A konferencia felvezetőjében Soós Róbert, az Eko Media Group vezérigazgatója, arról beszélt, hogy milyen nehéz megtalálni a közös hangot, a szürke inget, öltönyt viselő vállalkozókkal, amikor az online hirdetési lehetőségekről beszélnek velük. Szerinte minden vállalkozóban ott rejlik egy szimpatikus gengszter, és addig kell beszélgetni velük, amíg ezt a szimpatikus gengsztert meg nem találják. Az Eko Media Group portfoliójába tartozó manna.ro élményportál által is mindenkiben a bohócot keresik, egyrészt az olvasóikban, akik mernek másak lenni, mernek olyan dolgokat kipróbálni, amit mások nem, másrészt a vállalkozókban, akik mernek olyan dolgokat kipróbálni, amit más hülyeségnek tart. Soós a konferencia megszervezésének fő okát a jól ismert közmondással szemléltette: ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Nos, ez pont fordítva történt, mivel a Mohamed szerepében álló szervezők elhívtak minden egyes hegyet.

Mit jelent a reklámhatékonyság a hagyományos, illetve az online marketing esetében?
Farkas Leventétől, a Marketing Iskola alapítójától megtudhattuk, hogy milyen az a kincs, ami nincs, de mégis van, ugyanis előadását a kincskeresés képletével kezdte. Ahhoz, hogy a nem mindennapi tevékenységhez hozzálássunk meg kell találnunk a megfelelő helyszínt, a megfelelő szerszámokat és végül neki kell kezdeni bányászni/ásni. Nincs ez másként az ügyfélszerzéssel sem, amelyért ugyanúgy tenniük kell a kisvállalkozóknak. Ezt követően részletesen kifejtette, hogy honnan származik a bevétel.

Elsőként a terméket/szolgáltatást említette, amely esetében igen fontos a hozzáadott érték. Felhívta ugyanakkor a jelenlevők figyelmét arra, hogy pontosan határozzák meg a vállalkozás saját termékét/szolgáltatását, ugyanis sok esetben óriási félreértések vannak ilyen tekintetben. Példaként az építőanyag-kereskedő céget említette, amelynek a tégla nem a terméke, lévén, hogy az a téglagyár terméke. Minél kisebb a hozzáadott érték, annál sebezhetőbb a vállalkozás, annál könnyebben másolható. Minél gyengébb egy termék, annál jobban meg kell szenvedni az ügyfelekért.

Másodikként a célközönségről beszélt, a piacnak, annak a részéről, amely a vállalkozásunkat érdekli. Szerinte sosem lehet tudni eleget a célközönségről, sosem áll fenn annak a veszélye, hogy elég energiát fordítsunk a potenciális vásárlók megértésére. Millió egy eszköz létezik, amellyel meg lehet tudni pontosabban, hogy mi van a célközönség fejében.

Harmadikként az üzenetről beszélt, amely ha minél több csatornán megy ki a célközönséghez, annál nagyobb esély lesz a bevételre. Hangsúlyozta, hogy olyan üzenetről van szó, ami az adott vállalkozás azon termékéről/szolgáltatásáról szól, ami jó az ügyfeleknek.

Negyedikként a csatornáról beszélt, amelyen az üzenetet továbbíthatjuk a célközönségünk fele. Ehhez tudnunk kell, hogy a célközönségünk milyen csatornákat fogyaszt. A költséghatékony marketing feltétele tehát kizárólag a célközönséghez a megfelelő csatornán eljuttatott olyan üzenet, amely hatásos, ami valóban jó az ügyfél számára és/vagy jobb más ajánlatnál. Ha ezen elemek közül bármelyik gyenge, akkor ellehetetleníti a több vásárló – több profit alapcélkitűzést. Minél jobban uraljuk ezt a négy pontot, annál költséghatékonyabbá tehetjük marketingünket.

A kkv-kra szakosodott tanácsadó szerint a jó marketingesnek nincs véleménye, a jó marketinges tényekből dolgozik, pontosan ezért nem az íróasztal mögül kellene eldönteni, hogy a célközönségnek mi a jó, hanem ezt pontosan kellene tudni.
Azt is elárulta, hogy mitől más a Marketing Iskola a többi versenytárshoz képest, mitől sikerült erdélyi piacvezetővé válni. Előbb hasznos és ingyenes információkkal látja el a kis- és középvállalkozásokat, 15-20 anyagból csak egyben próbál eladni valamit. A legtöbb tanácsadó cég nem válogatja meg az ügyfeleit, bárkivel dolgozna és gyúrja az ajánlatait mint a kis angyal.
Csomortáni Botond kérdésére, hogy képes-e a vállalkozó jól megfogalmazni az üzenetét és egyáltalán neki kell megfogalmazni ezt, illetve kitől kérhet segítséget, egy érdekes párhuzammal replikázott: amíg a májműtétünket sem végeznénk el saját magunknak, addig ne írjuk meg a weboldalunk szövegét vagy az AdWords hírdetéseket sem. A banner hirdetések tervezését is jobb ha szakemberekre bízzuk. Ezzel kapcsolatos tanácsa az, hogy csináljuk azt amihez értünk, és azt igyekezzünk jól csinálni!
A tréner meggyőződése, hogy nincs válság. A kérdés csupán az, hogy ki varázsolja ki a létező piac pénzét a zsebből. Erre a leggyorsabb, leghatékonyabb eszköz az online marketing.

Előadása utolsó felében elárulta a végtelen marketingbüdzsé titkát, amely nagyon egyszerűen hangzik: az összbevétel X%-a árrés, aminek az X%-át mindig, minden körülmények között marketingre kell költeni. Az előadás után a konferencia résztvevői feltehették kérdéseiket, amelyekre közösen próbáltak válaszokat találni a jelenlévők.

Az erdélyi portálok reklámereje: hol és mit érdemes reklámozni?
A második előadó Seer László, tanulmányi okok miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián, így előadását egy videofelvétel segítségével mutatták be a jelenlevőknek.
Prezentációjából az elmúlt évtized változásait vázolta. Egyre tudatosabbak a fogyasztók, ugyanakkor egyre bizonytalanabbak. Az innováció szinte kötelező az egyre brutálisabb versenyben lévő cégek esetében. A korábbiakat helyettesítő technológiák és termékek jelentek meg valamint radikálisan új beszállítási módok.
A hazai magyar online piac vázolása előtt viszonyítási pontként, bemutatta az 1,3 millió lakossal rendelkező Észtországot, amely 881.000, elsősorban nagyvárosi, rendszeres internetezőt számlál, ami 68%-os penetrációt jelent. Az online piacot kiterjedt hírportál-rendszer jellemzi, amelyben minden szegmens megkapja a maga tartalmát. A reklámfelületekért óriási verseny van és két ugrásból mindenki elérhető egy reklámüzenettel.

Ezzel szemben Erdély magyar lakóssága megközelítőleg 1,5 millió – erre vadásznak a hírportálok. Az internet-penetráció kb. 25-30%-os, valamivel az országos átlag alatt, ami a jelenben 35,5% körüli. Ez számszerűsítve 375.000 személyt jelent, amiből 100.000 rendszeres internet felhasználó. Szűkebb pátriánkban nem igazán beszélhetünk versenyről a reklámfelületek esetében és a rendszeres internetezők is csak sok ugrásból érhetők el. Az erdélyi online piac általános jellemzői után bemutatta annak szereplőit, a főbb portálokat. A harc tucatnyi versenyző között folyik, amelyek közül az első kettő a legfontosabb. Az egyik, az Eko Media Group portfoliója (manna.ro, kukker.ro, uh.ro, csh.ro, stb.), a másik, pedig, a Media Net által működtetett oldalak (Transindex, Pénzcsinálók.ro, Egologo.ro, Szótár.ro, stb.). A versenyzők közül még megemlítésre méltó a Erdély Online, a székelyhon.ro, az erdély.ma, a Krónika, a Szabadság, a Nyugati Jelen, a Plusz Portál, a Háromszék, a szatmár.ro, a kolozsvár.info valamint a kakukk.ro. Seer László hozzátette, hogy sok a furfangosság ezen a piacon.

Ahhoz, hogy egy hatékony kampányt tervezzünk, elsősorban tudnunk kell, hogy kinek üzenünk és mit, másodsorban el kell döntenünk, hogy mennyi ideig tesszük ezt. Tekintettel kell legyünk arra, hogy mennyi pénzünk van, és hogyan ütemezzük annak az elköltését. Az online kampány tervezésének első fázisában le kell kérni a rate card-okat, azaz a listaárakat, amelyek tartalmaznak minden lényeges adatot az adott portálon való reklámozás tekintetében, többek között a látogatók jellemzőit, az egyedi látogatók és a letöltések számát valamint a hirdetési tarifákat.

Az üzenet típusa és a költségvetés alapján kell lefoglalni a reklámfelületeket és az olyan paramétereket, mint a megjelenés gyakorisága, a megjelenés helye az oldalon, a nap adott időpontjában, stb. Seer hangsúlyozta, hogy ne csináljunk unalmas kampányokat, mivel az unalmas kampány esetén kicsi a valószínűség arra, hogy megragadjuk az internetező figyelmét. Az is fontos, hogy folyamatosan követni és ellenőrizni kell a kampány eredményeit, úgy a külső statisztikák (amelyekhez a hirdető adminisztrációs felületén férünk hozzá), mint a belső mérések (egy analitikai szoftver, pl. Google Analytics) segítségével.

A videó prezentáció végén ellátta a résztvevő vállalkozókat egy sor jó tanáccsal: Ne görcsöljünk, hisz az online közösség laza. Törekedjünk a portál értékrendjének a megértésére és igazítsuk hozzá a kampányunkat, amennyiben közösek a célcsoportjaink. Mindig lássuk magunk előtt a célcsoport ideális tagját. A kampány céljait ne módosítsuk annak lefolyása közben, ha nagyon muszáj, akkor az üzenetet, a felületeket és a paramétereket lehet változtatni. A kampány után mindig vonjuk le alaposan következtetéseinket, ne csak az érzelmeinkre hagyatkozzunk.

Online marketing az elméleten túl. Esettanulmányok.
A harmadik előadó, a csíkszeredai Szőcs Barna, rövid elméleti bevezető után a téma gyakorlati oldalát mutatta be, néhány esettanulmány segítségével. Előadása első felében a napjainkra oly jellemző kommunikációs zajról beszélt, amely gátol az üzenet továbbításában. Ezt követően a kiváltott hatásról ejtett néhány szót, majd vázolta azokat az elemeket, amelyek ezt a hatást alakítják. Beszélt a szimbólumról, amelyre Freud is a tudattalan rendszer legfőbb kifejezési módjaként tekint, a szóról, amely a márkanév vagy a szlogen képében jelentkezik, a kapcsolatról, ami alatt a céghez vagy termékhez/szolgáltatáshoz társított tartalmakat érti. A szín egy másik elem, amellyel meg lehet ragadni az embereket, de betöltheti ezt a szerepet egy képi megfogalmazás, egy illat vagy egy hanghatás. A figyelem és ezáltal a megfelelő hatás eléréséhez egy széleskörű eszköztár áll rendelkezésünkre, amelyből kiemelhetjük a reklámot, a vásárlásösztönzést, a közkapcsolatokat és az ehhez kapcsolódó társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát vagy a direktmarketinget.

Ezt követően Szőcs bemutatott két modellt, amelyeket alkalmazni lehet az online marketing stratégia kialakításakor. Elsőként az 5M modellről (Mission – Money – Message – Media – Measurement) beszélt, amely a küldetésre, a marketing stratégiában összefoglalt célkitűzésekre; a rendelkezésre álló pénzre, azaz a költségvetésre; az üzenetre, a kiválasztott médiacsatornákra és a legfontosabbra, a tevékenység mérésére terjed ki. A kampány után mindig meg kell nézni, hogy mit csináltunk jól, hogyan szerepelt a kampány a kitűzött célok fényében, melyik rész az, ami jól és melyik az, amelyik kevésbé működött jól. A modell működését az Opel Movano online kampányáról készített esettanulmánnyal szemléltette.

A második modell, amelyet bemutatott az AIDA (Attention – Interest – Desire – Action) volt, amely révén szintén sikeres lehet a marketingkommunikációs tevékenységünk. A modell a figyelemfelhívás lépésével indít, amit valamilyen érdeklődés követ, majd kialakul a termék/szolgáltatás iránti vágy, ami egy akcióban végződik, ami jelentheti azt, hogy az alany vásárol vagy nem. Online marketing esetében létezik egy ötödik lépés, a továbbkattintás vagy továbbmondás (megj: az ún. word of mouse – a word of mouth helyett), amely során meggyőzhetjük ismerőseinket arról, hogy érdemes kipróbálni az adott terméket/szolgáltatást, vagy épp ellenkezőleg, le is beszélhetjük őket erről. Az AIDA modell működését a ROM csokoládé kampányával szemléltette, amely igen költséghatékony volt és nagyon hatásosnak bizonyult.

Mindezek után rátért a saját ügyfeleknek készített kampányok bemutatására. A csíkszeredai gyógyszertárnak készített kampányai közül az ingyenes vércukormérő készüléket beharangozó kampányát említette, valamint a Csíkszereda vérnyomása akciót, amely során több száz csíkszeredai polgárnak mérték meg ingyenesen a vérnyomását, akik cserébe egy 5%-os kedvezményre feljogosító kupont is kaptak. Egy másik ügyfél, a szintén csíkszeredai bowling klub kommunikációjáról is beszélt, amely kapcsán sajtómegjelenéseket generáló sporteseményekről, a különböző profilú cégek közös marketing akcióban való hatékony együttműködéséről valamint a közösségi médián keresztül történő népszerűsítésről beszélt.

