A köznapi ember általában nagyon utálja a reklámokat. Ha csak teheti a reklámszünetben más adóra kapcsol, vagy mással foglalkozik, semmiképpen sem nézi meg. De vajon mi a helyzet a szakmabeliekkel, a kommunikációsokkal? Ők végignézik a reklámblokkokat, már csak szakmai ártalomból is? A rendezvény második napját Román Balázs, a Kreatív online főszerkesztője nyitotta meg. Hogy az álmos szemek is felébredjenek (vagy még jobban elálmosodjanak) egy 10 perces reklámblokkot játszott le a jelenlévőknek. A magyar kereskedelmi adó, az RTL klub, reklámszpotjaira építette az előadását, ami elsősorban a reklámok tartalmával foglalkozott.
Az első feladat a karakterek felismerése volt. Természetesen a híres embereket, a celbeket könnyebben felismerte a hallgatóság, mint a többi karaktert. Ki ne ismerné fel Uma Thurmant vagy Eva Longoriát? De nemcsak ők, hanem a kitalált, jól felépített karakterek is jól felidézhetők, mint a Boci csokis szakács vagy a UPC-s Szőke Kapitány. „A celebszerepeltetés rendkívül kockázatos és drága módja a reklámozási formáknak, de ha kiemelkedő és jellemvonásaiban különc személyiséget választunk, akkor nagy esély van a sikerre.” – hangsúlyozta Román Balázs.
A második feladat a történetek, sztorik felidézése volt. Itt inkább azokra a szpotokra emlékezett a hallgatóság, amelyek az érzelmekre épültek, mint a Boci csoki reklámja, amelyben a csoki elkészítését mesélik el. Román Balázs olyan szpotokat is bemutatott, amelyek több epizódban mutatnak be egy történetet. Ki ne ismerné a Budapest Bank Emeséjét vagy az FHB Nyuszómuszóját?

A reklámok üzenetének megfejtése volt a harmadik feladat. A sztori vezetésben a karakterek a legfontosabbak, de a sztori konfliktusa is mérvadó a szpotok megalkotásakor. Általában a reklámok egy nagy konfliktusra épülnek, de vannak olyanok is, melyekben a nagy konfliktust sok kicsi követi.
Az utolsó feladat során meg kellett határozni, hogy milyen érzelmeket közvetítenek a szpotok. Általában a szpotok azért nem érintik meg a közönséget, mert üresek a karakterek vagy, mert nincs megfelelő tartalom rendelve hozzájuk. Pedig minden márkában van érdekesség, csak elő kell azt valamilyen módon tárni a nagyközönségnek.
„Ez a másfél óra semmi másról nem szólt szerintem, mint, hogy ha az ember marketing célú üzeneteket farigcsál és próbálja azt elérni, hogy bármilyen kicsi vagy nagy közösség figyelmét akár pár másodpercre is megszerezze, akkor oltári luxus elengedni azokat a viszonylagos egyszerű dolgokat, amik a tartalomiparhoz tartoznak – adott esetben egy hollywood-i forgatókönyvíró, vagy bárki, aki józan ésszel végiggondolja azt, hogy épül fel a legprimitívebb sorozat vagy film.  Ezeket az eszközöket nem használni reklámokban, arra mindig magyarázatot találni – meg is van szerintem a logikus magyarázat, hogy nem volt kedv vagy a hirdető nem akarta, hogy utolsó pillanat volt, stb. – nagy hiba. Viszont, az biztos, hogy ezeket az eszközöket, ha az ember végiggondolja, és beleteszi, növeli az esélyt.” – zárta előadását Román Balázs.

A második előadás során Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet tagozati igazgatója, a nonverbális kommunikáció rejtelmeibe vezette el a hallgatóságot. Gondoltuk volna, hogy a tanár tudja, amikor a diák belép egy vizsgára, hogy az hányast fog kapni? Vagy hogy meghatározható egy kapcsolat két ember közt csupán nonverbális jelekből? És azt tudtuk, hogy a cipőnkkel  kommunikáljuk a legtöbbet magunkról? Érdekes dolgok derültek ki az előadás során, például, hogy az intimzóna távolságát nem az arcok, hanem a csípők távolságában mérjük. Aztán meg egy csoporton belül érdemes figyelni a lábak helyzetét, rengeteg üzenetet közvetítenek, megfejthető, hogy ki milyen helyet foglal el a csoporton belül.
A gesztusokról is beszélt Kádár Magor, ilyen az orrérintés intézménye, ami lehet a hazugság jele. Viszont mikor valaki megérinti az orrát, ne fogjuk rá azonnal, hogy hazudik, hisz ennek a gesztusnak több oka is lehet.

