A Kommunikációs Olimpiász (Olimpiadele Comunicării) a legfontosabb rendezvény országunkban, olyan fiatalok számára, akik karriert szeretnének építeni reklám, PR vagy intézményes kommunikáció területén. Kreativitás, csapatmunka, szakmai ismeretek, kihívás, ötletek, stratégia, talán ezek a legmegfelelőbb szavak a rendezvény bemutatására.

Évről évre panaszkodnak a romániai kommunikációs piacon a motivált, kreatív, odaadó fiatalok hiánya miatt. Azonban évről évre a Kommunikációs Olimpiász után olyan replikák jelentek meg, miszerint a résztvevő hallgatók gyengén felkészültek, motiválatlanok és a kreativitás terén is hadilábon állnak. Az idén már nem lesz szükség ilyen és hasonló véleményekre, hiszen elmarad a Kommunikációs Olimpiász.
A rendezvény weboldalán található közleményben, a szerevezők a gazdasági válságra hivatkoznak és tudtunkra adják, hogy ez alól nem menekült a kommunikációs piac sem. Ennek következtében nem sikerült kiegyezniük az eddigi partnerekkel, ezért hosszas fontolgatás után, a szervezők úgy döntöttek, hogy a 2010-es Kommunikációs Olimpiász elmarad. Ugyanakkor megígérik, hogy 2011-ben újra lesz megmérettetés, hacsak a piac esetleges fellendülésének következtében nem sikerül megrendezni az idén ősszel.

Nem tudom, hogy mennyibe kerül ennek a rendezvénynek a megszervezése, azt azonban sejtem, hogy nincs több pár ezer eurónál. Figyelembe véve az elmúlt évek partnereit, olyan nevekkel találkozunk, melyeknek éves költségvetésük óriási még a gazdasági válságban is. Nehéz elhinnem, hogy ezeknek a vállalatoknak nehezükre esik támogatni a projektet.

Nem szűnik meg a Kommunikációs Olimpiász, de kimarad egy év. Egy év, melyre több tucat hallgató készült lelkesedéssel, ötletekkel, reményekkel. Ez az esemény a kommunikációs ipar egyik ikonja országunkban, ami a diákoknak szánt rendezvényeket illeti. Az egyik legismertebb esemény volt a hallgatók körében, amely nagy sikernek örvendett.

Úgy hiszem, hogy itt nem az a legnagyobb gond, hogy nem szervezték meg a versenyt, hiszen azt bepótolhatják még, hanem a vállalatok érdektelensége. Ami a kommunikációoktatást illeti, az évek során bebizonyosodott, hogy nagy szükség lenne a vállalatokkal való együttműködésre. Mikor szakmai gyakorlatról szakmai felzárkozásról van szó, a hallgatóknak nagyon kevés az esélyük. Alig találni olyan céget, amely felajánlja a gyakorlatozás lehetőségét, ezért a diákok csak a létező kapcsolataikra szorítkozhatnak a cégek kiválasztásában. Sajnos csak kevesen ültethetik gyakorlatba az egyetemen tanultakat, mert az esetek többségében hazaküldik a diákokat azzal az indokkal, hogy zavarják a szervezet tevékenységét, majd a végén aláírják a szükséges igazolást és néhány információval is szolgálnak majd. Ezek után azt hiszem jogos a kérdés, hogy a 3 év egyetem és 2 év mesteri után miért várnak el a munkaadók jó néhány év tapasztalatot?

Nem szervezték meg az olimpiászt. Hogy miért? Az egyértelműen a közleményből sem derül ki. Csak sejteni véljük, hogy valami nincs rendben és az igazi okok valahol a sorok mögött keresendők. Minden bizonnyal sok diákot sokként ért a hír. Most már nem marad más hátra, mint kivárni a 2011-es rendezvény megszervezésének bejelentését.