Online kampány lépésről-lépésre. Mitől lesz kattintásvonzó a reklámunk?
Az utolsó előadó, Csomortáni Botond, az Eko Media Group kereskedelmi igazgatója, előadásában a tudatos online jelenlét fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hogy ezt szemléltesse, bemutatta a szétválaszthatatlan mesterhármast, akik ha nem működnek együtt, a siker is váratni fog magára. A mesterhármas tagjai meghatározott elvárásokat támasztanak az online jelenlét kulcselemével, a vállalkozó weboldalával szemben. Elsőként ott van a vállalkozó, akinek azt kellene elvárnia, hogy a weboldala hitelesen kommunikáljon, az online jelenléte láthatóbbá tegye a piacon és növekedjen a bevétele az online marketingbe fektetett pénz, idő és energia hatására. A második szereplő a kiadó/reklámügynökség vagy a marketinges/tanácsadó. Neki az lenne az ideális, ha a weboldal egymagában is jól kommunikál, együtt lehet használni különböző online marketing eszközökkel és képes kiszolgálni az általa generált forgalmat. Harmadikként ott van a trióban a webprogramozó/webdesigner, akinek egy gyors, intuitív és funkcionális weboldal az álma. Azt kívánja, hogy a design segítse a tartalmat és legyen stílusa, továbbá az információk a fontosságuk szerint legyenek kibontva. Fontos lenne, hogy ez esetben ne a vállalkozó vagy a programozó nézőpontja érvényesüljön, hanem a potenciális vásárlóé. Ez az alapfeltétele a hatékony online marketingnek.

Ezt követően Csomortáni vázolta a kommunikációs eszközök arzenálját, amelyben, a sok többi között, megtalálható a Facebook, a Google Adwords, az ETARGET, a Twitter, a YouTube és képernyő (display) típusú hirdetések és bannerek. Igyekezett eloszlatni néhányat a képernyőhirdetésekhez legnagyobb tévhitek közül. Nem igaz, hogy egy banner esetében az a jó, ha mindenhol látják, hogy csak így jegyeznek meg valakit és az sem, hogy ez hatékony lenne. Nem kell orrba-szájba hirdetni, mert az csak csődhöz vezethet. Az olvasó figyelmével nem szabad visszaélni, mert hamar megunja a hirdetést és az unalom hamar undorrá fajulhat. Az sem igaz, hogy a diplay hirdetés drága, vagy, hogy olcsóbb lenne AdWords-ban vagy más hálózatokban hirdetni. A másik buktató az, amikor a vállalkozó elhiszi magáról, hogy van annyira kreatív és felkészült, hogy egyedül felépítsen egy marketingkampányt. Aki ilyen téren azt hiszi, hogy ő tudja mi a jó a saját vállalkozásának, mert övé a cég, az téved. A marketing kampány kidolgozásában mindhárom szereplőnek részt kell vennie, úgy a vállalkozónak/cégtulajdonosnak és a Sales House-nak, azaz a kiadónak, mint a reklámszakembernek/reklámügynökségnek.

A kampánytervezés során kell válaszolni a következő kérdésekre: Mi a kampány célja, ki a célcsoport, hol tudjuk a célcsoportunkat elérni, mivel ragadjuk meg a figyelmét és végül, hogyan visszük végig az értékesítési csatornánkon.

A jó és a hatékony banner ismérvei
Az előadás második felében a résztvevők megtudhatták azt is, hogy mitől jó egy banner és mikor hatékony. A jó banner egyszerű, jó statikus kompozícióval rendelkezik, amennyiben animált, annak van funkcionalitása és nem hosszabb 10 másodpercnél, megjelennek rajta a márkaelemek és van link rajta, cselekvésre késztet és végül de nem utolsó sorban nem a tulajdonságokra, hanem az előnyökre összpontosít. Ahhoz, hogy egy banner hatékony legyen először is jónak kell lennie, releváns tartalomkörnyezetben, a megfelelő oldalon kell megjelennie, a megfelelő célcsoportnak, jó pozícióban és a megfelelő variánst kell megjeleníteni, amelyet a kampány indítása előtt teszteltünk. Csomortáni az előadás után magyarországi és amerikai honlapokról letöltött bannereket mutatott be, amelyeket a közönség nagy lelkesedéssel elemzett ki. A hozzászólásokra alapozva, azt állíthatnám, hogy a legtöbb résztvevő hozzáértő profivá alakult át hírtelen vagy csak feltört belőlük az ízig-vérig kritikus.

A konferenciát egy, Soós Róbert által moderált, rövid kerekasztal zárta. Az előadókhoz intézett kérdései által próbálta összefoglalni a konferencia tanulságát. Rákérdezett arra, hogy mi az, amit ők tanultak a pénteki nap során. Arra is kíváncsi volt, hogy mit gondolnak az előadók a konferencia honlapjáról. A kérdezettek nem kerteltek, őszintén véleményezték a látottakat.
A felvezetésben elhangzott célkitűzések látszólag megvalósultak. Azokat a problémákat, amelyeket korábban külön-külön tárgyaltak meg a vállalkozókkal, most sikerült a jelenlévőkkel közösen megbeszélni. Ami a jelenlévő vállalkozók online marketing iránti bizalmatlanságát illeti, meggyőződésem, hogy sikerült többnyire eloszlatni azt. Remélhetőleg a rendezvénynek lesz folytatása és akkor a nyomokban megmaradó kételynek híre-hamva sem marad. Addig nem marad más hátra, mint gyakorolni a vállalkozás színfalai mögött a szimpatikus gengszter szerepét, és olykor-olykor szabadon engedni a mindannyiunkban ott lapuló bohócot.

A Digital 3 Televízió híranyagát megtekintheted az alábbiakban:

A manna.ro beszámolóját elolvashatod itt

Ha kommunikációs diák vagy, már jó úton haladsz. Mindig jó, ha azon a szakterületen végzed tanulmányaidat, melyen később el szeretnél helyezkedni, viszont ez nem meghatározó szempont. Sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést álmaid állására, már az egyetem évei alatt tapasztalatokat kell szerezned. Nézzük, csak mit tehetsz annak érdekében, hogy majd egyetem után ne üres kézzel vágj neki a nagyvilágnak.

1. Érdeklődés
Az már jó pont, ha lelkesedést és szenvedélyt mutatsz a szakma iránt. Az egyetemen tanultakon kívül próbáld meg autodidakta módon fejleszteni magad. Olvass szakkönyveket, esettanulmányokat, blogokat, hozzászólásokat.

