Új színekben, új tematikával, az idén újra megszervezésre kerül az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA március 5-6 között, melynek ezúttal is a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem koronkai kampusza ad otthont. A konferencia ötletét egy kutatási program adta. A Kutatási Programok Intézete már harmadik éve támogatja a Sapientia – EMTE MHK Humántudományok Tanszékének az új médiát vizsgáló kutatási programját. A konferencia alapelve a kutatók, előadók, résztvevők találkozása, véleménycseréje az új média kulturális változásokat keltő hatásairól és e változások természetéről.

A konferencia címe ÚJ MÉDIA-TEREK, melynek előadásai az emberi társadalom térbeliségének változásairól és változatairól fognak szólni. Olyan terekről, és a terekben zajló emberi cselekvésekről, tevékenységekről, vagyis társadalomépítő, jelentésalkotó gyakorlatokról lesz szó a rendezvényen, amelyek az eddigi történelem során alakultak ki.
„Projektünk keretében kutatjuk a térképzetek átalakulását, terek és helyek internetes megjelenítéseit (konkréten intézmények, lokalitások reprezentációit), a virtuális közösségek megszerveződését, a találkozások, találkozóhelyek kialakítását és működtetését, az új média
nyilvános tereken való megjelenését. Olyan tereket vizsgálunk, amelyek a hagyományos és az új média tevékenységei hoztak létre, amelyek ezekre jellemzőek, de amelyek egyben a társadalmi kommunikáció megújult színterei. Tehát az új média tereire, és az ezek hatására megújuló társadalmi terekre egyaránt kiterjed figyelmünk.” – mondja Gagyi József, a konferencia egyik főszervezője.

Eddigi tapasztalatok is megerősítik, hogy az új média a felhasználó számára összezsugorította a fizikai távolságokat, átszervezve ezzel a teret. Ugyanakkor meg is nyitotta azokat, mert eltörölte a fizikai valóság-vonatkozásokat, és kialakította a virtualitás tér-alakzatait. Az infokommunikációs eszközök és technológiák, a digitalizáció, a médiakonvergencia megjelenésével kialakultak az online-nak, hálózati világnak, net-valóságnak, virtuális-valóságnak nevezett terek. Tehát az ÚJ MÉDIA KONFERENCIA előadásai a digitálisnak vagy hálózatinak is nevezett társadalom mai jelenségeiről fognak szólni.

A konferencia keretén belül sor kerül Az én első számítógépem/ A mi első számítógépünk című kiállításra, amely néhány, az 1990-es évek elején országunkban megjelent számítógépet és számítógép-tartozékot mutat be. A jelenlevők nemcsak betekintést nyerhetnek a kiállított tárgyak világába, hanem lehetőségük lesz ki is próbálni a még működő rendszereket.

Forrás: ÚJ MÉDIA KONFERENCIA weboldala

Az Európai Unió bizottsága tegnap hivatalosan is bejelentette az EU ökológiai logópályázatának eredményét. A bizottság képviselői szerint, az utóbbi két hónapban, közel 130 000 személy vett részt az internetes szavazásban, melynek során három döntős közül választották ki a nyertes lógót. A győztes egy németországi egyetemista, Dusan Milenkovik, akinek az „eurolevele” a szavazatok 63 %-át kapta meg.

A lógó feltüntetése 2010 június 1-től kezdődően lesz kötelező az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat teljesítő, valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében. Az „eurolevél” mellett más regionális-, nemzeti vagy magán lógókat is fel lehet majd tüntetni a csomagolásokra. Az elkövetkező hetekben módosítják majd a biogazdálkodásról szóló rendeletet is, így annak egyik melléklete kiegészül az új lógóval.

A győztes projekt, amelyen zöld háttér előtt a levelet formáló EU-csillagok láthatók, egyértelmű jelentést hordozó szimbólum: egyszerre idézi fel a természetet és Európát.
„Nagy örömömre szolgál, hogy megszületett az új EU-s ökológiai logó” – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, aki elsőként javasolta, hogy a logó kiválasztása verseny formájában történjék. „Ezzel a lépéssel sikerült növelnünk a biotermékek presztízsét és végre olyan logónk van, amellyel mindenki azonosulni tud. Alig várom, hogy ez év júliusától kezdve olyan termékeket vásárolhassak, amelyeken ez a szép, elegáns logó szerepel”.

