Tartalom
Az év első felében főként híreket olvashattatok a blogon. Cikket írtunk a Plus megszűnéséről és a Lidl megjelenéséről, ami mára már be is következett. Aztán bemutattunk egy új online reklámeszközt, a kifizetődő státuszüzeneteket generáló Status Pimp-et.
A Facebook változtatásairól is írtuk nektek, amit a Facebook cégeknek szánt oldalain vezetett be. A közösségi média témánál maradva közzétettük a Top Social Brands eredményeit, melyből kiderült, hogy melyek azok a hazai cégek, akik a legaktívabbak ezen a területen és egy későbbi cikkben azt is elárultuk, hogy mennyi a hazai közösségi médiában dolgozók bére.
Az idei design rovatban utánajártunk, hogy miért használnak a diszkont áruházak piros-sárga színkombinációt vizuális megjelenítésükben, kielemeztük az EMNP által meghirdetett logóverseny nyertes pályázatát és megnéztük, hogy egyes hazai ügynökségek kreatívjai miként jelenítenék meg vizuálisan országunkat. Szó volt az erdélyi színházak, színtársulatok logóiról és az Európai Néppárt logóversenyének döntős pályamunkáihoz is volt egy-két hozzáfűznivalónk.

A PR és média területeken az év első felében azt boncolgattuk, hogy a diák a pályaválasztást illetően az újságírást, a közkapcsolatokat vagy netalán más kommunikációhoz közelálló szakterületet válasszon? Ezt követően, egy másik cikkben, tanácsokkal láttuk el azokat a diákokat, akik a jövőben PR-esként szeretnének elhelyezkedni. Az év során egy másik cikkből kiderült, hogy egy tanulmány szerint 43 országban nőtt a PR szakterületén tevékenykedők bére és befolyása, ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele azt nyilatkozta, hogy szerintük a „közkapcsolatok” (PR) fogalom lejáratja a szakmát.
Év végén szót ejtettünk a Fekete Péntek (Black Friday) körül kialakult konfliktusról és a CSR projektek kommunikálásához is adtunk néhány tippet. Az utolsó száz méteren olvasóinknak bemutattuk a 2011-es Super Bowl-on bemutatott legjobb reklámszpotokat.

Önkéntes szerkesztők
Az év első felében kétszer is próbálkoztunk önkéntes szerkesztők toborzásával. A tucatnyi jelentkező közül, sajnos, csak néhányan jutottak el a cikkírásig. Az első külső szerkesztő, Kolcza Mátyás Barna, bejegyzését márciusban tettük közzé a blogon. Ezt még további három bejegyzés követte. Elsőként az RMDSZ-es elnökválasztás jelöltjeinek web 2.0-ás jelenlétét mutatta be és véleményezte, majd összegyűjtötte és közzétette az erdélyi magyar színházak, színtársulatok logóit, végül beszámolt az ETDK-ról és véleményezte az Európai Néppárt által meghirdetett logóverseny döntős munkáit.
A közösségi média legaktívabb hazai márkáiról írt cikket Barabás Andrea. Ugyancsak tőle tudhatták meg az olvasók, hogy mi történt a III. PR Nyári Egyetemen. Önkéntesként cikket írt a blogra Kányádi Orsolya, aki a marosvásárhelyi Sapientián, kommunikációs mesteri képzésekről készített fókuszcsoportos interjút foglalta össze az olvasóknak.
Ezúttal is megköszönjük a fent említett személyeknek a munkájukat és hozzájárulásukat a brandrops fejlődéséhez!

Új kategória
A munkahelyek és események mellett 2011-ben új kategóriával bővült a blog, amikor elhatároztuk, hogy könyvrecenziókat írunk olvasóinknak. Mindezt tettük abból a meggondolásból, hogy „látogatóink is kedvet kapjanak ezek olvasáshoz. Másodsorban, úgy gondoljuk, hogy a könyvek bármikor beszélgetés témáját képezhetik.”

Események
Az Erdélyben megrendezett kommunikációs rendezvényekben nem volt hiány, igaz a bővebb kínálatnak még jobban örültünk volna. A legtöbben sikerült részt vennünk, amelyeken nem, azokról is próbáltunk beszámolni nektek, az önkéntes szerkesztők segítségével.
Aminek kifejezetten örülünk, az a négy rendezvény, amelyen a brandrops médiapartnerként volt jelen: az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA, az Online Business Ideas konferencia, az Eko Media Group által szervezett első Online marketing konferencia és a 3. Kommunikációs Napok.
A blog szerkesztőiként megtartottuk első workshopunkat a Kommunikációs Napokon vállalati társadalmi felelősségvállalás témakörben, ahol megismertettük a résztvevőkkel a CSR fogalmát, meséltünk kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában és megosztottuk velük saját élményeinket, tapasztalatainkat. Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, főként Kovács Kincsőnek, aki felkért a rendezvényen való részvételre.
A 2011-es marosvásárhelyi Sapientián megrendezett Tudományos Diákköri Konferenciáról (msTDK) is olvashattatok a blogon csakúgy, mint Aradi József előadásáról, aki a kommunikációs stratégiák fontosságáról beszélt a résztvevőknek.

Közösségi médiában való jelenlétünk
Amint azt már láthattátok, a Facebookon és Twitteren is igyekszünk aktívak lenni a brandrops-szal. Facebook-on egyelőre csak az aktuális cikkekről szerezhettek tudomást, ha követtek vagy lájkoltok. Twitteren két felhasználóval is jelen vagyunk, egyiken (@brandrops) saját cikkeinket csiripeltük, míg a másikon (@brandrops1csepp) a hazai és magyarországi markom piac és szakma híreit, újdonságait igyekeztünk megosztani veletek. Jövőben próbálunk még aktívabbak lenni, valószínűleg nyereményjátékokra is sor kerül majd.

