Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

KOLOZSVÁR
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A kolozsvári színház nemrég váltott arculatot. Az új logója szürke négyzet, benne egy kisebb sárga szintén négyzet alakú és körülötte írja a színház nevét. A sárga szín itt utalhat a fényekre.


MAROSVÁSÁRHELY
Hahota Színtársulat
A marosvásárhelyi színtársulat (politikai) kabaréiról híres. A humornál, humorosságnál próbál maradni a logóban használt betűtípus is. A piros szín figyelemfelkeltő és serkentő hatású. Az O betűben egy bohócfej is észrevehető, ami szintén a humort jelképezi.

Studió Színház
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen működő Stúdió Színház logója egyszerű, szövegből áll. A Studio felirat véleményem szerint egy aláírásra hasonlít. Alatta nagy nyomtatott betűvel a színház neve látható.

Yorick Studio
A Yorick Studio logóján egy udvari bolond látható, piros-fehér színű kockás sapkával, szemekkel és orral. A sapka két alsó bojtja közt helyezkedik el a Yorick Studio felirat, nagy nyomtatott betűkkel.


KÉZDIVÁSÁRHELY
Kézdivásárhelyi Városi Színház
A kézdivásárhelyi Városi Színház logója 2011 tavaszán került átalakításra. A régi logóból megőrzött reflektorfény két egymásba csúszó fénykarikája viseli az ókori görög színházi szimbólumot, a nevető és síró maszkot. A logó színválasztásban a patinásabb hatású sötét lila és szürke jelzi a színház mértékletes műsorpolitikáját. A logó antikizáló hatású színvilágához igazodik a stilizált, régies betűkkel írt színház neve, mely mintegy keretbe zárja a logót.


SZÉKELYUDVARHELY
Tomcsa Sándor Színház
A logó rézmetszetnek is beillene, ugyanis hasonló stílusban ábrázolja a színház épületét. A kép alatt az intézmény nevét olvashatjuk kézírásos, vastagított betűtípussal írva. Alatta a színház szó áll három nyelven, míg legalul a helység neve, Székelyudvarhely látható.


SEPSISZENTGYÖRGY
M Studio
A társulat főleg a mozgásra építi előadásait és ezt a logójuk is tükrözi. Ezen egy stilizált személyt láthatunk, melynek lábából alakul ki az M betű, dinamikus hatást keltve. A fontválasztás is a dinamizmust tükrözi, nincs megszakítás a betűk között, összefonódnak, egyik a másikból íródik tovább.

Osonó színházműhely
Az Osonó főleg hobbiszínészekből – középiskolásokból – áll és a színészi mesterséget próbálja megszerettetni illetve megtanítani tagjainak. Logójuk is ezt az iskolaszellemet idézi: a feketés szín és a kréta effektus az iskolai táblára utal. Látható, hogy az utolsó Ó betű kézzel írott, többször is rá van írva, ami még nyomatékosabbá teszi ezt.

Tamási Áron Színház
A színház logója a pódiumot szimbolizálja rajta két betű szereplővel: „t” és „á”. A színpad elején pedig az intézmény neve olvasható, ahol a színház szó van kihangsúlyozva ugyanolyan betűtípussal, mint amilyennel az előző két betű.


GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Figura Studió Színház
A gyergyói színtársulat a nevében is szereplő figura szóra építi a grafikai megjelenítését. Nonfiguratív állatka/emberke a jelképük, amelyik egy stilizált f betű körül helyezkedik el. A társulat neve kalligrafikus betűtípussal íródott, a többi szöveg (Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós) pedig kisebb méretű talpatlan betűkkel, ezzel is kiemelve a figura szót.


TEMESVÁR
Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A temesvári társulat logója hűen tükrözi az éppen elhúzódó függönyt. A piros és fekete színkombináció utalhat néhány irodalmi műre is. A logó alatt a színház nevét láthatjuk. Az érdekesség az, hogy magyar és román nyelven is is kiírták az állami magyar színházat, a Csiky Gergely nevet meg nagy nyomtatott betűkkel emelték ki.


NAGYVÁRAD
Szigligeti Társulat
Ahogy a legtöbb intézménynél észrevehető, úgy a nagyváradi Szigligeti Társulatnak is a logója az intézmény – jelen esetben a színház épülete – stilizált rajza. Ennek ellenére, úgy gondolom, tetszetős a logó, a szimmetrikusan elrendezett szöveggel együtt. Baloldalt a Szigligeti felirat látható, jobboldalt a Társulat felírat, alattuk pedig piros színű betűkkel a helységnév szerepel.

Oberon csőszínház
A csőszínház neve a logóban szépen tükröződik, ugyanis egy perspektivikus emblémája van. Képzeljük el magunkat mintha egy csőből kifele néznénk és a színpad függönyét látjuk a végén. A logóban megtalálhatók a fő elemek, a színház is, meg a névre utaló cső is.

Kiss Stúdió Színház
Ennek az intézménynek is inkább csak egyéni fejléce van, amit a plakátjain használ. A fejlécben megtalálhatjuk a magyar királyi koronát, a színtársulat nevét illetve a középkorban gyakori vásári komédiás vagy udvari bolond ábrázolását is.

M. M. Pódium Kulturális Egyesület
A nagyváradi egyesület logója egy íródeák fejét ábrázolja. Általában a logót az egyesület nevével együtt használják, mely a Brush Script MT betűtípussal van írva.


ARAD
Aradi Kamaraszínház
Az aradi kamaraszínház logója igazából csak szöveget tartalmaz. A szöveg betűtípusa stencil hatást tükröz, szerintem ez a font jól talál a színház kialakított arculatához. A logóban nincs semmilyen figura vagy más képi elem.


SZATMÁRNÉMETI
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
A társulat logója a színház épületére asszociál. A jobboldalt látható kimagasodás a kupolára emlékeztet, a magas keskeny betűk pedig az oszlopokat juttatják eszünkbe. Sokkal nagyobb hangsúly van fektetve a Harag szóra, mint a társulat nevének többi részére, ezek ugyanis jóval kisebb méretű betűkkel kerültek a logóra.

A felsorolt logók közül, véleményen szerint, csak néhány tükrözi a színház világának színességét, bohémságát. A kreativitás, viszont, meglepő módon a legtöbb logóban felfedezhető. Színek szempontjából, egy-két alkotás kitűnik élénk színévél, például a Kolozsvári Állami Színház. Viszont a logók többségét visszafogott színvilág jellemzi, fekete, barna, piros színárnyalatok. A leggyakrabban előforduló színkombináció az a piros-fekete páros volt.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Régen más volt a helyzet

Dédszüleink korában ezek a fogalmak ismeretlenek voltak. Nekik nem volt lehetőségük a Kínából, Hollandiából szállított zöldséget megvásárolni, de nem is volt szükségük rá. A falun élők megtermelték a finom házi zöldségeket, gyümölcsöket, a városon élők meg, a piacokról vásárolták meg a betevőket. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy csak annyit vásároltak, amennyire szükségük volt, igaz nagy választék akkor nem volt. Az étel elfogyasztása után megmaradt dolgokat is felhasználták, például a befőttes üvegeket megtartották a téli konzerválás idejére, vagy a csomagolópapírt újra felhasználták. Mondhatni környezettudatosan éltek, habár ez a fogalom akkor még nem létezett. Nem tudták mi az a környezetszennyezés, de a friss gyümölcsök, zöldségek igazi ízét igen is ismerték. Akkoriban a hús hús volt, nem szója, a tej tej volt, nem vízzel felhígított fehér lötty.

Mi a helyzet manapság?

A technológia fejlődésével és a globalizáció berobbanásával a mindennapi élet rohamosan megváltozott. Nagyszüleink életét már csak történetekből, esetleg fényképekből tudjuk elképzelni. Nemcsak a környezet, de vásárlási szokásaink is megváltoztak. Rengeteg árucikk közül választhatunk, melyek minőségben és árban is eltérőek. A mindennapi betevőt már nemcsak a szomszéd faluban termelő nénikétől szerezhetjük be, hanem Kínából vagy éppen Törökországból. Általában a külföldről hozott áru 20 – 30 %-al olcsóbb, mint a helyi, azonban minőségük nem biztos, hogy eléri a helyi termékekét.

Külföldi vagy helyi terméket válasszak?