Forrás: Gulf-Times

„A kommunikáció minden értelmiségi szakma része kell legyen.” – ezekkel a gondolatokkal indította január 27-én, a marosvásárhelyi Sapientián, dr. Horányi Özséb előadását. A pécsi kommunikáció tanszék alapítója, valamint a Budapesten működő kommunikációs doktori iskola vezetője „Az egyetemi kommunikáció oktatásról” tartott előadást az érdeklődő diákok, illetve tanárok számára.
A témát a Magyarországon folyó oktatás szemszögéből járta körül, remélve, hogy egyes dolgok ráillenek az erdélyi helyzetre is, illetve információkkal szolgálhat a továbbtanulás lehetőségeit illetően.

A szakember előadása első felében, a kommunikációról, mint szakról beszélt a jelenlévőknek. Elmondása szerint a kommunikáció társadalmi alapú felkészítés, ahol elemezni kell megtanítani a diákokat. Azonban a tanulási folyamat is alapvető kérdés, hiszen nagy különbség van a régi rendszer és a bolognai rendszer között:
„Egy olyan világban élünk, ahol 4-5 évenként újra kell tanulniuk a saját szakmájukat. Újra neki kell fogni dolgoknak! Hogyha egy 5 éves képzésben vesznek részt, intellektuálisan nagyon el fognak tudni kényelmesedni. Azt hiszik, most befejezem a dolgom és learatom a gyümölcsöt. Azonban azzal fognak szembesülni, hogy olyan gyorsan változik a világ, de egyébként mindenütt, a kommunikációban még inkább, hogy a megszerzett tudás, az semmit nem fog érni.” – magyarázta Horányi.

Minden bizonnyal egy kommunikáció szakos hallgató számára a legnagyobb kérdés az, hogy hol tud szakmában elhelyezkedni.
Nincs olyan állás, ahol kommunikáció szakos diplomát kérnének, csak olyan helyzet van, hogy valamilyen kommunikációval összefüggő dologra kérnek diplomát. „Ez a tény nagyon csaló, mindenféle szempontból. Csalóka az ügyfélnek, aki nem kapja meg az állást, mert lehet, egy nem kommunikációt végzett személy jobban teljesít. Csalóka a munkaadónak, aki megnézi a kínálatot és a személyes rátermettség alapján dönt. Ez rossz, hiszen a rátermettség mögé nem tud belátni és a valódi felkészültséget nem látja.” – hangzott el az előadásban.
Továbbgondolva ezt a folyamatot, egy kommunikáció szakot végzett személynek minden helyzetben meg kell tudni felelni egy állásinterjún. Ezt akár az egyetemen padjai közt is gyakorolhatnák. Fontos megtanulni állásra jelentkezni – motivációs levelet megírni, megindokolni, hogy miért érdekel az adott állás stb. –, ugyanakkor rátermettnek is kell lenni, és a legfontosabb valami pluszt felmutatni. Mindezeket egy kommunikációt végzett professzionálisan kell művelje.

A társadalomban a hatalom kérdése a kulcskérdés, és a hatalmi viszonyokat a kommunikáció teremti meg. Ezért kommunikációt tanulni és művelni komoly morális felelősség, jelentette ki Horányi. Példának Jürgen Habermast és Niklas Luhmannt hozta fel. Két filozófiát végzett szociológus, akikről azt tartják, hogy átalakították a társadalomról való gondolkozásunkat.

„Mi vagyunk a tégla a kommunikáció a habarcs. Viszont egyik sem mellőzhető az építkezésben.” – fogalmazta meg az előadó zárógondolatait, majd még hozzátette: „A gyakorlatot meg kell tanulni, de hogy mire használjuk, ahhoz már kőkemény egyetemi végzettség kell.”

Az előadás után a jelenlevők kérdéseket tettek fel az előadónak, a kommunikációs doktori lehetőségekről és az egyetemtől való elvárásokról.

