Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

A fókuszcsoportos beszélgetés öt résztvevője, négy egyetem mesteri képzését mutatta be: Molnár József a bukaresti Ökológiai Egyetem marosváráshelyi kirendeltségének a kommunikáció és közkapcsolatok szakát, Fülöp Lóránd a Babeş-Bolyai Egyetem újságírói szakát, Dombi Boriszák Ibolya a Babeş-Bolyai Egyetem reklám szakát, Szentes Tünde és Tövisi Attila Daniel a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem közkapcsolatok menedzsmentje illetve reklám és márka szakát.

A beszélgetés során kiderült, hogy a mesteri képzésről a résztvevők szórólapokból (pl. a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem) , ismerősöktől értesültek. Volt, aki nem is nézett más képzés után, csak arról értesült és az aktuálisnak tűnt, de akadt olyan is, akinek elegendő bizonyíték volt a tanár hírneve, ahhoz, hogy ezt a továbbtanulási lehetőséget válassza. Fontos kérdésnek számít, hogy érdemes-e, egy egyetemi kommunikációs alapképzés után, kommunikációs mesterit választani. A válasz, a beszélgetés végére eldőlt: csak akkor érdemes ugyanazon a szakon továbbtanulni, ha meg tudják a diákok a tanultakat más szemszögből is világítani, rá tudnak látni másféleképpen, mint az alapképzés során. Esetleg megéri, azért mert jó szakemberek tanítanak ott. Amennyiben mindez nem áll fenn, akkor nem érdemes, azon a vonalon továbbmenni, mert ahogyan azt a fókuszcsoport alanyai tapasztalták, többnyire nem fognak változni a leadott anyagok.

A fókuszcsoportos beszélgetés során, a négy bemutatott egyetem, öt mesteri képzését illetően, elmondhatjuk, hogy az ott oktató tanárok nem igazán fektetnek hangsúlyt az anyag leadására. A vizsga, minden mesterin, többnyire a dolgozatok leadásából állt, amelyeket megadott témára, és esetenként megadott bibliográfiára kellet leírni. Ezeket megadott határidőre kellett teljesíteni.
A megkérdezettek alapján, egyértelműen elmondható, hogy aki szeretett volna dolgozni, azt össze tudta egyeztetni a munkahelyi időt és a tanórákat. A nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetemen, bár nappali tagozat, a kurzusok hétvégén vannak, vagy a Babeş-Bolyai Egyetem, reklám magiszteri nappali képzésén délután tartanak kurzusokat. A munka mellett, még a mesteri képzésen is ösztöndíjas lehet a diák, amennyiben jó eredményeket ér el. Minden állami egyetem mesteri képzésén van tandíjmentes és tandíjas hely, de a magánegyetemeken ez ritkábban fordul elő.

A beszélgetés során, többször elhangzott, hogy fontos a gyakorlat megszerzése. Előny, ha már egyetemi (alapképzés) éveink alatt elkezdünk dolgozni, hogy ki tudjuk próbálni magunkat. Nem feltétlenül dolgozni kell menni, hanem gyakornokoskodni, mert később már nehezebb lenne bevállalni ezt, tekintve, hogy még támogatnak otthonról. Egy jó szakember mellett rengeteget tanulhat az ember, és később a CV-be is jól mutat, ha egy olyan valaki mellett dolgoztál, aki a szakterületen elismert.
Végezetül álljon itt néhány meghívott válasza, arra a kérdésre, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni egy ilyen mesteris diplomával?: pl. :
„… hogyha az ember nem tudja, hogy miért akarja elvégezni a mesterit, az az nincs, célja csak azért végzi el, hogy legyen még egy elvégezve, akkor az ismeretségen kívül, kicsit több bibliográfián kívül, nem hiszem, hogy van más említett…”
„… fel tudok mutatni én is egy diplomát, odatehetem a többi mellé, de ettől még a gyakorlatban számomra semmi hasznot nem jelent.”

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy csakis akkor érdemes mesteri képzésen részt venni, ha ki van tűzve egy cél, és azt el szeretnénk érni. A mesteri lehet egy lépcső a doktori képzés felé, vagy lehet információszerzés, kapcsolatépítés helye. Viszont meglehet közelíteni a másik oldalról is, még plusz két év egyetem, van aki támogasson, és nem kell dolgozni. De ezért igazán nem érdemes belevágni – fejtették ki a meghívottak.
Mindenekelőtt a gyakorlati tudás megszerzése a legfontosabb, ahogy jó tanácsként elmondták „… ne próbáljuk először a PR menedzser állást megpályázni, mert most már van egy egyetemi diplománk.” Ahhoz, hogy megszerezzük álmaink állását, hosszú utat kell végigjárni.

Kányádi Orsolya

A mozi százéves évfordulója óta intenzív viták zajlottak a filmtudomány és a filmkritika berkeiben a mozi médiumának elkerülhetetlen haláláról, számos filmrajongó szellemben írt cikk jelentette be a mozi végnapjait, és gyászolta egy korszak elmúlását, miközben a médiatudomány új irányzatai olyan fogalmakat hoztak divatba, mint a „remedializáció” , a „médiakonvergencia” vagy a „poszt-média esztétika”. Az ezredfordulóra a médiumok egész „ökoszisztémája” radikálisan megváltozott a hibridizáció és médiakonvergencia folyamatainak hatására. Néhány elméletíró ezért úgy véli, hogy most, amikor a „médium” fogalma végre meghonosodott a kortárs kultúra és művészet körüli diskurzusban, maguk a médiumok már tulajdonképpen megszűntek. A digitális képek minden médiumot magukba olvasztanak, s így azok puszta „kísérteteivé válnak korábbi maguknak”.

Ennek fényében szervezi meg a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szaka a XIII. Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben című konferenciát, melyre 2010 október 22-23 között kerül sor Kolozsváron.  A rendezvény alapvető célja az egyetemeken működő kutatóműhelyek közötti szakmai tapasztalatcsere és az egyetemi hallgatók kutatómunkára való ösztönzése.

A konferencián a következő témakörökhöz kapcsolódva lehet előadásokkal jelentkezni akár elméleti megközelítésben, akár konkrét filmelemzések formájában:
•A médium fogalmának újragondolása a poszt-média korban. A médium sajátosságának kérdése, a remedializáció, a médiakonvergencia, a média archeológia, az intermedialitás és a hibriditás fogalmai a filmjelenségek tanulmányozására vonatkoztatva.
•Változó kontextusok, változó keretek: a mozi rekontextualizációja. Mozgókép a művészeti galériában, a múzeumban, az interneten, stb.
•Ellentmondani az egyetemes filmnyelvnek: a filmes “nyelvjárások”/”anyanyelvi” formák megjelenése a moziban a globalizáció korában (filmek, amelyek helyi nyelvjárásokat, lokális és etnikus sajátosságokat emelnek előtérbe).
•Régi struktúrák új köntösben, halott/”élőhalott” médiumok, amik a mozgókép új formáiban “kísértenek”? Vagy ennek fordítottja: az új médiumok hatása a klasszikus filmműfajokra és a mozi retorikájára. A poszt-média műfajok megjelenése? (Például: a websorozatok, „streamy”-k.)
•A digitálisan reciklált mozi? A remake fogalmának újraértelmezése: a mozi hagyományőrzésének kérdése a digitális korban
•A mozgókép médiumának disszeminációja és hétköznapivá válása: a film intézményes és privát szférái.
•Reflexivitás a poszt-média korban? Filmek, amelyek a mozgóképek változó kontextusára, használatára, formáira reflektálnak (például Atom Egoyan, Michael Haneke, Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf filmjei).

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő egyetemi hallgatók is. Az előadásokra szánt idő: 20 perc, amit egy 10 perces vita követ. A legjobb dolgozatokat a tanszék nemzetközi tudományos folyóiratának különszámában teszik közzé, angol nyelven. A részvételi díj 100 EUR; kedvezményes díj egyetemi hallgatók, PhD hallgatók részére: magyarországiaknak és romániaiaknak: 10 EUR, külföldiek részére: 50 EUR.
Az előadásokkal 2009. július 25-ig lehet jelentkezni a konferencia weboldalán megadott címen.

Forrás: A konferencia weboldala

ÚJ MÉDIA – TEREK, ez volt a címe az idei ÚJ MÉDIA KONFERENCIÁ-nak. Első látásra felmerülhet az olvasóban a kérdés: mi köze az új médiának a terekhez? Mi az, ami közös bennük? „Azokról a terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó, amelyeket eddigi emberi történelmünk során kialakítottunk: az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól.” – állt a rendezvény beharangozójában. Tovább haladva olvashatjuk: „Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek (jelentésekkel telített helyek).” Láthatjuk, hogy a virtuális valóság által kapcsolódik össze az új média és a terek fogalma.  A 2010-es ÚJ MÉDIA KONFERENCIA közel 30 előadója ezt a kapcsolatot járta körbe különböző tematikájú előadásokkal.

A Tér-alakzatok szekción belül előadásokat hallhattunk a városi terek transzformációiról, a tér rendszervező fogalmainak újraértelmezéséről, a Spacial turn-ről és a nyilvánosságról. Dr. Pólya Tamás előadása révén betekintést nyerhettünk a digitális játszóterek értékei és normái közé is.  A videójátékokról szóló előadásban a szerző ezek használatának folyamatát igyekezett felmérni, ahol szó volt a számítógépes játékok során megjelenített értékekről és viselkedési mintákról is.

A következő szekciók a hálózatok köré szerveződtek. Itt beszámolókat hallhattunk néhány olyan kutatásról melyben adott csoportok média és internetfogyasztását vizsgálták. Dr. Pletl Rita a digitális “bennszülöttek” média-szövegértési képességének színvonalát mutatta be. További kutatási témát képezett az erdélyi magyar diákok médiafogyasztása vagy a net-generáció elhelyezkedési lehetőségei a munkaerőpiacon.

Dr. Fehér Katalin előadása a web 2.0 köré szerveződött, a Nike+ weboldalát mutatta be, melynek elvei az „itt és most”, valamint a reális-virtuális participáció, mely újra kommunikálható. A további előadások az online navigáció és a mentális tér kapcsolatáról, a mediatikus térben való nyelvhasználatáról és anyanyelvről szóltak. Herendy Csilla előadásából kiderült, hogy míg az internet megjelenésével olyan szavak terjedtek el, mint a navigálás, szörfözés, mára már a web 2.0 esetében is metafórákról beszélhetünk: webkikőtő, hírhordalék, spájzolás, webdzsungel.

Soós Róbert előadásában a manna.ro portálról beszélt, pontosabban a web 2.0-ás tartalmak integrálásáról a tartalomszolgáltatásba. Elmondta, hogy a manna.ro hamarosan megújul. Az új struktúrával valójában csak követni próbálják majd az index.hu és az origo.hu magyarországi portálok által felállított trendeket.

A digitális térváltozatok szekció keretén belül Fülöp Lóránd az örökös kérdésre próbált választ találni: Miért is van szükségünk egy újabb számítógépre, ha lényegében ugyanarra használjuk, mint öt évvel ezelőtt? Így esett szó a táv-bérelt számítógép fogalmáról, mely a jövőben minden bizonnyal képes lesz legyőzni a térbeli és időbeli határokat. Az előadó nem elméleteket állított fel arról, hogy milyen lesz a jövőbeli számítógép, hanem egy magot próbált a hallgatóság fejében elültetni, hogy mindenki maga gondolja majd tovább ezt.

A konferencia második napján az első szekció a konstrukciókról és kihívásokról szólt. Tóth Ákos előadásában a szellemi tulajdon védelmének szerepéről és alkalmazásáról beszélt, melyet az új médiatérben, az Európai Unióban vizsgált. A szekción belül szó volt az örökségkonstrukcióról, mint turisztikai téralakításról és a digitális szövegkiadásról, mint szakmai kommunikációs térről.

Az utolsó szekció, web-rend, web-tér, keretén belül, a webes felületekről hallhatunk érdekes gondolatokat dr. Ármeán Otília előadásában. A webes felületeken jelentkező szintaktikát, rendet, logikát retorikai fogalmak tisztázásával közelítette meg az előadó. A konferenciát határterületekről, virtualitásról, a kép-előttes térről szóló előadások zárták.

A konferencia ideje alatt az érdeklődők megtekinthették Az én első számítógépem / A mi első számítógépünk című kiállítást. A lakósoktól összegyűjtött régi, még működő számítógépek közt volt Rosytelex és régi laptop is, melyek még a ’80-as években adtak ki. A látogatók vallomásokat és interjúkat is olvashattak a számítógépek tulajdonosaitól.

Új színekben, új tematikával, az idén újra megszervezésre kerül az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA március 5-6 között, melynek ezúttal is a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem koronkai kampusza ad otthont. A konferencia ötletét egy kutatási program adta. A Kutatási Programok Intézete már harmadik éve támogatja a Sapientia – EMTE MHK Humántudományok Tanszékének az új médiát vizsgáló kutatási programját. A konferencia alapelve a kutatók, előadók, résztvevők találkozása, véleménycseréje az új média kulturális változásokat keltő hatásairól és e változások természetéről.

A konferencia címe ÚJ MÉDIA-TEREK, melynek előadásai az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól fognak szólni. Olyan terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó a rendezvényen, amelyek az eddigi történelem során alakultak ki.
„Projektünk keretében kutatjuk a térképzetek átalakulását, terek és helyek internetes megjelenítéseit (konkréten intézmények, lokalitások reprezentációit), a virtuális közösségek megszerveződését, a találkozások, találkozóhelyek kialakítását és működtetését, az új média
nyilvános tereken való megjelenését. Olyan tereket vizsgálunk, amelyek a hagyományos és az új média tevékenységei hoztak létre, amelyek ezekre jellemzőek, de amelyek egyben a társadalmi kommunikáció megújult színterei. Tehát az új média tereire, és az ezek hatására megújuló társadalmi terekre egyaránt kiterjed figyelmünk.” – mondja Gagyi József, a konferencia egyik főszervezője.

Eddigi tapasztalatok is megerősítik, hogy az új média a felhasználó számára összezsugorította a fizikai távolságokat, átszervezve ezzel a teret. Ugyanakkor meg is nyitotta azokat, mert eltörölte a fizikai valóság-vonatkozásokat, és kialakította a virtualitás tér-alakzatait. Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek. Tehát az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA előadásai a digitálisnak vagy hálózatinak is nevezett társadalom mai jelenségeiről fognak szólni.

A konferencia keretén belül sor kerül Az én első számítógépem/ A mi első számítógépünk című kiállításra, amely néhány, az 1990-es évek elején országunkban megjelent számítógépet és számítógép-tartozékot mutat be. A jelenlevők nemcsak betekintést nyerhetnek a kiállított tárgyak világába, hanem lehetőségük lesz ki is próbálni a még működő rendszereket.

Forrás: ÚJ MÉDIA KONFERENCIA weboldala