Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

KOLOZSVÁR
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A kolozsvári színház nemrég váltott arculatot. Az új logója szürke négyzet, benne egy kisebb sárga szintén négyzet alakú és körülötte írja a színház nevét. A sárga szín itt utalhat a fényekre.


MAROSVÁSÁRHELY
Hahota Színtársulat
A marosvásárhelyi színtársulat (politikai) kabaréiról híres. A humornál, humorosságnál próbál maradni a logóban használt betűtípus is. A piros szín figyelemfelkeltő és serkentő hatású. Az O betűben egy bohócfej is észrevehető, ami szintén a humort jelképezi.

Studió Színház
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen működő Stúdió Színház logója egyszerű, szövegből áll. A Studio felirat véleményem szerint egy aláírásra hasonlít. Alatta nagy nyomtatott betűvel a színház neve látható.

Yorick Studio
A Yorick Studio logóján egy udvari bolond látható, piros-fehér színű kockás sapkával, szemekkel és orral. A sapka két alsó bojtja közt helyezkedik el a Yorick Studio felirat, nagy nyomtatott betűkkel.


KÉZDIVÁSÁRHELY
Kézdivásárhelyi Városi Színház
A kézdivásárhelyi Városi Színház logója 2011 tavaszán került átalakításra. A régi logóból megőrzött reflektorfény két egymásba csúszó fénykarikája viseli az ókori görög színházi szimbólumot, a nevető és síró maszkot. A logó színválasztásban a patinásabb hatású sötét lila és szürke jelzi a színház mértékletes műsorpolitikáját. A logó antikizáló hatású színvilágához igazodik a stilizált, régies betűkkel írt színház neve, mely mintegy keretbe zárja a logót.


SZÉKELYUDVARHELY
Tomcsa Sándor Színház
A logó rézmetszetnek is beillene, ugyanis hasonló stílusban ábrázolja a színház épületét. A kép alatt az intézmény nevét olvashatjuk kézírásos, vastagított betűtípussal írva. Alatta a színház szó áll három nyelven, míg legalul a helység neve, Székelyudvarhely látható.


SEPSISZENTGYÖRGY
M Studio
A társulat főleg a mozgásra építi előadásait és ezt a logójuk is tükrözi. Ezen egy stilizált személyt láthatunk, melynek lábából alakul ki az M betű, dinamikus hatást keltve. A fontválasztás is a dinamizmust tükrözi, nincs megszakítás a betűk között, összefonódnak, egyik a másikból íródik tovább.

Osonó színházműhely
Az Osonó főleg hobbiszínészekből – középiskolásokból – áll és a színészi mesterséget próbálja megszerettetni illetve megtanítani tagjainak. Logójuk is ezt az iskolaszellemet idézi: a feketés szín és a kréta effektus az iskolai táblára utal. Látható, hogy az utolsó Ó betű kézzel írott, többször is rá van írva, ami még nyomatékosabbá teszi ezt.

Tamási Áron Színház
A színház logója a pódiumot szimbolizálja rajta két betű szereplővel: „t” és „á”. A színpad elején pedig az intézmény neve olvasható, ahol a színház szó van kihangsúlyozva ugyanolyan betűtípussal, mint amilyennel az előző két betű.


GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Figura Studió Színház
A gyergyói színtársulat a nevében is szereplő figura szóra építi a grafikai megjelenítését. Nonfiguratív állatka/emberke a jelképük, amelyik egy stilizált f betű körül helyezkedik el. A társulat neve kalligrafikus betűtípussal íródott, a többi szöveg (Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós) pedig kisebb méretű talpatlan betűkkel, ezzel is kiemelve a figura szót.


TEMESVÁR
Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A temesvári társulat logója hűen tükrözi az éppen elhúzódó függönyt. A piros és fekete színkombináció utalhat néhány irodalmi műre is. A logó alatt a színház nevét láthatjuk. Az érdekesség az, hogy magyar és román nyelven is is kiírták az állami magyar színházat, a Csiky Gergely nevet meg nagy nyomtatott betűkkel emelték ki.


NAGYVÁRAD
Szigligeti Társulat
Ahogy a legtöbb intézménynél észrevehető, úgy a nagyváradi Szigligeti Társulatnak is a logója az intézmény – jelen esetben a színház épülete – stilizált rajza. Ennek ellenére, úgy gondolom, tetszetős a logó, a szimmetrikusan elrendezett szöveggel együtt. Baloldalt a Szigligeti felirat látható, jobboldalt a Társulat felírat, alattuk pedig piros színű betűkkel a helységnév szerepel.

Oberon csőszínház
A csőszínház neve a logóban szépen tükröződik, ugyanis egy perspektivikus emblémája van. Képzeljük el magunkat mintha egy csőből kifele néznénk és a színpad függönyét látjuk a végén. A logóban megtalálhatók a fő elemek, a színház is, meg a névre utaló cső is.

Kiss Stúdió Színház
Ennek az intézménynek is inkább csak egyéni fejléce van, amit a plakátjain használ. A fejlécben megtalálhatjuk a magyar királyi koronát, a színtársulat nevét illetve a középkorban gyakori vásári komédiás vagy udvari bolond ábrázolását is.