Látogatottsági adatok
Az idei év legolvasottabb cikke a „2011-es év legjobb reklámszpotjai” volt, amit követett a „Miért piros-sárga a diszkont áruházak arculata?” című írásunk. 7000 egyedi látogatónk volt ebben az évben. A blog látogatóinak többsége Románia (44%) és Magyarország (48%) területéről érkezett. Erdélyből főként Marosvásárhelyről és Kolozsvárról látogattak.
Szemelgettünk a keresési kulcsszavak / szószerkezetek közül, amelyek révén az olvasók a blogra érkeztek. Hadd soroljunk fel néhányat a legérdekesebbek és legfurcsábbak közül: csoki vicc volt a csomagolásában, cápa producer, danone micimackó reklám 2011, digitális média hatékonyság mérés, diszkont bolt logói, diák újságíró tanfolyam megéri-e, egy reklámot hányszor játszanak le, érdekes statusok messenger, erdélyi kecsap, erdélyi vállalkozások skype számai, facebook üzeneteket hogy kell meg nezni, fiatalok és a reklámok kapcsolata, fókuszcsoportos beszélgetés: milyen a jó tanár?, google analítika mit mér.

Terveink
Ami a blogon megjelent cikkek számát illeti, még van mit javítani. A jövőben igyekszünk felvenni a versenyt az idővel és gyarapítani a cikkek számát. Ami a tartalmat illeti, igyekszünk az eddigieknél több erdélyi vonatkozású témáról írni. Reméljük, hogy egyes anyagok majd párbeszédet, vagy akár építő jellegű vitát generálnak majd.

Ugyanakkor tervezünk a blog átalakítását, részleges újragondolását. Hogy pontosabban melyek lesznek a változások és az újdonságok, az maradjon a jövő titka. Addig is

sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak.
Önkénteseinknek, partnereiknek köszönjük az együttműködést!

A mi személyes kívánságunk 2012-re: a blog szerkesztőinek/szerzőinek és a bejegyzések számának a fenntartható növelése.

A kérdőívet, LinkedIn profiljuk alapján, 400 PR szakember/tanácsadó, 80 közösségi média szakember, 110 közösségi média menedzser és 170 online menedzser töltötte ki. A megkérdezettek 47 százaléka naponta, a munkaidejének 30-50 százalékát szenteli közösségi médiára, míg a válaszadók csak 8 százaléka foglalkozik teljes munkaidőben ezzel a tevékenységgel.

A kérdőíves válaszokból arra is fényt derült, hogy milyen beosztásban dolgoznak a megkérdezettek a közösségi média területén. Így a szakemberek közt találunk közösségi média menedzsert, PR tanácsadót, online menedzsert, közösségi menedzsert, valamint vállalati közösségi média stratégát is. Az alkalmazottak 21 százaléka a PR szakterületén dolgozott mielőtt a közösségi média területén tevékenykedett volna, további 12 százalék marketinggel illetve reklámmal (11%) foglalkozott.
A bérezésükről is kérdezték az alkalmazottakat, mely szerint a többség 500-1000 euró közötti fizetést kap, utánuk következnek a 300-500 euróért dolgozók (26%). 19 százalék ennél jóval többért, 1000-4000 euróért dolgozik, míg akadnak önkéntesen tevékenykedők is.

A felmérés függvényében kirajzolódott a közösségi média menedzser általános profilja. Ennek függvényében az alkalmazottnak a következő tevékenységeket kell végrehajtania:
• közösségi média profilok menedzsmentje
• tartalom megosztása és felülvizsgálata (tweetek, státuszok, blog bejegyzések, videók)
• brand és a versenytársak monitorizálása
• felhasználók létrehozása különböző közösségi hálózatokon
• párbeszéd menedzselése (blogok, Facebook, Twitter)
• közösségi hálózatok felhasználóinak személyesítése
• látogatottsági adatok elemzése

A közösségi média menedzser bukaresti és 30 és 50 százalék között tölt időt online, kizárólag közösségi médiára vonatkozó tevékenységekkel. Ugyanakkor a marketing vagy közösségi média osztályon dolgozik és 2009-től foglalkozik közösségi médiával. Bérezése 300 és 500 euró között van, és egy kereskedelmi szervezetben dolgozik, melynek maximum 10 alkalmazottja van.

A felmérés önmagában arra elég, hogy egy nagyjából átfogó képet kapjunk arról, hogy hányadán áll a romániai közösségi média. De ez is elég arra, hogy fogalmunk legyen arról, hogy milyen mértékben fejlődik a közösségi médiában való részvétel a vállalatok körében.

A kutatás román nyelvű bemutatója megtekinthető itt.

Annak ellenére, hogy hazánkban, még új területként kezelik a közösségi médiát, mely felfedezésre vár, érdekes esettanulmányok születnek azokról a márkákról, amelyek kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Míg a tavaly a toplistán csak 10 márka szerepelt, melyek aktívan használták a közösségi médiát, addig ez a szám az idén 30-ra emelkedett. A Zelist segítségével, 33 szakember döntött az idei év helyezettjeiről.
A következőkben megtudhatjuk, mit meséltek az egyes nyertes vállalatok képviselői a közösségi médiában való aktivitásukról.

