Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Az Európai Unió bizottsága tegnap hivatalosan is bejelentette az EU ökológiai logópályázatának eredményét. A bizottság képviselői szerint, az utóbbi két hónapban, közel 130 000 személy vett részt az internetes szavazásban, melynek során három döntős közül választották ki a nyertes lógót. A győztes egy németországi egyetemista, Dusan Milenkovik, akinek az „eurolevele” a szavazatok 63 %-át kapta meg.

A lógó feltüntetése 2010 június 1-től kezdődően lesz kötelező az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat teljesítő, valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében. Az „eurolevél” mellett más regionális-, nemzeti vagy magán lógókat is fel lehet majd tüntetni a csomagolásokra. Az elkövetkező hetekben módosítják majd a biogazdálkodásról szóló rendeletet is, így annak egyik melléklete kiegészül az új lógóval.

A győztes projekt, amelyen zöld háttér előtt a levelet formáló EU-csillagok láthatók, egyértelmű jelentést hordozó szimbólum: egyszerre idézi fel a természetet és Európát.
„Nagy örömömre szolgál, hogy megszületett az új EU-s ökológiai logó” – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, aki elsőként javasolta, hogy a logó kiválasztása verseny formájában történjék. „Ezzel a lépéssel sikerült növelnünk a biotermékek presztízsét és végre olyan logónk van, amellyel mindenki azonosulni tud. Alig várom, hogy ez év júliusától kezdve olyan termékeket vásárolhassak, amelyeken ez a szép, elegáns logó szerepel”.

Forrás: Gulf-Times

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap

A közeledő koppenhágai Klíma Konferencia alkalmából a világ leghíresebb gyorsétteremlánca, a McDonalds úgy döntött, hogy zöld lesz – legalábbis ami a logójukat illeti – nyilatkozta hétfőn a vállalat német vezetője, Holger Beeck.
A változást először a németországi gyorsétteremekben fogják bevezetni. Ezek belső részének korszerűsítését nemrég fejezték be, most a külső megjelenésen a sor. A vállalat logójának piros hátterét zöldre fogják átcserélni; ezzel kívánják jelezni a környezetvédelem melletti hitvallásukat és tiszteletüket .
Körülbelül száz németországi McDonalds étteremben fogják bevezetni az új logót, azonban már Franciaországban és Nagy-Britanniában is elkezdték használni a zöld színű emblémát.
A világszerte ismert étteremhálózat a hatodik legértékesebb brand a világon, amelyet csak a Coca-Cola, az IBM, a Microsoft, a General Electric és a Nokia előz meg. Egy nemrég készített felmérés szerint Németországban, a McDonalds a legnépszerűbb brand a 12 és 18 évesek körében.
A december 7-18 között sorra kerülő koppenhágai Klíma Konferencia célja a nemzetközi klímaegyezmény aláírása, melybe belefoglalják  a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a szegényebb nemzetek felé való pénzjuttatást, mely lehetővé tenné ezeknek, a klímaváltozás pusztításaival való megbirkózását.
Az amerikai vállalat 32.000 éttermet működtet 118 országban. Nagyon sokáig kritizálták az aktivisták a környezet iránt kinyilvánított tiszteletlen magatartásáért. Ennek következtében már voltak különböző zöld megnyilvánulásai, ilyenek a csomagolóanyagok használata és az erdőirtás elleni fellépésük. A Greenpeace aktivistái is dícséretben részesítették a vállalat környezetbarát erőfeszítéseit, beleértve az olyan hűtőgépek bevezetését amelyek nem tartalmaznak káros klórt és fluort tartalmazó szénvegyületeket.

Forrás: DailyBusiness, The Jakarta Globe