2. Önkéntesség

Egy kis elméleti tudással, már elindulhatsz non-profit szervezetekhez kopogtatni, hogy kommunikációs ismereteiddel segítségükre légy. Ajánlom figyelmedbe a PR-Alpha Egyesületet, mely főként kommunikáció szakos diákokért jött létre ezelőtt 5 évvel. Sajnos egy ideje a szervezet aktivitása stagnál, a diákok passzivitása miatt. Viszont ha lenne érdeklődő, aki aktívan tevékenykedne az egyesületben, újra lehetne éleszteni azt.
Az önkéntesség mindig jól mutat a CV-ben, főleg ha még eredményeket is fel tudsz mutatni ebből az időszakból, ugyanakkor te is nagyon sokat tanulhatsz egy-egy ilyen munka során.

3. Diákönkormányzatok
Ha már úgyis ott az egyetem kapuin belül, nyugodtan kopogj be, és vedd ki aktívan a részed a szervezésből, feladatokból. Ebből is csak te jössz ki győztesen, hiszen nemcsak tanulsz ezáltal, hanem kipróbálhatod magad mindenféle jó dologban.

4. PR klub
Mindig jó, olyan személyekkel elbeszélgetni, akiknek ugyanaz az érdeklődési köre, és célja, mint neked. Ha nincs PR klub az egyetemen vagy a környéken, sebaj, alapíts egyet, például az évfolyamtársaiddal. Nem kell nagy dolgokat tennetek, az is elég, ha olvasmányokat beszéltek meg egymással, olvasnivalókat ajánltok egymásnak, együtt dolgoztok ki projekteket vagy együtt neveztek be versenyekre. Azonkívül, hogy jó hangulatuk van ezeknek a találkozásoknak, kapcsolatokra is szert tehetsz, és még tanulsz is. Nem nagyszerű?

5. Rendezvények
Habár helyi szinten még csak néhány kommunikációs rendezvényt szerveznek, érdemes ezekre ellátogatni. Például részt vehetsz a kolozsvári Kommunikációs Napokon vagy a MATUR Nyílt Napokon, a marosvásárhelyi OKOS konferencián, esetleg a csíkszeredai Nyári PR Egyetemen. Ha lehetőséged van, látogass el bukaresti vagy budapesti rendezvényekre is, melyeken a szakma elismert embereitől tanulhatsz.
Egy-egy konferencia, workshop alkalmával rengeteg új dolgot fogsz tanulni, ismereteid bővülnek, és új emberekkel ismerkedhetsz meg, akik később talán még segítségül lehetnek az álomállásod felé vezető úton.

6. Szakmai gyakorlat
Ha választhatsz, a szakmai gyakorlatodat olyan helyen végezd, ahol szakemberektől tanulhatsz. Próbáld úgy végezni a feladataidat, hogy később büszke lehess a gyakorlaton elért eredményeidre.

7. Versenyek
Már erdélyi diákok számára is hirdetnek kommunikációs versenyeket, kiírásokat magyarországi ügynökségek, vállalatok is (például a Kreatív magazin). Viszont, ha nem akadály a román nyelv, akkor hazai versenyekbe is beszállhatsz. Sajnos az utóbbi évben már nem rendezték meg a Kommunikációs Olimpiászt, ami anno a szakma legnagyobb versenyének számított. Helyette azonban találhatsz pályázati kiírásokat. Ezekkel a megmérettetésekkel nemcsak szakmai ismereteidet és kreativitásodat fejlesztheted, hanem befolyásos emberekkel is megismerkedhetsz.

8. Internship
Az internship programok lényege, hogy tágítsd a szakmai látókörödet, rengeteget tanulj, tapasztalatokat szerezz és nem utolsó sorban, hogy új élményekkel gyarapodj. Ha érdekel ez a lehetőség, ajánlom, hogy nézz szét a studentie.ro oldalon, talán találsz magadnak megfelelő programot.

A munkaadó szemszögéből
Tegyük fel, hogy mindent megtettél annak érdekében, hogy ne tapasztalatlanul kerülj ki az egyetem padjai közül. Jól megszerkesztett CV-vel, magabiztosan megindulsz munkát keresni. Ugyanezt teszi az évfolyamtársad is, aki szintén azért adott bele mindent az egyetem évei alatt, hogy meg tudja szerezni álmai állását. Mindketten ugyanahhoz az ügynökséghez adjátok be az önéletrajzotokat. Feltételezzük, hogy a rengeteg jelentkező közül kettőtöket választottak ki, akik megfeleltek az elvárásoknak. CV-tek majdnem egyforma, hiszen mindketten keményen dolgoztatok az egyetem évei alatt. Mi alapján fognak dönteni?
Tereza Tranaka az Oxigen Public Relations ügynökség menedzsere szerint nem létezik két teljesen egyforma jelentkező. A két kiválasztottat először tesztelik, mégpedig úgy, hogy kapnak egy projektet, rendszerint egy PR anyag elkészítését, amit a kidolgozás után be kell mutassanak. Itt a jelentkező írás illetve kommunikációs készségét tesztelik. Nagyon fontos szempont a jelentkezők angol nyelvtudása, ez kötelező a közkapcsolati szakmában. Azonkívül, jelentős szerepet játszanak az úgynevezett puha készségek (soft skills), mint az érzelmi intelligencia, pozitív attitűd, interakciós készségek. Nem utolsó sorban, megemlíti annak a bizonyos kémiának a szükségességét, ami a jelentkező és a munkaadó között kell, hogy létezzen.
A szakember szerint a szakterületen folytatott tanulmányok nem játszanak nagy szerepet a kiválasztásnál, abban az esetben, ha a jelentkező rendelkezik elegendő szakmai tapasztalattal, hiszen az elméleti tudás csak egy bizonyos pontig elegendő.

PR helyi szinten
Országos szinten a PR bölcsője Bukarestben van, így joggal teheted fel a kérdést, hogy te, mint „vidéki”, kitől és honnan tanulhatnál? Először is olvass szakmai könyveket, esettanulmányokat, cikkeket, blogokat, például a Kreatív Online, IQads.ro, Strategic.ro, prweek.com, adage.com, 360prblog.com stb.
Már említettem a PR klub fontosságát, amit akár te is megalapíthatsz az évfolyamtársaiddal közösen, ahol megvitathatjátok a szakma csínját-bínját. Kérdéseiddel, próbálj meg online kapcsolatba lépni bukaresti szakemberekkel például blogon keresztül. Biztos vagyok benne, hogy fognak válaszolni! Nem utolsó sorban, jó, ha tökéletesíted román nyelvtudásodat, hisz ez elengedhetetlen a hazai PR szakmában, még akkor is, ha egy magyar cégnél dolgozol. Tereza Tranaka szerint, ameddig jó vagy a szakmában, bárhol el tudsz helyezkedni, még a fővárosban is.