Nos, aki többet szeretne megtudni ebben a témában az nézze meg a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatot, olvassa Paul Ekman könyveit vagy lapozza fel Kádár Magor A Nonverbális kommunikáció című egyetemi jegyzetét. Azt, hogy a nonverbális üzenetek hatékonyabbak az attitűdök és érzelmek továbbításában, mint a verbális kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, mint David Armand phantomimos előadása:

A 3. Kommunikációs Napok utolsó előadásán Novák Péter, színész, zeneszerző és műsorvezető, beszélt (néha énekelt) a felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről. Az energikus és megindító előadás során elkalauzolta a résztvevőket a jövőbe, melyről kissé drasztikus képet festett.
A múltban is jártunk, amikor az egyik kollégája által készített, a Húsvét-sziget igaz történetét bemutató animációs filmet vetítette le:

Novák Péter az érzelmekre próbált hatni előadása során; kifejtette, hogy a föld 7 milliárd lakósa felelősséggel tartozik a jövő nemzedékeinek is. Vegyük például a gáz felhasználását. Dédnagyapáink még nem is ismerték a gáz fogalmát. A 70-es évek második felében még csak nagyon kevesen jutottak hozzá ehhez a forráshoz vezetékes formában. Ma már elképzelhetetlen az életünk enélkül. Mennyire érdekes, hogy ezt az energiaforrást az unokáink már csak hírből vagy egyáltalán nem fogják ismerni. Hiába épültek a földgázra alapozó hatalmas rendszerek és hiába az emberek milliárdjainak munkát ez az energiahordozó, mivel az ez egyik napról a másikra el fog eltűnni. Ennek függvényében mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép áll előtte.

Az előadás során megismerkedhettünk a Magyar Telekom csoport CSR programjaival, és a Szívlapát Alapítvány projektjeibe is betekintést nyerhettünk. Jól volt hallani, hogy egy közéleti személyiség ilyen mértékben vállalja a felelősséget a környezete iránt és milyen lelkesen bátorítja a hallgatókat, hogy ők is hasonlóan cselekedjenek. Apropó, ma fogmosás közben elzártátok a vízcsapot?

Az előadás után, mi, a brandrops szerkesztői, folytattuk a fenntartható fejlődés témáját a „Vállalatok felelősségvállalása elméletben és gyakorlatban” című workshop keretén belül. A résztvevőknek meséltünk a CSR fogalmáról, kialakulásáról, helyéről a vállalati struktúrában. Szó volt a romániai vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról és saját tapasztalatainkat is megosztottuk ebben a témában. A workshop gyakorlati részében a hallgatóknak csoportokon belül egy CSR projekt tervének bizonyos részeit kellett kidolgozniuk.

Kádár Magor workshopján többek között szó esett a nonverbális kommunikáció fontosságáról valamint arról, hogy milyen mértékben járul hozzá egy szóbeli vizsga esetén a végső jegyhez a diák határozottsága, megjelenése és nem utolsó sorban a tudása. A gyakorlati részben a non-verbális jelek jelentéseit fejtették meg a diákok. A rendezvényen készült fotókat elemezték ki azon belül a fotón szereplő emberek testtartását, érzelmi állapotát. Arról is szó esett, hogy egy csoportban beszélgető ember milyen pozíciót foglal el a csoporton belül. A lábfej állásából, a workshop végén a résztvevők meg tudták határozni a szereplők közötti viszonyokat anélkül, hogy látták volna az embereket, hiszen ezek, csak térdtől lefele voltak fotózva.


A cikket szándékosan kezdtem az utolsó nappal, hiszen az első nap nem vettünk részt a rendezvényen. Viszont, nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést a pénteki előadásokról és a workshopról.

Pénteken, főként akadémiai hangvételű előadásokat követhettek figyelemmel a résztvevők. Az előadássorozatot Kövecses Zoltán, az ELTE nyelvész professzora nyitotta, a kognitív nyelvészetről szóló előadásával. Ez a tudomány az emberi megismeréssel, a gondolkodással, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tesszük magunk számára értelmessé és értelmezhetővé a világot, valamint azzal, hogy milyen gondolkodási, fogalmi eszközök segítségével alkotjuk meg, hozzuk létre a körülöttünk levő világot. Szerinte ez a terület képes hozzájárulni a jelentős társadalmi kérdések tisztázásához és esetenként ezek megoldásához is. Néhány társadalmi különbségre hívta fel a résztvevők figyelmét. Például, a nyugati társadalom énje független, önálló és önkényeztető. Őt a személyes céljai és boldogsága vezetik, és  tevékenységeinek irányadója az egyéni teljesítménye. A keleti társadalom, épp ennek ellenkezője,  a csoportérdeket helyezi előtérbe. Az egyén cselekedeteit önzetlenség, együttműködés, törődés, alázat jellemzi és személyes kapcsolatait az egymásra utaltság határozza meg.  „Az individualista világ hordozza a kollektivista világ vonásait, egyénre leszűkítve egy nyugati társadalom énjét jellemzik a keleti társadalom énjének tulajdonságai is, illetve ez a kijelentés oda-vissza működik.” – fejtette ki Kövecses Zoltán.