Szentes Tünde: Kilenc év Kommunikációs Olimpiász után zsinórban, sokunkat váratlanul ért ez a bejelentés. Tudom, hogy a szervezők csapata jól felkészült szakemberekből áll, akik az idei helyzetből kiindulva kreatív módon is megszervezhették volna az eseményt. Például az idei rendezvény témája lehetett volna a gazdasági válság. A díjakat is kiiktathatták volna, elvégre egy ilyen rendezvényen a szakmai tapasztalat kamatoztatása a legfontosabb. Ami pedig a partnereket illeti, melyik vállalat ne lenne kíváncsi arra, hogy mit talál ki egy csapat diák a vállaltnak a válságból való kilábalására? Személy szerint nem adok nagy esélyeket, hogy még valaha is megrendezésre kerül ez a verseny. Talán más szerevezőkkel, más név alatt… talán…

Forrás: Kommunikációs Olimpiász honlapja

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!

„A kommunikáció minden értelmiségi szakma része kell legyen.” – ezekkel a gondolatokkal indította január 27-én, a marosvásárhelyi Sapientián, dr. Horányi Özséb előadását. A pécsi kommunikáció tanszék alapítója, valamint a Budapesten működő kommunikációs doktori iskola vezetője „Az egyetemi kommunikáció oktatásról” tartott előadást az érdeklődő diákok, illetve tanárok számára.
A témát a Magyarországon folyó oktatás szemszögéből járta körül, remélve, hogy egyes dolgok ráillenek az erdélyi helyzetre is, illetve információkkal szolgálhat a továbbtanulás lehetőségeit illetően.

A szakember előadása első felében, a kommunikációról, mint szakról beszélt a jelenlévőknek. Elmondása szerint a kommunikáció társadalmi alapú felkészítés, ahol elemezni kell megtanítani a diákokat. Azonban a tanulási folyamat is alapvető kérdés, hiszen nagy különbség van a régi rendszer és a bolognai rendszer között:
„Egy olyan világban élünk, ahol 4-5 évenként újra kell tanulniuk a saját szakmájukat. Újra neki kell fogni dolgoknak! Hogyha egy 5 éves képzésben vesznek részt, intellektuálisan nagyon el fognak tudni kényelmesedni. Azt hiszik, most befejezem a dolgom és learatom a gyümölcsöt. Azonban azzal fognak szembesülni, hogy olyan gyorsan változik a világ, de egyébként mindenütt, a kommunikációban még inkább, hogy a megszerzett tudás, az semmit nem fog érni.” – magyarázta Horányi.

Minden bizonnyal egy kommunikáció szakos hallgató számára a legnagyobb kérdés az, hogy hol tud szakmában elhelyezkedni.
Nincs olyan állás, ahol kommunikáció szakos diplomát kérnének, csak olyan helyzet van, hogy valamilyen kommunikációval összefüggő dologra kérnek diplomát. „Ez a tény nagyon csaló, mindenféle szempontból. Csalóka az ügyfélnek, aki nem kapja meg az állást, mert lehet, egy nem kommunikációt végzett személy jobban teljesít. Csalóka a munkaadónak, aki megnézi a kínálatot és a személyes rátermettség alapján dönt. Ez rossz, hiszen a rátermettség mögé nem tud belátni és a valódi felkészültséget nem látja.” – hangzott el az előadásban.
Továbbgondolva ezt a folyamatot, egy kommunikáció szakot végzett személynek minden helyzetben meg kell tudni felelni egy állásinterjún. Ezt akár az egyetemen padjai közt is gyakorolhatnák. Fontos megtanulni állásra jelentkezni – motivációs levelet megírni, megindokolni, hogy miért érdekel az adott állás stb. –, ugyanakkor rátermettnek is kell lenni, és a legfontosabb valami pluszt felmutatni. Mindezeket egy kommunikációt végzett professzionálisan kell művelje.

A társadalomban a hatalom kérdése a kulcskérdés, és a hatalmi viszonyokat a kommunikáció teremti meg. Ezért kommunikációt tanulni és művelni komoly morális felelősség, jelentette ki Horányi. Példának Jürgen Habermast és Niklas Luhmannt hozta fel. Két filozófiát végzett szociológus, akikről azt tartják, hogy átalakították a társadalomról való gondolkozásunkat.