Vodafone
Mit jelent a Vodafone-nak ez az előkelő hely? Luminiţa Boştinaru, a vállalat senior brand menedzsere szerint, ez a díj egy 3 éve kötött fogadásnak az eredménye. Ekkor döntötte el a Vodafone, hogy nyitni fog az ügyfelek felé és minden kommunikációs csatornát fel fog használni a hatékony kapcsolattartás érdekében, beleértve az online médiát is. A rengeteg kampány alatt igyekeztek mindenféle kommunikációs csatornát kihasználni, ugyanakkor azt is figyelembe vették, hogy egyszerre használják a közösségi médiát és a hagyományos médiát. Ez meg is mutatkozott az “Esküvő” című kampányban, ami 100 %-ban román ötlet alapján született.

BCR
2009-ben a BCR – melyet az idei rendezvényen Daniel Pană és Eliza Rogalski, a Tempo Group igazgatója képviselt – olyan kérdésekkel találta szembe magát, melyek a termékeire vonatkozó információk köré csoportosultak. Céljuk az volt, hogy mindenki számára érthető módon informálják az ügyfeleiket és megértessék, hogy mire használhatók termékeik. Ugyanakkor ehhez még hozzáadódott a pénzügyi képzés problémája is. Ekkor jött létre a kapcsolat a szükséglet és a megoldás között.
Így alakult át a pénzügyi kezdeményezésük egy sikertörténetté. Elindították a Pénz Iskolája (Şcoala de Bani) nevű projektet. Daniel Pană szerint ez kezdetekben úgy működött, mint egy laboratórium, ahol minden új ötletet szívesen fogadtak. Feltevődik a kérdés, hogy mi volt a legnehezebb ebben a projektben? Eliza Rogalski szerint, nehéz volt egyeztetni egyes részleteket, melyek nagyon befolyásolták a projekt előrehaladását. Például a BCR-nek volt néhány kérése a márkájával kapcsolatban, melyek nem egyeztek az ügynökség elveivel. A kampány egyik legfontosabb eredménye az, hogy a Pénz Iskoláját a BCR-vel asszociálják, annak ellenére, hogy a projekt ideje alatt mindvégig a háttérben maradt.
“Könnyű a közösségi médiában kreatívnak lenni, viszont nagyon nehéz stratégává válni. Míg egykor a stratégia volt az egyik legtriviálisabb szó, mára a közösségi média átvette a helyét.” – fejtette ki Eliza Rogalski.

Petrom
Hogyan érte el a Petrom, hogy megtalálja a közös témát a célközönségével? A “Fedezd fel újra Romániát” (Redescoperă Romania)kampány megváltoztatta a közösségi médiában folyó beszélgetés irányát, a “beszéljünk rólam” helyett  a “beszéljünk a közös dolgokról” témára. Ana Bulgăr, a Petrom online menedzsere, 3 dolgot emelt ki, melyeket figyelem előtt kell tartani egy kampány kezdetekor, egy ilyen nagyvállalat esetében. Az első, a terület, amelyen az adott vállalat tevékenykedik, mely sokszor korlátozó is lehet. Aztán ott van a vállalat nagysága, amely befolyásolhatja a reakció sebességét, valamint a célközönség nagysága, amelyet megszólít a kampány.
A “Fedezd fel újra Romániát” projekt mögött hat, online véleményvezért tömbösítő csapat állt, amelyeket, a bloggerként közismert, Bobby Voicu vezetett. A kampány ideje alatt a csapatok, összesen 600 km-t tettek meg, több mint 100 turisztikai látványosságot kerestek fel, 70 városon utaztak át, több mint 5000 fotót készítettek és több mint 6000-szer csiripeltek Twitteren. A projekt még mindig folyamatban van, jelenleg több partner vállalat is csatlakozott, többek között a Romtelecom, a Dacia és a Paralela 45 turisztikai ügynökség.

AVON
Az AVON még 2008-ban elkezdte használni a közösségi médiát. Ezzel egyidőben indította útjára az Avon Space nevű blogot is. 2010-ben pedig saját közösségi hálóját, az Avon Connects-et, amelynek jelenleg 50 000 tagja van – Romániából és Nagy-Britanniából származik a legtöbb felhasználó. A platform főként az Avon forgalmazókért jött létre, mindazokért, akik azonosítani tudják magukat a márkával.
A négy legfontosabb lépésről, melyekkel az Avon sikereket ért el a közösségi médiában, Raluca Kişescu, a vállalat marketing igazgatója mesél. “A legfontosabb dolog megtalálni az érdeklődő embereket, majd értékes tartalmat nyújtani számukra, információkat szerezni róluk és végül tartani velük a kapcsolatot.”

Marad a kérdés, hogy megéri időt, energiát és anyagiakat fektetni a közösségi médiába, megtérül-e ez a vállalatoknak? Hogyha a kérdést egy pénzügyi igazgató szempontjából nézzük, akkor azt válaszolná, hogy csak 30%-ban térül meg a vállalat befektetése. Ám ha körültekintőek vagyunk, nem felejtjük el, hogy a barátok mellett, ott vannak a barátok barátai is, továbbá azt sem, hogy egy hosszútávon gyümölcsöző tevékenységről van szó, amely idővel márkatöbbletben konkretizálódik.

Szentes Tünde és Barabás Andrea

Forrás: PR Romania

Facebookos lájkolások
Mind a három jelölt Facebookos oldalt hozott létre, amit a hálózat használói lájkolhattak. Az első, aki létrehozta „rajongói” oldalát Kelemen volt, december 12-én, Kelemen Hunor 2011 néven, ami jelzi, hogy előre jól ki gondolt kampány veszi kezdetét. Őt Eckstein követte rá egy hónapra, január 10-én, létrehozva az oldalát Változás az RMDSZ-ben 2011 címmel. Legutoljára Olosz csapatának jutott eszébe a közismert közösségi portálon való jelenlét fontossága. Ők február 6-án, szűk három héttel a megmérettetés előtt készítették el az Olosz Gergely 2011 oldalt. A jelöltek kedvelőinek száma is tükrözi ezt az időbeli eltolódást, ugyanis Kelemennek van a legtöbb, 591, míg Ecksteinnek 280 és Olosznak 79. Egyikük oldalán sem vehető észre a kétirányú kommunikáció, mind a hárman csak a róluk szóló híreket, hivatkozásokat, videókat osztották meg az érdeklődőkkel. A kommentekre nem válaszoltak, annak ellenére, hogy naponta többször is aktívak voltak. A megosztott anyagokat több-kevesebb sikerrel lájkolták a követők. Volt olyan poszt, melyet egyáltalán nem lájkoltak, de akad olyan is, amelyet többen mint húszan kedveltek.

Twitteres fecsegések
A 140 karakteres kommunikációnak is nevezhetnénk ezt a lehetőséget. Ekkora hosszúságban nem sok minden fér el, de ha megfelelően vannak válogatva a szavak, igenis sokat mondhatnak. Ezzel a lehetőséggel a három jelölt közül csak Kelemen és Eckstein élt.
Kelemen a régi felhasználóját keltette életre január 26-án, másfél év szünet után. Egy hónap alatt 71-szer csiripelt, 196 követőt szerzett, 101 csirip folyamot követett és 13 listára került fel.
Ezzel szemben Eckstein, aki szilveszter előtt egy nappal kezdett el „beszélni” a csatornán 112-szer szólalt meg, 56 követőt szerzett és 2 listára került fel. Próbált minél több személyt befogni saját csatornájára, 153 twitterező csiripeléseit olvasta.

Fotók a Flickren
Fotók terén Eckstein és Olosz élt a Flickr által nyújtott lehetőségekkel, 65 illetve 10 fotót osztva meg magukról valamint a körülöttük, velük történő eseményekről. Kelemen utoljára a 2009-es államelnöki kampányakor használta ezt a fajta médiumot. Jobbnak találta csak saját honlapján közzétenni a vele kapcsolatos fotókat.

Videómegosztás a Youtube-on
Ezen a téren is csak két nevet említhetünk, az Ecksteinét és a Kelemenét. Olosz nem hozott létre csatornát a maga népszerűsítésére. Kelemennek is azért van, mert a 2009-es elnökválasztásról megmaradt. Azóta nem használta, inkább az RMDSZ központosított csatornáján mentek a felvételek róla. Az egyetlen, aki rendszeresen töltött fel videókat saját csatornájára a kampány alatt, Eckstein volt, 33 videóval. A felvételeket 402-szer nézték meg, ami átlagosan 12-13 megnézést jelent videónként. Kilencen „fizettek elő” a csatornájára és két ismerőse is akadt a videómegosztó portálon.

A Google mindent lát, mindent olvas
A kampány kezdetétől számítva (pontosabban 2010. december 1-től mérve) a Google Eckstein-Kovács Péter nevére körülbelül. 10.100 találatot ad ki. Kelemen Hunor nevére hozzávetőlegesen 27.900-at míg Olosz Gergelyre csak körülbelül 9950 találatot kapunk.

Saját honlapok
Ezen a téren adtak magukra a jelöltek és külön honlappal rukkoltak elő. Eckstein és Olosz az ingyenes WordPress CMS-t, míg Kelemen egy saját igényeire megírt tartalomkezelő weboldalt használ.

Eckstein honlapján nyolc magyar és két román menüpont található. Románul csak a sajtómegjelenések és a programja olvasható. Központi helyet foglal el a Facebook profiljára mutató hivatkozás, a Twitter-folyamára utaló link, a Youtube-csatornájára irányító hivatkozás, valamint a Wikipédia, róla szóló szócikkére mutató link. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a róla készült képek a honlap jobb oldalán lefuttatva. RSS hírolvasóknak szánt link megszokott helyen, a címsorban található.
A közölt írásokhoz hozzászólások fűzhetők, de csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel a látogatók. Utolsó bejegyzése a kongresszus után volt, amelyben megköszönte csapatának és támogatóinak a segítséget és a szavazatokat. Azóta csend van a honlapon.

Kelemennek külön magyar és külön román nyelvű weboldala is van. A román oldal szegényesebb a magyarnál, de itt is sok minden megtalálható. A magyar nyelvű weblap öt menüpont köré csoportosítja a tartalmat. Itt is szembeötlő helyen találhatók – a jobb felső sarokban foglalnak helyet – a különböző közösségi hálókra mutató kis grafikus linkek, az úgymond kötelező négyesfogat: Facebook, Youtube, Flickr, Twitter. Az ötödik grafika az RSS hírolvasók számára szól (nem a megszokott helyen a címsorban található). A másik szokatlan dolog a mai honlapokhoz képest az, hogy hiányzik a cikkekhez való hozzászólási lehetőség.

Olosz honlapján a menüt kétszer is megtaláljuk, először a fejlécben, másodszor pedig bal oldalt. (Egyszer is elég lenne – szerk. megj.) A tartalmat hét magyar és egy román nyelvű menüpontba csoportosítja. Híreket 1-2 napi rendszerességgel, naponta több alkalommal is publikált. Utolsó aktivitás a honlapon február 21, azóta itt is síri csend. Az általa használt közösségi hálózatok közül csak a Facebook-oldalára utaló linket találjuk meg pár kattintás után a kapcsolat menüpont alatt. A Flickr-fiókjára mutató hivatkozás nem található.