Hol keressek állást?
Ha már kitapasztaltad azokat a dolgokat, ami diákként kitapasztalható, nekiláthatsz álmaid állásának kereséséhez. A szakember ajánlata az, hogy a PR állásokat ne álláshirdető oldalakon keressük, hanem egyenesen az ügynökségeknél. Készíts egy listát a potenciális ügynökségekkel és írj nekik. Több az esélye, hogy ezzel a módszerrel választ kapsz a leveledre, mintha csak egy CV-t küldenél el nekik.
Amint már említettem, rendezvényeken, versenyeken lehetőséged van találkozni a szakma befolyásos embereivel. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy megismerkedj velük. Talán ezek a kapcsolatok, álláskereséskor segítségedre lesznek.
Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy az önéletrajzod megfelelően legyen megszerkesztve. Erre számos példát találsz a neten. Ha mégis álláshirdető oldalakon keresel állásokat, ne felejts el motivációs levelet íni, amiben őszintén leírod, hogy miért fontos számodra az adott munka.

Láthatod nem könnyű lépések ezek, sok áldozattal, fáradozással, kitartással járnak, de a végén megkaphatod álmaid állását. Fontos megértened, hogy ezt a szakmát csak gyakorlatban, élesben lehet megtanulni, ezért kell, még egyetem alatt szert tegyél némi tapasztalatra.

Forrás: Gomentorhsip

Idén immár második alkalommal kerül megrendezésre az OKOS, azaz online kommunikációs stratégiák, konferencia. Ezúttal a rendezvény témája a márkaépítés és a netes pletykák, de szó lesz még a web kettes környezetről és a visszabeszélőgép koráról is. Az október 22-én sorra kerülő rendezvényről és jövőbeli tervekről kérdeztük Szigeti Szenner Szilárdot, az OKOS egyik szervezőjét:

1. Mi a célotok az OKOS konferenciák szervezésével, mit szeretnétek elérni az OKOS projekttel?
Egy olyan fórumot szeretnénk, ahol a résztvevők hasznos és használható információkhoz juthatnak, többet tudhatnak meg az online kommunikáció és marketing lehetőségeiről. Célunk, hogy mindez közérthetően történjen, és úgy magánszemélyek mint szervezeti vezetők, kommunikációs szakemberek új, és a szakterületükön is hasznosítható információkhoz jussanak.

2. Mi lesz a témája az idei konferenciának?
Szeretnénk hangsúlyt fektetni a márkaépítésre, és a felénk is egyre nagyobb teret hódító netes pletykákban rejlő lehetőségekre.

3. A tavalyihoz képest, miben lesz új az idei?
Sokat tanultunk az első konferencia szervezéséből, kikértük a résztvevők véleményét és ezen tapasztalatokra, illetve javaslatokra építve kezdtük el az idei rendezvény szervezését. Idén talán a legfontosabb változás, hogy hosszabb előadások lesznek, így egy adott témára részletesebben kitérhetünk. Újdonságnak számít a tervezett kerekasztal beszélgetés is, ahol meghívottaink az online lehetőségekről beszélgetnek, illetve megvitatják az érdeklődők által felvetett problémákat, válaszolnak az esetleges kérdésekre.

4. Melyik előadásokat/előadókat emelnétek ki az idei konferenciáról?
Ez esetben úgy érzem minden előadót ki kellene emelnem, hiszen mindannyian elismert szakemberek és kiváló előadók. Elég ha a weboldalunkra küldött rövid kis bemutatkozójukat elolvassuk.

5. Mint szervezőknek, mi a véleményetek az erdélyi kommunikációs piacról?
Van még mit tanulnunk! A hazai kommunikációs piac még gyerekcipőben jár, sok a hiányosság, de bízunk benne, hogy ez gyors ütemben javulni fog, hiszen a konferencia is ezt próbálja elősegíteni.

6. Hogyan látjátok az ötödik OKOS konferenciát?
Öt év alatt valószínűleg az erdélyi kommunikációs piac hatalmas fejlődésen megy keresztül, így remélem majd sokkal több hazai kampányt elemezhetünk a konferencián.
Megpróbáljuk a színvonalat évről évre emelni, és öt év múlva a konferencia egyik központi találkozó helye lesz az online kommunikáció iránt érdeklődőknek Erdélyben.

Április 27-én  második alkalommal kerül sor a TopSocialBrands konferenciára a Biz folyóirat szervezésében a bukaresti Novotel Hotelben. Egy olyan konferenciáról van szó, amely először mutatja be romániai márkák közösségi médiában (social media) használt stratégiáit és az online térben való szereplését , ugyanakkor ami egybegyűjti a romániai online területén tevékenykedő szakembereket.

A konferencián a Vodafone, LG, Microsoft, Starbucks, Pepsi és BCR vállalatok képviselői a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat mutatják be. Hat romániai ismert blogger és online vállalkozó fogja megosztani online munkássága során szerzett tapasztalatait, ugyanakkor szó lesz a szociális média használatáról a mindennapi élet során is.
Az eseményre különösen a marketing, kommunikáció, online területein tevékenykedő szakembereket és a közösségi médiában legaktívabb vállalatok képviselőit várják.
Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint: Bobby Voicu – blogger, Cristian Manafu – közösségi média tanácsadó, Sergiu Biris – a trilulilu.ro alapítója, Eliza Rogalski – a Rogalski Grigoriu ügynökség menedzsere, Daniel Pana - a BCR marketing igazgatója, Bogdan Tataru – a Microsoft Románia marketing vezetője stb.

A TopSocialBrands konferenciát két felmérés előzte meg, ahol megállapították a közösségi médiában leggyakrabban előforduló márkákat: a Biz folyóirat felmérése – ahol online területen tevékenykedő szakemberek voksolhattak – és a ZeListen 2009-ben közzétett információk összesítése.
Azok a márkák, melyek a listákon szerepeltek legalább egyet folytattak a közvetkező online tevékenységek közül: vállalati blog, termék blog, blog kampány, Facebook felhasználó, Facebook oldal, Twitter felhasználó, Twitter kampány, blogger kapcsolatok, rendezvények szponzorálása, kampány a Second Life-ban, Flickr felhasználó, Youtube felhasználó, Wikipédia profil.
A voksok leadásakor figyelembe vették az online tevékenységek népszerűségét és hatását (blog buzz, a média megjelenés, résztvevők száma az eseményeken).

Forrás: Strategic.ro

A mozi százéves évfordulója óta intenzív viták zajlottak a filmtudomány és a filmkritika berkeiben a mozi médiumának elkerülhetetlen haláláról, számos filmrajongó szellemben írt cikk jelentette be a mozi végnapjait, és gyászolta egy korszak elmúlását, miközben a médiatudomány új irányzatai olyan fogalmakat hoztak divatba, mint a „remedializáció” , a „médiakonvergencia” vagy a „poszt-média esztétika”. Az ezredfordulóra a médiumok egész „ökoszisztémája” radikálisan megváltozott a hibridizáció és médiakonvergencia folyamatainak hatására. Néhány elméletíró ezért úgy véli, hogy most, amikor a „médium” fogalma végre meghonosodott a kortárs kultúra és művészet körüli diskurzusban, maguk a médiumok már tulajdonképpen megszűntek. A digitális képek minden médiumot magukba olvasztanak, s így azok puszta „kísérteteivé válnak korábbi maguknak”.