Hangulatos, régi házak, porták, csűrök, székely kapuk és még sorolhatnánk a hagyományos székely falukép jellemzőit. Sajnos a XXI. század modern hatásai következtében egyre több tájidegen, modern ház épül a székely falvakban. Ma már Csíkban és környékén piros, zöld, sárga, narancs, rózsaszín vagy éppen rikító zöld színű házakat is megfigyelhet az arra látogató. Ahogy a csíkiak mondják: egy ház színe attól függ, hogy azon a napon épp milyen színű festék volt akciós áron az üzletben. Azonban ezek az épületek már korán sincsenek összhangban a Székelyföld jellegzetes, hagyományos építészeti stílusával.

Magyarországi és székelyföldi építészek úgy gondolják, hogy még megmenthető a hagyományos, nemzeti identitást őrző székely falukép. Erről a témáról beszélgettek a fent említett építészek, urbanisztikai felelősök, polgármesterek, a Hargita és Kovászna megyei Tanács képviselői decemberben, Csíkszeredában.

Hargita megye főépítésze, Fülöp Otília szerint, létezik ugyan egy helyi szabályozó kézikönyv, azonban ez csak általánosságokat tartalmaz, nincs előírás arra, hogy ki milyen színre festheti házát vagy milyen anyagot használhat az építkezéshez. A műépítész szerint nemcsak a házak színe, de ezeknek modern formái sem illenek a hagyományos tájba. A megoldás az lenne, ha valamilyen mintát mutatnának, hogy mégis hogyan tervezhet az, aki házat akar építeni úgy, hogy háza megfeleljen a mai igényeknek is, de ugyanakkor beilleszkedjen a hagyományos székely faluképbe is.

„Székelyföld, mint sok más hely Európában is, most azzal néz szembe, hogy bezúdult a piacgazdaság és ezzel mindenféle építészeti divat, miközben a hagyományos épületek pusztulnak, s azt gondoltuk, hogy valamilyen mintát kell mutatni, hogy aki házat akar építeni az a mai igényeknek megfelelően mégis hogyan tervezhet” – magyarázta Ertsey Attila, a budapesti Kós Károly Egyesülés építésze.

“Az épített örökség pedig része az önazonosságnak” – hangzott el a konferencián. Az építészek falukép-védelmi pályázatot is írtak ki ösztönzésül a székely lakosságnak. Bogos Ernő, a Kós Károly Egyesülés építésze elmondta, hogy ezekkel a tervekkel jó példát szeretnének mutatni, miszerint lehet olyan házakat építeni, amelyek egyaránt korszerűek és a hagyományoknak megfelelően épülnek.

„Ezek a régi házak konzerv tömörséggel fogalmaztak meg egy életformát, amire talán páran közülünk hajlandóak öregkorunkba visszatérni, vagy nosztalgiából. Így fenntarthatóak. De a mai igény, tehát a házzal szemben támasztott elvárások, az élettérnek a növekedése teljesen más gondolkodást is megkövetel a házzal szemben.” – nyilatkozta Köllő Miklós gyergyószentmiklósi tervező.

A konferencián elhangzó javaslatokat, megoldásokat egy kiadványban fogják megjelentetni, ami irányadóként lesz használható a székelyföldi önkormányzatok számára az építkezési engedélyek kibocsátásánál.

Forrás: Duna Televízió

Január 16-tól kezdődően nem fog többet megjelenni a Jurnalul Naţional szombati száma és a Jurnalul casei melléklet – adták hírül a napilap képviselői.
Ezzel egyidőben, a Jurnalul de duminică lapot hétvégi újsággá alakítják át és január 16 után szombatonként fog megjelenni. Lehetséges, hogy a hétvégi kiadás más nevet fog kapni, de ugyanakkor megmarad az aktuális felépítése, mint szabadidei újság, 64 oldalon keresztül lesz olvasható. Ezután a hétvégi hírlapot a Jurnalul de duminică csapata fogja szerkeszteni, Roxana Roseti vezetése alatt.
A Jurnalul Naţional továbbra is megfogja jelentetni az Ediţia de colecţie, Jurnalul de sănătate, Jurnalul de bucătărie és a Jurnalul TV mellékleteit.

A Jurnalul Naţional napilapot 1993 július 7-én indították el. Jelen pillanatban a napilap igazgatója Marius Tucă. A Jurnalul Naţional az Intact médiatröszt tagja, többek közt az Antena 1, Antena 2, Antena 3, Antena Internaţional, Euforia TV, Gsp TV, Radio ZU, Romantic FM, Gazeta Sporturilor, Săptămâna Financiară, Felicia, Top Gear és a Confidenţial mellett.