Röviden összefoglalva a tapasztaltakat kijelenthetem, hogy Eckstein-Kovács Péter csapata használta ki legjobban a web 2.0 illetve a közösségi média által nyújtott lehetőségeket, de Kelemen Hunor és csapata is érti a dolgát, ők sem maradnak alul. Úgy gondolom, hogy előnyben voltak Ecksteinhoz képest, ami a videóikat illeti, mert az RMDSZ központi Youtube-csatornáján tették publikussá. A fentiek alapján, szerintem Olosz Gergelynek van még mit tanulnia, de ha idejében neki látott volna, lehet, hogy előrébb lenne.

Kolcza Mátyás Barna @ Ejhaj

Az online generáció korszakát éljük

Sas István a jelenről, az online generációk korszakáról beszélt előadásában. Ez a generáció másként appercipiál, mint az előtte levők, hiszen másként tanul, másként kommunikál, sőt még másként is szocializálódik. Mindez persze nehezen fogható fel az előző generációk szülötteinek.
Online környezetben a fogyasztó nem passzív szerepet tölt be, mint a valós életben, hanem aktívvá válik. Így már egy interaktív kapcsolat jöhet létre fogyasztó és termelő vagy eladó közt. Az online környezet sokféle lehetőséget kínál az ilyesfajta kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egyik nagy kihasználásra váró lehetőség a közösségi média – amint ezt több előadó is megemlítette. A szociális hálókon keresztül, mint a Facebook vagy a Twitter, könnyen elérhetjük a fogyasztókat, vásárlókat. Fontos azonban az, hogy mindezekkel az eszközökkel tudatosan bánjunk, hangsúlyozta előadásában Szőcs Barna. Hiszen egy vállalatnak sem mindegy, hogy egy méregdrága honlappal éri el a célközönséget vagy esetleg a közösségi hálókon keresztül, mindezt persze ingyenesen. Minimális költségvetésből is lehet meglepően eredményes kommunikációt folytatni, fejtette ki Bujtás Attila, aki inkább a Facebook alkalmazásokról és szabályokról beszélt. Ugyanakkor kiemelte a vírus marketinget is, mint népszerűsítési lehetőséget és megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy milyen egy jó weboldal felépítése.

Nemcsak a honlapokról, hanem a webshopokról is szó volt az OKOS konferencián Csiszár Dénes videóra rögzített előadásában a hosszú farok esetét osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy ez egy olyan olyan közgazdasági fogalom, amely az e-kereskedelem fejlődésének köszönhetően vált életképessé. A long tail típusú üzlet, a tömegeladással ellentétben, arról szól, hogy drágább termékeket adjunk el, kevesebb vásárlónak. Az offline népszerűsítési megoldások eddig túl költségesnek bizonyultak, ahhoz, hogy a long tail-re épülő vállalkozásokat nyereségesen lehessen működtetni. Az online kereskedelem nyújtotta lehetőségek megoldották ezt a problémát, mivel a hirdetési költségeket, a termék portfóliót sőt az eladásokat is optimalizálni lehet, a rendelkezésre álló analitikai és statisztikai adatokra alapozva.
Az online média kis térségünket sem kerüli el. Az idő múlásával egyre nagyobb körben hódít a közösségi média. Seer László előadása során azokról a trendekről mesélt, melyek minden bizonnyal Erdélyt sem fogják elkerülni. Mára már a márkázás is egyfajta szociális tevékenység lett: a megosztás örömét kihasználják az emberek, és így mindenféle videót, érdekességet, képet, animációt osztanak meg ismerőseikkel. Így a közönség átveszi a legnagyobb szerepet, a kontrollt.

Hanyatlik a reklám korszak

Az előadások során megtudhattuk, hogy a reklámok kora már leáldozóban van, egyre nagyobb teret hódít a vírusmarketing és a szóbeszéd marketing. Az utóbbiról tartott előadást Eszes István, aki szerint az emberek többsége már nem bízik a reklámokban, inkább barátaik, ismerőseik véleményét fogadja el. Az ingyenes szóbeli ajánlásokat már a 80-as évek elejétől aktívan használták a szakértők, mára azonban a szóbeszéd marketing felköltözött a virtuális közösségek hálóira, erre kialakított honlapokra vagy éppen blogokra. Hasznos módszer mindenképpen, amelyet nem tanácsos figyelmen kívül hagyni egyetlen vállalatnak sem.
Az online fizetett hirdetések is egyre divatosabb marketing eszközök lettek. Faluvégi Barna előadásában a Google és a Facebook hirdetési eszközeiről beszélt. A Google Adwords nevű szolgáltatásával és a Facebook hasonló alkalmazásával, minimális befektetéssel nagyon tagolt és behatárolt célcsoportot érhetünk el hatékonyan. Azonban fontos megtanulni elemezni az adott kampányokat, hogy a jövőre nézve még eredményesebbek legyenek a hasonló befektetések.

A rendezvénysorozat egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen egy igen intenzív, kérdésekkel, felvetésekkel tűzdelt beszélgetés alakult ki a közösségi média témakörében. Egyes vélemények szerint a Facebook egy online játszótér, az IWIW online telefonkönyv, míg a LinkedIn szakmai kapcsolattartó platform. Szó esett még a felhasználói adatok biztonságáról valamint a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok hatalmáról és ennek esetleges negatív következményeiről.