Ennek fényében szervezi meg a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szaka a XIII. Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben című konferenciát, melyre 2010 október 22-23 között kerül sor Kolozsváron.  A rendezvény alapvető célja az egyetemeken működő kutatóműhelyek közötti szakmai tapasztalatcsere és az egyetemi hallgatók kutatómunkára való ösztönzése.

A konferencián a következő témakörökhöz kapcsolódva lehet előadásokkal jelentkezni akár elméleti megközelítésben, akár konkrét filmelemzések formájában:
•A médium fogalmának újragondolása a poszt-média korban. A médium sajátosságának kérdése, a remedializáció, a médiakonvergencia, a média archeológia, az intermedialitás és a hibriditás fogalmai a filmjelenségek tanulmányozására vonatkoztatva.
•Változó kontextusok, változó keretek: a mozi rekontextualizációja. Mozgókép a művészeti galériában, a múzeumban, az interneten, stb.
•Ellentmondani az egyetemes filmnyelvnek: a filmes “nyelvjárások”/”anyanyelvi” formák megjelenése a moziban a globalizáció korában (filmek, amelyek helyi nyelvjárásokat, lokális és etnikus sajátosságokat emelnek előtérbe).
•Régi struktúrák új köntösben, halott/”élőhalott” médiumok, amik a mozgókép új formáiban “kísértenek”? Vagy ennek fordítottja: az új médiumok hatása a klasszikus filmműfajokra és a mozi retorikájára. A poszt-média műfajok megjelenése? (Például: a websorozatok, „streamy”-k.)
•A digitálisan reciklált mozi? A remake fogalmának újraértelmezése: a mozi hagyományőrzésének kérdése a digitális korban
•A mozgókép médiumának disszeminációja és hétköznapivá válása: a film intézményes és privát szférái.
•Reflexivitás a poszt-média korban? Filmek, amelyek a mozgóképek változó kontextusára, használatára, formáira reflektálnak (például Atom Egoyan, Michael Haneke, Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf filmjei).

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő egyetemi hallgatók is. Az előadásokra szánt idő: 20 perc, amit egy 10 perces vita követ. A legjobb dolgozatokat a tanszék nemzetközi tudományos folyóiratának különszámában teszik közzé, angol nyelven. A részvételi díj 100 EUR; kedvezményes díj egyetemi hallgatók, PhD hallgatók részére: magyarországiaknak és romániaiaknak: 10 EUR, külföldiek részére: 50 EUR.
Az előadásokkal 2009. július 25-ig lehet jelentkezni a konferencia weboldalán megadott címen.

Forrás: A konferencia weboldala

A MATUR (Kolozsvári Magyar Marketing-Turizmus) Szakkollégium születésének első évfordulójára kétnapos rendezvénnyel készült: a szakma iránt érdeklődők március 13-án és 14-én első ízben vehettek részt a Marketing Nyílt Napok elnevezésű rendezvényen. Az esemény más szempontból is úttörőnek tekinthető: először nyílt alkalmuk a kolozsvári szakkolistáknak, hogy megismerkedjenek a Budapesti Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) tagjaival, akikkel nemrég testvér szakkollégiumi kapcsolatba léptek.
A hétvége témája a reklám volt, a kapcsolódó programok és 3 meghívott előadó mind ezt a témát járták körbe, különböző megközelítésben. A szombati megnyitó után a két szakkollégium mutatkozott be egymásnak és a nagyközönségnek: a MATUR részéről Suta Anita, a SzISz részéről Berta Zoltán beszélt a szakkollégiumi tevékenységekről.
Ezt követően Seer László, a Transindex marketingigazgatója tartott előadást Legújabb testrészünk és a reklám: a mobilreklámpiac anatómiája címmel. Rámutatott az okos telefonok gombaként való terjedésére, és a bennük rejlő hatalmas reklámlehetőségre. Megtudhattuk továbbá, hogy manapság több embernek van telefonja, mint tévéje, ezért a telefonreklámokkal sokkal nagyobb tömeget lehet elérni, mint TV-reklámokkal. Így fontos szerepet töltenek be a mobilreklámpiacon a bluetooth alapú hirdetések, amelyek a telefonunkba épített bluetoothon keresztül szolgáltatnak helyfüggő információkat, például a szomszédos utcában levő mozi programjáról.

A második előadás címe A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények reklámtevékenységére, amelyet Kelemen Zoltán mutatott be a Transilvania Bank részéről. Tőle megtudtuk, hogy a válság hatására a bankok sokkal kevesebbet költenek reklámokra, kivéve az online teret: itt a reklámokra fordított pénzösszeg a válság hatására sem csökkent. Arról szólva, hogy milyen oldalakon érdemes reklámozni, az előadó említést tett a romániai internet felhasználók által leglátogatottabb weboldalakról. Megtudtuk, hogy ez nem más, mint a hi5.com, román oldalak közül pedig a trilulilu.ro.
A délután folyamán filmvetítésre került sor: a résztvevők megismerhették a legendás testvérpáros, a Puma és az Adidas történetét. Ezután egy félórás összeállítás következett humoros és kreatív reklámokból, és, hogy még inkább ellazuljanak a kedélyek, a szervezők játékra buzdították résztvevőket. A jelenlevők 3 fős csapatokat alkotva összemérhették reklámismeretüket, és kiélhették kreativitásukat reklámszövegek fogalmazásában. A szombati program hajnalig tartó bulival zárult a Soul Clubban.
Vasárnap, a rendezvény utolsó felvonásaként dr. Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció Kar tanszékvezetője tartott érdekes és szórakoztató előadást Mitől jó a reklám? címmel. Választ keresve a címben megfogalmazott kérdésre, kielemezte a reklámok pozitívumait és negatívumait, majd, néhány sikeres reklámspot megtekintése után a közönség reklámszókincse egy új kifejezéssel bővülhetett: tudniillik a sikeres reklámok manapság nem azért sikeresek, mert nagyon kézenfekvőek, érthetőek és logikusak, hanem egyszerűen mert feelingesek. Következtetésként elmondható, hogy nincs egy konkrét recept a jó reklámokra. Egy reklám akkor jó, ha alig várjuk, hogy még egyszer megnézhessük.
Ugyanez érvényes az egész nyílt napokra: jó volt, mert alig várjuk, hogy még egyszer megszervezhessük. Boldog Születésnapot, MATUR!

Immár harmadik alkalommal rendezik meg Románia legnagyobb PR konferenciáját, a PR Forumot, melyre ezúttal március 23-24 között kerül sor a bukaresti JW Marriott Bucharest Grand Hotelben. A konferencia két napján a konkrét megoldásoké, praktikus eszközöké, esettanulmányoké, mühelyeké lesz a főszerep.
Milyen új kihívásoknak állít elébe 2010, mi működik, és főként mi nem működik, a mostani kontextusban, ugyanakkor milyen életképes megoldásokkal rukkolnak elő a PR szakemberek – csak néhány a sok téma közül, mely el fog hangzani a konferencián.