„Mi vagyunk a tégla a kommunikáció a habarcs. Viszont egyik sem mellőzhető az építkezésben.” – fogalmazta meg az előadó zárógondolatait, majd még hozzátette: „A gyakorlatot meg kell tanulni, de hogy mire használjuk, ahhoz már kőkemény egyetemi végzettség kell.”

Az előadás után a jelenlevők kérdéseket tettek fel az előadónak, a kommunikációs doktori lehetőségekről és az egyetemtől való elvárásokról.

A The Group ügynökség, a helyi piac legnagyobb kommunikációs csoportja. Gyors fejlődést tudhat maga mögött, hiszen csak 2005-ben indították el, és most is folytatja terjeszkedését részvények megvásárlása által. A közelmúltban az ügynökség átvette a BrandsOn részvényeinek többségét (51%), felzárkózva így a kommunikáció iparban tevékenykedő vállalatokhoz. A kommunikációs csoportot Szigeti Zoltán és Mihaela Nicola vezeti.

” A BrandsOn-tól átvettünk 51%-ot, de az irányítása továbbra is a partnerünk, Marian Dumitrescu (a BrandsOn vállalat igazgatója) kezében maradt. Nagyszerű szakértő, akivel a múltban is sikeresen együttműködtünk. Rendelkezik a vállalat maradék részvényével és tudjuk, hogy teljes mértékben eleget fog tenni ígéretünknek, miszerint, értékes szolgáltatásokat ajánlunk ügyfeleink számára.” – nyilatkozta Szigeti Zoltán, a The Group elnöke.

A 2003-ban megalakult BrandsOn az alkalmazott marketing és a “terep” kommunikáció területén tevékenykedik. 2008-ban, a Pénzügyi Minisztérium hivatalos adatai szerint, a vállalkozás 5,2 millió eurós jövedelemre és 100.000 eurós nyereségre tett szert. A vállalat portfoliójában olyan ügyfelek neveit találjuk, mint az Unilever, Danone, JTI, Coty, Tchibo, Parmalat, Cosmote. Az ügynökség elképzelt és gyakorlatba ültetett projektjei között a márkanépszerűsítés kampányokat, a fogyasztóknak szánt kampányokat, a “mystery shopper” programokat, promóciós célokra szánt karavánokat, nemzetközi szinten, street-marketing kampányokat és a HORECA-ban való tevékenységet említhetjük.

Az ügynökség új tulajdonosai szerint, 2010-ben, a BrandsOn egy rebrandelésen fog átesni. Ennek következtében az új neve Field:star (kommunikáció és kísérleti marketing) lesz és a kilátások szerint új eszközöket fognak bevezetni a kampányok hatékonyságának mérésére.

A The Group ügynökség jelenleg az első helyet foglalja el a reklámiparban, 109,8 millió eurós jövedelemmel.
“Jövedelem szempontjából egy jó évet zárhatunk 2009-ben. Sok aktív ügyfélre tettünk szert (IKEA, Terapia, Cosmote, Hochland, Henkel, stb.). Ahogy látszik, mi a nyereséget visszafektetjük a fejlesztésbe, a kiterjesztésbe és a vállalat üzletének megerősítésére.” – tette hozzá Szigeti Zoltán.