Elhangzott OKOSságok:

• Az online generáció után az R generáció következik, azaz responsible (felelős), amelyik megpróbálja megoldani amit a net generáció elrontott
• A közösségi média esetében ma már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy ki van fent, hanem, úgy, hogy ki nincs fent?
• A Facebook túszai vagyunk
• A vírusreklámok át kell menjenek a célcsoport ingerküszöbén
• Romániában a közösségi oldalak közül a HI5-ot használják a legtöbben, amit a Facebook és a Trilulilu.ro követ
• Az elkövetkező években a mobil-internet le fogja körözni a desktop-internetet
• Marketing 1.0: az árucikkre való összpontosítás, marketing 2.0: a fogyasztó e kerül előtérbe, marketing 3.0: már nem a fogyasztókra, hanem az emberekre koncentrálunk
• A fogyasztók nem elszigetelt egyedek, hanem kapcsolatban álló emberek halmaza
• A marketing szótárban a leghatalmasabb szó az „ingyen”
• A Facebook népszerűbb, mint a pornó
• Az új kommunikációs technológiák megerősítik a meglévő társadalmi kapcsolatokat, bevonnak elszigetelt egyedeket

Ki ne szeretné a ropogósra sült perec illatát és ízét? A napokban Marosvásárhely főterén megnyílt Petru Finomsütödéje (Petru – Simigerie), mely friss péksütemények illatát árasztja az arra járók fele. Az újranyílt pékség múltja több évtizedre nyúlik vissza, hiszen még 1939-ben megnyitották az első finomsütödét. Azonban a kommunizmus hatalomra lépése után a pékséget betiltották. Akkor úgy tűnt, hogy a vállalkozás örökre abbamaradt. Évek elteltével a leszármazottak meglátták a pékségben rejlő lehetőségeket, és megszületett az újraélesztés ötlete. Ennek következtében újragondolták a vállalkozást és megnyitották a mai Petru Finomsütödéjét, ami a régi vállalkozás hagyományaira épít.
A pékség nemcsak néhány új termékkel állt elő, hanem „vásárlócsalogató” ötleteiket is bevetették a megnyitás után. Történt ugyanis, hogy felfűzött perecet vásároltam, de nagy meglepetésemre egy kis papírocskát is befűzött az elárusítónő a péksütemények mellé. A kis hajtogatott szórólapon a cég történetét olvashatjuk román és magyar nyelven egyaránt. Felfedik a vásárlók előtt Petru kilétét, akiről a sütődét elnevezték, ugyanakkor tudomást szerezhetünk arról az útról melyet a kezdeti magánvállalkozás megtett napjainkig.

A szokatlan termékek közül megemlítendő a sajátos névvel rendelkező Covridog, Covricheese és Covriking, melyeket perecbe töltött virslivel, sajttal illetve sonkával kínálnak. Azonban ezekhez a termékekhez már nem társul a leporello, „kárpótlásképpen” viszont sajátos csomagolásban szolgálják fel őket.

Megemlítésre méltó a vállalkozás arculata és kommunikációja. Úgy tűnik a vállalkozás újraindítói felfedezték az arculat erejét és hajlandóak voltak erre áldozni. De lássuk csak, hogy miről is van szó egész pontosan? Az arculat két meghatározó színe a sötétkék és az arany, amelyeket a köztudat nemesi színpárosként könyvel el. Tehát a termékeket nemesi finomságokként próbálják pozicionálni. Ezt a kombinációt következetesen használják az üzlethelyiségekben, a csomagolásokon, weboldalon stb. több-kevesebb sikerrel. Például a szórólapon megfigyelhetjük, hogy a kék szín nem egyforma a román és a magyar változat esetében. Csak némi árnyalati különbséget fedezünk fel, ez azonban fontos a színhasználat szempontjából. Színárnyalati különbség van az előbb felsorolt termékek (Covridog, Covricheese, Covriking) csomagolása és a laporello kéke között is. Tehát összesen három féle árnyalatát fedeztük fel a cég által használt kék színnek. Lényegesen nem különböznek egymástól, viszont észre lehet venni a különbséget.

A betűtípust minden hordozón következetesen használják, általában aranyszínnel. A szórólap szövege a Courier New nevű betűtípussal íródtak, ami írógépírásra emlékezteti az olvasót. Mint tudjuk évtizedekkel ezelőtt még előszeretettel használták az írógépet. A szórólapon ez a karaktertípus a régi időket, a hagyományt sugallja. Ugyanakkor korabeli grafikus elemeket is felfedezhetünk a csomagolásokon: a régi város látképe, az alapító fényképe múlt századbeli kerettel, a királyi pecsét jelenléte (mellyel jelzik, hogy a vállalkozás immár 71 éves hagyományra tekint vissza), a papírtekercs elemeinek használata. Tehát az egész vállalkozás a múltra alapszik; ez nemcsak a történetből és a fent említett elemekből derül ki, hanem a vállalkozás szlogenjéből is: „A hagyomány tovább él”, ugyanakkor mindenhol feltüntetik az évszámot, amikor beindult a vállalkozás elődje (1939).
A történet magyar nyelvű változata még javítanivalót kíván maga után, hiszen néhány elütést és helyesírási hibát tartalmaz, de így is értékeljük a kezdeményezést! A román nyelvű részben az ékezetek hiánya okozhat gondot az olvasónak, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma már egyre gyakrabban használják az ékezetek nélküli változatot.

Az arculat és az ízletes termékek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó visszajöjjön vásárolni. Nekem személyesen egy ilyen környezetben a perec elfogyasztása egy élményt nyújt. Természetesen ez az elárusítónőknek is köszönhető, akik minden alkalommal kedvesen és mosolyogva szolgálják ki a vásárlót. Ezzel szemben a sarki hot-dog árus egyszerűen csak a fogyasztó kezébe nyomja a kívánt terméket. Egyértelmű, hogy a két kiszolgálás hatásai is különbözőek.
A vállalat él az online kommunikáció és az online szociális hálózatok lehetőségeivel, hiszen nemcsak a weboldalukon olvashatunk róluk, hanem aktívan jelen vannak Facebookon és Twitteren is.
Mostanra Romániában már több bolttal is bővült a vállalkozás: Piatra Neamţ-on, Iaşi-ban, Temesváron, Kolozsváron és legutóbb Marosvásárhelyen. Megemlítendő, hogy a vállalkozás franchise rendszerben működik, ezért előreláthatólag még sok városban vásárolhatunk majd „petrus termékeket”.