A BKF Közszolgálati szakának vezetője, Vass László, a közpolitikai kommunikációról és annak felelősségéről tartott előadásában elmondta, hogy a közszolgálati intézményeknek fokozott felelőssége van a társadalommal szemben. Kommunikációjuk nem azonos másfajta kommunikációs helyzetekkel, hiszen nincs joguk hozzá, hogy bármit is elhallgassanak. Pontosan tudtukra kell adják a polgároknak, hogy milyen tevékenységet folytatnak, melyek a céljaik, sőt még a költségvetés egyes pontjait is közölniük kell. Ha nem ily módon járnak el a közszolgálati intézmények, akkor az állampolgároknak valamilyen módon fel kell lépniük a kialakult helyzet ellen, semmiképpen sem szabad elfogadják a törvénytelen eljárást.
Az előadó kiemelte a média szerepének fontosságát a közigazgatási kommunikációban. A média mindent áthat és nagy a befolyásoló ereje, tehát ma már joggal beszélhetünk „médiakráciáról”, vagyis a médiáról, mint uralmi tényezőről. A kommunikáció mediatizálódása kihat a szereplők változására, az eszköztárra és a módszerekre, a „ki-mit-hogyan-mikor-hol” valamennyi dimenziójára.

Az előadásokat Pál Zsuzsa workshopja követte. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar tanársegédje főként a marketing iránt érdeklődőket szólította meg műhelyével. Kiselőadással kezdte „A marketingkiadások nyomában” címmel. Az elmélet után következhetett a gyakorlat, ahol a résztvevők csapatokba tömörülve, különböző feladatokon ötleteltek. A workshop az elkészült munkák bemutatásával zárult.

A pénteki nap utolsó előadója Bitai László, a Magyar Mágnás Egyesület alapítója, az egyetem végéről és az azután következő dolgokról mesélt a hallgatóknak, mindezt saját élményeivel, tapasztalataival kiegészítve. Előadása elején a célkitűzések fontosságát emelte ki, arra próbálta rávenni a hallgatóságot, hogy elérhető célokat tűzzenek ki, amelyeket belátható időn belül meg tudnak valósítani. Bitai meggyőződése, hogy csak úgy lehet valaki a legjobb a szakmájában, ha sikerül megtalálnia azt, amit igazán szeret csinálni és igyekszik az adott területről minél többet megtanulni, illetve minél több tapasztalatot szerezni.

Forrás: BBTE Kommunikáció Facebook

Ha kommunikációs diák vagy, már jó úton haladsz. Mindig jó, ha azon a szakterületen végzed tanulmányaidat, melyen később el szeretnél helyezkedni, viszont ez nem meghatározó szempont. Sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést álmaid állására, már az egyetem évei alatt tapasztalatokat kell szerezned. Nézzük, csak mit tehetsz annak érdekében, hogy majd egyetem után ne üres kézzel vágj neki a nagyvilágnak.

1. Érdeklődés
Az már jó pont, ha lelkesedést és szenvedélyt mutatsz a szakma iránt. Az egyetemen tanultakon kívül próbáld meg autodidakta módon fejleszteni magad. Olvass szakkönyveket, esettanulmányokat, blogokat, hozzászólásokat.

2. Önkéntesség

Egy kis elméleti tudással, már elindulhatsz non-profit szervezetekhez kopogtatni, hogy kommunikációs ismereteiddel segítségükre légy. Ajánlom figyelmedbe a PR-Alpha Egyesületet, mely főként kommunikáció szakos diákokért jött létre ezelőtt 5 évvel. Sajnos egy ideje a szervezet aktivitása stagnál, a diákok passzivitása miatt. Viszont ha lenne érdeklődő, aki aktívan tevékenykedne az egyesületben, újra lehetne éleszteni azt.
Az önkéntesség mindig jól mutat a CV-ben, főleg ha még eredményeket is fel tudsz mutatni ebből az időszakból, ugyanakkor te is nagyon sokat tanulhatsz egy-egy ilyen munka során.