Forrás: Mediafax

David Drummond a Google alelnöke és egyben jogi igazgatója ma hajnalban a vállalat hivatalos blogján beszámolt a Google-t múlt héten ért Kínából érkező támadásról: jól képzett hekkerek emberjogi aktivisták Gmail-felhasználóit próbálták feltörni. Az esetre a Google bejelentette, hogy nem cenzúrázza tovább a kínai keresőoldalának találatait, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kivonul Kínából.

“A támadás körülbelül 20 vállalatot érintett különböző területekről, mint az internet, gazdaság, technológia, sajtó és kémia.” – nyilatkozta David Drummond. Hozzátette, hogy a Googlenek bizonyítékai vannak, hogy a támadással az emberjogi aktivisták felhasználóit szerették volna feltörni. Az akció nem érte el célját, hiszen a hekkerek, 2 fiók kivételével, nem tudták elérni az üzenetek tartalmát.

Az akció diplomáciai fordulatot vett: az Amerikai Egyesült Államok államtitkára, Hillary Clinton, hivatalos magyarázatot kért Pekingtől. “Magyarázatot várunk a kínai kormánytól” – jelentette be sajtóközleményében Clinton. “Egy modern társadalomban és gazdaságban alapvető dolog, hogy bizalommal tudjunk dolgozni a virtuális térben”, fejtette ki az államtitkár.
Ebben az értelemben, a kínai kormány várja a Google döntését. Drummond a blog bejegyzésben beszámol arról is, hogy a következő hetekben a kínai kormánnyal meg fogják vitatni, hogy milyen alapon működtethetnék a keresőt szűrés nélkül, ha erre egyáltalán van erre esély. A vállalat tudatában van annak, hogy könnyen eredményezhetik a tárgyalások a Google.cn és a Google kínai kirendeltségének bezárását.

Kíváncsian várjuk a tárgyalások végkifejletét: ha a Google kivonul Kínából, anyagi vesztesége nem is lesz olyan alacsony, hiszen a felhasználók számát tekintve a világ legnagyobb piacáról beszélünk. Azt sem kell azonban figyelmen kívül hagyni, hogy A Google-nek Kínában a piaci részesedése 30 % alatt van, míg a kifejezetten kínaiak számára készült, Baidu.com-nak több mint 60 százalékos a részesedése a kínai keresőmotor piacon.

Forrás: ŞtiriROL.ro, Fókusz.ro

Két évvel ezelőtt, a Tuborg elindította a Zöld Esernyő (Umbrela Verde) környezet felelősségvállalási programot. Ennek vezérelve egyszerű volt: a hangsúlyt a személyes példamutatásra és a kisebb gesztusokra, jóérzésre fektették, melyeknek megtöbbszörözésével jelentős változások érhetők el. A programban fontos szerepet kaptak az önkéntes tevékenységek is.

2009 elején, Alina Bratu, a program koordinátora, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a Zöld Esernyő program keretén belül több megoldást népszerűsítsenek a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ennek következtében szervezték meg annak a karavánnak az elindítását, amely az év során az ország több városába is eljutott: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Konstanca, Mangalia, Sinaia és Bukarest.
A projekt fő célja pozitív példát mutatni a városok lakosainak a környezetvédelem terén, ugyanakkor felkérni őket a környezetük és városuk iránti felelősségvállalásra. A karaván arra hivatott, hogy
• információkat szolgáltasson a lakosoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról
• bátorítsa a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésre
• mozgásba lendítse a lakosokat, hogy ezek részt vegyenek a városuk megtisztításáért szervezett tevékenységekben

Mindenik városban a Zöld Esernyő karaván általában három napot maradt (legtöbbször csütörtöktől szombatig, azonban voltak kivételek is). A szervezőknek fiatal önkéntesek is besegítettek, akik a lakosok közül kerültek ki.

1. Kolozsvár (22 – 25 április)
Első lépésként a fiatal önkéntesek fényképkiállítására került sor, “Zöld Kolozsvár” címmel. Ezután a Radio Zu egyes műsorvezetőivel (Buzdugan és Morar) és egy több mint 60 önkéntesből álló csapattal együtt megtisztították a Bükk erdőt.
Eredmény: több mint 200 zsák hulladék.