Forrás: Wall Street

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Title

Evian Roller Babies international version

Runtime

1:01

Views

26,021,805

Title

Cadbury Eyebrows (official version)

Runtime

1:01

Views

5,994,646

Title

Phil Collins "Gorilla Drummer" Cadbury Ad (Dairy Milk)

Runtime

1:30

Views

4,662,049

Title

Dove Evolution Parody

Runtime

1:16

Views

2,831,815

Title

7up commercial [banned]

Runtime

0:59

Views

610,613

Title

Ford sport Ka - Cat

Runtime

0:39

Views

577,878

Title

Israel - The Holy Land

Runtime

0:43

Views

357,392

Title

ki a király? sziget 2008

Runtime

0:21

Views

133,563

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap

Harmadik alkalommal került megrendezésre az Online Business Fórum, melynek November 24-i állomása – Brassó és Pitesti után – Marosvásárhely volt. A Post Privatizare Alapítvány és az Underclick.ro szervezésében sorra kerülő rendezvénynek a Continental Hotel adott otthont. A konferencia célja olyan kézzelfogható megoldások és járható utak bemutatása a vállalati online kommunikációban, amelyek segítségével a kis- és középvállalkozók sikeresebben szállhatnak szembe a gazdasági válsággal. Az internethasználat és az online eszközök előnyeinek a megismertetése révén, nagyobb esélyük van a vállalkozóknak arra, hogy fejlődjenek és érvényesüljenek az adott ágazatokban. A szeminárium során főként a marketing, menedzsment, elektronikus kereskedelem, online vállalkozás területén tevékenykedő szakemberek előadásait halhatták a résztvevők. Az egyes bemutatók során kérdezni lehetett az előadóktól, és sokan éltek is ezzel a a lehetőséggel. A válaszok többnyire konkrét, használható megoldások voltak, ám a felelők nem mulasztották el megjegyezni, hogy igazából úgy deríthető ki hogy, valami működik vagy sem, ha azt gyakorlatba is ültetjük. Online kommunikációs terv, Business 2.0, Pozicionálás és Kommunikáció, Online üzletek és a kommunikáció kapcsolata néhány előadás cím, ami a konferencián elhangzott olyan, az online területen jártas előadoktól, mint Claudiu Gămulescu, Barta Péter, Călin Fusu vagy, Mugur Frunzetti.


A pozicionálás az online (és nemcsak) vállalkozás legalapvetőbb része. Fontos az, hogy az üzlet mögött legyen egy megfelelő történet, ami a sikeres pozicionálás egyik feltétele. A másik elengedhetetlen lénye egy sikeres online vállalkozásnak a kommunikációs terv, amelynek kulcselemei a cél, célközönség és az üzenet.
„Nem létezik egy megadott recept a sikerhez. Ugyanúgy, ahogy minden szakácsnak megvan a maga receptje, úgy az online vállalkozásban is sokféle út van a sikerhez.” – magyarázta Barta Péter, aki tippeket osztott meg a hallgatókkal, melyek által eljuthatunk az ügyfelekhez.
Corina Ciocan az „out of the box” filozófiáról tartott előadásában a kreativitás fontosságát, a határtalan gondolkodást és a szabad cselekvést hangsúlyozta ki. Mindezek alapja az önbizalom, az együttműködés és az interaktivitás, hisz emberekkel és embereknek dolgozol. „Amit mondsz az számít, azonban amit teszel az megkülönböztet” – hangzott el az előadás keretén belül.
A kommunikáció formája teljesen megváltozott az utóbbi években. A rengeteg információ miatt már nem tudjuk kontroll alatt tartani – magyarázta Mugur Frunzetti az online üzletekről szóló előadásában, ahol főként a klasszikus és modern kommunikáció különbségeivel foglalkozott. Ugyanakkor szó esett az online üzletek üzemeltetéséről és a sikerhez vezető tippek sem maradtak el.
Az előadás sorozatot a résztvevőkkel való közvetlen beszélgetés zárta, ahol tanácsokat kérhettek az előadóktól a vállalkozásukkal kapcsolatosan. Az Online Business Fórum előadásainak következtetése: az online vállalkozásban is csináljunk mindent úgy, ahogy az offline vállalkozásban tennénk, csak azzal a különbséggel, hogy használjuk az internet adta lehetőségeket és legyünk napirenden ezek fejlődésével. Mindettől még nem lesz sikeres a vállalkozás, hiszen szükség van vállalkozó szellemre is, de az online rész egy fontos eleme a sikerhez vezető útnak.