M. M. Pódium Kulturális Egyesület
A nagyváradi egyesület logója egy íródeák fejét ábrázolja. Általában a logót az egyesület nevével együtt használják, mely a Brush Script MT betűtípussal van írva.


ARAD
Aradi Kamaraszínház
Az aradi kamaraszínház logója igazából csak szöveget tartalmaz. A szöveg betűtípusa stencil hatást tükröz, szerintem ez a font jól talál a színház kialakított arculatához. A logóban nincs semmilyen figura vagy más képi elem.


SZATMÁRNÉMETI
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
A társulat logója a színház épületére asszociál. A jobboldalt látható kimagasodás a kupolára emlékeztet, a magas keskeny betűk pedig az oszlopokat juttatják eszünkbe. Sokkal nagyobb hangsúly van fektetve a Harag szóra, mint a társulat nevének többi részére, ezek ugyanis jóval kisebb méretű betűkkel kerültek a logóra.

A felsorolt logók közül, véleményen szerint, csak néhány tükrözi a színház világának színességét, bohémságát. A kreativitás, viszont, meglepő módon a legtöbb logóban felfedezhető. Színek szempontjából, egy-két alkotás kitűnik élénk színévél, például a Kolozsvári Állami Színház. Viszont a logók többségét visszafogott színvilág jellemzi, fekete, barna, piros színárnyalatok. A leggyakrabban előforduló színkombináció az a piros-fekete páros volt.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Az Európai Unió bizottsága tegnap hivatalosan is bejelentette az EU ökológiai logópályázatának eredményét. A bizottság képviselői szerint, az utóbbi két hónapban, közel 130 000 személy vett részt az internetes szavazásban, melynek során három döntős közül választották ki a nyertes lógót. A győztes egy németországi egyetemista, Dusan Milenkovik, akinek az „eurolevele” a szavazatok 63 %-át kapta meg.

A lógó feltüntetése 2010 június 1-től kezdődően lesz kötelező az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat teljesítő, valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében. Az „eurolevél” mellett más regionális-, nemzeti vagy magán lógókat is fel lehet majd tüntetni a csomagolásokra. Az elkövetkező hetekben módosítják majd a biogazdálkodásról szóló rendeletet is, így annak egyik melléklete kiegészül az új lógóval.

A győztes projekt, amelyen zöld háttér előtt a levelet formáló EU-csillagok láthatók, egyértelmű jelentést hordozó szimbólum: egyszerre idézi fel a természetet és Európát.
„Nagy örömömre szolgál, hogy megszületett az új EU-s ökológiai logó” – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, aki elsőként javasolta, hogy a logó kiválasztása verseny formájában történjék. „Ezzel a lépéssel sikerült növelnünk a biotermékek presztízsét és végre olyan logónk van, amellyel mindenki azonosulni tud. Alig várom, hogy ez év júliusától kezdve olyan termékeket vásárolhassak, amelyeken ez a szép, elegáns logó szerepel”.

Forrás: Gulf-Times

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap

A közeledő koppenhágai Klíma Konferencia alkalmából a világ leghíresebb gyorsétteremlánca, a McDonalds úgy döntött, hogy zöld lesz – legalábbis ami a logójukat illeti – nyilatkozta hétfőn a vállalat német vezetője, Holger Beeck.
A változást először a németországi gyorsétteremekben fogják bevezetni. Ezek belső részének korszerűsítését nemrég fejezték be, most a külső megjelenésen a sor. A vállalat logójának piros hátterét zöldre fogják átcserélni; ezzel kívánják jelezni a környezetvédelem melletti hitvallásukat és tiszteletüket .
Körülbelül száz németországi McDonalds étteremben fogják bevezetni az új logót, azonban már Franciaországban és Nagy-Britanniában is elkezdték használni a zöld színű emblémát.
A világszerte ismert étteremhálózat a hatodik legértékesebb brand a világon, amelyet csak a Coca-Cola, az IBM, a Microsoft, a General Electric és a Nokia előz meg. Egy nemrég készített felmérés szerint Németországban, a McDonalds a legnépszerűbb brand a 12 és 18 évesek körében.
A december 7-18 között sorra kerülő koppenhágai Klíma Konferencia célja a nemzetközi klímaegyezmény aláírása, melybe belefoglalják  a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a szegényebb nemzetek felé való pénzjuttatást, mely lehetővé tenné ezeknek, a klímaváltozás pusztításaival való megbirkózását.
Az amerikai vállalat 32.000 éttermet működtet 118 országban. Nagyon sokáig kritizálták az aktivisták a környezet iránt kinyilvánított tiszteletlen magatartásáért. Ennek következtében már voltak különböző zöld megnyilvánulásai, ilyenek a csomagolóanyagok használata és az erdőirtás elleni fellépésük. A Greenpeace aktivistái is dícséretben részesítették a vállalat környezetbarát erőfeszítéseit, beleértve az olyan hűtőgépek bevezetését amelyek nem tartalmaznak káros klórt és fluort tartalmazó szénvegyületeket.

Forrás: DailyBusiness, The Jakarta Globe