Az idei fórum célja bebizonyítani, hogy egy hatékony PR stratégiának van ereje egy vállalkozást a piacon tartani még a jelenlegi gazdasági helyzetben is. Az első napon két sorozat konferenciára és hat szemináriuma fog sorkerülni. Ezeken belül a résztvevők megtudhatják az előadóktól, hogy melyek a PR szakma lehetőségei és kihívásai. A szerzett információk mélyebb elsajátítására a konferencia második napján kerül majd sor egy kommunikációs tréning során, mely a szociális média hatékony használatának mikéntjeit fogja körvonalazni.

“Egy nyitott kapcsolat kiépítése és megőrzése a fogyasztók és a márka között, az egyik legfontosabb része a vállalkozás piacon maradásának. Főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Egy jó PR tervnek sikeresen ötvöznie kell az online tér minden technológiai újítását. A harmadik PR Forum helytálló megoldásokkal, aktuális információkkal, magas szintű stratégiákkal, híres szakemberekkel, többszörösen díjazott vállalatokkal rukkol elő, hogy a résztvevő betekintést nyerhessen mindabba, ami ma a PR szakmát jelenti.” – nyilatkozta Cristian Manafu, a szervező Evensys részéről.

Az esemény keretén belül sor kerül a harmadik Public Relations Report éves kiadvány bemutatására is.
Az idén a szervezők a diákoknak is felajánlták a lehetőséget a konferencián való részvételre, egy versenyen keresztül. Az az 5 diák, aki a legötletesebb kommunikációs tervet fogja elkészíteni a “Let’s do it Romania!” kampánynak, ingyenesen részt vehet a fórum első napján.
A rendezvényen nemcsak a vállalatok, hanem ezek ügyfeleinek részvételére is számítanak a szervezők. Itt megtudhatják, miért olyan fontos ebben a kényes helyzetben is a folyamatos kommunikálás, a kommunikációs stratégiák kialakítása és a közkapcsolati tevékenységek folytatása, olyan neves előadóktól mint: Gabriela Lungu, Ioana Manoiu, Alex Paius, Pascal Beucler, Eliza Rogalski.

Az előadók teljes névsora és a fórum programja megtekinthető a PR Forum 2010 honlapján.

ÚJ MÉDIA – TEREK, ez volt a címe az idei ÚJ MÉDIA KONFERENCIÁ-nak. Első látásra felmerülhet az olvasóban a kérdés: mi köze az új médiának a terekhez? Mi az, ami közös bennük? „Azokról a terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó, amelyeket eddigi emberi történelmünk során kialakítottunk: az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól.” – állt a rendezvény beharangozójában. Tovább haladva olvashatjuk: „Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek (jelentésekkel telített helyek).” Láthatjuk, hogy a virtuális valóság által kapcsolódik össze az új média és a terek fogalma.  A 2010-es ÚJ MÉDIA KONFERENCIA közel 30 előadója ezt a kapcsolatot járta körbe különböző tematikájú előadásokkal.

A Tér-alakzatok szekción belül előadásokat hallhattunk a városi terek transzformációiról, a tér rendszervező fogalmainak újraértelmezéséről, a Spacial turn-ről és a nyilvánosságról. Dr. Pólya Tamás előadása révén betekintést nyerhettünk a digitális játszóterek értékei és normái közé is.  A videójátékokról szóló előadásban a szerző ezek használatának folyamatát igyekezett felmérni, ahol szó volt a számítógépes játékok során megjelenített értékekről és viselkedési mintákról is.

A következő szekciók a hálózatok köré szerveződtek. Itt beszámolókat hallhattunk néhány olyan kutatásról melyben adott csoportok média és internetfogyasztását vizsgálták. Dr. Pletl Rita a digitális “bennszülöttek” média-szövegértési képességének színvonalát mutatta be. További kutatási témát képezett az erdélyi magyar diákok médiafogyasztása vagy a net-generáció elhelyezkedési lehetőségei a munkaerőpiacon.

Dr. Fehér Katalin előadása a web 2.0 köré szerveződött, a Nike+ weboldalát mutatta be, melynek elvei az „itt és most”, valamint a reális-virtuális participáció, mely újra kommunikálható. A további előadások az online navigáció és a mentális tér kapcsolatáról, a mediatikus térben való nyelvhasználatáról és anyanyelvről szóltak. Herendy Csilla előadásából kiderült, hogy míg az internet megjelenésével olyan szavak terjedtek el, mint a navigálás, szörfözés, mára már a web 2.0 esetében is metafórákról beszélhetünk: webkikőtő, hírhordalék, spájzolás, webdzsungel.

Soós Róbert előadásában a manna.ro portálról beszélt, pontosabban a web 2.0-ás tartalmak integrálásáról a tartalomszolgáltatásba. Elmondta, hogy a manna.ro hamarosan megújul. Az új struktúrával valójában csak követni próbálják majd az index.hu és az origo.hu magyarországi portálok által felállított trendeket.

A digitális térváltozatok szekció keretén belül Fülöp Lóránd az örökös kérdésre próbált választ találni: Miért is van szükségünk egy újabb számítógépre, ha lényegében ugyanarra használjuk, mint öt évvel ezelőtt? Így esett szó a táv-bérelt számítógép fogalmáról, mely a jövőben minden bizonnyal képes lesz legyőzni a térbeli és időbeli határokat. Az előadó nem elméleteket állított fel arról, hogy milyen lesz a jövőbeli számítógép, hanem egy magot próbált a hallgatóság fejében elültetni, hogy mindenki maga gondolja majd tovább ezt.

A konferencia második napján az első szekció a konstrukciókról és kihívásokról szólt. Tóth Ákos előadásában a szellemi tulajdon védelmének szerepéről és alkalmazásáról beszélt, melyet az új médiatérben, az Európai Unióban vizsgált. A szekción belül szó volt az örökségkonstrukcióról, mint turisztikai téralakításról és a digitális szövegkiadásról, mint szakmai kommunikációs térről.

Az utolsó szekció, web-rend, web-tér, keretén belül, a webes felületekről hallhatunk érdekes gondolatokat dr. Ármeán Otília előadásában. A webes felületeken jelentkező szintaktikát, rendet, logikát retorikai fogalmak tisztázásával közelítette meg az előadó. A konferenciát határterületekről, virtualitásról, a kép-előttes térről szóló előadások zárták.

A konferencia ideje alatt az érdeklődők megtekinthették Az én első számítógépem / A mi első számítógépünk című kiállítást. A lakósoktól összegyűjtött régi, még működő számítógépek közt volt Rosytelex és régi laptop is, melyek még a ’80-as években adtak ki. A látogatók vallomásokat és interjúkat is olvashattak a számítógépek tulajdonosaitól.

A Post Privatizare Alapítvány szervezésében, 2009 december 10-én sor került a Business Ethics 360° nevű rendezvényre, a bukaresti Athenee Palace Hilton Hotelben. Etika az üzleti életben – ez volt a rendezvény fő szervezőelve, melynek keretén belül olyan előadásokat mutattak be, melyek a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR), az üzleti élet átláthatóságáról, a jó hírnévről, a közösségben való tevékenységről szóltak.
A szervezők szerint azért volt szükség egy ilyen jellegű rendezvény megszerzésére, mert elfogadhatatlanok azok a sztereotípiák, melyek szerint Romániában nem beszélhetünk az üzleti életben etikáról, vagy ha igen, akkor is ellentmondásosak ezek a fogalmak.
A Business Ethics 360° keretén belül lehetőség adatott a résztvevőknek ötleteik megvitatására, és olyan megoldások keresésére, melyek a vállalkozásuk etikai életében hasznosak lehetnek.

A rendezvény fénypontja Stephen Young, neves amerikai előadó, a Caux Round Table igazgatója, volt, aki a modern kapitalizmusról beszélt, kapcsolatba hozva azt a jelenlegi gazdasági válsággal, avagy „Út, az üzleti etika felé”.
A második előadást Daniela Nemoianu, a KPMG, tanácsadói cég koordinátora tartotta „Építsük meg az etika és szolgálatkészség kultúráját” címmel.
A rendezvény második felében az előadók már gyakorlatiasabb módszerekről beszéltek. Stephen Young előadásában azt magyarázta, hogy mennyire fontos kialakítani nagy vállalkozásoknál egy CSR szakosztályt, aminek feladata meghatározni a vállalat CSR programját, továbbá az ilyen nemű projektek és kampányok lebonyolítása. Ugyanakkor fontos, hogy tudassuk ezeknek az eseményeknek az eredményeit a nagyvilággal is – hangzott el Magdalena Stoian előadásában, aki az éves CSR beszámolókról beszélt.
Ahogy általában a vállalatok rendelkeznek egy viselkedési kóddal, ugyanúgy rendelkezniük kellene egy etikai kóddal is. A kettő nem tévesztendő össze: míg az egyik a szakmai normákról szól, az utóbbi az erkölcsi normákat foglalja magában – hangzott el Tiberiu Moisa, a Transilvania Bank igazgatójának előadásában.
Az előadások után a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak és tanácsokat, ötleteket kérhettek vállalkozásukkal kapcsolatban.

„Fontos, hogy beiktassuk vállalatunkba az etikát és felelősséget vállaljunk úgy környezetünkért, mint a közösségért, melyben tevékenykedünk.” – vonta  le az előadások tanulságát Barta Péter, a Post Privatizare Alapítvány elnöke. Megígérte, hogy a közeljövőben is fognak szervezni hasonló rendezvényeket, melyeknek témája az üzleti etika és a vállalati társadalmi felelősségvállalás lesz, hiszen Romániában ezek még gyerekcipőben járnak és fontos, hogy mihamarabb változtassunk a fent említett sztereotípiákon.

Harmadik alkalommal került megrendezésre az Online Business Fórum, melynek November 24-i állomása – Brassó és Pitesti után – Marosvásárhely volt. A Post Privatizare Alapítvány és az Underclick.ro szervezésében sorra kerülő rendezvénynek a Continental Hotel adott otthont. A konferencia célja olyan kézzelfogható megoldások és járható utak bemutatása a vállalati online kommunikációban, amelyek segítségével a kis- és középvállalkozók sikeresebben szállhatnak szembe a gazdasági válsággal. Az internethasználat és az online eszközök előnyeinek a megismertetése révén, nagyobb esélyük van a vállalkozóknak arra, hogy fejlődjenek és érvényesüljenek az adott ágazatokban. A szeminárium során főként a marketing, menedzsment, elektronikus kereskedelem, online vállalkozás területén tevékenykedő szakemberek előadásait halhatták a résztvevők. Az egyes bemutatók során kérdezni lehetett az előadóktól, és sokan éltek is ezzel a a lehetőséggel. A válaszok többnyire konkrét, használható megoldások voltak, ám a felelők nem mulasztották el megjegyezni, hogy igazából úgy deríthető ki hogy, valami működik vagy sem, ha azt gyakorlatba is ültetjük. Online kommunikációs terv, Business 2.0, Pozicionálás és Kommunikáció, Online üzletek és a kommunikáció kapcsolata néhány előadás cím, ami a konferencián elhangzott olyan, az online területen jártas előadoktól, mint Claudiu Gămulescu, Barta Péter, Călin Fusu vagy, Mugur Frunzetti.


A pozicionálás az online (és nemcsak) vállalkozás legalapvetőbb része. Fontos az, hogy az üzlet mögött legyen egy megfelelő történet, ami a sikeres pozicionálás egyik feltétele. A másik elengedhetetlen lénye egy sikeres online vállalkozásnak a kommunikációs terv, amelynek kulcselemei a cél, célközönség és az üzenet.
„Nem létezik egy megadott recept a sikerhez. Ugyanúgy, ahogy minden szakácsnak megvan a maga receptje, úgy az online vállalkozásban is sokféle út van a sikerhez.” – magyarázta Barta Péter, aki tippeket osztott meg a hallgatókkal, melyek által eljuthatunk az ügyfelekhez.
Corina Ciocan az „out of the box” filozófiáról tartott előadásában a kreativitás fontosságát, a határtalan gondolkodást és a szabad cselekvést hangsúlyozta ki. Mindezek alapja az önbizalom, az együttműködés és az interaktivitás, hisz emberekkel és embereknek dolgozol. „Amit mondsz az számít, azonban amit teszel az megkülönböztet” – hangzott el az előadás keretén belül.
A kommunikáció formája teljesen megváltozott az utóbbi években. A rengeteg információ miatt már nem tudjuk kontroll alatt tartani – magyarázta Mugur Frunzetti az online üzletekről szóló előadásában, ahol főként a klasszikus és modern kommunikáció különbségeivel foglalkozott. Ugyanakkor szó esett az online üzletek üzemeltetéséről és a sikerhez vezető tippek sem maradtak el.
Az előadás sorozatot a résztvevőkkel való közvetlen beszélgetés zárta, ahol tanácsokat kérhettek az előadóktól a vállalkozásukkal kapcsolatosan. Az Online Business Fórum előadásainak következtetése: az online vállalkozásban is csináljunk mindent úgy, ahogy az offline vállalkozásban tennénk, csak azzal a különbséggel, hogy használjuk az internet adta lehetőségeket és legyünk napirenden ezek fejlődésével. Mindettől még nem lesz sikeres a vállalkozás, hiszen szükség van vállalkozó szellemre is, de az online rész egy fontos eleme a sikerhez vezető útnak.