2. Temesvár ( 14 – 16 május)
Az eseménybe bekapcsolódtak a Zöld Emberkék is (ld. fotó). Feladatuk az volt, hogy információkat szolgáltassanak a lakósoknak az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosításának fontosságáról. Az ők segítségükkel került sor az állatkert előtti terület megtisztítására.
Ebben a városban sikerült bevonni a legtöbb önkéntest: több mint 400 személy vett részt a tevékenységekben. A program az Egyesülés Piacon sorra kerülő koncerttel zárult (Keo, Simplu, Direcţia 5), ahol megközelítőleg 20.000 temesvári gyűlt össze.
Eredmény: 500 zsák hulladék.

3. Brassó ( 11 – 13 június)
Ebben a városban “megerősítést” kaptak a szervezők a tevékenységekhez, első nap a Zdob şi Zdub együttes tagjai személyében, akikkel együtt öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, “Nem dobom a szemetet az utcára” felirattal.
Második nap a Zöld Emberkékkel és a Cargo együttes tagjaival elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze a város lakosságától. Az utolsó napon a Simplu együttes és az önkéntesek segítségével a La Iepure zöld területet tisztították meg.
Eredmény: kevesebb zsák szemét összegyűjtése, mint az eddigi városokban.

4. Konstanca ( 2 – 4 július)
Az első napon öntapadós matricákat osztogattak az autóvezetőknek, és segítettek ezeknek megszabadulni az autókban “tárolt” szeméttől. A következő napon a Mandinga együttessel közösen ellátogattak a város néhány negyedébe, ahonnan elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze a lakosoktól.
A konstancai akciót a Kastély körüli napozó terület megtisztításával fejezték be, melyben részt vettek a Sistem és Simplu együttesek és Shachar Shaine, a Tuborg Románia elnöke is.
Eredmény: 35 zsák szemét az autóvezetők gépkocsiiból. 80 zsák, az üdülő turisták által otthagyott szemét, összegyűjtése a napozóról.

5. Mangalia ( 12 – 16 augusztus)
Ezúttal az önkénteseken és a szervezőkön kívül az akcióban részt vett a RoRec Egyesület és a Nutline. A mangaliai Polgármesteri Hivatal segítségével, a városközpontban létrehoztak egy az elektronikai hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására szánt központot. Az elkövetkező 4 napban, a város lakosságát informálták az újonnan kialakított központról.
Az utolsó két napban a mangaliai napozó megtisztítására került sor. Nemcsak összegyűjtötték a szemetet, hanem a Nutline jóvoltából dobozokat osztottak ki a szervezők a turistáknak, az általuk termelt szemét összegyűjtésére.
Eredmény: 297 darab begyűjtött elektronikai hulladék.

6. Sinaia (25 – 27 szeptember)
A karaván részt vett a Sinaia Forever fesztiválon, ahol öntapadós matricákat osztogattak a résztvevőknek. A Zöld Sátornál versenyt rendeztek, ahol a résztvevők “zöld” kérdésekre kellett válaszoljanak, és görkorcsolyákat nyerhettek. Ugyanakkor műanyagpoharakat gyűjtöttek össze a jelenlevőktől, hogy azok “ne a földre, hanem a szemetesbe kerüljenek.” A sátor előtt egy táblát is felállítottak, ahova bárki felírhatta üzenetét a környezethez és a környezetről.
Ebben a városban is összegyűjtötték az elektronikai hulladékokat, és a RoRec Egyesülettel közösen egy állandó begyűjtő központot létesítettek az elektromos és az elektronikai berendezések begyűjtésére.
Eredmény: A 2×2 méteres üzenő táblát teleírták az arrafele látogatók. Egyre több ember dobta a kukákba a szemetet és nem a földre.

7. Bukarest (november – december)

A karaván utolsó napjaiban a szervezők és több mint 50 önkéntes öntapadós matricákat osztottak szét az autóvezetők között. Itt is főként elektronikai hulladékokat gyűjtöttek össze néhány negyedből. Az akció előtti napon az önkéntesek szórólapokat osztottak ki a lakósoknak, és plakátokat ragasztottak ki a tömbházak bejáratához a másnapi eseményt hirdetve. Az gyűjtőakcióban részt vett a Damian and Brothers együttes is, akinek későbbi koncertjére a Zöld Esernyő támogatásával került sor.