3. Diákönkormányzatok
Ha már úgyis ott az egyetem kapuin belül, nyugodtan kopogj be, és vedd ki aktívan a részed a szervezésből, feladatokból. Ebből is csak te jössz ki győztesen, hiszen nemcsak tanulsz ezáltal, hanem kipróbálhatod magad mindenféle jó dologban.

4. PR klub
Mindig jó, olyan személyekkel elbeszélgetni, akiknek ugyanaz az érdeklődési köre, és célja, mint neked. Ha nincs PR klub az egyetemen vagy a környéken, sebaj, alapíts egyet, például az évfolyamtársaiddal. Nem kell nagy dolgokat tennetek, az is elég, ha olvasmányokat beszéltek meg egymással, olvasnivalókat ajánltok egymásnak, együtt dolgoztok ki projekteket vagy együtt neveztek be versenyekre. Azonkívül, hogy jó hangulatuk van ezeknek a találkozásoknak, kapcsolatokra is szert tehetsz, és még tanulsz is. Nem nagyszerű?

5. Rendezvények
Habár helyi szinten még csak néhány kommunikációs rendezvényt szerveznek, érdemes ezekre ellátogatni. Például részt vehetsz a kolozsvári Kommunikációs Napokon vagy a MATUR Nyílt Napokon, a marosvásárhelyi OKOS konferencián, esetleg a csíkszeredai Nyári PR Egyetemen. Ha lehetőséged van, látogass el bukaresti vagy budapesti rendezvényekre is, melyeken a szakma elismert embereitől tanulhatsz.
Egy-egy konferencia, workshop alkalmával rengeteg új dolgot fogsz tanulni, ismereteid bővülnek, és új emberekkel ismerkedhetsz meg, akik később talán még segítségül lehetnek az álomállásod felé vezető úton.

6. Szakmai gyakorlat
Ha választhatsz, a szakmai gyakorlatodat olyan helyen végezd, ahol szakemberektől tanulhatsz. Próbáld úgy végezni a feladataidat, hogy később büszke lehess a gyakorlaton elért eredményeidre.

7. Versenyek
Már erdélyi diákok számára is hirdetnek kommunikációs versenyeket, kiírásokat magyarországi ügynökségek, vállalatok is (például a Kreatív magazin). Viszont, ha nem akadály a román nyelv, akkor hazai versenyekbe is beszállhatsz. Sajnos az utóbbi évben már nem rendezték meg a Kommunikációs Olimpiászt, ami anno a szakma legnagyobb versenyének számított. Helyette azonban találhatsz pályázati kiírásokat. Ezekkel a megmérettetésekkel nemcsak szakmai ismereteidet és kreativitásodat fejlesztheted, hanem befolyásos emberekkel is megismerkedhetsz.

8. Internship
Az internship programok lényege, hogy tágítsd a szakmai látókörödet, rengeteget tanulj, tapasztalatokat szerezz és nem utolsó sorban, hogy új élményekkel gyarapodj. Ha érdekel ez a lehetőség, ajánlom, hogy nézz szét a studentie.ro oldalon, talán találsz magadnak megfelelő programot.

A munkaadó szemszögéből
Tegyük fel, hogy mindent megtettél annak érdekében, hogy ne tapasztalatlanul kerülj ki az egyetem padjai közül. Jól megszerkesztett CV-vel, magabiztosan megindulsz munkát keresni. Ugyanezt teszi az évfolyamtársad is, aki szintén azért adott bele mindent az egyetem évei alatt, hogy meg tudja szerezni álmai állását. Mindketten ugyanahhoz az ügynökséghez adjátok be az önéletrajzotokat. Feltételezzük, hogy a rengeteg jelentkező közül kettőtöket választottak ki, akik megfeleltek az elvárásoknak. CV-tek majdnem egyforma, hiszen mindketten keményen dolgoztatok az egyetem évei alatt. Mi alapján fognak dönteni?
Tereza Tranaka az Oxigen Public Relations ügynökség menedzsere szerint nem létezik két teljesen egyforma jelentkező. A két kiválasztottat először tesztelik, mégpedig úgy, hogy kapnak egy projektet, rendszerint egy PR anyag elkészítését, amit a kidolgozás után be kell mutassanak. Itt a jelentkező írás illetve kommunikációs készségét tesztelik. Nagyon fontos szempont a jelentkezők angol nyelvtudása, ez kötelező a közkapcsolati szakmában. Azonkívül, jelentős szerepet játszanak az úgynevezett puha készségek (soft skills), mint az érzelmi intelligencia, pozitív attitűd, interakciós készségek. Nem utolsó sorban, megemlíti annak a bizonyos kémiának a szükségességét, ami a jelentkező és a munkaadó között kell, hogy létezzen.
A szakember szerint a szakterületen folytatott tanulmányok nem játszanak nagy szerepet a kiválasztásnál, abban az esetben, ha a jelentkező rendelkezik elegendő szakmai tapasztalattal, hiszen az elméleti tudás csak egy bizonyos pontig elegendő.