Szentes Tünde: Az arculat kapcsán megjegyeznék egy érdekességet: a vállalat színei, szlogenje és termék pozicionálása kapcsán egybeeséseket fedezhetünk fel az Ursus Breweries, Timişoreana nevű termékével. Az említett sör márka alapszínei ugyancsak az arany és a kék. Szlogenje is a hagyományra alapoz „A történet tovább folytatódik” (Povestea merge mai departe), ugyancsak, mint a finomsütöde szlogenje. Ugyanakkor mindkét esetben nemesi ízű termékpozicionálásáról beszélhetünk.

Április 27-én  második alkalommal kerül sor a TopSocialBrands konferenciára a Biz folyóirat szervezésében a bukaresti Novotel Hotelben. Egy olyan konferenciáról van szó, amely először mutatja be romániai márkák közösségi médiában (social media) használt stratégiáit és az online térben való szereplését , ugyanakkor ami egybegyűjti a romániai online területén tevékenykedő szakembereket.

A konferencián a Vodafone, LG, Microsoft, Starbucks, Pepsi és BCR vállalatok képviselői a közösségi médiával kapcsolatos tapasztalataikat mutatják be. Hat romániai ismert blogger és online vállalkozó fogja megosztani online munkássága során szerzett tapasztalatait, ugyanakkor szó lesz a szociális média használatáról a mindennapi élet során is.
Az eseményre különösen a marketing, kommunikáció, online területein tevékenykedő szakembereket és a közösségi médiában legaktívabb vállalatok képviselőit várják.
Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint: Bobby Voicu – blogger, Cristian Manafu – közösségi média tanácsadó, Sergiu Biris – a trilulilu.ro alapítója, Eliza Rogalski – a Rogalski Grigoriu ügynökség menedzsere, Daniel Pana - a BCR marketing igazgatója, Bogdan Tataru – a Microsoft Románia marketing vezetője stb.

A TopSocialBrands konferenciát két felmérés előzte meg, ahol megállapították a közösségi médiában leggyakrabban előforduló márkákat: a Biz folyóirat felmérése – ahol online területen tevékenykedő szakemberek voksolhattak – és a ZeListen 2009-ben közzétett információk összesítése.
Azok a márkák, melyek a listákon szerepeltek legalább egyet folytattak a közvetkező online tevékenységek közül: vállalati blog, termék blog, blog kampány, Facebook felhasználó, Facebook oldal, Twitter felhasználó, Twitter kampány, blogger kapcsolatok, rendezvények szponzorálása, kampány a Second Life-ban, Flickr felhasználó, Youtube felhasználó, Wikipédia profil.
A voksok leadásakor figyelembe vették az online tevékenységek népszerűségét és hatását (blog buzz, a média megjelenés, résztvevők száma az eseményeken).

Forrás: Strategic.ro

A Twittert, azt a mikroblogging platformot, mely megváltoztatta az internet arcát, ma már emberek milliói használják, és a felhasználók száma napról napra rohamosan nő. Mindez arra késztette a kanadai Sarah Prevettet, hogy hozzon létre egy hasonló platformot vállalkozók számára, mely lehetővé teszi az ügyes bajos dolgaik megbeszélését. Természetesen mindezt 140 karakterben.

Min dolgozol most? Ez a Sprouter start-up-jának kérdése, melynek megválaszolásával lehetőségük nyílik a vállalkozóknak saját közösségük megalakítására és olyan együttműködések kezdeményezésére, melyek segítik vállalkozásuk előrehaladását. Miközben a szociális hálózatokon azokkal az emberekkel kerülünk kapcsolatba, akiket már ismerünk, a sprouter.com alapelve a tiszta kapcsolat kialakításán működik: kapcsolatba lépni ismeretlen felhasználókkal, akik ismeretlenek ugyan egymás számára, de ugyanaz az érdeklődési körük és ugyanazok a céljaik. Az oldal keresőmotorját használva, a felhasználók kereshetnek más vállalkozók után földrajzi területüktől, vagy érdeklődési körüktől függően.

„Ma már a hálózatok ereje több mint valószínű. A Sprouter arra hívatott, hogy megteremtse a közösség érzését és letegye a vállalkozók online információcseréjének alapjait. Mindezt azért, mert a legtöbb vállalkozó naponta különböző problémákkal találja szemben magát – attól kezdve, hogy hogyan szerezzen támogatást egy bizonyos projektre, egészen addig, hogy melyek a legjobb üzleti eszközök, melyeket felhasználhat vállalkozásában. A Sprouter minden ilyen vállalkozónak biztosítja a kapcsolatteremtéshez és a valós időben való együttműködéshez szükséges helyet, hogy mindenkinek előnyére váljon mások megosztott sikere vagy hibája.” – magyarázza Sarah Prevette, a Sprouter ötletgazdája és igazgatója.

A felhasználók számára a szolgáltatás teljesen ingyenes. Az anyagi nyereséget remélik, hogy a tőkegyűjtő ügynökségekkel és a kis- és középvállalkozásokkal való partnerviszonyok fogják biztosítani, ismerte be Prevette a Financial Post-nak. Ugyanakkor a Sprouter havonta élő találkozókat szervez, ahol a helyi vállalkozókat megismertetik a szolgáltatással, és az online kapcsolatépítésre buzdítják őket.

Forrás: Parthenon Pub

„Amikor lehetőségeket szeretnél vállalkozásod növekedésére, nem az a fontos, hogy mit tudsz, hanem az, hogy kiket ismersz. Itt nem a befolyásolhatóságról van szó, hanem a kapcsolatépítésről, ami egy normális módszer az együttműködésre és a megfelelő üzleti partnerek megkeresésére.” – állítja Filipe Carrera, portugál tréner és tanácsadó.
Ő a legjobb példa arra, hogy gyakorlatban is működik a kapcsolatépítés elve. „Szerinted hogyan lehetséges, hogy egy tréner, aki egy olyan kis országból jön, mint Portugália, és aki egy kis tanácsadó céget működtet, 40 országban tartott már tréningeket négy kontinensen? Gyakorlatilag,a tevékenységem egy multinacionáliséhoz hasonlít, és mindezt a kapcsolatépítésnek köszönhetem!”- mondja a tanácsadó, aki októberben, Bukarestben tartott képzést „Hogyan előzzük meg a gazdasági válságot kapcsolatépítéssel?” címmel.
Saját hálózata majdnem 2.000 emberből áll – az egész világból, melyből, 100 romániai. „Mindenkit személyesen ismerek, mert nem hiszek a „kapcsolatok gyűjtése” elvben. A valóságban a hálózat még nagyobb, mert mindenkinek vannak más ismerősei. Tehát gyakorlatilag akkor is nő a hálózat, amikor alszol. A mostani látogatásom során, talán 300-ra fog nőni a romániai ismerőseim száma.” – magyarázza a portugál tréner.

A kapcsolatépítés elvei

1. Légy őszinte abban a világban, amely valamilyen módon össze van kapcsolva. Ha rosszat, ha jót teszel, előbb utóbb ki fog derülni.
2. Oszd meg másokkal tapasztalataidat, véleményedet, nézeteidet, anélkül, hogy azonnali haszonra várnál. Hálózatod úgyis a te javadra fog dolgozni.
3. Mesélj hálózatod tagjainak céljaidról. Kapcsolataid a maguk módján segíteni fognak megvalósítani őket.
4. Hálózatod bővítésére, használd az online szociális hálózatokat (mint a Linkedin, Facebook, MySpace stb.). Ezek a platformok segítenek a minőségi kapcsolatokat fenntartani és növelni. Mindenkinek a céljától függ, hogy mennyi időt szentel naponta ezekre az online szociális hálózatokra. Például én, aki vállalkozó vagyok, naponta 3 órát szánok ilyesmire.

Hogyan építsd igényesen kapcsolataidat?

A kapcsolatépítés megtanulható. Csak el kell fogadnod azt, hogy sokkal többet kaphatsz, ha egy hálózatban vagy, mintha csak egyénileg tennéd az egészet, mert ugye egységben az erő.
Mihelyt elhatároztad, hogy kapcsolatépítéssel fogsz foglalkozni, meg kell határoznod tisztán céljaidat is. “Elmegyek erre s erre a rendezvényre, mert meg szeretném ismerni ezt és ezt a személyt, mert szeretnék megtudni néhány információt erről meg arról.” Hogyha nem határozod meg a céljaidat, megeshet, hogy semmivel sem maradsz, és csak az idődet vesztegetted.
Céljaid meghatározása után, készülj fel nagyon jól. Próbáld megtudni ki lesz jelen az eseményen, kik az előadók, kik a résztvevők, hogy már előre tudd, mit akarsz elérni velük.
Igyekezz pontos lenni, vagy ha megteheted, érkezz hamarabb a színhelyre. Így lehetőséged lesz beszédbe elegyedni a szervezőkkel, belső információkat megtudni, melyek később hasznodra lehetnek.
Az első benyomás nagyon sokat számít. Amikor elhatároztad, hogy kapcsolatokat fogsz kiépíteni, olyan mintha kinyitottad volna az ajtót. Minél jobban kitárod az ajtót, annál nagyobbak lesznek az esélyeid.
A névjegykártya nagyon fontos. Próbáld meg, hogy minél szokatlanabb legyen, a figyelemfelkeltés céljából. Legyen rajta a képed, még akkor is, ha mások nem élnek ezzel a módszerrel. Könnyebb lesz a másik személynek megjegyeznie téged, és majd később emlékeznie rád és a vállalkozásodra.

Nem elég egy nagy tasak névjegykártyával távoznod a rendezvényről. Követned kell az eseményeket, melyek a megismert személyekkel történnek, és ápolnod kell velük a kapcsolatot. A kapcsolatépítésre nem csak akkor kell időt szánnod, amikor segítségre van szükséged. Folyamatosan dolgoznod kell rajta!

Forrás: Antreprenor.net

Egy negatív hozzászólás, vélemény vagy bemutatás a vállalat különböző termékeit, szolgáltatásait illetően, közzétéve a Twitteren, Facebookon vagy a Youtubeon, 30 ügyfél elveszítéséhez vezet- áll a Convergys Corp egyik tanulmányában, amelyet Nagy-Britanniában végeztek.
Az ügyfél véleményéhez átlagban 45 felhasználónak van hozzáférése, amelyből kétharmad megfogja szüntetni az illető vállalat szolgáltatásainak igényését, termékeinek megvásárlását, amelyről negatív dolgokat hallott.
A Convergys alelnöke, Frank Sherlock, szerint ezek az oldalak olyan helyekké váltak, ahol a fogyasztók tapasztalatokat cserélhetnek a vállalatokról és elmondhatják véleményüket.
A felmérést mintegy 2.000 ember megkérdezésével végezték. Háromból egy nyilatkozta azt, hogy negatív tapasztalatait egy vállalatról az interneten keresztül osztja meg.

Forrás: National Post