Nem szeretném befolyásolni senkinek sem a döntését. Akárhogy döntünk, mindeniknek megvan a maga előnye és hátránya. A messziről jött árunak általában kecsegtető a reklámja és az ára is, a helyi portékának viszont csak ritkán van reklámja és árban is drágább. Lehet, hogy a székely pityóka sárosan van tálalva, amit a piacon vásárolsz, de a kínai krumplit, amit az áruházban szerzel be, zsákokba pakolva, tisztára mosva kínálják. Illetve az sem mindegy, hogy milyen higiénikus környezetben lett termelve, előállítva az illető árucikk.
Fontos tudni, hogy azt az országot tartjuk fent, amelynek termékeit vásároljuk. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynia annak, aki környezettudatosan szeretne élni illetve vásárolni, hogy a távolról hozott árukkal jobban szennyezik a környezetet (a szállítás miatt).

Egyre több projekt törekszik arra, hogy a helyi termékeket népszerűsítse

Kezdeményezések, előadások, fesztiválok keretein belül próbálják hirdetni, hogy a székely sáros krumpli sokkal ízletesebb, mint külföldi társai, vagy a hazai paradicsom egészségesebb, mint a zölden leszedett, szállítás közben érő vagy gázzal érlelt rokonai.
Egyes civil szervezetek, arra szakosodtak, hogy összegyűjtik a helyi termelőket és eladják termékeiket. Ilyen például a Fókusz Öko Központ által kezdeményezett élelmiszer közvetlen értékesítési rendszer. Ennek keretén belül Marosvásárhely környező falvain termelt zöldségeket, gyümölcsöket lehet vásárolni közvetlenül a gazdáktól. A rendeléseket interneten is le lehet adni, az erre a célra létrehozott webkamra.ro oldalon, habár ez még nem teljesen működőképes, tartalom szempontjából hiányos.
Mások zölden közelítik meg a problémát, míg megint mások már a nagykereskedelem adta lehetőségekkel élve értékesítik a vásárlók lakhelyének közelében előállított termékeket. Íme néhány példa ilyen kezdeményezésekre:

Zöld civil kezdeményezés

Zöld Nap Egyesület

Az egyesület szeptember végén indította el a „Vásárolj helyi terméket” kampányát. A kezdeményezés része a három nyelven elérhető kampányfilm is, melyet videó megosztókon, közösségi médiában, helyi televízióban, oktatási intézményekben népszerűsítettek. Az anyagi erőforrások hiányában elkészült kisfilm, a rendezők szerint elsősorban egy kisebb csoportot, a helyi közösséget, célozza meg. Ez kitűnik a film minőségéből és a mondanivalójából is, ezért számos negatív, de pozitív kritikát is kapott.

A kisfilmen kívül a kampány részét képezik a vállalkozói kerekasztal megbeszélések vállalati társadalmi felelősségvállalás témában. Ugyanakkor a szervezők pólókat és gépkocsikra ragasztható matricákat készítettek a kétnyelvű „Vásárolj helyi terméket” felirattal.
„Minőségében azért tartom fontosnak a helyi termékek népszerűsítését, mert ezáltal a meglévő munkahelyek megmaradnak, új munkalehetőségek alakulnak ki és ezáltal a helyi gazdaságot erősítjük meg. De nem elhanyagolandó a környezetvédelem sem, ugyanis a szállítási távolság csökkenése jelentős környezetvédelmi előnnyel jár.” – felelte kérdésemre, Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke.

Kereskedelmi kezdeményezés

Góbé termék

Székelyföldön mindössze fél év alatt vált ismertté a székelyudvarhelyi üzletlánc saját márkája, a Góbé termék. Ennek a projektnek is ugyanaz az alapja, mint az előbb említett Fókusz Öko Központ kezdeményezésnek: összegyűjtik a gazdákat és értékesítik a termékeiket. Tehát egy közösségi összefogást takar. A projekt célja az, hogy alternatívát mutasson a székelyföldi termelőknek, kereskedőknek a globalizáció ellen.
A Góbé termékcsaládban eddig hat kategóriában 19 termelőtől összesen 90 termék kapott helyet. „Nálunk kétfajta megkülönböztetés van a Góbé termékcsaládon belül, az egyik az úgymond kommersz Góbé termék, a másik a prémium kategória, amit úgy neveztünk el, hogy házi jellegű. Itt megpróbáltunk visszatérni a tradicionális ízekhez, gyártási módokhoz. A vajat kézzel köpülik, a tejföl úgy készül, ahogy anno nagymamáink készítették, tehát ez volt a fontosság, hogy visszahozzuk az ízvilágát és enyiben különbözik a multinacionális cégek saját márkás termékeitől.” – véli Boros Csaba, a Merkúr és Szuper üzletláncokat működtető Elan Trio kft. tulajdonosa.
A Góbé termékcsaládot először május 13-án mutatták be a nagyközönségnek a székelyudvarhelyi Tavaszi Vásár keretén belül. Kisebb kampányokkal, de főként fesztiválokon, vásárokon való jelenlétükkel hívják fel a márkára a figyelmet a Góbé termékcsalád képviselői. Legutóbbi vásár melyen a Góbé termékek is jelen voltak, a székelyudvarhelyi Őszi Vásár volt, ahol a stand elnyerte a vásár leglátogatottabb standja címet.

Szakmai civil kezdeményezés

Maros megyei termék (Produs in Mures)

Míg egyes kezdeményezéseken belül kampányolnak, saját márkát védenek le, addig mások kiállításokat rendeznek a helyi termékek népszerűsítésére.
Nemrégiben zajlott Marosvásárhelyen a „Marosi megyei termék” nevű kiállítás is, a Merkur – Egyesület a Haladásért, Fejlődésért és Kereskedelemért (Asociaţia Pentru Progres Dezvoltare şi Comerţ „MERCUR” ) szervezésében. Ennek keretén belül a helyi termelők, gyártók nemcsak termékeiket, de szolgáltatásaikat is bemutatták a nagyközönségnek.
Az egyesület célja az, hogy támogassa, népszerűsítse mindazt, ami elsősorban a Marosi termékekhez, ezek előállításához kapcsolódik.
Az október elején megszervezett három napos rendezvényen szakmai workshopokat tartottak, melyeken külföldi és hazai szakemberek szóltak a hallgatósághoz. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a Maros megyei termékeket a helyi fogyasztókkal, és rávezessék őket arra, hogy külföldi termékek helyett vásároljanak inkább hazait.

Források:
lapszemle.ro
éléstár.hu (1. fotó)

Idén immár második alkalommal kerül megrendezésre az OKOS, azaz online kommunikációs stratégiák, konferencia. Ezúttal a rendezvény témája a márkaépítés és a netes pletykák, de szó lesz még a web kettes környezetről és a visszabeszélőgép koráról is. Az október 22-én sorra kerülő rendezvényről és jövőbeli tervekről kérdeztük Szigeti Szenner Szilárdot, az OKOS egyik szervezőjét:

1. Mi a célotok az OKOS konferenciák szervezésével, mit szeretnétek elérni az OKOS projekttel?
Egy olyan fórumot szeretnénk, ahol a résztvevők hasznos és használható információkhoz juthatnak, többet tudhatnak meg az online kommunikáció és marketing lehetőségeiről. Célunk, hogy mindez közérthetően történjen, és úgy magánszemélyek mint szervezeti vezetők, kommunikációs szakemberek új, és a szakterületükön is hasznosítható információkhoz jussanak.

2. Mi lesz a témája az idei konferenciának?
Szeretnénk hangsúlyt fektetni a márkaépítésre, és a felénk is egyre nagyobb teret hódító netes pletykákban rejlő lehetőségekre.

3. A tavalyihoz képest, miben lesz új az idei?
Sokat tanultunk az első konferencia szervezéséből, kikértük a résztvevők véleményét és ezen tapasztalatokra, illetve javaslatokra építve kezdtük el az idei rendezvény szervezését. Idén talán a legfontosabb változás, hogy hosszabb előadások lesznek, így egy adott témára részletesebben kitérhetünk. Újdonságnak számít a tervezett kerekasztal beszélgetés is, ahol meghívottaink az online lehetőségekről beszélgetnek, illetve megvitatják az érdeklődők által felvetett problémákat, válaszolnak az esetleges kérdésekre.

4. Melyik előadásokat/előadókat emelnétek ki az idei konferenciáról?
Ez esetben úgy érzem minden előadót ki kellene emelnem, hiszen mindannyian elismert szakemberek és kiváló előadók. Elég ha a weboldalunkra küldött rövid kis bemutatkozójukat elolvassuk.

5. Mint szervezőknek, mi a véleményetek az erdélyi kommunikációs piacról?
Van még mit tanulnunk! A hazai kommunikációs piac még gyerekcipőben jár, sok a hiányosság, de bízunk benne, hogy ez gyors ütemben javulni fog, hiszen a konferencia is ezt próbálja elősegíteni.

6. Hogyan látjátok az ötödik OKOS konferenciát?
Öt év alatt valószínűleg az erdélyi kommunikációs piac hatalmas fejlődésen megy keresztül, így remélem majd sokkal több hazai kampányt elemezhetünk a konferencián.
Megpróbáljuk a színvonalat évről évre emelni, és öt év múlva a konferencia egyik központi találkozó helye lesz az online kommunikáció iránt érdeklődőknek Erdélyben.

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Magyar nyelvű televízió Erdélynek
2008 szeptember 15-én kezdte el próbaadásai készítését az Erdélyi Magyar Televízió. A marosvásárhelyi székhelyű televíziót a Janovics Jenő Alapítvány működteti, főként a magyar állami támogatásból . „Olyan közszolgálati televízió kíván lenni, amely a híreket objektíven mutatja be, politikai hírek esetében pedig a vélemény kialakítását a nézőkre bízza.” – nyilatkozta Szepessy Előd a televízió ügyvezető elnöke. Másfél év után a csatorna még mindig csak földi sugárzásban közvetíti adásait. Ugyan az Erdély Tv nem található meg az RDS kábeltelevízió szolgáltató alapcsomagjában, de a marosvásárhelyiek bérmentve igényelhetik a hozzáférést a szolgáltatótól. A Romtelecom Dolce digitális televíziójának csomagján keresztül is már megtekinthetők a csatorna adásai Marosvásárhelyen.

Interneten az Erdély Tv
Ezelőtt másfél éve, amikor az Erdélyi Magyar Televízió elindította próbaadásait, az ügyvezető igazgató azt nyilatkozta, hogy a televízió „a kor elvárásainak megfelelően interneten is szeretne elérhető lenni.” Továbbá kitért arra is, hogy a televízió internetes megjelenésének előkészítése párhuzamosan zajlik ennek beindításával. A próbaadások elkezdése után egy évvel megjelentek az Erdélyi Magyar Televízió első internetes nyomai is. Most már nemcsak egy üres oldal várja a látogatókat, hanem hírek, műsorok, műsorújság, videótár sőt az itt dolgozó személyekről is információkat szerezhetünk a weboldalról. A kérdés az, hogy az előbb felsoroltakhoz hozzá tud-e férni az olvasó vagy az egész csak látszat?

Közel fél éve jelentek meg az első információk a televízió honlapján. Akkor a látogató számos videót tekinthetett meg, főképp az aktuális hírekkel. Még érthető volt, hogy csak ezekhez a tartalmakhoz lehetett hozzáférni, hiszen a weboldal még építés alatt állt – habár ez sehol sem volt/nincs feltüntetve. Fél év eltelte után, mondhatni a televízió honlapja még mindig csak az alap információkat nyújtja a látogatóknak, némi változással. Az építés alatt álló weboldalon újabban nehezebb megtalálni az aktuális híreket, habár a televízió műsoraiban a közéleti hírekre fekteti a hangsúlyt. Míg korábban a Hírfolyamban aktuális helyi híreket láthattunk, most itt nemzetközi híreket olvashatunk különböző forrásokból átvéve, azonban az utóbbi időszakban megjelent átvételek nincsenek semmilyen módon lehivatkozva. Ha helyi hírekre vagyunk kíváncsiak a Hírek menüpontban találunk néhány információt, némelyik videót meg is tekinthetjük. Ezt a változást azzal magyarázzák, hogy a közeljövőben egy hírportált szeretnének működtetni a televízió weboldalán, tehát az elsődleges cél nem a televízió bemutatása lesz.
A fenti kérdésemre a választ az olvasó is kitalálhatta: a látszat csal! Sajnos fél év után is csak a Hírek és az ETV (televízió bemutatása) szekcióban találunk tartalmat a weboldalon. A Műsorújság, Munkatársak oldalak üresek valamint a Fórum menü is teszt fázisban van. Tehát egyelőre marad a híradók olvasása, megtekintése.

Technikai hibák
A weboldalt böngészve elég komoly technikai hibákkal találkozunk: például a videók URL címében magyar karaktereket használnak, vagy egyes helyi hírek szövegei nem magyar karakterekkel íródtak. Ez azt jelenti, hogy hiányzik az a modul, amely a tartalom lementésénél a különleges karaktereket és szóközöket helyettesíti.

Mivel annyi a hiba ilyen téren, az oldal keresőmotorokra való optimalizálására nem is térek ki, csupán egy viccesebb részletet emelek ki, éspedig a Google keresőben elérhető találatok egyike. A tartalomkezelő rendszer egyik belső oldalán egy képgalériát láthatunk, melyben igen érdekes képmegnevezések vannak.
A híradók esetében nem lehet mindenik videót lejátszani, ugyanakkor nem lehet megtekinteni ezeket a képre kattintva, csak a tovább szón van link, ami elvezet az adott hírnek a videójához és tartalmához. A hírböngésző internet felhasználó már megszokta, hogy a videó képére kattintva, lejátszódik a videó, azonban ebben az esetben fel kell hagyni internetezési szokásaival.
Ezek a hibák a webfejlesztő cég profizmusának hiányára utalnak, mert általuk használhatatlanná válik az oldal, elérhetetlenné válnak bizonyos tartalmak. Utánanéztem a weboldalt fejlesztő cégnek. Egy olyan gazdag portfólióval rendelkező magyarországi cégről van szó, aki számos magyar nagyvállalatnak készített honlapot. Ha összehasonlítjuk az Erdély TV honlapját ezeknek a vállalatoknak a honlapjával, láthatjuk, hogy nagy a különbség, hiszen azoknak a vállalatoknak a weboldalai profizmusról árulkodnak. Érthetetlen ez a különbség a webfejlesztő cég munkái között. Szerintem az a magyarázat erre, hogy a cég telepítette a tartalomkezelő rendszerét (Sense/Net 6.0) és személyesítette az oldal arculatát, a többi munkálatot pedig, értem ez alatt a tartalomkezelést is, a televízió munkatársaira bízta. Ezért az utóbbiak hozzá nem értése miatt elhanyagolódott a weboldal.

Szakmai szemmel
Kommunikációs szempontból nem szerencsés, ha a címek kétértelműek, nem a lényegre törőek. Ezt úgy látszik, a televízió munkatársai figyelmen kívül hagyják, amikor a híreknek címeket adnak. Az alábbi összeállításban néhány példát adok ezekre a furcsa címekre és mellékelem ezek jelentését, amiről a hír valójában szólt:

Nádszál a tavon – vizes élőhelyek világnapja
Hidegben sztrájk miatt – közalkalmazottak sztrájkja Kolozsváron
Erősödünk – a hazai pénznem felértékeléséről
Ezt is lenyeljük? – az április eleji gyógyszerdrágításokról
“Édes” élet - cukor és liszt kiosztása Marosvásárhelyen
Külügyel Korodi – Korodi Attila a román parlament külügyi bizottságának elnöke lesz
Egyszerre, de kevesebbet – szociális segély az újszülöttek részére
Iszik vagy babát vár – terhes nőknek szóló figyelmeztetés az alkoholos italok veszélyéről
Megmenekül a pizza – … és a shaorma sem fog drágulni
Narancs üti a szegfűt – országgyűlési választások Magyarországon
Pötyögnek a gazdák – földalapú támogatás igénylése
Bekeményít az Energomur – az Energomur elzárja a  tartozók gázcsapjait
Korimuri – korcsolyázási lehetőségek Marosvásárhelyen
Megitat a hivatal – forró tea osztogatása a Polgármesteri Hivatal előtt
Csak ne tilosban! – olcsóbbak lesznek a parkolójegyek, drágábbak a buszbérletek

Nemcsak zavaró, hogy az olvasó nem jön rá a címből a hír tartalmára, de ez már szakmai szinten is elfogadhatatlan. Az való igaz, hogy a címeknek érdekeseknek és figyelemfelkeltőeknek kell lenniük, de azért ezt már a szerkesztők is túlzásba viszik. Talán egy verseskötet tartalomjegyzékébe jobban beillenének, mint egy közszolgálati televízió híreinek a címeiként.

Szerkesztőség, műsorvezetés
A minőségi munka kapcsán időzzünk el egy keveset a szerkesztőknél, műsorvezetőknél is. Láthatjuk, hogy fiatal, dinamikus csapat alkotja a szerkesztőséget, akik közt vannak hozzáértő és kevésbé hozzáértő személyek. Találkozhattunk már a képernyőn olyan személyekkel, akik egyszerűen nem alkalmasak hírbemondásra vagy műsorvezetésre. Nem állítom, hogy nem lehetnek kiváló szerkesztők, azonban közönség elé állni és érthetetlenül beszélni, nem szakmaiságra vall. Ez azoknak a felelős személyeknek a hozzá nem értésére utal, akik kiválasztják a műsorvezetőket, bemondókat – legyen szó akár vezetőségi tagokról, vagy az emberi erőforrásokért felelős személyekről.
Ebből is látszik, hogy koránsem beszélhetünk a televízió kapcsán minőségről, szakmaiságról is aligha. A kérdés csak az, hogy ha önerőből kellene fenntartsa magát a televízió és nem anyaországi támogatásból élne, akkor mennyire tükröződne a minőség és profizmus a csapat munkáján? Egyáltalán létezne akkor ez a televízió? De ez már egy egészen más téma, amire érdemes lesz majd kitérni.

Források:
Erdély Tv
Új Magyar Szó
Polgár Infó

ÚJ MÉDIA – TEREK, ez volt a címe az idei ÚJ MÉDIA KONFERENCIÁ-nak. Első látásra felmerülhet az olvasóban a kérdés: mi köze az új médiának a terekhez? Mi az, ami közös bennük? „Azokról a terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó, amelyeket eddigi emberi történelmünk során kialakítottunk: az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól.” – állt a rendezvény beharangozójában. Tovább haladva olvashatjuk: „Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek (jelentésekkel telített helyek).” Láthatjuk, hogy a virtuális valóság által kapcsolódik össze az új média és a terek fogalma.  A 2010-es ÚJ MÉDIA KONFERENCIA közel 30 előadója ezt a kapcsolatot járta körbe különböző tematikájú előadásokkal.

A Tér-alakzatok szekción belül előadásokat hallhattunk a városi terek transzformációiról, a tér rendszervező fogalmainak újraértelmezéséről, a Spacial turn-ről és a nyilvánosságról. Dr. Pólya Tamás előadása révén betekintést nyerhettünk a digitális játszóterek értékei és normái közé is.  A videójátékokról szóló előadásban a szerző ezek használatának folyamatát igyekezett felmérni, ahol szó volt a számítógépes játékok során megjelenített értékekről és viselkedési mintákról is.

A következő szekciók a hálózatok köré szerveződtek. Itt beszámolókat hallhattunk néhány olyan kutatásról melyben adott csoportok média és internetfogyasztását vizsgálták. Dr. Pletl Rita a digitális “bennszülöttek” média-szövegértési képességének színvonalát mutatta be. További kutatási témát képezett az erdélyi magyar diákok médiafogyasztása vagy a net-generáció elhelyezkedési lehetőségei a munkaerőpiacon.

Dr. Fehér Katalin előadása a web 2.0 köré szerveződött, a Nike+ weboldalát mutatta be, melynek elvei az „itt és most”, valamint a reális-virtuális participáció, mely újra kommunikálható. A további előadások az online navigáció és a mentális tér kapcsolatáról, a mediatikus térben való nyelvhasználatáról és anyanyelvről szóltak. Herendy Csilla előadásából kiderült, hogy míg az internet megjelenésével olyan szavak terjedtek el, mint a navigálás, szörfözés, mára már a web 2.0 esetében is metafórákról beszélhetünk: webkikőtő, hírhordalék, spájzolás, webdzsungel.

Soós Róbert előadásában a manna.ro portálról beszélt, pontosabban a web 2.0-ás tartalmak integrálásáról a tartalomszolgáltatásba. Elmondta, hogy a manna.ro hamarosan megújul. Az új struktúrával valójában csak követni próbálják majd az index.hu és az origo.hu magyarországi portálok által felállított trendeket.

A digitális térváltozatok szekció keretén belül Fülöp Lóránd az örökös kérdésre próbált választ találni: Miért is van szükségünk egy újabb számítógépre, ha lényegében ugyanarra használjuk, mint öt évvel ezelőtt? Így esett szó a táv-bérelt számítógép fogalmáról, mely a jövőben minden bizonnyal képes lesz legyőzni a térbeli és időbeli határokat. Az előadó nem elméleteket állított fel arról, hogy milyen lesz a jövőbeli számítógép, hanem egy magot próbált a hallgatóság fejében elültetni, hogy mindenki maga gondolja majd tovább ezt.

A konferencia második napján az első szekció a konstrukciókról és kihívásokról szólt. Tóth Ákos előadásában a szellemi tulajdon védelmének szerepéről és alkalmazásáról beszélt, melyet az új médiatérben, az Európai Unióban vizsgált. A szekción belül szó volt az örökségkonstrukcióról, mint turisztikai téralakításról és a digitális szövegkiadásról, mint szakmai kommunikációs térről.

Az utolsó szekció, web-rend, web-tér, keretén belül, a webes felületekről hallhatunk érdekes gondolatokat dr. Ármeán Otília előadásában. A webes felületeken jelentkező szintaktikát, rendet, logikát retorikai fogalmak tisztázásával közelítette meg az előadó. A konferenciát határterületekről, virtualitásról, a kép-előttes térről szóló előadások zárták.

A konferencia ideje alatt az érdeklődők megtekinthették Az én első számítógépem / A mi első számítógépünk című kiállítást. A lakósoktól összegyűjtött régi, még működő számítógépek közt volt Rosytelex és régi laptop is, melyek még a ’80-as években adtak ki. A látogatók vallomásokat és interjúkat is olvashattak a számítógépek tulajdonosaitól.

Új színekben, új tematikával, az idén újra megszervezésre kerül az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA március 5-6 között, melynek ezúttal is a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem koronkai kampusza ad otthont. A konferencia ötletét egy kutatási program adta. A Kutatási Programok Intézete már harmadik éve támogatja a Sapientia – EMTE MHK Humántudományok Tanszékének az új médiát vizsgáló kutatási programját. A konferencia alapelve a kutatók, előadók, résztvevők találkozása, véleménycseréje az új média kulturális változásokat keltő hatásairól és e változások természetéről.

A konferencia címe ÚJ MÉDIA-TEREK, melynek előadásai az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól fognak szólni. Olyan terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó a rendezvényen, amelyek az eddigi történelem során alakultak ki.
„Projektünk keretében kutatjuk a térképzetek átalakulását, terek és helyek internetes megjelenítéseit (konkréten intézmények, lokalitások reprezentációit), a virtuális közösségek megszerveződését, a találkozások, találkozóhelyek kialakítását és működtetését, az új média
nyilvános tereken való megjelenését. Olyan tereket vizsgálunk, amelyek a hagyományos és az új média tevékenységei hoztak létre, amelyek ezekre jellemzőek, de amelyek egyben a társadalmi kommunikáció megújult színterei. Tehát az új média tereire, és az ezek hatására megújuló társadalmi terekre egyaránt kiterjed figyelmünk.” – mondja Gagyi József, a konferencia egyik főszervezője.

Eddigi tapasztalatok is megerősítik, hogy az új média a felhasználó számára összezsugorította a fizikai távolságokat, átszervezve ezzel a teret. Ugyanakkor meg is nyitotta azokat, mert eltörölte a fizikai valóság-vonatkozásokat, és kialakította a virtualitás tér-alakzatait. Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek. Tehát az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA előadásai a digitálisnak vagy hálózatinak is nevezett társadalom mai jelenségeiről fognak szólni.

A konferencia keretén belül sor kerül Az én első számítógépem/ A mi első számítógépünk című kiállításra, amely néhány, az 1990-es évek elején országunkban megjelent számítógépet és számítógép-tartozékot mutat be. A jelenlevők nemcsak betekintést nyerhetnek a kiállított tárgyak világába, hanem lehetőségük lesz ki is próbálni a még működő rendszereket.

Forrás: ÚJ MÉDIA KONFERENCIA weboldala