Az esemény kiértékelése számokban:
• 15.000 öntapadós matrica kiosztása az autóvezetők számára
• több mint 1.000 zsák szemét összegyűjtése, amiből majdnem 2 tonna műanyag és 13 tonna elektronikai hulladék
• több mint 215.000 személy vett részt a zöld akciókban és a koncerteken
• több mint 900.000 személy hallott a Zöld Ernyő üzenetéről a médiapartnerek által
• jelenleg 765 partner bloggere van az akciónak, akik segítenek eljuttatni másoknak is a felhívást a jóérzésre és a környezet iránti felelősségre
• majdnem 7.000 felhasználó követi a Zöld Esernyőt Facebook-on

Forrás: Umbrela Verde, resposabilitatesociala.ro

A Vitrue közzétette a “Leggyakrabban használt márkák a szociális médiában” toplista eredményeit. A 2009-es évben, a toplistát nagy előnnyel vezette az Apple iPhone-ja, melyet a Disney és a CNN követett.
A Vitrue toplistáját több mint 2000 márka napi követésével állították össze, az SMI algoritmus rendszerét használva. Az SMI algoritmus egy olyan módszer, amellyel a márkákról való társalgást mérik az online környezetben. Egy ötletes technológia során különböző online környezetben történő beszélgetéseket indexelnek, a státuszfrissítésektől egészen a sokoldalú kiterjesztésű videó oldalakig. A Vitrue SMI-jét naponta egyszer frissítik. Egyes technológiafejlesztő márkákat, mint a Google vagy a Facebook, kihagytak az értékelésből, hiszen ezek több szociális hálózat alapját képezik. A Top 100 Vitrue azokat a márkákat méri, melyek használják a szociális média adta lehetőségeket.

A Vitrue vállalat a szociális média menedzsmentjének területén tevékenykedik: különböző technológiai megoldásokat szolgáltat, melyek által a márkák megerősíthetik marketing potenciáljukat egyes szociális hálózatokon keresztül, mint például a Twitteren vagy a Facebookon.

Végül következzen a Top 100 első 10 helyezettje:
1. iPhone,
2. Disney
3. CNN
4. MTV
5. NBA
6. iTunes
7. Wii
8. Apple
9. Xbox
10. Nike

Forrás: Vitrue

Miután december 23-tól beszüntették a Cotidianul és a Business Standard napilapok nyomtatott változatait, más két napilap – Ziua és Gardianul – képviselői is bejelentették ezek nyomtatott változatának megszüntetését. Ettől a héttől kezdve az utóbbi két napilap csak online változatban lesz olvasható. Ennek következtében több tíz újságíró vált munkanélkülivé, a többiek meg a napilapok online változatát fogják szerkeszteni.

A Ziua első olvasói között számon tarthatjuk nagyszüleinket vagy dédnagyszüleinket is, hiszen a Ziua sajtócsoport 1930-ban alakult meg, mely megszakításokkal együtt 7 évtizedes múltra tekint vissza. A kommunizmus leverése után, 1994-ben, újraindított Ziua folyóirat volt az első romániai napilap, amely online is olvasható (1996-tól). Ugyancsak újdonságnak számított az amerikai és kanadai számok elindítása is, Ziua USA néven.
Az elmúlt évtizedben a Ziua megjelenési példányszáma (előfizetők + szabad eladás) 75%-kal csökkent, így az 1999-es több mint 43.000-es értékhez képest, 2009 szeptemberére valamivel több, mint 11.000 megjelent példányszámra zuhant.

A sajtóterméket kiadó ZIUA cég vezérigazgatója, Mihai Pâlşu nyílt levélben búcsúzott el a hagyományos olvasóktól a kiadvány honlapján.
„A jelen levő gazdasági feltételek mellett, melyek Romániában uralkodnak, a gazdasági válság hozzánk is elért. Ezért szükségesnek érzem bejelenteni, kedves olvasók, hogy 2010 január 7-el kezdődően, a Ziua nyomtatott változata megszűnik, egészen a Ziua Csoport gazdasági mérlegének kiegyensúlyozásáig. Az interneten továbbra is olvashatnak minket mindennap: új cikkeket, információkat, kivizsgálásokat, feltárásokat teszünk közzé a ziua.ro weboldalon.” – jelentette be Mihai Pâlşu.
Levelében, ezután köszönetet mondott az olvasóknak, hogy a folyóirat mellett voltak nap, mint nap, a kitartásért, a hozzászólásokért, a jókívánságokért, a támogatásért. Befejezésül hozzátette „Kérem, legyenek türelemmel! A Ziua nem az utolsó szót írta le, hiszen rövid időn belül vissza fog térni a média piacra, mert a Ziua egy márka, ami nem fog eltűnni.”

A Gardianul napilapot 2002-ben alapította meg Gabriel G. Stănescu. Később, egészen napjainkig az SC Best Media Press kiadásában került a piacra.
„Igaz a hír, hogy az újság nyomtatott változata egy időre meg fog szűnni, hozta meg a döntést a napilap részvényesei. Online fogunk maradni csak.” – nyilatkozta Alecu Racoveanu, a Gardianul igazgatója. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az alkalmazottak sora, az igazgató elmondta, hogy ebben a kérdésben a részvényesek még nem hoztak döntést, de hamarosan erre is sor fog kerülni.

Forrás: Evenimentul Zilei, Brat.ro, Ziua

A Realitatea Caţavencu média tröszt megszünteti néhány nyomtatott kiadványának kiadását, ehelyett a továbbiakban online projekteken fog dolgozni.
„Már nem bízok a printben. Beszüntetem a nyomtatott kiadványaink egy részét, és csak az elektronikus médiával fogom folytatni. Viszont az utóbbiba annyit fogok befektetni, amennyi a piaci részesedés megtartásához szükséges, talán annak növeléséhez is.” – magyarázta Sorin Ovidiu Vântu, a Realitatea-Caţavencu Csoport tulajdonosa, aki hozzátette, hogy az elektronikus média alatt „az internetet, a rádiót és a televíziót” érti.

A Business Standard nyomtatott változatát december 23-án szüntetik be. Ez lesz az utolsó nap, amikor megjelenik a főként üzletembereknek szánt napilap. Egyes újságírók, akik a napilapnál dolgoztak, ezután a Money Channel-nél folytatják tevékenységüket.
„Az újévtől kezdődően, a Realitatea-Caţavencu Csoport az online médiára fog összpontosítani, a tv, rádió és online termékek megerősítésével és fejlesztésével. Ennélfogva, 2010 január 1-től megszűnik a Cotidianul és a Business Standard kiadása.” – áll a Realitatea-Caţavencu Csoport sajtóközleményében.
A Money Express-t, a Csoport által kiadott hetilapot, január 1-től az M&C Strategy, a Realitatea-Caţavencu különleges projektjeivel foglalkozó cég, fogja átvenni.

Sorin Ovidiu Vântu, 4,5 millió eurót fektetett be különböző televíziós projektekbe a Moldovai Köztársaságban: 2010 február közepétől elindítják a TV Publika televízió csatornát. Ebbe a projektbe 150 moldovai újságírót vontak be, akik a business (vállalati) és politika szaksajtó területén jártasak. Ugyanakkor 100 technikust is alkalmazott a tröszt. A Publika TV élő műsorait a hét minden napján 24 órában fogja sugározni.
A Realitatea-Caţavencu Csoport illetékesei szerint, már befejezték a tárgyalásokat az online vállalat, New Media Group részvényeinek felvásárlását illetően. A moldovai vállalathoz hozzátartozik az ország első számú román nyelvű hírportálja – unimedia.md, az orosz nyelvű hírportál – vesti.md, egy nőknek szánt oldal – ladyclub.md és a reklámkészítő AdCenter.

„A jövő évben remélem, hogy Budapesten és Szerbiában is indíthatok televíziócsatornákat. Mindenképpen 2011-re elindítom a két csatornát. Moldovában február 14-e körül indul.” – nyilatkozta Vântu. Megerősítette, hogy ezek a csatornák „a Realitatea és a Money Channel egyféle ötvözése lesznek, a gazgaság és a politika között.”

Forrás: Daily Business