PR helyi szinten
Országos szinten a PR bölcsője Bukarestben van, így joggal teheted fel a kérdést, hogy te, mint „vidéki”, kitől és honnan tanulhatnál? Először is olvass szakmai könyveket, esettanulmányokat, cikkeket, blogokat, például a Kreatív Online, IQads.ro, Strategic.ro, prweek.com, adage.com, 360prblog.com stb.
Már említettem a PR klub fontosságát, amit akár te is megalapíthatsz az évfolyamtársaiddal közösen, ahol megvitathatjátok a szakma csínját-bínját. Kérdéseiddel, próbálj meg online kapcsolatba lépni bukaresti szakemberekkel például blogon keresztül. Biztos vagyok benne, hogy fognak válaszolni! Nem utolsó sorban, jó, ha tökéletesíted román nyelvtudásodat, hisz ez elengedhetetlen a hazai PR szakmában, még akkor is, ha egy magyar cégnél dolgozol. Tereza Tranaka szerint, ameddig jó vagy a szakmában, bárhol el tudsz helyezkedni, még a fővárosban is.

Hol keressek állást?
Ha már kitapasztaltad azokat a dolgokat, ami diákként kitapasztalható, nekiláthatsz álmaid állásának kereséséhez. A szakember ajánlata az, hogy a PR állásokat ne álláshirdető oldalakon keressük, hanem egyenesen az ügynökségeknél. Készíts egy listát a potenciális ügynökségekkel és írj nekik. Több az esélye, hogy ezzel a módszerrel választ kapsz a leveledre, mintha csak egy CV-t küldenél el nekik.
Amint már említettem, rendezvényeken, versenyeken lehetőséged van találkozni a szakma befolyásos embereivel. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy megismerkedj velük. Talán ezek a kapcsolatok, álláskereséskor segítségedre lesznek.
Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy az önéletrajzod megfelelően legyen megszerkesztve. Erre számos példát találsz a neten. Ha mégis álláshirdető oldalakon keresel állásokat, ne felejts el motivációs levelet íni, amiben őszintén leírod, hogy miért fontos számodra az adott munka.

Láthatod nem könnyű lépések ezek, sok áldozattal, fáradozással, kitartással járnak, de a végén megkaphatod álmaid állását. Fontos megértened, hogy ezt a szakmát csak gyakorlatban, élesben lehet megtanulni, ezért kell, még egyetem alatt szert tegyél némi tapasztalatra.

Forrás: Gomentorhsip

Régen más volt a helyzet

Dédszüleink korában ezek a fogalmak ismeretlenek voltak. Nekik nem volt lehetőségük a Kínából, Hollandiából szállított zöldséget megvásárolni, de nem is volt szükségük rá. A falun élők megtermelték a finom házi zöldségeket, gyümölcsöket, a városon élők meg, a piacokról vásárolták meg a betevőket. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy csak annyit vásároltak, amennyire szükségük volt, igaz nagy választék akkor nem volt. Az étel elfogyasztása után megmaradt dolgokat is felhasználták, például a befőttes üvegeket megtartották a téli konzerválás idejére, vagy a csomagolópapírt újra felhasználták. Mondhatni környezettudatosan éltek, habár ez a fogalom akkor még nem létezett. Nem tudták mi az a környezetszennyezés, de a friss gyümölcsök, zöldségek igazi ízét igen is ismerték. Akkoriban a hús hús volt, nem szója, a tej tej volt, nem vízzel felhígított fehér lötty.

Mi a helyzet manapság?

A technológia fejlődésével és a globalizáció berobbanásával a mindennapi élet rohamosan megváltozott. Nagyszüleink életét már csak történetekből, esetleg fényképekből tudjuk elképzelni. Nemcsak a környezet, de vásárlási szokásaink is megváltoztak. Rengeteg árucikk közül választhatunk, melyek minőségben és árban is eltérőek. A mindennapi betevőt már nemcsak a szomszéd faluban termelő nénikétől szerezhetjük be, hanem Kínából vagy éppen Törökországból. Általában a külföldről hozott áru 20 – 30 %-al olcsóbb, mint a helyi, azonban minőségük nem biztos, hogy eléri a helyi termékekét.

Külföldi vagy helyi terméket válasszak?

Nem szeretném befolyásolni senkinek sem a döntését. Akárhogy döntünk, mindeniknek megvan a maga előnye és hátránya. A messziről jött árunak általában kecsegtető a reklámja és az ára is, a helyi portékának viszont csak ritkán van reklámja és árban is drágább. Lehet, hogy a székely pityóka sárosan van tálalva, amit a piacon vásárolsz, de a kínai krumplit, amit az áruházban szerzel be, zsákokba pakolva, tisztára mosva kínálják. Illetve az sem mindegy, hogy milyen higiénikus környezetben lett termelve, előállítva az illető árucikk.
Fontos tudni, hogy azt az országot tartjuk fent, amelynek termékeit vásároljuk. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynia annak, aki környezettudatosan szeretne élni illetve vásárolni, hogy a távolról hozott árukkal jobban szennyezik a környezetet (a szállítás miatt).

Egyre több projekt törekszik arra, hogy a helyi termékeket népszerűsítse

Kezdeményezések, előadások, fesztiválok keretein belül próbálják hirdetni, hogy a székely sáros krumpli sokkal ízletesebb, mint külföldi társai, vagy a hazai paradicsom egészségesebb, mint a zölden leszedett, szállítás közben érő vagy gázzal érlelt rokonai.
Egyes civil szervezetek, arra szakosodtak, hogy összegyűjtik a helyi termelőket és eladják termékeiket. Ilyen például a Fókusz Öko Központ által kezdeményezett élelmiszer közvetlen értékesítési rendszer. Ennek keretén belül Marosvásárhely környező falvain termelt zöldségeket, gyümölcsöket lehet vásárolni közvetlenül a gazdáktól. A rendeléseket interneten is le lehet adni, az erre a célra létrehozott webkamra.ro oldalon, habár ez még nem teljesen működőképes, tartalom szempontjából hiányos.
Mások zölden közelítik meg a problémát, míg megint mások már a nagykereskedelem adta lehetőségekkel élve értékesítik a vásárlók lakhelyének közelében előállított termékeket. Íme néhány példa ilyen kezdeményezésekre:

Zöld civil kezdeményezés

Zöld Nap Egyesület

Az egyesület szeptember végén indította el a „Vásárolj helyi terméket” kampányát. A kezdeményezés része a három nyelven elérhető kampányfilm is, melyet videó megosztókon, közösségi médiában, helyi televízióban, oktatási intézményekben népszerűsítettek. Az anyagi erőforrások hiányában elkészült kisfilm, a rendezők szerint elsősorban egy kisebb csoportot, a helyi közösséget, célozza meg. Ez kitűnik a film minőségéből és a mondanivalójából is, ezért számos negatív, de pozitív kritikát is kapott.

A kisfilmen kívül a kampány részét képezik a vállalkozói kerekasztal megbeszélések vállalati társadalmi felelősségvállalás témában. Ugyanakkor a szervezők pólókat és gépkocsikra ragasztható matricákat készítettek a kétnyelvű „Vásárolj helyi terméket” felirattal.
„Minőségében azért tartom fontosnak a helyi termékek népszerűsítését, mert ezáltal a meglévő munkahelyek megmaradnak, új munkalehetőségek alakulnak ki és ezáltal a helyi gazdaságot erősítjük meg. De nem elhanyagolandó a környezetvédelem sem, ugyanis a szállítási távolság csökkenése jelentős környezetvédelmi előnnyel jár.” – felelte kérdésemre, Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke.

Kereskedelmi kezdeményezés

Góbé termék

Székelyföldön mindössze fél év alatt vált ismertté a székelyudvarhelyi üzletlánc saját márkája, a Góbé termék. Ennek a projektnek is ugyanaz az alapja, mint az előbb említett Fókusz Öko Központ kezdeményezésnek: összegyűjtik a gazdákat és értékesítik a termékeiket. Tehát egy közösségi összefogást takar. A projekt célja az, hogy alternatívát mutasson a székelyföldi termelőknek, kereskedőknek a globalizáció ellen.
A Góbé termékcsaládban eddig hat kategóriában 19 termelőtől összesen 90 termék kapott helyet. „Nálunk kétfajta megkülönböztetés van a Góbé termékcsaládon belül, az egyik az úgymond kommersz Góbé termék, a másik a prémium kategória, amit úgy neveztünk el, hogy házi jellegű. Itt megpróbáltunk visszatérni a tradicionális ízekhez, gyártási módokhoz. A vajat kézzel köpülik, a tejföl úgy készül, ahogy anno nagymamáink készítették, tehát ez volt a fontosság, hogy visszahozzuk az ízvilágát és enyiben különbözik a multinacionális cégek saját márkás termékeitől.” – véli Boros Csaba, a Merkúr és Szuper üzletláncokat működtető Elan Trio kft. tulajdonosa.
A Góbé termékcsaládot először május 13-án mutatták be a nagyközönségnek a székelyudvarhelyi Tavaszi Vásár keretén belül. Kisebb kampányokkal, de főként fesztiválokon, vásárokon való jelenlétükkel hívják fel a márkára a figyelmet a Góbé termékcsalád képviselői. Legutóbbi vásár melyen a Góbé termékek is jelen voltak, a székelyudvarhelyi Őszi Vásár volt, ahol a stand elnyerte a vásár leglátogatottabb standja címet.

Szakmai civil kezdeményezés

Maros megyei termék (Produs in Mures)

Míg egyes kezdeményezéseken belül kampányolnak, saját márkát védenek le, addig mások kiállításokat rendeznek a helyi termékek népszerűsítésére.
Nemrégiben zajlott Marosvásárhelyen a „Marosi megyei termék” nevű kiállítás is, a Merkur – Egyesület a Haladásért, Fejlődésért és Kereskedelemért (Asociaţia Pentru Progres Dezvoltare şi Comerţ „MERCUR” ) szervezésében. Ennek keretén belül a helyi termelők, gyártók nemcsak termékeiket, de szolgáltatásaikat is bemutatták a nagyközönségnek.
Az egyesület célja az, hogy támogassa, népszerűsítse mindazt, ami elsősorban a Marosi termékekhez, ezek előállításához kapcsolódik.
Az október elején megszervezett három napos rendezvényen szakmai workshopokat tartottak, melyeken külföldi és hazai szakemberek szóltak a hallgatósághoz. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessék a Maros megyei termékeket a helyi fogyasztókkal, és rávezessék őket arra, hogy külföldi termékek helyett vásároljanak inkább hazait.

Források:
lapszemle.ro
éléstár.hu (1. fotó)

Reklámok, márkák, vírusmarketing, buzzmarketing, online és offline pletyka – ezek voltak a kulcsszavai az I. Kommunikációs Napnak. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kommunikáció szakán tanuló diákok által szervezett esemény, az Én, a B®and alcímet viselte, célja az elméletben elsajátított eddigi ismeretek gyakorlatba ültetése volt, valamint lehetőséget nyújtani mindenkinek, hogy betekintést nyerhessen a kommunikáció szakma kulisszái mögé.

A rendezvény fénypontja a magyarországi Sas István volt. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár első előadásában a „visszabeszélőgépről” mesélt a népes közönségnek. „A fogyasztói hatalom korát éljük, de a reklámkorszak véget ért!” – magyarázta a szakember. „A média szerepe csökken, melynek következtében az emberek az internetre menekülnek.” Sas István kifejtette, hogy a hagyományos reklám helyét felváltotta a web 2.0, és nagy teret hódítanak a vírusreklámok. Érdekes példa erre a Facebook szociális háló, melyet ha rangsorolnánk a világ országaival együtt, népesség szerint, a negyedik helyet foglalná el, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok után.

Az előadás nagy része a vírusmarketingről szólt, amit számos videó és illusztráció példáján keresztül mutatott be az előadó. Ahhoz, hogy a vírusreklám működjön provokatívnak, pimasznak, szellemesnek, interaktívnak és rejtőzködőnek kell lennie, tudtuk meg az előadásból. Ez az a típusú reklám, amelybe nincs szükség befektetni, hiszen a word of mouth (WOM – szájról szájra terjedő szó) útján terjednek el. Felmerült a kérdés, hogy miért is továbbítják az emberek az ilyen reklámokat? A legtöbb ember azért küldi tovább a vírusreklámokat, mert érdekes és meg kell osztania társaival. Vannak azonban olyan emberek akik a jelzés, önkifejezés szándékával osszák meg a vicces fotókat vagy videókat, de akad olyan felhasználó is, aki ajándék gyanánt küldi tovább. A vírusreklámok kedvenc témája a nemek közti évődés, és a ki nyer ma? típusú reklámok.

A második előadás az online és offline pletykáról szólt, melyet Kádár Magor a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanára tartott meg. Mintegy folytatva az előző előadást, ő arról beszélt, hogy milyen úton, milyen szándékkal terjednek el bizonyos üzenetek a világhálón. Offline az üzeneteket csak kevés személynek tudjuk továbbadni, azonban online egy kattintással akár több száz személyhez is eljut ugyanaz az üzenet pár másodperc leforgása alatt, vetített rá az előadó. „Az információ hatalom, de csak úgy, ha megosszuk másokkal.” – fejtette ki Kádár Magor, aki azt is elmondta, hogy szükség van kapcsolatok kiépítésére, ahhoz, hogy a „pletyka” továbbítás működjön. Ha azt akarjuk, hogy az általunk elküldött információ minél hamarabb eljusson nagyon sok emberhez, meg kell találnunk azokat a személyeket, akik nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek (ők a „hidak” a hálózatban). Az előadó összehasonlította az offline és online pletykát. Olyan különbségeket emelt ki, mint például az offline pletykának mindig hírértékkel kell rendelkeznie, azonban az online pletykának nem, lehet ez egy vicces illusztráció is.

Ebédszünet után újra Sas Istváné volt a szó. Ezúttal a „király, sirály, kúl, zsír, állat, beteg, atom” vírusreklámokról beszélt. Például a „kúl” jelzővel ellátott reklámok deviánsak, lázadóak, provokatívak és avantgárdok. Az előadó beszélt egy felmérésről, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen a kúl? Annyira szokatlan, hogy már jó; annyira rossz, hogy már tetszik; annyira idétlen, hogy már tartalmas – hangzott el a válaszokban. „Viszont a kúl csak kúl személy által látható, és figyelem, nem tévesztendő össze a trendivel!” – magyarázza Sas István.
Az előadás második felében a mém-ekről volt szó, mely az utánzással terjedő kulturális információs egység. A mém nem egy gondolat, hanem másolás agyból agyba. Jó példák erre azok a reklámok, amelyek annyira tetszettek a nagyközönségnek, hogy elkészítették annak hasonmását vagy más változatát.

Az előadások után következett a workshop. A résztvevők kisebb csoportokban a gyakorlatba is ültették az elméletet szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben. Látva a résztvevők érdeklődését a rendezők megígérték, hogy ezután minden évben meg fogják szervezni a Kommunikációs Napot. Mi meg ezúton is köszönjük nekik ezt az élményekben, érdekességekben gazdag napot. Jövőben is ott leszünk!

Title

Evian Roller Babies international version

Runtime

1:01

Views

53,404,619

Title

Cadbury Eyebrows (official version)

Runtime

1:01

Views

8,818,512

Title

Phil Collins "Gorilla Drummer" Cadbury Ad (Dairy Milk)

Runtime

1:30

Views

5,636,988

Title

Dove Evolution Parody

Runtime

1:16

Views

3,496,498

Title

7up commercial [banned]

Runtime

0:59

Views

1,113,072

Title

Ford sport Ka - Cat

Runtime

0:39

Views

765,620

Title

Israel - The Holy Land

Runtime

0:43

Views

584,031

Pénteken, 2009 december 11-én, kerül megrendezésre az I. Kommunikációs Nap, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok szakon tanuló végzős diákjainak szervezésében.
Az egész napos rendezvény az Én, a B®and alcímet viseli, vendégelőadója a szakma egyik legsokoldalúbb képviselője, a magyarországi Sas István. A reklámfilmrendező, pszichológus, médiaszakértő, főiskolai tanár, mestertanár, olyan aktuális és újszerű témákról fog előadásokat tartani, mint a fogyasztói hatalomátvétel, a gerilla- és vírusreklámok.
A rendezvény keretén belül sor kerül Kádár Magor, a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárának, előadására is, melynek témája az online és offline szóbeszéd világa.
Az előadások után workshop-ok következnek szlogenalkotás, lógófelismerés, pletyka témakörökben.
“A Web 2.0 megjelenése hihetetlen átalakulásokat hozott a kommunikáció világában. A tömegmédiumok hegemóniája megrendült, a „rábeszélőgépek” uralmát milliónyi „visszabeszélőgép” kezdte ki. A blogok, chat-ek, komment-ek fénysebességgel terjedő világában a reklám is napról napra változik. Olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint a „prosumer”, a „consumer generated marketing”, a „vírusreklám”, az „on demand” médiafogyasztás. De leginkább azt kell felismerni, hogy mostantól már nincs kinek panaszkodni. Te is felelős vagy azért, amit a reklám veled „művel”!” – magyarázza Sas István.

Az előadásokra Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának épületében kerül sor, az V/2 (ötödik emelet), és a 101-es számú (új szárny, első emelet) amfiteátrumokban. Cím: Traian Moşoiu út 71. szám, Kolozsvár.

Forrás: I. Kommunikációs Nap