 partner bloggere van az akciónak, akik segítenek eljuttatni másoknak is a felhívást a jóérzésre és a környezet iránti felelősségre
• majdnem 7.000 felhasználó követi a Zöld Esernyőt Facebook-on

Forrás: Umbrela Verde, resposabilitatesociala.ro

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Title

Evian Roller Babies international version

Runtime

1:01

Views

53,404,619

Title

Cadbury Eyebrows (official version)

Runtime

1:01

Views

8,818,512

Title

Phil Collins "Gorilla Drummer" Cadbury Ad (Dairy Milk)

Runtime

1:30

Views

5,636,988

Title

Dove Evolution Parody

Runtime

1:16

Views

3,496,498

Title

7up commercial [banned]

Runtime

0:59

Views

1,113,072

Title

Ford sport Ka - Cat

Runtime

0:39

Views

765,620

Title

Israel - The Holy Land

Runtime

0:43

Views

584,031

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap