Ember okozta közelgő katasztrófa vagy csak természetes folyamatok? Berecki Beáta Hajnalka igencsak vitatott kérdéskör vizsgálatára vállalkozott: annak feltérképezésére, hogy a romániai sajtófogyasztó milyen képet kaphat a klímaváltozásról, illetve hogy Nyugat-Európa és az Egyesült Államok ehhez képest hogyan helyezhető el. A hírportál elemzés kezdeti eredményei szerint sok az irreleváns cikk, leggyakrabban észak-amerikai kutatóintézetek jelentéseit olvashatjuk a hazai on-line híranyagokban. A globális összefüggéseket kevés cikk kapcsolja össze a hazai médiafogyasztót érintő romániai jelenségekkel. Egy biztos, konszenzus egyelőre semmilyen diskurzusszinten sincs, és sajnos a glokalitásra építő anyagok száma is elenyésző. Innen már a témához kapcsolódó attitűdök milyenségén is érdemes gondolkodni.

Szabadegyetem vagy Diáktábor egybeeső vagy párhuzamos? – zsűrit és hallgatóságot felvillanyozó humoros előadói stílusban Tusványos szlogenjeinek elemzése és egy szűk körű kérdőíves felmérés kiértékelése képezte Simon Levente előadásának alapját. A szlogenkutatás eredménye szerint, szervezői oldalon a szabadegyetem mivoltának hangsúlyozása elsődleges, míg a megkérdezettek válaszaiból inkább a fesztiválhangulat érződik, mondta az előadó. Rendezvényszervezőknek a fordulópont elmélet ismerete számít elengedhetetlennek, mint láthattuk az előadás során is: ha elegen látogatnak egy programpontot, kedvelnek egy fellépőt, hangoztatnak egy szlogent, akkor a tömeges részvétel sem várat magára.

Kolcza Mátyás Barna. Egy név, egy szekció, két előadás. Maros megye városai „mérkőztek meg”, pontosabban a róluk írtak imázsalakító ereje. A megyét érintő valamennyi on-line, ez év első harmadában megjelent médiaanyag mustrálásra került, majd egy on-line adatbázisban kapott valamilyen előjelet. A minősítések összesítését követően készült el az aktuális rangsor. A zsűri a kutatás nagymértékű szubjektivitására figyelmeztetett, emellett viszont konkrét, megvalósítható továbbgondolásról beszélt az előadó: kiterjesztés Erdély szintre, esetleg városimázsgála, ötletcsere a szakemberek számára.
Kolcza Mátyás Barna második előadásának alapját egy érdekes csavar adta, hiszen az ETDK arculatát elemző dolgozattal állt elő – említésre számot tartó részlet, hogy három éve ő maga foglalkozik ezzel. Az elmúlt évek konferencia-plakátjait látva leginkább a szakmai zsűri nosztalgiázott. Végkövetkeztetésként levonható viszont, hogy a rendezvény arculata nem annyira az arculat fogalomdefiníciónak, sokkal inkább a mindenkori szervezőcsapat igényeinek felel meg, természetesen az értő szem kiolvas belőle néhány szervezési-politikai kontextusbeli kérdést is.

A szekcióülés zsűrijét dr. Kádár Magor, dr. Keszeg Anna és drd. Zörgő Noémi a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakának tanárai, dr. Vallasek Júlia az Újságírás Tanszék tanára, illetve dr. Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszékének tanárai alkották.
Egyetlen dobogós helyet osztottak a vasárnapi díjátadón: Berecki Beáta Hajnalka első helyezett készülhet az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Dicséretben részesült Kolcza Mátyás Barna a városimázs-ranglista felállításával, illetve Simon Levente Tusványos témájú előadásával.

Madaras Szidónia

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap